Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 94. szám
196«. április 83. 2 Kedd Megemlékezések Lenin születésének 98. évfordulójáról Hétfőn az emberiség legnagyobb gondolkodóit, a proletariátus kiemelkedő vezetőit megillető tisztelettel emlékezett meg hazánk népe Vlagyimir Il.jies Lenin születésének 98. évfordulójáról. Példaképe, bölcs tanítója előtt hajtotta meg zászlaját az ifjúkommunisták csaknem háromnegyed milliós serege. Lerótták kegyeletüket az idősebb korosztályok, a felnőtt társadalom képviselői is, az egész országban. Befejeziilt a CSKP hat kerületi konferenciája Vasárnap befejeződött a CSKP hat kerületi konferenciája, amelyeket rendkívüli aktivitás jellemzett. A vitákban — a helyi, kerületi problémákon kívül — elsősorban a megújhodási folyamatban előtérbe került legfontosabb kérdésekről volt szó; élesen bírálták azokat a vezető funkcionáriusokat, akiknek része volt az elmúlt időszak torzulásaiban. A küldöttek zöme állást foglalt amellett, hogy a hibákat pontosan körül kell határolni, nehogy azokat az egész pártra vonatkoztathassák. öt konferencia állást foglalt amellett, hogy minél előbb hívják össze a CSKP XIV. kongresszusát. Nemzetközi értekezlet az emberi jogokról Teherán Hétfőn Teheránban 71 ország 2000 küldöttének részvételével megkezdődött az emberi jogok egyetemes deklarációjának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi értekezlet. A megnyitó ülésen az iráni sah és U Thant ENSZ-főtitkár tartott beszédet. U Thant élesen elítélte a fajgyűlöletet. Hangsúlyozta, ha nem sikerül teljesen leküzdeni a faii ellentéteket, „ez a romboló szörny” olyan pusztításokat okozhat, amelyekhez képest a régi vallási és világnézeti konfliktusok csak „családi perpatvarnak” tűnnek. U Thant foglalkozott a délafrikai fajüldözés kérdésével A fajüldözés politikáját az emberi jogok és alapvető szabadságjogok elleni legélesebb vi.sz- szaélésnek minősítette. (Reuter) Újabb „Molnyija” a világűrben A Szovjetunióban vasárnap újabb „Molnyija—1” típusú távközlési mesterséges holdat bocsátottak földkörüli pályára. A mesterséges hold elliptikus pályán mozog, legnagyobb távolsága a Földtől 39 700 kilométer az északi félteke fölött, legkisebb távolsága 460 kilométer a déli félteke fölött. 11 óra 53 perc alatt kerüli me« bolygónkat. Pólyájának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyik feladata, hogy biztosítsa a nagy távolságú telefon- és rádióösszekötők rendszerének üzemeltetését és továbbítsa a Szovjetunió központi televíziós állomásának műsorát. Tovább húzódnak a vietnami tárgyalások ' A Nhan Dán című észak-viet- nami lap vasárnapi számában ismét foglalkozik azzal a huzavo- ; nával, amelyet korábbi ígérete I ellenére az amerikai kormány folytat a vietnami—amerikai előzetes érintkezés színhelyével kapcsolatban. A problémáért a felelősséget teljes mértékben az Egyesült Államok viseli, mivel i ama kijelentései ellenére, hogy I és korménykütdeüség utazott Csehszlovákiába kész bárhová bármikor elmenni, ma már négy feltételt támaszt a tárgyalások színhelyével kapcsolatban — írja a lap. Ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok késlelteti az előzetes érintkezést, fokozza a bombázást mind Dél-, mind pedig Észak-Vietnamban, ezzel kihívást intéz a világ minden népe, köztük az amerikai nép ellen is. A Nhan Dán leszögezi: a közvélemény követeli, hogy az Egyesült Államok változtassa meg magatartását, és adja jó akaratának tanúbizonyságát azzal, hogy elfogadja Phnom Penhet vagy Varsót az érintkezések színhelyeként. A Csehszlovák Kommunista Párt és a csehszlovák kormány meghívására kedden reggel hivatalos látogatásra bolgár pártós kormányküldöttség utazik Csehszlovákiába. élén Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a miniszter- tanács elnökével. j Az AFP hanoi tudósítójának ] jelentése szerint ugyanakkor az : észak-vietnami fővárosban kül- földi megfigyelők nem vesztették j el azt a reményüket, hogy mégis j I megoldás születhet. A francia j j hírügynökség tudósítójának véle- j j ménye szerint az Egyesült Álla- j ; moknak kell megtennie az első I lépést az enyhülés irányában. j Közlemény a szovjet- pakisztáni tárgyalásokról Rawalpindi \ Vasárnap Rawalpindiben közös közleményt adtak ki Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Ajub Khan pakisztáni elnök tárgyalásairól. A tárgyalófelek elhatározták, hogy tovább fáradoznak a \bará- ti és a jó szomszédi viszony elmélyítésén, a sokoldalú együttműködés fejlesztésén. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió műszaki és gazdasági segítséget nyújt egy fémkohászati üzem, egy atomerőmű és néhány más ipari létesítmény építéséhez, j valamint földgáz- és olajfeltárási munkálatokhoz. Hangsúlyozták, hogy az államok között minden vitás kérdést békés úton, az ENSZ alapokmányában kifejtett elveknek és módszereknek megfelelően kell megoldani. Aggodalmukat fejezték ki a folytatódó vietnami háború miatt. Kijelentették: a vietnami helyzet rendezésének alapja az 1954-es genfi megállapodás végrehajtása. A sorozatos izraeli agressziókkal kapcsolatban leszögezték, csak akkor állhat helyre e térség békéje, ha Izrael kivonja csapatait a megszállt területekről. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hivatalos * látogatásra meghívta Moszkvába Ajub Khan pakisztáni elnököt, aki a meghívást elfogadta. Koszigin befejezve pakisztáni látogatását, vasárnap Moszkvába indult Üj Delhin át. Cyraitkiewicz beszéde Lodzban Varsó Szombaton, a textilipari dolgozók napja alkalmából ünnepi ülést tartottak Lodzban. a lengyel textilipar fellegvárában. Az ünnepi ^ülésen beszédet mondott Cyrankiewicz az ifjúsági problémákról. Hangsúlyozta, hogy a népi Lengyelország a munkás- és parasztfiatalok előtt szélesre tárta az egyetemek és főiskolák kapuit. Mégis az egyetemi és főiskolai hallgatók társadalmi ösz- szetétele nem olyan, mint kellene. i Tervszerűen növelni kell a roun- | kós- és parasztfiataiok százalék- arányát a középiskolákban és az egyetemeken. — Az egyetemeken és főiskolákon legutóbb lezajlott események megmutatták, hogy az ifjúság túl- I nyomó többsége a szocializmus ■ mellett van. Mégis az ifjúság egy része megfeledkezett arról, hogy a szocializmust építő prole- j tariátus diktatúrájának államá- ! ban, a népi Lengyelországban él. I tanul, annak dolgozik. i feninizmus — korunk marxizmusa Moszkva „A XX. század az a kor, amelyben a Lenin által továbbfejlesztett és gazdagított marxista tanítás alapján átformálódik a társadalmi élet” — állapítja meg P. Fedoszejev akadémikus. Az ismert szovjet filozófus cikke Lenin születése napja alkalmából A leninizmus korunk marxizmusa címmel jelent meg a Pravda hétfői számában. „A leninizmus nem kizárólagosan oroszországi, hanem nemzetközi tanítás, amely mélyen az egész nemzetközi fejlődésben gyökerezik. Általánosítja és híven tükrözi a nemzetközi munkás- és felszabadító-mozgalom objektív törvényszerűségeit, és ily módon e mozgalmak zászlaja lett a kapitalizmus megdöntésének időszakában, akkor, amikor az emberi társadalom átmegy a szocializmusba és a kommunizmusba” — írja a szerző. Fedoszejev bírálja a maoisták hamis dialektikáját. — „Korunkban — írja — a pekingi vezetők, akik elvetették a forradalmi mozgalom objektív előfeltételeiről. a szocializmus gazdasági törvényeiről szóló marxista-leninista tanítást, az idealista erőszakelméletet” akarják visszaállítani. A dialektikáról, mint az ellentétek egységéről és harcáról szóló marxista—leninista tanítást a pekingi vezetők „az egység ketté- oszlásának elve” alapján a minden egység feltétlenül bekövetkező ellentétes részekre való szakadásának primitív elméletére cserélték fel”. Ezt a hamis dialektikát a maoisták „arra használják fel, hogy igazolják a nemzetközi kommunista mozgalom szétszakítását és a Kínai Kommunista Párt lerombolását célzó szakádár tevékenységüket.” A nemzetközi kommunista mozgalom azonban „elveti az arra irányuló kísérleteket, hogy a marxizmus—leninizmus fölé valamilyen újonnan feltűnt mandarin-orákulum eszméit” állítsák, és azokat a forradalmi elmé let legnagyobb eredményeként értékeljék”. Fedoszejev akadémikus hangoztatja, hogy a jobboldali és a baloldali opportunizmus ellen, a marxizmus—léninizmus tisztaságáért vívott harc a szocializmus ellenségei ellen folytatott ideológiai harc legfontosabb része. , 4-* » Vera és Alexandra ♦ Hz újságban csuk egy rövid ♦ ** hír: „Görög és magyar fia- Jtalok találkozója”. A felnőtt ol- Jvasó. aki átfutja az újságot, fel- t tétlenül megáll egy pillanatra a | cikknél, lehet, hogy még azt is Jmegállapítja a fényképről: „he- Jlyes lányok”. 4 Aztán semmi több. Vagy esetleg ♦ elgondolkodik azon, hogy miért ♦ kell két fiatal lány kedvéért ilyen í nagy cécót csinálni! ♦ A fiatalság más! Az ilyen dol♦ gok is mély gondolatokat, érzése♦ két ébresztenek bennünk. 2 S hogy mik ezek? Talán szarvakban nem lehet kifejezni. Meg- 2 döbbenés, elkeseredés, együttér- ízés, csalódottság — világfájdalom? t Azt hiszem, mindezek összesséfge! 4 Sokáig emlékezni fogok arra, ♦ ami ott, akkor este történt... Nagy 4 terem, tele fiatal mosolygós arc♦ cal. Mi már a helyünkön ülünk, lakár egy klubban, mint valami ♦ zenei vagy irodalmi esten, azzal Ja különbséggel, hogy izgatottan ♦ várunk valamit, s mintha valami J dermedtség is lenne a elvegőben. J A teremben egyelőre csak a sok ♦ fiatal ül, figyelmét a hosszú asz♦ talra összpontosítva, amely még J üres, de már odaképzeljük ma- t gunk elé a két görög kislányt. + 'P antáziáját mindenki szaba- 2 L dón engedi, s jósolgat! 2 — Vajon milyenek lehetnek? ♦ — Én még sohasem láttam gö- 1 rögöket. t — Szerintem... — nincs szerin♦ tem! A két fiatal lány megjelenik ; s nincs tovább szükség a találga tásra. A feszült légkörben semmi zaj, mindenki figyeli a lányok mozdulatait. Bemutatkoznak. A vezetéknevük magyar fül számára nehezen érthető. Keresztnevük azonban egyszerű, kedves név, egyéniségükhöz illő. Vera. kis pufók, kerek arcú. fekete szemű, göndör hajú, kedves, de egy kicsit riadt tekintetű, komoly. Megilletődve néz körül. Egy éve van Magyarországon, nehéznek tartja nyelvünket, de szilárd elhatározása, hogy megtanulja. Alexandrának csak a neve görögös. Szőkésbarna, fiúsra vágott haja, divatos öltözete után ítélve, bármelyik országból való teenager is lehetne. Vidám és nagyon sokai, szépen, tisztán beszél magyarul. Lassan a piros asztal két oldalán feloldódik a