Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

1968. április 9. 4 Kedd Egy ifjúsági alapszervezel „reneszánsza'' — Az új vezetőségi tagoknak sok sikert és jó munkát kívá­nok — fejezte be beszédét Kend­ra Károly, a békéscsabai II. kerületi KISZ-alapszervezet tit­kára. Ezután — ahogy szokás és ülik — az újonnan megválasz­tottak megköszönték az előlege­zett bizalmat, s ígéretet tettek, hogy tudásukhoz, képességeikhez mérten viszik majd tovább az alapszervezet ügyét, zászlaját. Ez a zászló érdekes múltat ért már meg, kis túlzással azt mond­hatnánk, „sok vihart látott”. Hi­szen a II. kerületi KlSZ-alap- szervezet 1957-ben alakult az el­lenforradalom után. Nevét a város mártír szülöttéről, Kulich Gyuláról kapta. A zászlóavatás­nál jelen volt maga Kulich néni is. Az alapszervezet harcos, tettekre mindig kész elvtársakat nevelt. Jó részük ma is politikai munkás. Az alapító tagok közé tartozott például Baukó Mihály, a békéscsabai pártbizottság tit­kára, Inokai János, a párt me­gyei bizottságának munkatársa, Antali Károly, az orosházi járási pártbizottság osztályvezetője, Krisztóf András, a békéscsabai I-es számú téglagyár párttitkára és mások. Éppen ezért volt különös, hogy az utóbbi időben felmerült a gondolat: talán legjobb lenne ezt az alapszervezetet megszüntetni. Mi volt ennek az oka? Hogyan jutott el idáig ez az igazán nagy múltú alapszervezet? Tud­valevő, hogy a kerületi ifjúsági alapszervezetek nem is egy nehéz problémával küzdenek. Az itt tevékenykedő fiatalok rend­szerint egymástól távol eső intéz­ményekben, hivatalokban dolgoz­nak. Olyan helyeken, ahol a ki- szesek kis létszáma miatt nem lehet létrehozni külön alapszer­vezeteket. Miből adódnak a ne­hézségek? Jóllehet a lakóhely közelsége némiképp összeköti őket, a fiatalok a nap nagy részét mégis egymástól távol eső mun­kahelyeken töltik, különböző az elfoglaltságuk, más-más az ér­deklődési körük, s változóak azok a mindennapi problémák, Köziiíetek munkaerőigénye A Békéscsabai Sertéshízlaló Vállalat II, számú telepe (Csorvási út mellett) éjjeliőröket és sertésetetőket, kőműves mellé segédmunkásokat vesz fel. 187541 A Csongrád—Békés megyei Vas- é« Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat te­lepe Békéscsaba. Szerdahelyi út, azon­nali belépéssel takarítót keres felvétel­re. 187550 amelyek foglalkoztatják őket. Ráadásul az életkoruk is elég­gé eltérő. KISZ-titkár legyen a talpán, aki ilyen körülmények között képes „összefogni” egy- egy közösséget. A vállalati vagy üzemi alapszervezeteknek ilyen szempontból könnyebb a dolguk. A II. kerületiek azonban nem estek kétségbe, nem sokáig tű­nődtek azon, hogy mihez kéne kezdeni. Elhatározták: megte­remtik az alapszervezet újjá­szervezésének, ha úgy tetszik „reneszánszának” okos feltéte­leit. Munkatervük összeállítása­kor figyelembe vették a fiatalok — változó — életkorát, érdeklő­dési körét, (gyűléseiket a békés­csabai úttörőház egyik hangula­tos klubszobájában tartják, ahol rendelkezésükre áll a televízió, a magnetofon (utóbbi az alap­szervezet tulajdona), lemezjátszó, no és különböző társasjátékok is. Lassanként rájöttek, hogy érde­mes ide eljárni, hiszen mindig találnak közös témát, s kelleme­sen töltik az időt, jól szórakoz­nak egymás társaságában a fia­talok. Persze nemcsak szórako­zásról van szó. Politikai előadá­sokkal világnézeti szemléletük fejlesztését, tájékozottságuk nö­velését igyekeznek megalapozni. Azonban a nemzetközi esemé­[ nyékről szóló, izgalmasan érde- j kés előadássorozatot is kötetlen i beszélgetés formájában állították össze. Arra már régebben is volt példa, hogy megkértek egy-egy idősebb kommunistát — például Apáti Nagy Jenő elvtársat —, jöjjön el gyűléseikre, elevenítse fel az idősebb nemzedék küz­delmes ifjúságát. A nevelőmunkán kívül kultu­rális és sportfoglalkozások is szerves részét alkotják a munka­tervnek. A posta KlSZ-szerveze- tével szellemi vetélkedőt rendez­nek.. melyet tánccesttel kötnek össze. A társadalmi munkából is ki akarják venni a részüket. Se­gédkeznek az Ifjúsági Ház építé­sénél, s feladatot vállaltak a Vi­rágos Békéscsabáért mozgalom- | ban is. A Békéscsabai j Ifjúsági j Napok lebonyolításában is tevé- 1 kényén közreműködtek. Napi ; munkájuk mellett az alapszerve- ! zetben többen továbbtanulnak. Érzik és tudják, hogy gazdagabb ismeretekkel értékesebb tagjai lesznek társadalmunknak. Illő, hogy mindenki képességei, tudása legjavát adja a mindenna­pok kisebb-nagyobb küzdelmei­ben. A zászló, amit Kulich Gyu­la édesanyja avatott fel — kö­telez... Szénást Katalin „Festmények” az utcán A csorvási Arany János utca egyik sarki házának falán tenyér­nyi széles, cirádás aranykeretben két tájkép harsogó színkavalkádja keveredik a március végi napsü­téssel. Az egyik festményen lát­ványos vízesés zúdul alá a ko­mor sziklákról, körben hatalmas kék hegyek, a fák között bájos őzikék legelésznek. A másik alko­tás sem kevésbé „gyönyörködte­tő”. Faluszéli tájon, bodros, rózsa­színű felhők alatt hattyúfehér li­bák lubickolnak a patakban, a vízparton egy színes ruhás kislány mélázik, kezében zöldellő faág. A képek vastag aranykerete és az a tény, hogy a ház utcára néző falán díszlenek a remekek, vala­mi vásári hangulatot áraszt, s ma­gának a látványosságnak a leírása és méltatása külön fejezetet érde­melne a giccs elleni küzdelem aranykönyvében. A képek gazdája és kiakasztó­ja: üvegesmester. A műhely zár­va, ajtaján nagybetűs útmutatás: „A CIPÉSZNÉL KÉRÉSÉN”. A cipészműhelyből mégis továbbkül­denek, nézzem meg a mestert az órásnál, biztosan ott lesz. Az órás­1 jogtanácsos rntaszol: Kinek jár jubileumi jutalom Feivéteire keresünk kőműveseket és kőművesek mellé segédmunkásokat kiemelt jellegű, teljesítmény­béres munkára. Szállást, kü- lönélési pótlékot, meleg ételt, a rendelkezések szerinti uta­zási költségtérítést, egy, ill. három hónap eltelte után munkaruhát biztosítunk. Ötna­pos munkahét! Felvétel esetén az utazási költséget megtérít jük. Jelentkezés: VILLANYSZERELŐI PARI VÁLLALAT. BUDAPEST. VII., Síp u. 23. Walter Lászlóné munkaerőgazdá 1 kodénál. A felvételhez munkakönyv, személyazonossági igazolvány és katonai igazolvány szüksé­ges. 3350 SZERKESZTŐSÉGÜNKHÖZ szá- j mos kérdést intéztek olvasóink I azzal kapcsolatban: kinek jár a j | 25, a 40 és 50 éves munkaviszony- ' j ban töltött idő után jubileumi j ! jutalom. A Munka Törvénykönyve sze- i rint a 25 a 40, illetőleg az 50 j jévet munkaviszonyban töltött; dolgozók részére jubileumi juta- I lom jár. A jubileumi jutalom a, dolgozó egyhavi alapbére. ! Korábbi rendelkezések szerint | csak a folyamatos munkaviszony alapján kaphatott a dolgozó jubi- j leumi jutalmat. A folyamatosság- . gal kapcsolatban több rendelke- ! zés látott napvilágot. A felszabadulás előtt és azt feö- ■ vetően 1951. február ' napjáig j csak azokat a munkában töltött éveket lehetett folyamatosnak tekinteni, amikor a munkahely változtatása a két vállalat közös megegyezésén alapult. Ezt követő­en folyamatos maradt a munka­viszony. ha áthelyezéssel változ­tatott munkahelyet a dolgozó, majd pedig 1953. szeptember 1 napjával még egy könnyítés ke- I rült a törvénykönyvbe. Nem sza­kadt meg annak a dolgozónak sem a munkaviszonyfolyamatos­sága, aki 30 napon belül ismét el- i helyezkedett — kivéve, akit fe- gyelmileg. bírói ítélet alapján f bocsátottak el munkahelyéről, illetve, aki önkényesen lépett ki. SZAMOS RENDELKEZÉS tör- ! tént arra is, hogy- mely