Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 96. szám

1968. április 25. 3 CsfitfirtSfc Első ízben nyert Élüzent címet a Békéscsabai Gépjavító Állomás A Minisztertanács és a SZOT | kiváló eredményeket ért el az el- Blnöksóge odaítélte a múlt évi : múlt esztendőben. Ezek alapján munikaversenyben elért eredmé- j többek között Élüzem címet ka­pott a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság, a Biharugrai Halgazda­ság, a Békéscsabai Mezőgazdasá­gi Gépjavító Állomás, az Oros­házi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás, a Békés megyei Húsipari Vállalat. Az Orosházi Mezőgaz­dasági Gépjavító Állomás még külön elnyerte az Elüzeim cím mellett a „Szocialista Munka Vál­lalata” címet is. nyék alapján a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzásala- jájt, valamint az Blüzem címet az ország, köztük megyénk legjobb mezőgazdasági üzemeinek. E különböző címek elnyerésé­ért mind nagyobb a versen gés or­szágszerte. Ezért nem csodálkoz­hatunk, inkább sajnálkozhatunk azon, hogy megyénk mezőgazda- sági üzemei közül egyik sem vált érdemessé a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajéra. Nem az igyekezeten, a szorgal­mon. hanem a nagyarányú tava­szi belvízen és a nyárt aszályon múlott ez főképpen. A nehézségek ismeretében büszkék vagyunk arra, hogy me­zőgazdasági üzemeink jó része A megye közvéleménye nevé­ben elismerésünket fejezzük ki az Élüzem címet nyert mezőgazda­sági üzemek vezetőinek, dolgozód­nak. Külön üdvözöljük a Békés­csabai Mezőgazdasági Gépjavító Állomás vezetőit és dolgozóit ab­ból az alkalomból, hogy első íz­ben nyerték el a kitüntető címet. Legjobbak között a Férf if ehérnem ügyár A Férflifehémeműgyár, amely- I kitüntető címet. Az is a krómiká- nek a termeléséből a békéscsabai \ hoz tartozik, hogy az idén másfél gyáregység az orosházi üzemmel együtt 38,8 százalékban vette ki a részét, az 1967. évi eredménye alapján elnyerte az Élüzem cí­met. A békéscsabai gyáregység dol­gozóinak 60 százaléka vett részit a Nagy Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére szervezett munkaversenyben, 21 brigád tűz­te célul a szocialista cím elnye­rését, ebből 12 ki is érdemelte j azt. Kiemelkedő eredményt ért j el többek között a 112-es szalag Tyereskova .brigádja, a 132-es szalag Hámán Kató brigádja, a 131-es szalag MHSZ brigádja. A gyár legutóbb 1958-ban volt Blüzem, amikor még önálló vál­lalatként működött, . 1963-tól, a budapesti, a bajai és a békéscsa­bai gyárak összevonása óta ez az első alkalom, hogy megkapták a millió forintot osztottak ki a dol­gozóknak nyereségrészesedésként, amiből mindenkinek átlag 1000 forint jutott. Az élüzemiavató ünnepséget Bé­késcsabán, az Építők művelődési otthonában április 30-án tartják meg. a Emelkedőhöz ért sarkadi termelőszövetkezetek útja A Tanácsköztársaság idején a somogyiak, közvetlenül az 1944. évi felszabadulás után a sarkadiak mutatták meg a szövetkezés, a boldogulás, a jó­lét felé vezető utat megyénk és az ország földművelő lakosságá­nak. A megye és az ország első termelőszövetkezetének fejlődése nem volt zökkenőmentes. A túl­zások, a rövidlátó, a hozzáértő vezetők nemegyszer csaknem zátonyra juttatták az élet le-fel hullámzó tengerén. Ennek ellenére példaképükként említik a sarkadi Lenin Tsz ne­vét a 15—20 éves fennállásuk év­fordulóját ünneplő szövetkezetek megye- és országszerte. A hogy és mint volt krónikája nem egy rövid újságcikkbe, ha­nem könyvbe, vagy legalábbis hosszabb írásos dokumentációba kívánkozik. A lelkes, példamuta­tó sarkadiak ettől sem riadnak vissza. Emlékek, mozzanatok so­kaságát öntik betűbe a megye, az ország első termelőszövetke­zete megalakulásának 25. évfor­dulójára. Mi most a jelent és a jövőt firtattuk Sarkadon. Az első szövetkezet már nem a régi. Ér­vényesítették azt a meggyőzhe­A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett vállalat Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalatnak, amelyhez a békés­csabai öntöde is tartozik, a Mi­nisztertanács és a SZOT Elnök­sége vörös vánidorzászlót adomá­nyozott. A békéscsabai öntöde biztosítja az ország összes erőműveinek a Kedvezett az Idő megyénkben is a tavaszi munkának Már javában vetik a kukoricát Már több ízben megírtuk, hogy; megye szövetkezetei együttesen az őszi kedvező időjárás és a jó j 4678 holdat vetettek be zabbal. A munkaszervezés eredményeként két említett abraktakarmány ter­űiig maradt szántatlanul termő- , mő területe főleg a pillangós nö- iöld megyénk termelőszövetkeze- vények javára csökkent megye- teiben. Egy napokban összeállított; szerte. A kétszeres hasznot, vagy- megyei jelentés szerint most a : is a szemtermés mellett jelentős tavasz folyamán mindössze 11 ; mennyiségű zöldtakarmányt biz­tetlen elvet, hogy a még na­gyobb összefogásban még több erő rejlik. Egyesült a József At­tila Tsz-szel, ugyancsak az örök emlékű forradalmár, Lenin neve alatt. Példáját követték a többi szövetkezetek is. A korábbi 7—8 helyett, jelenleg csak 3 közös gazdaság működik Sarkadon. Ezek közül egy sem emelkedik kevésbé | jelenleg a járás, a megye, az or­szág többi szövetkezetei fölé, de pironkodást sem váltanak most már ki. A nagyobb összefogás elve lassan, sok áttételen keresztül ér­vényesült. A község előrelátó, minden előnyt és hátrányt szám­ba vevő vezetői már évekkel ez­előtt kidolgozták a szövetkeze­tek egyesítési tervét. Nem siet­tették ennek a valóra váltását Nem vallották ugyanis a veze­tés mindenhatóságát, de kimond­ták: addig szóba sem hozzák az egyesítés tervét, amíg meg nem találják 2—3 közös gazdaság irányításához az alkalmas veze­tő- és szakembergárdát. Ráadá­sul helybeliekből. Régi igazság figyelembevétele ez. Ugyanis a messziről kért emberek előbb- utóbb visszavágynak, ideiglenes­nek tekintik irányító és terme­lési munkájukat. Mi volt a 7—8 termelőszövet­kezet egyesítésének fő mozgató­ja? Borbély Gyula, a községi pártbizottság titkára, a sok ok közül egyrészt azt hozza fel leg­főbb indokul, hogy belvíztelení- kiarbaintertásához szükséges önit- j feni kellett a község határának vényeket. Tavaly a dolgozók j jelentős részét. Az utóbbi évek- osakinem 108 százalékra teljesítet- : *3ep ugyanis a termőföld 30^ 40 ték termelési tervüket. A meg­tűrt selejtet 1,1 százalékkal csök­kentették, ami értékben több százaléka állt víz alatt, és gátol- I ta az időbeni talaj munkát és I vetést. Másrészt az új rendelke­zéseknek megfelelően rendezni mint 100 ezer forintót tett ki. Az j kellett a község határának tu- öntvények az ütemtervnek meg- j lajonviszonyát. A sarkadiaknak felelően készültek, ami az erőmű- ! ugyanis a környező községekben, vek zavartalan működésének fel­tétele volt. A múlt évi eredmény alapján két brigád nyerte el a szocialista címet. Ketten Kiváló Dolgozó jel­vényt kaptak. A vállalat 16 napi keresetnek megfelelő összegű Kötegyánban, Sarkadkeresztúron, Méhkeréken is volt földjük. Ugyanúgy volt kisebb-nagyobb földterületük az említett közsé­gek lakóinak is Sarkadon. A A távlati terv szerint két termelőszövetkezet működik majd Sarkad határában. Egyelő­re három van. Ezek közül a Le­nin 8 ezer, a Kossuth 4932, a Ha­ladás pedig 1861 holdon gazdál­kodik. Érdekes módon, elsősor­ban a két legnagyobb termelő- szövetkezet, a Lenin és a József Attila Tsz tagjai ismerték fel a „nagyobb összefogásban több erő rejlik” elvét. Minden bizonnyal előbb-utóbb felismerik ennek előnyét a Kossuth és a Haladás Tsz tagjai is. Előbb-utóbb meg­győzi őket erről az, hogy együt­tesen könnyebben meg tudják oldani a belvízvédelmet, a föld­rendezést, és jobban kiegyenlí­tődik a munkaerőhelyzet. Mind­emellett a terület minőségének azonossága nagyobb lehetőséget biztosít a jobb vetésszerkezet ki­alakításához. A község vezetői nem sürgetik az egyesülést. Ennek bekövetkez­tét rábízzák az időre, a jelenle­gi szövetkezeti vezetők megfon­tolására. Az már régen eldöntött tény, hogy luxus a sok terme­lőszövetkezet. Különösen most, az új gazdaságirányítás rendszeré­ben. Ugyanis minél több a szö­vetkezet, annál több a függetle­nített vezetők és az irányítással járó alkalmazottak száma. Ta­valy, amikor Sarkad határában négy szövetkezet volt, összesen 108 alkalmazottat tartottak, akik­nek az évi béralapja meghalad­ta az 1600 holdon gazdálkodó Haladás Tsz 159 tagjának évi jö­vedelmét. A tavaly óta háromra csökkent termelőszövetkezetben fele annyi az alkalmazott. Az egyesült Le­nin és József Attila Tsz a tava­lyi 68 helyett mindössze 28 al­kalmazottat tart jelenleg. Hason­ló az arány az egyesült Kossuth és Dózsa Tsz-ben is. Nagyon he­lyesen. még külön elnökhelyet­test sem választottak. Az elnök mindenkori helyettese vagy a fő­község vezetői a belvízvédelem j agronómus, vagy pedig az áru- megoidása mellett célul tűzték értékesítéssel és a személyzeti, azt is, hogy a község közigazga- munkaügyi problémákkal megbí­nyereségrészesedóst fizetett ki a tási határain belül hozzák össze I zott igazgatósági tag dolgozóknak. j a termelőszövetkezetek földjeit ezer hold földet szántottak fel a járások és a városok szövetkeze­tei, legtöbbet, 4982 holdat a szeghalmi járásban. A mezőko­vácsházi járásban 2588, az oroshá­zi járásban 1317 hold föld maradt szántatlanul most tavaszra. Megyénk termelőszövetkezetei több mint 191 ezer hold gabonát vetettek el az ősz folyamán. Eb­ből most tavasszal 159 ezer vala- hányszáz holdat részesítettek fejtrágyázásban. Legtöbbet, 30 ezer 826 holdat a szarvasi. 26 ezer 757 holdat a mezőkovácsházi. 22 ezer 873 holdat a gyulai és 21 ezer 643 holdat a szarvasi járásban. A csapadékszegény tavasz kedvezőt­len a kiszórt műtrágya feloldásá­hoz. Ezen az öntözési lehetőséggel rendelkező szövetkezetek az őszi vetésű gabonák, íőleg a búzák öntözésével segítenek. A tavasziárpa-vetés egyre csökken alacsony termésátlaga miatt megyénk szövetkezeteiben. Az idén mindössze 7247 holdat vetettek el. Legtöbbet, 1972 holdat a szeghalmi, 1302 holdat a békési és 1174 holdat a szarvasi járásban. A zabvetés is minimálisra csök­kent. Csupán annyit termelnek ebből a „csemegéből'', amennyi az igáslovak utánpótlásához, vagyis a csákóneveléshez szükséges. A Nyolcvan találmány az idei BNV-n Rövid ideje „rázódtak ösz- sze”, tértek a lehetőségek kiak­názásának helyesebb útjára a sarkadi termelőszövetkezetek. E rövid idő is az erők tömörítése, vagyis az egyesülés mellett szól. Azóta ugyanis megszűnt a mér­leghiány. A nagy belvíz- és Az idei Budapesti Nemzetkö-! verzális cserépkályhát, amely a aszálykár ellenére is M tudták tosító borsóból a tervezettnél többet, összesen 12 ezer 576 hol­dat vetettek el megyénk termelő- szövetkezetei. A megye szövetke­zetei 14 ezer 728 holdra tervez-1 zi Vásáron tizedszer rendezik betétek cseréjével, gáz-, olaj-, tek lucernatelepítést ez év tava­szára. Kis híján mindenütt be is í meg a találmányok kiállítását, j szén- vagy villanytüzelésre Ezúttal a feltalálók 8& váloga- j bármikor könnyen átalakítható. tott alkotását mutatják be a kö- ; *--------------------------—-----­z önségnek. Valamennyi a meg­teiepítették. Az utóbbi években nagyszerű vetési, termelési technológiát dol­goztak ki megyénk szövetkezetei valósu!ás útján van. ' mind a a cukorrépára. Helyenként öntöz-: , / ; . .. , , a kivitelezését valamely üzem. <-*■ ouiivijoptua. nciYciuícm uinuó- ; i ték is. Olyan magasra növekedett ny°lcvannak: a termésátlag, hogy tavaly az vállalta már aszály ellenére is gondot okozott j A bemutatott cikkek nagy ré­A „Holnap’ 60. évfordulója a megtermett cukorrépa feldoigo- ; már meg is lehet vásárol zása. Ennek ellenére megyénk szövetkezetei az idén is 22 ezer 632 holdat vetettek be ebből a fontos ipari növényből. Az ápri­lis eleji fagy ugyan több helyen kárt tett a frissen kelt növény­zetben, azonban a szövetkezetek többsége a kiesést új vetéssel pó­tolta. Napraforgóból 11 ezer 303, burgonyából 5089 holdat vetettek be eddig szövetkezeteink. Me­gyénk valamennyi szövetkezeté­ben folyamatban van a kukorica vetése is. Ebben a mezőkovácsházi járás szövetkezetei vezetnek 8555 holddal. A békési járásban 5043, a szarvasi járásban 4884 holdat vetettek el április közepéig. 1 A marosvásárhelyi szakszerve- I zetek kultúrházában irodalmi est i keretében emlékeztek meg a . A találmányok egy csoportja ] „Holnap” írói közösség 60. évfor- nemcsak a szakembereket, ha- | dulójáról. A „Holnap" Nagyvára- nem a közönséget is érdekli. : ^on alakult és tagjai között sze- . értékű az. hogy mindhárom szö­osztani átlagosan a tervezett 12— 14 ezer forint tagonkénti jöve­delmet, Különösen a Kossuth Tsz emekedik ki. amely kigazdálkod- ta a múlt évben a korábbi 3 millió forint mérleghiányt is. Azt. hogy a sarkadi termelőszö­vetkezetek az emelkedőhöz ér­tek. bizonyítja vagyoni helyze­tük növekedése, megszilárdulása. A Lenin Tsz 42 millió, a Kos­suth 24 millió, a Haladás Tsz pedig .8 millió forint értékű kö­zös vagyonnal rendelkezik. Mind­ezen túl, szinte felmérhetetlen Ilyenek Vajda Gábor édessé­gei: a gesztenyeliszt, az alma- szeletekből készült citrom ... , , ,, , , , | szélgebtek ennek az irodalmi kör vízzel azonnal fogyasztható ka- ; nek a tevékenységéről és jelentő ; vetkezetbe szorgalmas, emberek tömörültek. Olyan jó odaadó repeltek olyan neves költők és prózaírók, minit Ady Endre, Ju­hász Gyula, Babits Mihály. Az j és ! emlékesten Nagy Pál, Zeno Githu- i Ili van jó szakembergárda csokoládé ízű almuci, a forró ^e.'s<iu ,^'s, ^'lan^ Zoltán írók be- fejlődött, alakult ki mindhárom j tsz-ben. hogy nem okozna gon­non <x lovonoiivaciiciui do jciciiw | i , . , , »égéről. A helyi színházi együttes j ° szl.n e efy napi a sem akar A véletlen folvtán féllucatnvi : t®*jai a -HolnaP" tagjainak mű-| az elnok- akar a főagronómus, a a vetetten roiytan tét tucatnyi j veiből adtaJí elő ! fpállattenyésztő vagy bármely olyan találmány is összegyűlt, j Nagyváradon a helyi „Ady i vezető beosztású szakember he­amely a lakásiűtest korszerúsi— i Endre kör” ünnepelte meg az év- ^ lyettesítése. ti. Bemutatják például az uni- I fordulót. > K. I. kaó-pressz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom