Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-26 / 98. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekl 1968. ÁPRILIS 27., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM A vevők megszerzése — megtartása A január eleje óta eltelt időszak piaci helyzetkép felmérése még hátra van, s e fiadat főként a kereskedelmet irányító szervezetre vár. Azonban máris lehet látná, hogyan jött mozgásba a kereskedelem új gépezete a vevők megszerzéséért, megtartásáért. Ehhez keresve sem lehet jobb példát találni, mint az árak alakulása, különösen az iparcikk területén. A járókelők megfigyelhették a kirakatokat: elég gyakran változnak az árak. Olyan felirattal is találkozunk a vendéglátás területén: 3,20 helyett 3 forint a dupla fekete, a földszöv lacikonyhája meg 2,60- ért kínálja kávéját. Tehát ez a mozgás már valamit jelent, mégpedig azt, hogy az aprópénzen keresztül folyik a harc a vevőkért, a törzsvendégekéit. Ma még új ez, de a vásárló már nagyobb biztonsággal igazodik él az újfajta piacon. És ezen az úgynevezett „filléres harcon” állhat-bukhat egy- egy üzlet. Azt sem kár tudná, amit ez esetben a tőkések vallanak: fillérekből jönnek a forintok, a százak, a milliók. Aki olcsóbban adja portékáját és az igényeknek, a keresletnek megfelelő árut ajánl, annak bővül a vevőköre Mivel a kereskedelem éppen az árpolitikájával a vásárlók megnyerésére törekszik, nagyon említésre méltó akonkur- rencia kialakulása. Mint már megírtuk, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat az árengedményes cipőkhöz zoknit, a Centrum Áruház a gyermekruhákhoz kölnivizet ajándékozott húsvétra. Most a 20 éves fennállásuk jubileumára újabb ajándékokkal kedveskednek vásárlóiknak. Jó, egészségles ez? Feltétlenül! Az új árképzés sajátossága a rugalmasság. A kereslet-kínálat máris befolyásolja az árakat, ahogy nő az árufelhozatal, úgy a nagyobb kínálat hatására csökkennek az árak. Sok minden újdonság van a kiárusításokkal is. Most már kizárólag a vállalatok döntenek a vevőnek nyújtandó kedvezményekről, mivel maguk gondoskodnak a szükséges anyagi fedezetről is. Ez teszi lehetővé, hogy rögzített árucikket leértékelnék — tanúi vagyunk a 22.-ke óta tartó 20—40 százalékos ruha-, cipővásárnak — vagy valamely cikkből a vevő „egyet fizet, kettőt kap”. Tehát a vevő már keresheti, kutathatja, hogy mit, hol kap olcsóbban. Ám nemcsak a vevő teszi ma mór ezt, hanem a kereskedő is, hiszen az ő kockázatának alapja véges. Ezért — mivel a nagykereskedelmi vállalatok is rendelkeznek árkockázati alappal — azt a nagykereskedelmi vállalatot keresi fel, amely árukínálata még jobban lehetővé teszi az árengedményes vásárokat, kiárusításokat. Tehát ők is keresik a jobb piacot, a választék bővítésének lehetőségét. Keresi a nagykereskedelem, de keresi a gyár is... A vevőért, a piacért újfajta információt szerveznek. Figyelembe veszik a társadalmi szervek tapasztalatait, a lakosság bejelentéseit, a piackutatás minden elfogadható jelzéseit. Csak egy példa: a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár közös rendezésében Békéscsabán és Gyulán terliszter és szintetikus szövetbemutatót tart. Célja, hogy a harmincféle szintetikus szövetből, melyek nyerik meg a lakosság tetszését. Erre megegyezés szerint három hónapi próbaeladást rendeznek. Ez idő eltelte után a gyár azokat a szöveteket és színeket gyártja majd a vállalat részére, melyek Békés megyében a legkeresettebbek. Az új „hajrának” új hajtása ez, amelyben most már valóban a vevő kívánságai lépegetnek előtérben. Bár van ennek az új vevőmegtartásnak vadhajtása is. Egyes eladók közömbössége, udvariatlansága! Még hiányzik a köszönésen kívül a „tessék választani”, a „szabadna talán ezt ajánlanom”. Ügy gondoljuk, hogy a vállalatirányítás új önállóbb módszerei, az anyagi ösztönzés olyan formáját találja meg, amelyben benne van az udvariasság. Az sem vitás, hogy az árképzéseknél Is felbukkannak hibák, melyek végső soron az árak növelését hozzák magukkal. Előfordul — és egyre gyakrabban —, hogy termelőüzemek szerződést kötnek a kereskedelmi vállalattal, például 10 tonna árura. Mint ismeretes, a felár felszámítása úgy csökken, ahogy a rendelt áru mennyisége nő. A 10 tonnát a gyár éppen a felár miatt nem szállította le egyszerre, hanem csak öt tételben. Így nőtt a két tonnánkénti felár. Ki látja kárát? A vásárló! Sajnos ezek legtöbb esetben olyan cikkek, melyek „veszed, nem veszed — nincs más”. Az ilyen módszer ellen a hatóságok szükség esetén megfelelő intézkedést tehetnének. Ez a módszer már a tisztességtelen haszon hajhászá- sa, és nem utolsósorban veszélyezteti az életszínvonal (árak és bérek) tervezett alakulását. Mindent egybevetve, alig négy holnap tapasztalata — a kilencszázalékos forgalomnövekedés — azt mutatja, hogyha az új árrendszer máris nagyon sok pozitívumot hozott a vásárlók érdekében. Tisztában kell azonban lenni, hogy nem elég csupán mozgásba hozni a piaci gépezetet, azt üzemeltetni kell a nap minden órájában, Rocskár János Ül gépek — Gumihegyek — Tíz vagon hullámpala Kísérlet parafáit szerződésre Néhány nappal ezelőtt szerző-1 dóst parafáit az AGROKER Tröszt megbízottja, az AGROKER Békés megyei Vállalatának képviselője és az orosházi Üj Élet Tsz vezetősége. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy 1968-ban — a kísérleti telepéről országosan elismert Űj Élet Tsz-ben — növényvédelmi és műtrágyázási megfigyeléseket szerveznek. Erre a célra az AGROKER Tröszt 60 ezer forint támogatást nyújt a közösségnek, amely viszont arra vállalt kötelezettséget, hogy kis- parcellákon új hazai és külföldi gyártmányú szelektív vegyszereket, műtrágyákat próbál ki a kukoricatermesztés továbbfejlesztésére. A kísérletezés szövetkezeti művezetését Zatykó Sándor országosan elismert szaktekintély vállalta. Az AGROKER Békés megyei Vállalata felügyel és figyelemmel kíséri a vegyszerek és a műtrágyák hasznosításából származó eredményeket, melyekből a nyár folyamán több alkalommal tapasztalatcsere-bemutatókat rendeznek részben a Békés megyei, részben pedig a szomszédos megyék mezőgazdasági szakembereinek. Kiss Sándor, az AGROKER Békés megyei Vállalatának igazgatója a szerződés aláírását követően arról nyilatkozott szerkesztőségünknek, hogy a kisparcellás kísérletek eredményét 1969-ben már a nagyüzemekben kívánják hasznosít- tatni. Az AGROKER Tröszt a szerzett tapasztalatok alapján nagyobb mennyiségű szelektív vegyszer gyártására, illetve beszerzésére I ad majd megbízatást. Ez az esztendő bizonyos meglepetést tartogatott eddig mezőgazdasági üzemeinknek. Tavaly ősszel Békéscsabán az NDK mezőgazdasági gépipara modell-kiállítást rendezett. Ekkor mutatták be az önjáró rakodó- és markológépet, melyből azóta kettő már Békéscsabára is jutott. Ugyancsak ebben az esztendőben — a közeli napokban — csomagolták ki a Roskó-féle barázdabehúzó munkagépet. Ez egy teljesen új gépkonstrukció, amely alkalmas arra, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy tábláin levő óriás barázdákat elsimítsa. Egyelőre négyet szállított a hazai ipar. Később újabb szállítmányt várnak. Az új felszerelések és eszközök között található egy új állattenyésztési kétéltű kocsi is, amelyik sínen és betonúton egyaránt közlekedhet. Újdonság még a száraztakarmány- adagoló kocsi is, melyet szintén a hazai ipar gyártott. Éveken át megoldatlan volt a mezőgazdasági üzemek hullámpala ellátása. Az egyik szovjet cég kedvező ajánlatot tett, melyet éppen a napokban realizáltak. így az AGROKER Békés megyei Vállalata 10 vagon eddig nélkülözött hullámlemezhez juthatott. Ezt az árut elsősorban a termelőszövetkezeti közös vállalkozások kapják, hogy az 1968-ra tervezett beruházásaikat minél hamarább tető alá hozhassák. Az AGROKER Békés megyei Vállalatának telepén általános árubőség tapasztalható, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben még két szomszédos megyét is kiM A: Munkaverseny és elismerés *** ÁPRILISI INTERJÚ szolgáltak, mivel az ottani AGROKER vállalatok leltároztak. Műszaki áruból és gumiból valóságos hegyek tornyosodnak. Csupán néhány típusú golyóscsapágy hiánya okoz némi bosz- szúságot. De nem sokáig — amint azt Kiss Sándor igazgató is mondotta —, mert a hazai ipar és a külkereskedelem arra törekszik, hogy kielégítse a legigényesebb vásárlókat is. D. K. Kulturális és ideológiai életünk néhány időszerű kérdése Aczél György előadása az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsága titkára rövidített előadását közöljük az alábbiakban, amely „Kulturális és ideológiai életünk néhány időszerű kérdése” címmel április 23-án hangzott el az MSZMP Központi Bizottságának politikai akadémiáján. Aczél György ismertette a Ma- I gyár Szocialista Munkáspárt kul- j turális politikájának tíz év alatt érvényesített főbb elveit. Ezt kft- | vetően a marxizmus szabadság- | értelmezésével foglalkozott, s I annak konzekvenciáival a kulturális élet alakulásában és irányításában. Jellemezte a szellemi életben zajló két- frontos harcot, amelyet a szocialista kulturális eszmények jegyében vezet az MSZMP a liberális, revizionista és szektás-dogmatikus nézetek ellen. Előadása következő részében Aczél György a békés egymás mellett élés, valamint az ideológiai harc összefüggésének néhány kérdésével foglalkozott. A többi között rámutatott arra, hogy a proletár és burzsoá ideológia között nincs, nem lehet békés egymás mellett élés; marxizmus és antimarxiz- mus között nincs és nem lehet békés „koegzisztencia”. Ezt követően a szocialista demokrácia és a kultúra összefüggéséről és a közéletet foglalkoztató néhány vitatémáról szólt. A kultúrában is, más teriilete- ! ken is fellelhetők olyan törekvé- ! sek, amelyek a szocialista demok- 1 ratizmusból el akarják vonni a I „szocializmust”, redukálva a fogalmat egy általános — s ilyen értelemben polgári — demokratizmusra. A szocialista demokratizmus kategóriája a md fogalmaink és gyakorlatunk szerint a következő: a szocializmust kell erősíteni a demokratizmus által, s nem a polgári demokratizmust a szocializmus ellenében. Elutasítjuk azok álláspontját, akik a szocialista demokratizmust a jelenlegi körülmények között a proletárdiktatúra fellazításának tekintik, illetőleg azokét, akik a proletár- diktatúrát féltik a szocialista demokráciától. A kulturális élet területén az általunk támogatott tendencia lényege : _ tudatosítani a művészekben, az alkotóműhelyekben a sza- ,badság és felelősség egységét, el- választhatatlanságát. Továbbá, hogy dialektikus folyamat a közvélemény szocialista formálása ] és a kultúra alakítása a közvélemény által. A kulturális életben az élénk, elvszerű marxista kritika a szocialista demokrácia elengedhetetlen feltétele, alkotóeleme. A szocialista demokratizmusban a viták, a véleménycserék a szellemi létezés lényegéhez tartoznak. Mindenekelőtt azt szeretnénk, hogy a marxisták vessék fel a kor valóban lényeges kérdéseit. Vitatémának tekintjük — például — Lukács György elvtárs bizonyos nézeteit. A múlt év nyarán a Magyar Szocialista Munkáspárt Lukács Györgyöt saját kérésére visszavette tagjai sorába. Pártunk közvéleménye helyeselte, hogy korunk e jelentős marxista filozófusa, a marxista esztétika nemzetközi szaktekintélye, ismét elfoglalja helyét abban a pártban, amelyben az immár nyolcvannégy éves gondolkodó sok évtizedet töltött el. Ezzel együtt kifejezésre jutott. a pártközvéleménynek az a kívánsága, hogy sajátítsuk el teoretikus tevékenységének értékeit, de ha valamiben nem értünk vele egyet, vitázzunk nézeteivel. (Folytatás a 2. oldalon)