esetekben ! maradt folyamatos a munkavi­szony akkor, amikor a fentieken kívül más okból szűnt meg a dol­gozó korábbi munkaviszonya és mégsem lehetett figyelmen kívül hagyni a folyamatosság megálla- j pításánál. Ilyen például a balol­dali üldöztetés, faji megkütön- i böztetés miatti munkaviszony 1 megszűnésének, és még számos más eset, amikor forma igyan megszűnt a munkaviszony. de j ennek ellenére azonban a dolgozó nem vesztette el munkaviszonya folyamatosságát. Bármennyire is humánusak voltak ezek a rendelkezések, még­is előfordult, hogy a dolgozó ak- ! kor is. ha nem változtatta sűrűn munkahelyeit, sok évet. nemegy­szer 5—15 évet is elvesztett mind a fizetett szabadság, mind a ju- j bileumi jutalom megállapítása ! szempontjából. Az 1965. január 1- j én hatályba lépett rendelkezések ; lehetőséget adtak arra. hogy az i így elvesztett éveket a dolgozó í munkahelyén beszámítsak, még­pedig a fizetett szabadság szem- j pontjából nyomban, ha újabb munkaviszonyában két, — meg-! határozott esetekben — (önkényes j kilépés, fegyelmi elbocsátás) há-! romévi folyamatos munkavi­szonnyal rendelkezett. A jubileumi jutalom tekinteté- j ben pedig a rendelkezések azt j mondták ki, hogy még a régi ren­delkezéseknek megfelelően — legalább húszéves folyama­tos munkaviszony kellett ahhoz, hogy 1967 évben: — legalább tizenöt éves folya­matos munkaviszony ahhoz, hogy 1968 évben, — vagyis ebben az j évben; . j — legalább tízéves folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy jövő j évben fizethető legyen a jubile- j umi jutalom. HA CSAK TIZEVES vagy en­nél kevesebb volt 1965. január 1 napján a dolgozó folyamatos munkaviszonya, akkor 1970-ben fizethető csak a jubileumi juta­lom. Természetesen akkor, ha az említett években korabeli, illetve SZTK stb. okiratokkal igazolni tudta 25, 40, illetve 50 éves mun­kaviszonyát. Ez év január 1 napjával, mint közismert, új Munka Törvény- könyv lépett életbe. Ebben már nem találkozunk a „folyamatos­ság” jogi kritériumával, hanem amint a bevezetőben idéztük, „a munkaviszonyban töltött” időhöz szabja a jubileumi jogosultság megállapíthatóságát. A Munka Törvénykönyve átme­neti rendelkezése (a 10/1967. X. 3. | MüM.) a korábbi, úgynevezett | rendelkező jogszabályokat, amely a jubileumi jutalommal kapcso- j latban, az említett megszakítás nélküli munkaviszonyt megkíván- j. ta (ahhoz, hogy 1968-ban fizethe­tő legyen, 1965. január 1-én leg- | alább 15 év) nem helyezte hatá- , lvon kívül, viszont könnyítésként bevezette azt, hogy a „dolgozó ja- [ vára” a vállalat eltérhet a rendel- 1 kezésben foglaltaktól. Tehát tel- 1 jesen a vállalatra bízza, hogy mi­lyen indokokat vesz figyelembe a jogosultság megállapításához, és ha a dolgozó ebben az évben nem is rendelkezik a régi értelemben Vett folyamatossággal, de van munkaviszonyban igazoltan eltöl­tött 25 éve. akkor megkaphatja a 25 éves jubileumi jutalmat. Változatlanul érvényes az a rendelkezés is, hogy aki a huszon­öt éves jubileumi jutalomban ré­szesült, negyvenéves jubileumi jutalmat csak a 25 éves jutalom esedékességétől számított * 15 év elteltével kaphat. Hasonlóan: aki 40 év j^plgálati idő után kapta, az tíz ev elteltével tarthat arra igényt. Itt is lehetőséget adott azonban az új jogszabály a válla­latnak, hogy a dolgozó javára el­térhet a fentiektől. AZ ÜJ RENDELKEZÉS azt is kimondja, hogy ha a dolgozo nyugdíjba megy, akkor a 40 éves jutalmat már 35 évi; az 50 éves jutalmat pedig 45 évi igazolt szolgálati idő után is ki kell fi­zetni. E szerint tehát a 40 éves jubileumi jutalmat a huszonöt évi esedékességtől számított nem 15, hanem 10, az 50 évest pedig nem 10, hanem öt év után megkaphat­ja a dolgozó. Dr. M. J. műhely alig pár négyzetmétere* kis szoba. — Jó napot! — Jó napot. Krizsán János va­gyok, az üveges. ötven körüli férfi, az Orosházi ' Bőripari Ktsz tagja. Panaszkodik, hogy három hónapja szinte aiig ; van munkája, mert nincs üveg. : Nem lehet kapni még a szövet- I kezetben sem. Lassan már tíz éve gebines tagja a ktsz-nek (ő maga mondja így), de nem megy az üz­let — És a képek?... Az egyiket Csabáról kapta egy képkereskedőtől. A másikat az egyik helyi tanító bízta rá, hogy keressen rá kuncsaftot, ö csak közvetít, öt nem érdekli, milyen I a kép. Az árat sem tudja ponto­san. Általában 4—500 forint körül van az a pénz, amennyiért gazdát cserél egy-egy ilyen „műremek”. Az ár különben attól függ. hogy mekkora a kép. Drága ám a vá­szon. És a festék is... Hát igen. Az a sok eleven szín, a vízesés, az őzikék és persze a hattyúnak álcázott libák nem ol­csó dolgok. Mentségül szolgálhat, hogy a mester csak piaci napo­kon rakja ki a képeket. Öt külön­ben sem terheli felelősség, ő csak közvetít. Az egész ügynökösködés szomo­rú érdekessége az, hogy sok ember az Arany János utcai műhely fa­láról szerzi be a lakást díszítő ké­peket. Képeket? Képtelen borzal­makat. tömény giccset. Igaz, így olcsóbb, mintha mondjuk az ipar- művészeti boltban vásárolja meg a piktúrát kedvelő páciens. De va­jon csakugyan olcsóbb-e? A válasz annyira egyértelmű, hogy szinte fölösleges is leírni. Mégis szükséges és kell, hogy fel­emeljük tiltó szavunkat a zugfes- ; tök és alkalmi ügynökök tevé- I kenysége ellen, mert ez legalább annyira nem magánügy, mint * csorvási Arany János utcai ház fa- ; Ián éktelenkedő képek látványa. Még akkor is, ha az üvegesmester í csak piaci napokon akasztja ki ! azokat.-br­P. HOWARD: fSi /ßej/rf 49. Reggel ötkor sorakozó. Latouret kijelölte az őrséget, beosztotta az embereket szolgá- | lattételre. i Ez volt a legrosszabb szolgá­lat. Az őserdei műút kezdeténél őrizni a rabokat... ötven ember teljes harci fel­szereléssel. Három szakasz, nyolc óránként váltja egymást. Elfog­lalnak egy pozíciót a műút kez­deténél, a sivatag és az őserdő között, szemmel tartják a ra­bokat, és a parancsuk úgy szól. hogy: a legcsekélyebb zavar ese­tén lőni. ök vigyáznak, hogy a rabok nyolc kiküldöttje átvegye az ellátást és egyéb holmit. Ha nyolcnál több rab közeledik: lő­ni. Ha légionistát avval büntettek, hogy a rabok közé'küldték, ez egyértelmű volt a halálos íté­lettel, mert ha eltűnt a szem elől, a foglyok agyonverték. Ezt jól tudták itt a katonák, és ha valakit, mondjuk egy hét kény­szermunkával büntettek, vissza­tartották az azonossági plakett­jét. Ha lejárt a büntetése, akkor beírták a helyőrség naplójába, hogy ilyen és ilyen számú köz­legényt elhalálozás miatt töröl­ték a század létszámából. Vonult az ötven ember. Az egyik hadnagy, Hilliers, a rabok közé ment. Az útépítés­hez hozták, műszaki tiszt volt Delahay figyelmeztette, hogy le­gyen kedves a rabokhoz, és igye­kezzék jóba lenni velük. Mert a mérnököt nem ölik meg. Arra' szükség van az építéshez, de azért őt sem védheti meg más, mint a rabok jóindulata. A soros átadja a reggelit. Nyolc rab mogorván tolja el a kiskocsin, tisztelgés nincs. El­lenséges pillantások. A foiTÓ napon embertenül szenved az őrség. A dzsungelból millió szúnyog jön ki, és legyek raja zsong az ételmaradékok között. Elviselhetetlen. Minden­ki vérzik a moszkitók csípésétől. Kinint osztanak. Galamb ti­tokban kiköpi. így biztosan ma- láriás lesz. Örömmel tűri a szú­nyogcsípéseket. Kizárt dolog, hogy ne legyen közöttük malá­riaterjesztő. A büdösség szörnyű. A rabok felől pestisszag árad. Rongyok­ba burkolt csontvázak ténfereg- nek, kopácsolnak a táborban. Most itt elöl kezdenek működni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom