Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-23 / 95. szám

1968. április 34.

2

Szerda

Födi Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden a rádióban es a televízióban beszélgetést folytatott a televízió riporterével időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Az alábbiakban rövidítve ismertetjük a kérdéseiket és Fork elvtárs válaszait.

RIPORTER: Szeretettel köszöntőm Foci: elvtársat stúdiónkban. Szeretnénk tájékoztatást kapni Öntől többek között franciaországi látogatásának eredményeiről, tapasztalatairól, hiszen éppen Fock elvtárstól származik az a megállapítás, hogy e látogatás fordulópontot jelent a magyar— francia kapcsolatok történetében.

VÁLASZ: A megállapítás ugyan nem tőlem származik, de emlékezetem szerint én ns használtam ezt a kifejezést. A látogatásról a sajtó, a rádió, a televízió úgy tett említést, hogy az mérföldkövet jelent a két ország kapcsolatában, s vendéglátó házigazdáink szintén szívesen használták ezt a kifejezést. S bennem is kialakult ez a meggyőződés — amit egyébként maga a meghívás ténye, hogy tudniillik személyemben először járt magyar miniszterelnök hivatalosan Párizsban, s a tárgyalá- ■ sok őszinte légköre is alátámasztott. A nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben — várakozásunknak megfelelően — egyetértünk a francia kormánnyal: például a vietnami agresszió, a közel-keleti helyzet megítélésében azonos a két kormány álláspont ja.

RIPORTER: A tárgyalások

őszinte légköre nyilván megköny- nyitette az eszmecserét olyan kérdésekről is, amelyekben nem jött létre egyetértés?

VÁLASZ: Igen. Ezek közül az európai béke és biztonság kérdését emelném ki. Egyetértve a lényeggel, mármint az európai béke és biztonság megerősítésével, azon belül azonban a problémák megítélésében nem azonos a két kormány álláspontja. Például a német problémát illetően elég jelentős az eltérés közöttünk. Mi a saját véleményünket De Gaulle elnöknél éppúgy, minit Pompidou miniszterelnöknél, vagy Couve de Murville-nél tett látogatásunk alkalmával kifejtettük és a francia fél is megmagyarázta a maga álláspontját.

RIPORTER: Hogyan értékeli

Fock elvtárs látogatásának eredményeit? Milyen tervei vannak a magyar kormánynak a kapcsolatok továbbfejlesztésére?

VÁLASZ: Politikai kapcsolataink igen élénkek és őszinték a francia kormánnyal, s a mostani tárgyalás ezt tovább szélesítette, bővítette, mélyítette. Az utóbbi években igen sok egyezményt kötöttünk egymással és néhány egyezmény megkötésére a közeljövőben is sor kerül majd. Igen jó az együttműködésünk az ENSZ-ben, az ENSZ szakosított szerveiben, valamint más nemzetközi szervezetekben és mindkét fél kifejezte azt a véleményét hogy ezt az együttműködést a továbbiakban még erősíteni kell.

RIPORTER: Az ország közvéleményét élénken foglalkoztatják a gazdasági mechanizmus bevezetésének első tapasztalatai. Hogyan értékeli a gazdasági reform indulását?

VÁLASZ: Az első negyedév tapasztalatai jók. De meg kell néznünk, hogy miért. Szerintem azért, mert helyes módszerekkel, nagy türelemmel és a dolgozók iránti nagy bizalommal dolgoztuk ki a reformot. Nálunk hiába kérdezi valaki, hogy ki a reform atyja, vagy ki a reform anyja. Szerencsére erre senki nem tud — ha tisztességesen akar válaszolni — úgy felelni, hogy egy nevet megjelöl. A reform úgy készült, hogy az előző hét-nyolc év magyar tapasztalatait figyelembe vettük, elemeztük, mellétettük a nemzetközi tapasztalatokat, s ezek tükrében vizsgáltuk meg, mit kell a továbbiakban tennünk? És így háromévi türelmes munkával, sok vitával — nyíltszíni vitával —, s ezekben sók ellentét összecsapása után dolgoztuk ki a reformot.

Mindvégig igényt tartottunk arFock Jcuő

■*áclió> és ti*niibikoza(a

ra, hogy a bevezetéskor már tízes százezreik legyenek, akik támogatni akarják ezt a reformot; igényt tartottunk arra, hogy a közvetlenül érintett vezetők és szakemberek értsék a reformot, annak minden összefüggését: igényt tartottunk arra, hogy a széles közvélemény, ha lehet, a legteljesebb .nyugalommal és bizalommal várja a reform bevezetését.

Örülök annak, hogy ez így történt, * ennek eredményeken! mondhatjuk az élsö negyedévbeír, hogy a gazdasági élet: egyetlen területén sem volt visszaesés, sőt. minden jelentős iparág többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában. Az egész magyar ipar kereken 7 százalékkal többet, termelt. Az értékesítés a termeléshez viszonyítva — ha ne>m is jelentősen, de kedvezőbb volt, mint tavaly ilyenkor, a lakosság Dénzjövedelme körülbelül 9 százalékkal nőtt, ha figyelembe vesz, szük a kétszázalékos árszínvonal- csökkenést — keréken 6 százalékkal többet vásárolt a lakosság, minit tavaly az első negyed esztendőben.

A lakosságnak a gazdasági mechanizmus rendszere iránti, de főleg a mi szocialista rendszerünkbe vetett bizalmát mutatja, hogy a takan^kbetét-áll ománv jobban nőtt, mint tavaly — több iránt két és fel milliárd forinttal emelkedett — és jelenleg meghaladja a 27 milliárd forintot.

Nagyon lényegesnek tartom, hogy a közvélemény előtt teljesen világos: a gazdasági mechanizmus reformja nem jelent eltérést a szocialista gazdálkodástol. hanem a tudományosabb, a megalapozottabb, a mai kornak jobban megfelelő tervgazdálkodást jeleníti Magyarországon.

A teljesebb értékeléshez persze még legalább tol esztendő, vagy inkább egy kerek esztendő szükséges. És ha a kérdést úgy teszem fel, hogy már az első negyedévben a reform teljes hatékonysággal érvényesült-e, akkor a leghatározottabb nemmel tudok válaszolni. A lefoiTn hatékonysága még csak nagyon ki6 mértékben érvényesül.

RIPORTER: Az üzemi demokrácia és az egyszemélyi /eleiős vezetés gyakorlatának összeegyeztetésében még nagyon sok a tanácstalanság, az értetlenség, sőt, a konfliktus is. Mi az ön tapasztalata?

VÁLASZ: Én sajnos, mióta miniszterelnök vagyok, sokkal kevesebbet tudok üzemekbe járni, mint régebben, de nekem is azj a benyomásom, hogy az üzemi* vezetők nem tudnak még meg-J felelően élni a rájuk bízott jo-+ gokkal és hatáskörrel, és az üze-* mi kollektívák és az üzemi szak-* szervezeti szervek sem szoktak még eléggé hozzá ahhoz, hogy a rájuk bízott hatáskörben megfelelően el tudjanak járni. Ebbe még ügy látszik, bele kell tanulniuk, nem kétséges, hogy bele fognak tanulni. Nagy jelentőségűnek tartom a referátumot olyan szempontból, hogy a bekövetkezhető súrlódásokat is az üzemben kell megoldani, akár- ^ milyen súrlódás volt, legtöbbször* a minisztériumokig, sőt a Mi-J nisztertanács és a SZOT szintjé-t ig jutottak ezek az üzemi prob-1 lémák. *

RIPORTER,: A jelen után be-* széljünk a jövőről: hol tartunk1 a távlati tervezésben, a követ-I kező ötéves terv előkészítésében?*

VÁLASZ: Most természetesen! elsősorban az ez évi terv meg-* felelő, jó teljesítését tartjuk főj feladatunknak, a reform érvényre juttatását, az 1969-es terv előkészítését, de már folyamatban van a következő ötéves terv, sőt a következő 15 éves terv elké-t szítése. Ez a kettő párhuzamo-J san történik. A 15 éves tervet'

készítő 8 szakbizottság munkája során igénybe veszi tudományos kutatóintézeteink. tervezőintézeteink segítségét, s tevékenységükről tájékoztatják a kormányt, amely majd végső soron dönt ezekben a kérdésekben.

RIPORTER: Hogyan alakulnak nemzetközi gazdasági kapcsolataink, különös tekintettel a KGST-re?

VÁLASZ: Gazdaságpolitikánknak az az alapvető vonása, hogy Magyarország és a szocialista országok egymás közti gazdasági viszonya, együttműködése az alapja egész népgazdaságunk továbbfejlődésének — a reform hatására sem változik. A következő ötéves, sőt tizenötéves tervidőszakban is külkereskedelmünk egyharmada a Szovjetunióval, egyharmada a többi szocialista országgal és egyharmada a nem szocialista országokkal fog lebonyolódni. A szocialista országokkal eddig folytatott terv-konzultációk alapján úgy látom, partnereink is körülbelül ezzel számolnak.

RIPORTER: A KGST-hez tartozó országok gazdasági együtt-1 működését nem nehezíti-e az. hogy a baráti országok gazdasági mechanizmusai között lényeges különbségek vannak?

VÁLASZ: A gazdasági reform- j mai minden szocialista ország. , helyesebben minden KGST-or- ! szág foglalkozik. Természetesen mindegyik a maga sajátosságait veszi figyelembe. Néhány alap- i gondolat köztudottan azonos, de nincs két ország, amelyikről azt mondhatnánk, hogy ugyanúgy í csinálja, mint a másik ország, j A gazdaságirányítás új rendje távlatilag feltétlenül segíteni fogja az együttműködést. Jelenleg azonban valóban vigyáznunk kell arra, hogy az eltérések ne okozzanak zavarokat. Ami minket illet, ahhoz, hogy a bizalom I megerősödjék a magyar népgaz- \ daság iránt a partnerekben, na- j gyón fontos, hogy mi a reform körülményei közepette is ponto- ! san eleget tegyünk vállalt kötele- ! zettségeinknek. Ez az alapja sfn- j nak is, hogy a későbbi észtén- , dőkben az egyes országok által j

külön kidolgozott gazdaságirányítási rendszerek egymáshoz közelítsenek, és hatékony emelői

legyenek a nemzetközi gazdasági együttműködésnek.

A televízió riportere ezután Cernik elvtársnaik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének a Magyar Rádióban és Televízióban a közeli napokban elhangzott interjújával kapcsolatban tett fel kérdéseket.

A riporternek válaszolva Fock elvtárs, a többi között kifejtette,

hogy az interjú természetesen nem válaszolhatott az emberekben felvetődő minden kérdésére, de a legfontosabbakra választ adott. Fejtegetését így folytatta:

Azokhoz a várható pozitív eredményekhez, amelyekről Cernik elvtárs is szólt, a magyar kormány nevében is természetesen sok sikert kívánok Csehszlovákia dolgozó népének, a csehszlovák pártnak, a csehszlovák kormánynak Az interjúból külön kiemelném és szó szerint idézném Cernik elvtárs szavait: ..Népünk jól emlékszik arra, hogy a második világháború után kitől kapta a szabadságot. Barátságunk a Szovjetunióval és" szövetségünk a szocialista országokkal nemcsak értelmi, hanem érzelmi kérdés is.

flz űrhajós-egyezmény aláírása Washingtonban

A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselői hétfőn aláírták Washingtonban az űrhajósok megmentéséről megkötött nemzetközi egyezményt.

Az Egyesült Államok részéről Dean Rusk, a szovjet kormány részéről Döbrinyin nagykövet, az angol kormány részéről Patrick Dean Washington nagykövet írta alá a szerződést.