hangulat, megindul a kérdezősködés. Vera és Alexandra alig győzik a feleleteket. A nyelvórának is beillő beszélgetés gyors válaszokat kíván tőlük. Először közösen megbeszélik a feltett kérdést — természetesen anyanyelvükön, s aztán — főleg Alexandra közreműködésével — lefordítják magyarra. A kérdések témája meghatározatlan. Minden érdekel bennünket. Ifjúsági mozgalom, népük múltja, szokásai, mennyiben történt változás. Beszélgetünk a fiatalok érdeklődési köréről is. Szeretik a nyelvtanulást. A görögök főleg angolul és franciául beszélnek. — És az orosz? — kérdezi valaki. Meglepetés látszik arcukon! Nem tanítják! Nem lehet... T ermészetesen afelől is érdeklődtünk, ami a legjobban érdekli a magyar fiatalokat; a tanulási, elhelyezkedési lehetőségekről. Az általános iskola Görögországban hat osztályos, a mi gimnáziumunknak megfelelő iskola szintén hatéves. A görög fiatalok nem olyan elégedetlenek és igényesek, mint mi. Ahogy tanulmányaikat befejezik, visszamennek falujukba, városukba és keményen dolgoznak. A továbbtanulás nagyon sokba kerül... Nekünk furcsa és szokatlan: fizetni kell érte! Tizenhárom görög fiatal tanul nálunk. Vera és Alexandra az orvosi egyetemen. Nagyon szeretik hivatásukat. — És hol fogtok dolgozni? — hangzik a természetesnek látszó kérdés. — Még nem tudjuk. Lehet, hogy nem sikerül állást kapnunk!... Pedig mi feltétlenül gyógyítani szeretnénk! — Hogyan? Nem biztosítanak állást számotokra? — tesszük fel a lányok számára naivnak tűnő kérdést. — Nálunk nem úgy megy! Vagy sikerül, vagy... nem! V égül mindketten a legdrágábbról, családjukról beszélnek... Csend nehezedik ránk a megdöbbenéstől, meglepetéstől szólni sem tudunk. Csak nézünk egymásra, a lányokra, majd megint egymásra. Szemünkben könny csillan, s valami fojtogatja torkunkat... — Apám 14 évig volt börtönben... — mondja Vera. — Néhány héttel ezelőtt szabadult. Semmit sem tudok róla... nem szabad. A cenzúra! Nem írhat semmit, csupán annyit, hogy él, és jól van Már ez is megnyugtat... Alexandra apja kommunista vezető volt. Aztán börtönbe csukták. Ö is most szabadult ki. — Most nem tudom, mi van vele... — mondja, de nem tudja folytatni. Nagyon messze vannak. S ezt a messzeséget nem is kizárólag a távolság jelenti. „Annyi a fájdalom Földünk sok tájadon Ezer utadra hull a bomba Virrasztó Afrikát Kavargó Ázsiát Hordozunk biztató dalunkba'..,” F orog a lemez, mindnyájan hallgatunk. A lemezt nézem, az állandó körforgás képpé alakul át. Látom magam előtt a tájakat, az embereket. Ez a szomorú dal, ami bennünket elkeserít, fellázít, Veráékat megnyugtatja. arcukon megelégedés, remény látszik. Aztán Theodorakiszról beszélgetünk. Nagy szeretettel mesélnek róla. Nem nemzeti hősnek, hanem nagyszerű, igaz művésznek tartják. A tehetséges, híres zeneszerzőről a „Zorba, a görög” című filmre terelődik a szó. Egy érdekes kérdés: — Mi igaz abból, amit a film a nép életéről, a falusi emberekről mond el? — A harmincas évek táján valóban így éltek, a film hamisítatlan képet ad a görög népről. Ma már persze nem így van és ez a természetes! Aztán abbahagytuk a beszélgetést. „1941-ben Németország megtámadta Görögországot. Tudjuk, hogy most új rend tör előre Európában és azt is tudjuk, hogy ez mit jelent.. Ezekkel a kemény, hátborzongató szavakkal kezdte műsorát az irodalmi színpad. Vera és Alexandra nagyon meglepődtek és boldogok voltak, arcuk sugárzott, tekintetük vidám volt. Nem számítottak ilyen meleg fogadtatásra.
