Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-20 / 93. szám

A' ME G YE I PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekI 1968. ÁPRILIS 81- VASÁRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Hétköznapjainkról szólt a kongresszus Társadalmunk politikai rendszerének különösen fontos és nélkülözhetetlen része a Ha­zafias Népfront, amelyre pár­tunk teljes mértékben számít az állami, társadalmi, politikai kérdések megoldásánál” — mondotta Kádár János elvtárs, a Hazafias Népfront IV. kong­resszusán felszólalásában. Ez a tömör megállapítás utal a kong­resszus utáni hétköznapjainkra. Kialakult a Hazafias Népfront helye és szerepe hazánk poli­tikai, társadalmi életében. E mozgalom politikai életünk ál­landó tényezőjévé vált, és ép­pen ezért a jövőben még in­kább állást kell foglalnia a főbb társadalmi és politikai kérdésekben. Tehát a népfront­mozgalomra jelentős feladatok hárulnak a közéletben. Így me­gyénkben is a további hétköz­napok azt követelik, hogy a kü­lönböző területeken dolgozó népfrontbizottságok aktív ré­szesei legyenek a tömegpoliti­kai munkának, a párt és a tö­megek közötti kapcsolat elmé­lyülésének, erősítésének. Ez fakad a Hazafias Nép­front IV. kongresszusának meg­állapításából, mely azt hangsú­lyozza, hogy ...”a népfrontmoz­galom cselekvő megnyilvánulá­sai a különféle akciók, amelye­ket helyi, országos ügyekben szervez a népfront, amikor szé­les körű társadalmi összefogás­ra, párt, állami és társadalmi erők egyesítésére van szükség. Mozgalmi tevékenységünknek minden formájában a szocialis­ta demokrácia fejlesztését, tel­jes kibontakoztatását kell szol­gálnia. A társadalmi kapcsola­tok minden területén a köz- és magánéletben, az állami és tár­sadalmi szervezetekben, a gaz­dasági tevékenység körében egyaránt a szocialista céljain­kat szolgáló demokratizmus gyakorlatát kell fejlesztenünk és erősítenünk.” Majd másutt: „... A legállan­dóbb népfronttevékenység a város- és községpolitika, köz­ségfejlesztési munka. Ennek ke­retében a népfront eddig is je­lentős erőfeszítéseket tett a kommunális intézmények fej­lesztése, a helyi ellátás javí­tása, a lakásépítés társadalmi úton való fokozása, a helyi köz­lekedés javítása és sok más kommunális tevékenység köré­ben. A gazdaságirányítás re­formjának napirendre kerülése és a tanácsi gazdálkodás önál­lóságának a megnövekedése előreláthatóan új helyzetet te­remt e téren, s ez alapon újból bővül a népfront tevékenysége. A községpolitikai tevékeny­ség egyszerre kommunális tár­sadalmi munka és helyi poli­tikai tevékenység. A tanácsok mint államhatalmi szervek a helyi önkormányzat politikai fórumai, s a mozgalom poli­tikai tevékenységét jelentős részben itt kell kifejteni. Azt kell elérni, hogy a népfront tö­megpolitikai bázisa legyen a tanácsoknak. Ezeken túlmenően azonban sokat ígérő egyéb és részben újabb munkaterületek is kí­nálkoznak a népfrontmozgalom számára. Ilyen mindenekelőtt a honismereti tevékenység bőví­tése és magasabb szintre eme­lése, az ilyen irányú helyi kez­deményezések határozottabb felkarolása.” Megyénknek, mint főként mezőgazdasági megyének, nagy szerepe van e feladatok végre­hajtásában a községi népfront­bizottságoknak. A munkák el­végzéséhez biztosítottnak lát­szanak a felfrissített bizottsá­gok. Az a 3949 bizottsági tag — köztük 1676 új —, amelyek a nép akaratából kerültek ilyen megbízatásba, aktív munká­jukkal teljes egészében előse­gíthetik a szocializmusnak meg­felelő közgondolkodást. Ehhez az kell, hogy a népfrontbizott­ságok a lakossággal mindenna­pi kontaktusba legyenek. A mindenütt „besegített” mód­szert váltsa fel az állandóan ható munka. Ezért nagyon fon­tos a munka jó tervezése hosz- szabb távokra, és annak végre­hajtása. A községek jellegéből, sajátos gondjaiból, gazdasági, társadalmi, politikai, kulturá­lis helyzetéből, igényeiből és szükségleteiből kell kiindulni. Ha mindezt a pártszervezettel, a tanáccsal és a tömegszerveze­tek vezetőivel egyeztetik, akkor olyan eredményt tudnak elérni, ami további rangot ad a nép­frontbizottságoknak. Ennek a másik oldala viszont, hogy a közéletben mennyire igénylik a népfront közreműködését a ta­nácsi és a gazdasági szervek. A hétköznapjainkhoz tartozik az eleven politizáló légkör ki­alakítása bizottsági és elnök­ségi üléseken. Fő helyen sze­repelnek ezek az ülések, ame­lyekről, ha a bizottsági tagok úgy távoznak: megértették a megtárgyalt anyagot, át is tud­ják azt adni a lakosságnak. A lakossággal való állandó érint­kezés pedig újabb lehetőséget ad a legfontosabb helyi kér­dések megvitatására. Ez jelenti azt, hogy a népfront nyílt tár­sadalmi forma legyen mind­azoknak az eszmecseréknek, amelyeket a nemzeti egység erősítése, akadályainak elhárí­tása érdekében szüntelenül folytatni kell. Rocskár János Gyorsinterjú a kitüntetésről: »A lakosság az ellátás alapján ítéli meg a munkánkat" A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évforduló­ja tiszteletére rendezett munka- versenyben legjobb eredményt el­ért üzemek és vállalatok részére vörös vándorzászlót adományo­zott. A kintüntetettek között szere­pel az Orosháza és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet is. Varga Antalt, a szö­vetkezet elnökét interjúvoltuk meg ez alkalomból. — Számítottak-e arra, hogy megelőzik az ugyancsak tekin­télyes vetélytársakat? — Inkább úgy mondanám, bíz­tunk abban, hogy nem vallunk szégyent, bár tudtuk, hogy a ver­seny szoros lesz. Optimizmusunk múlt évi munkánkon alapult, el­sősorban azon, hogy 41,7 százalék­kal jobb gazdasági eredményt ér­tünk el. Míg 1966-ban 2,8 millió forint volt a szövetkezetünk tiszta eredménye, addig ez a múlt év­ben csaknem négymillió forintra nőtt. Emelkedett az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom, amely tavalyelőtt 2100 forint volt, a múlt évben pedig 2500 forint. — A jubileumi munkaverseny­ben milyen vállalások szerepel­tek, s hogyan sikerült ezeket teljesíteni? — Célul tűztük a forgalom öt- százalékos emelkedését, a leltár­hiány csökkentését, a munkafe­gyelem szilárdítását. A forgalom a tervezett öt százalék helyett húsz százalékkal nőtt, minimális­ra csökkent a leltárhiány, s a 250-es létszám mellett mindössze öt fegyelmit kellett adnunk. A Kiváló Dolgozó kitüntetést hu­szonnégyen kapták meg, a Kiváló Egységek száma pedig tizennégy. Még egy érdekes adat, amikor el­ső ízben fizettünk nyereségrésze­sedését, negyvennyolc ember él kellett különböző szankciókat al­kalmaznunk, most pedig csupán hétnél. — A dicséretes múlt évi ered­mények mellett milyen terveik vannak erre az esztendőre? — A lakosság a kereskedelem | színvonala, az üzlethálózat fejlett- | ségi foka, s az áruellátás alapján | értékeli munkánkat. Elsődleges feladatunk tehát az igények mind­jobb kielégítése. Ezt szolgálja az épülő áruház, az Arany János ut­cában készülő új bolt, a külterület fejlesztése, az itteni ellátás javí­tása. Természetesen az idén is bekapcsolódunk a munkaverseny­be, ami szintén a jubileumi lesz. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére indított moz­galomban a tavalyihoz hasonló, jó eredményt szeretnénk elérni — mondotta befejezésül Varga elv­társ. S. F. Nyolc küldöttünket választották meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tagj'ává A Hazafias Népfront IV. kong- | képviselje érdekeit. A kongresz­resszusára megyénk lakossága 39 küldöttet delegált azzal, hogy Éjszakai tűz az Orosházi Üveggyárban Szombatra virradó éjjel tűz ütött ki az Orosházi Üveggyár 2. számú hutájának csarnokában. Az üzem dolgozói és az orosházi tűz­oltók gyors beavatkozásának, ön­feláldozó munkájának köszönhe­tő, hogy az alattomos tüzet rövid időn belül megfékezték. Az elekt­romos kábelek elégése miatt azon­ban három huta termelése meg­bénult. Az üzem karbantartói és műszakiai azonnal hozzáláttak a károk helyreállításához, a folya­matos gyártás biztosításához. A 2. számú öblös huta termelése azonban előreláthatóan csak há­rom-négy nap múlva kezdődhet. Az üzem vezetőinek előzetes fel­mérése szerint több mint kétszáz­ezer forint a keletkezett kár és mintegy másfél milliós termelési kiesésre lehet számítani. A tűzeset körülményeinek fel­derítésére megyei hatóságaink szakértők bevonásával vizsgálatot folytatnak. szusi küldöttjeink közül nyolcat beválasztottak a Hazafias Nép­front Országok Tanácsába. Országos tanácstagok: Darvas József, a Magyar Írók Országos Szövetségének elnöke, kétszeres Kossuth-díjas író, Budapest, Wagner Mártonná termelőszövet­kezeti tag, Békéscsaba, Pallagi j Gyuláné tanítónő, Békés, Rócz Lajos nyugdíjas, Gyorna, dr. Rusz- nák János, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára, Szarvas, Sebő Pálné termelőszövetkezeti szocialista brigádvezető, Tótkom­lós, dr. Szatmári Nagy Imre ag­rármérnök, Budapest, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének fő­titkára, Gyula. AVWWWWWWWWWWVWWWWWVW«VN«»WWVVWWWVWWWVWVWWVW»

Next

/
Oldalképek
Tartalom