Ezt követően negyven ország diplomáciai képviselői látták el kézjegyükkel az egyezményt.

Képünkön: Szipka József, a Magyar Népköztársaság nagykövete a szovjet külügyminisztériumban aláírja az egyezményt.

Mechanizmus, munkaalkalom, szolidaritás

Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének nyilatkozata

Erdei Lászlónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét kerestük fel, mondja el: jelenleg milyen feladat vár a dolgozó nőkre, háziasszonyokra.

— A nőmozgalom részt vállal minden társadalma haladást szolgáló feladatból — mondotta Erdei Lászlóné. — A gazdasági mechanizmus társadalmat formáló feladataiból is részt kérünk, mert ez a nőket közelről érinti. Ügy is, mint dolgozókat, háziasszonyokat, akik családjuk költségvetésével gazdálkodnak, és érinti őket mint társadalmunk aktív építőit, gazdasági és politikai életünk részeseit.

— Mit vár a nőtanács az ipari és mezőgazdasági ü nemekben dolgozó nőbizottságoktól?

— Az üzemekben a kollektív szerződések szabják meg az élet rendjét. A nőmozgalom feladata: a szakszervezettel együttesen segítse, hogy a kollektív szerződésekben foglalt jogok és kötelességek megvalósuljanak. A könnyűipar, de főleg a Vasas Szakszervezethez tartozó üzemekben a nőtanács a szakszervezeti bizottsággal közösen rendszeresen tart vizsgálatot, hogy azonos munkáért a nő megkapja-e azt az órabért, amelyet a férfiaknak adnak. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy betartsák azokat a párt- és kormányhatározatokat, amelyek a dolgozó anyák védelmét, a szociális juttatások biztosítását szolgálják.

— Természetesen így kell ennek lennie a termelőszövetkezetekben is. A Magyar Nők Országos Tanácsa kezdettől részt vett az új törvény előkészítő vitájában és a nők szempontjából fontos észrevételekkel, javaslatokkal segítette megalkotását. Ezért minden tsz-be eljuttattuk a törvénnyel foglalkozó könyvecskét, hogy az asszonyok megismerjék és ahol erre szülcség van, következetesen véleményt mondjanak a fizetett szabadság mértékének megállapításakor, a háztáji terület kiosztásakor, s egyéb kérdésekben is.

— A termelőszövetkezetekben már igen sok helyen megszervezték a nőbizottságok a háztáji baromfitenyésztő csoportot. Olyan

asszonyokat vonnak be ebbe a munkába, akiknek van idejük arra, hogy sok baromfit neveljenek szakszerűen, amelyből igen szép mellékkeresetet tudnak biztosítaná maguknak. Ugyancsak több száz helyen megalakult a zöldség- vagy a gyümölcstermelő asz- szonyok társulása, a tagok nemcsak saját fogyasztásra termelnek, hanem primőr áruféleségre is kötnek szerződést. Mintegy 1500 ilyen szakkört tartunk már nyilván.

— Ezenkívül a nőbizottságok szocialista brigádokat is szerveznek. örvendetes kezdeményezés több megyében, hogy a tsz asszonyai, ha a vezetőséggel valamilyen vitába bonyolódnak, vagy pedig a különböző rendeleteket nem ismerik eléggé, a városokból jogászokat hívnak meg ankétra. A falvakban eddig 360 helyen szervezték meg a nők klubját és majdnem 3000 helyen a szülők iskoláját.

— Az árreform életbe léptetése

minden egyes családot közvetlenül érint...

— Az árreform bevezetésének megértetésében és hatásának figyelemmel kísérésében is részt veszünk. Megvizsgáljuk, hogy a nagy családosokat, az alacsony keresetűeket, a gyermekeiket egyedül nevelő asszonyokat, és a nyugdíjasokat miként érintik az árváltozások. Mivel a változó árak többnyire a háziasszonyokat érintik, máris igen sok családos anyát vontunk be a társadalmi