Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-27 / 99. szám
1968. április 28. 7 Vasárnap Legjobb takarékszövetkezet országos kitüntető címet kapott az endrődi pénzintézet Kedves ünnepség színhelye volt pénteken délután az endrődi művelődési ház klubszobája. Takarékszövetkezeti választott vezetőségi tagok és meghívott vendégek jöttek össze abból az alkalomból, hogy ünnepeljék a helyi pénzintézet múlt évi eredményeit, melynek alapján elnyerték „Az 1967. év* Legjobb Takarékszövetkezete” országos kitüntető címet. Az elnökségben helyet foglalt Szilágyi János, a SZÖVOSZ, a KPVDSZ Országos Elnökségének és megyei bizottságának, az OTP megyei igazgatóságának képviselői és a MÉSZÖV takarékszövetkezeti osztályvezetője. Az elnöki megnyitó után Róza Vendelné, az Endrődi Takarékszövetkezet ügyvezetője és igazgatóságának tagja ismertette azokat az eredményeket, amelyek alapjai voltak annak, hogy a már említett kitüntető címet elnyerték. Többek között elmondotta, hogy 1967 végére elérték a 11 millió 600 ezer forintot. így elsőként teljesítették Békés megye 20 takarékszövetkezete között a múlt évi betétnövelési tervüket. Nem volt könnyű a kölcsön kihelyezése sem, mégis az év elejei 2 millió 266 ezer forintról 3 millió 722 ezer forintra emelkedett év végére a tagság által felvett kölcsön ösz- szege. Ezt követően Szilágyi János, a SZÖVOSZ munkatársa köszöntötte az Endrődi Takarékszövetkezet választott vezetőségét, s az egész tagságot, majd átadta Csapó Lászlónak, a pénzintézet elnökének „Az 1967. év Legjobb Takarékszövetkezete” országos kintün- tető cím elnyeréséről tanúskodó oklevelet. A beszámoló elhangzása és az oklevél átadása után a választott vezetőségi tagok és a vendégek közül többen szót kértek és méltatták az elért eredményeket. Köszöntötték az endrődi kollektívát e kitüntetés alkalmából a szarvasi, a tótkomlósi, valamint a Kondo- rosi Takarékszövetkezet megjelent ügyvezetői is. B. L Négy megye ifjúsági vezetőinek tanácskozása Békéscsabán Április 29-én, hétfőn Békéscsabán, a Lencsési úti táborban tanácskozást tartanak a Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Szolnok megyei KISZ-bizottság ágit. prop. titkárai. Az értekezleten részt vesz Hegedűs György, a KISZ KB munkatársa. Az idei Forradalmi Ifjúsági Napok tapasztalatairól, a IX. VIT, valamint a KMP és a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek előkészületeiről tárgyalnak. Neveljük őszinteségre a gyereket Régóta figyelemmel kisérem Istvánt. Tapasztalataimat rendezgetve úgy tűnik, hogy már „Pityuka” korában értett ahhoz, hogyan ne mondjon igazat. Igen, már három évesen megtanították rá a felnőttek. A dolog még korábban kezdődött, amikor István „Pityuka-ba- ba” volt. A család szemefénye. És jött a nagymama a kis csokiszelettel. — Ezt a finom csokit akkor kapja meg a „Pityu-baba", ha megmondja, kit szeret a legjobban a világon. No kit? — sürgette szegényt. Istvánnak összefutott a nyál a szájában. Már-már érezte a csoki izét. — Téged! — mondta —, * máris nyúlt a csokiért. Elmaj- szolgatta. Máskor jött a másik nagymama, a szöveg itt is hasonló volt. — Kit szeret a „Pityu-baba” a legjobban? — Téged! — és ismét nyúlt a csokiért, ismét elmajszolgatta. Majd jött az anyai, azután az apai nagypapa. A kérdések és a válaszok ugyanazok maradtak. — Kit szeret a Pistike? — Téged! Téged...! — mindig azt, aki hozott valamit. Az édesapa és az édesanya már nem csokival, hanem csillogó, vonzó játékokkal csinálták ugyanezt. Megtettek mindent azért, hogy gyermeküket visszahódítsák az öregszülőktöl. Pisti azóta István lett. És már nem csokiért, sőt nem is játékért, hanem a jobb osztályzatén, egy kis váUveregetésért, társainak elismeréséért, hajlandó mindenkinek hűségnyilatkozatot tenni. Sőt! Ilyen nagy fiúknál, mint István, gyakorta produkál az élet bonyolultabb helyzeteket. És István meg sem próbálja az egyenes utat. Ilyen módon persze sokszor ártatlanul is belekeveredik kellemetlen helyzetekbe. Barátait elveszti. A felnőttek bizalmát szintén. De sok gyermeket rontották így el! Megtanították hazudni. Mert a gyermek csak gyermek. Nemcsak a testalkata nincs még kifejlődve, a jelleme sem. Ha keveset van levegőn, ha rosszul táplálják — nem csoda, hogy fejletlen, csenevész marad. De sokszor megfeledkezünk arról, hogy a jellegét is táplálnunk kell. De nem csokoládéval és nem ilyenformán, hanem őszinteségre szoktatással! Mert ha egy szelet csokit tartanak neki és azt kérdezik: „kit szeretsz a legjobban?”, persze, hogy azt mondja: „téged!” De ha holnap más nyújtja neki a csokit, s akkor annak válaszoljon így? A gyermeket már egészen kis korában arra kell nevelnünk: csak azt mondja ki szemrebbenés nélkül, amit őszintén gondol.. Kolozsvári Gyula tanár HÚSZEZER EMBER ÉLNI A K ÁRASÁÉRT... Aligha van drámaibb pillanat, mint élet-halál között lebegni, amikor mindkettő csaknem egyforma erős. A beteg ember is bízik orvosában, a gyógyszerekben, bízik, hogy ha elég erős benne az élniakarás, életben marad. Ezek a gondolatok jutottak eszembe a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése után, amikor a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek helyzetét tárgyalták meg. Miről is volrt szó ezen a tanácskozáson, melyet április 23-án Szeghalmon tartottak? Közismert, hogy megyénk országosan a jobb talajadottságú megyék közé tartozik, amit átlagos eredményed is bizonyítanak. Ennek ellenére minden évben jó néhány termelő- szövetkezet pénzügyi és gazdasági nehézségekkel küzd. Ezek a tsz-ek főleg a kedvezőtlen talajú területeken (szikeseken) gazdálkodnak. Miután saját erőből az emiatt keletkező veszteségeket kigazdálkodni nem tudják, másrészt a termelési költségeik nagyobbak, a hozamok pedig alacsonyabbak, fokozott törődést igényelnek. Igen, törődést A megyei párt és a tanács együttes ülése 1963- ban tárgyalta a gyenge tsz-ek helyzetét, akkor 58 tartozott ezek csoportjába. A megtett intézkedések eredményeként 44 tsz gazdálkodása javult meg részben önállóan, részben egyesüléssel. A gyenge tsz-ek közül azok tudtak tartósan megszilárdulni, amelyekben a politikai szervező munka mellett a vezetés személyi feltételeit is megteremtették. És hogy áll a jelenlegi helyzet? A megye 15 rossz talajadottságú tsz-éböl kilenc a szeghalmi járásban van. Ez is valamelyest közrejátszott abban, hogy ezt az ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága éppen Szeghalmon tartotta meg. A vb valamennyi tagja teljes odaadással igyekezett közös nevezőre hozni mindazt, amiben segítségére lehet annak a 20 ezer tsz-tagnak, akik megyénk gyenge / termelőszövetkezetei'ben dolgoznak. Miért nem jutnak előre? Csak sűrítve szólunk az ott elhangzottakról: „A gyenge tsz-ek drágán termelnek, alacsony a termelési színvonaluk. Sok helyen nem megfelelő a vezetés stb.” — mind olyan kérdés, melyeket az elkövetkező évek jó munkája szüntethet csak meg. Húszezer ember élniakarása csendül ki máris azokból a törekvésekből, melyek ebben az esztendőben mutatkoznak. Tavaly a belvíz, az idén a szárazság fenyegeti e területet. Öntöznek ott, ahol tudnak, ahol lehetőségük van. Sajnos, van ahol másként gondolkoznak és ez a legnagyobb hiba. Amikor a vezetés megjavításáról szól a vb, elítéli a már szinte puccs-szenien „élőkészitett” vezetőségcserét. A gyenge szövetkezetekben mindenekelőtt a belső közhangulat megváltoztatására kellene törekedni. Nem a feilegefcben járó beruházások követelésére van szükség a vezetőségtől, hanem elsősorban a talaj termőképességének növelését kell biztosítani. Ennek megértéséhez kellenek a jó szakemberek. A közhangulat kialakítása elzik, és az egyik mérleghiányos, a másik viszont adósságmentes ..; És jöttek a javaslatok úgy is, hogy az állami dotációt a jövőben úgy kellene odaítélni, előre megjelölve: elsődleges a talajerőutánpótlás, mert a föld hálás, csak gondozni kell. Van ennek bizonyítására példa a szeghalmi járásban is; az országos hírű füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz példája, ahol a vb-tagok ezen a napon is látogatást tettek. A szemet, szívet gyönyörködtető táblákról valóban az élet sugárzott, mintha segíteni akarna azoknak, akik még nem jutottak el ide. Ahogy a látogatók távolodtak Füzesgyarmaittól, úgy változtak a határrészeik, a sárguló legelők, a betegedő gabonák. Egymásra néztek, s egy-egy intéssel fejezték ki véleményüket: „Gyenge talaj, rossz vezetés, rossz munkafegyelem ..Valaki pedig így jegyezUhljár Mihály országgyűlési képviselő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja beszélget a vendéglátókkal. Mellette Sándor József, a szeghalmi járási tanács vb-elnöke. sődleges, ez jelenti a demokrácia betartását, de elítéli a destruktív magatartást. A vezetőik lejáratása nem demokrácia, éppen ezért hangosabban kell a párt politikájáról szólni. Bátrabban kell kérni a becsületes tsz-tagok segítségét, hogy mindenki megtegye a maga kapavágását. Nagyon fura helyzet az, amikor egy községben két tsz ugyanolyan termőterületen dolgote meg: „Nem mondhatunk le ezekről a területekről sem, mert a termésüket a nép asztaláról sepernénk le.” Ez a tény, és ha valaki kissé túl szigorúnak tartja majd azokat az intézkedéseket, melyeket foganatosítani kell, gondoljon arra, hogy húszezer ember létéről van szó. Rocskár János A Körösök vize hömpölyög a szeghalmi híd alatt, kínál tatja magát öntözésre.
