Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 91. szám

190$. április 19. 4 Péntek *zo«£a%<lassíg'i import? milliáiMlokért flz utóbbi időben sokszor — cét, hanem egyéb takarmányga- tein belül maximális mozgássza- és joggal — elmondtuk már, mily hónát hozunk be.) Legnagyobb, badságot kapott. Ez lehetővé teszi nagy jelentőségű a mezőgazdaság sőt szinte kizárólagos szállítónk hogy az igényekhez képest töltse között az ipar ! az idén a Szovjetunió, ahonnan í fel exportja, többek nyersanyagellátása érdekében is. Kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy magának a mezőgaz­daságnak is jelentős külföldi be­hozatalra van szüksége ahhoz, , hogy okszerűen gazdálkodva za­vartalanabbal láthassa el a la­kosságot élelmiszerrel és elégít­hesse ki a külkereskedelem igé­nyeit. raktárait és szükség esetén nem kevesebb, mint 200 ezer ton- év közben is gyors manöverezés- na takarmánygabonát vásárol- ! sei alkalmazkodjon a kereslethez. tunk, illetve vásárolunk. A köze­pesnél valamivel kisebb hoza­mokkal számolva, mintegy 200 ezer hold termése ez! Mezőgazdasági célokat szolgáló importunk másik nagy tétele: a vegyi anyagok. Nitrogénműtrá­gyából például mindeddig önel­A mezőgazdasági import értéke j látóak voltunk, a mostani nagy tízmillió dollárokkal, vagy mii- keresletet látva azonban illetékes liárd forintokkal mérhető. Van- ; szervek úgy döntöttek, hogy 1968­űsszegezésül meg kell is­mételnünk, hogy a magyar me­zőgazdaság intenzív fejlesztése ma már elképzelhetetlen a külor­szágokból származó anyagok, gé­pek, vegyszerek fokozódó felhasz­nálása nélkül. Azonban kár len­ne elhallgatni, hogy az úgyneve­zett import-igényesség (tehát az összes termelési érték százaléká­nak benne látszólag jelentéktelen ra nitrogénműtrágyából is több l>an kifejezett behozatal) szent- cikkek, mint példuál a Madagasz- százezer tonnát importálunk A nont.iáhn.1 az h««b>s .nAnmntasáaí kár szigetéről származó raffia. ■ szokásos mennyiségben veszünk aminek beszerzési költsége ugyan : külföldről az idén szuperíoszfá- nem sok, oe nélküle nagy gondban j [qj azonban ehhez tudni kell. hogy lennének a szőlőtermelők. Az ősz- ; a hazaj gy,irtás teIjes nyersfosz. szes termelési érmékhez képest je- fát-szükséglete imnortból més- lentéktelen a külföldi vetőmagvak • SZUlKSegllete ímpOrtB01> meg behozatalára fordított deviza is. De hogy maga a pontjából az összes népgazdasági ágak között a mezőgazdaság mu­tatja a legkedvezőbb képet. F. B. pedig a Szovjetunió két nagy le- Te7őmagómport. j ^helyéről, a Kola-félszigetről és mily nagy jelentőségű, azt jól pél­dázta az a nyomás, melyet az el- maziK- ugyancsak teljes egesze- múlt télen a mezőgazdasági ér­dekképviseleti szervezetek a jól bevált jugoszláv hibridkukorica­vetőmag behozatalának fokozásá­ért kifejtettek. ben importból származik a nálunk f felhasznált káliműtrágya. Szállí­tóink az NDK és a Szovjetunió. Növényvédőszereket nagy mennyiségben hozunk be nyugat­A mezőgazdaság céljait szolgáló Is- A behozatal egyre emelke- importnak három igazán nagy té- dik. az idén erre a célra 8 és fél tele van: a takarmány, a vegyszer millió dollár áll rendelkezésünk- és a gép. Takarmányt importálni érde­J re. Ha a világon valahol megje­lenik egy újfajta vegyszer, akkor mes. Ez a magyarázata annak, abból egy kis tételt behozunk és hogy a világ legfejlettebb mező- kipróbáljuk. Ha beválik — s pén- gazdaságaival dicsekvő országok ; zünkből is futja —, következnek egyben a világ legnagyobb takar- a nagyobb tételek. Ehhez azon- mány-importőrei is. Magyarország , ban hozzá kell tenni, hogy nálunk által importált takarmányok kö- ! a mezőgazdaság kemizálásában zül azok a legfontosabbak, a me- nemcsak tudományos megfónto- lyek az égető belföldi fehérje- fások, de sajnos, szakmai ,,babo Csaknem háromezren veszik igénybe a közétkeztetést Szarvason Sokan emlékszünk a felszaba- | kezetek idény üzemi konyhát tar- dulást követő évekre, amikor az • tanak fenn a nyári és az őszi üzemi étkezések megkezdődtek, ! mezőgazdasági munkák idején. „csajka-rendszernek” nevezték ' Ez kérés volt a tagság részéről, Katonák — sorokban Az új kiképzési rendszer eredményei Néphadseregünkben az év ele- megfelelő módszereket. A kikép- jén széles körűen bevezették az j zés gördülékenyebb, eredménye- új, korszerű kiképzési rendszert, sebb, változatosabb lett, minámá- Azóta negyed év telt el. A csa- H?ra. csökkent az úgynevezett patok és magasabb egységek pa- „üresjárat”. A katonák számára rancsnokai, törzsei, már felmér- az új kiképzési rendszer jóval ték az eddigi tapasztalatokat, többet nyújt az eddiginél, és meg- Megállapí tolták, hogy az új ki- szűnt az a korábban sok gondot képzési rendszerre történt áttérés j okozó helyzet, hogy a másodéves sehol sem ütközött nehézségekbe, ! katonák viszonylag kevés újat s a tisztek, tiszthelyettesek túl- .: tanultak. Most minden kiképzési nyomó többsége igen gyorsan és szakaszban újabb és újabb hasz- rugalmasan kidolgozta saját j nos ismeretekkel gyarapszik a munkájában az új helyzetnek | katonák tudása. Pályázat — a katonairodalomban A Magyar Írók Szövetsége és j vonalasabb írásokban ábrázolják a MN Politikai Főcsoportfőnökség j katonáink mai életét, szerepét, 1968-ban is megkezdte az immár helytállását és folytassák haladó katonai hagyományaink irodalmi feldolgozását. A pályázat meghívottjainak | többségével már megállapodtak, j A résztvevők közé tartozik: Ga- !rai Gábor, Kónya Lajos, Soós Zol- I tán, Cseres Tibor, Dobozy Imre, I Gál István, Kamondy László, Nemeskürty István, Szakonyi Ká­roly, Urbán Ernő és Zalka Mik­lós is. hagyományos meghívásos irodal­mi pályázat szervezését. A pálvá- ! zat célja, hogy íróink minél szín- | hiányt hivatottak pótolni. j nák” is közrejátszanak. Néha csak Ennek érdekében a szó szoros azérf ragaszkodnak egy bizonyos értelmében körbejárjuk a föld- márkához, mert éppen az a „di- golyót. Hozunk földimogyoro- va,p’ pogácsát „Indiából; hal- és hús­lisztet Peruból, Marokkóból, H3Fin3ÜÍK nagy tétel a gép. Dániából, Norvégiából, takar- í Érdekes dolog, hogy ebből a mánvozási célokat szolgáló j szempontból egy évszázad alaitt soványtejport Franciaorszag- az hazánkban alig változott a hely­ből, szójapogácsát az Amerikai zet. A múlt század második har- Egyesült Államokból, gyapotmag- j madában az országban akkor for- pogácsát a Szovjetunióból és még o-üomfyg kerülő mezőgazdasági számos feherjedus takarmányt gépek _ gőzekék stb _ fe]e kül. más országokból. A mennyisége- , ., . , két kár lenne itt külön-külön fel- | «“pM szármázott. Ma is konil- sorölni Jellemzésül annyit, hogy belül ugyanez az arany. Az arany az idén a tavalyinál 33 százalék- maradt, de mekkorát változtak a kai több állati eredetű fehérje- méretek! A múlt század második takarmányt és 13 százalékkal több harmadát nevetséges lenne alapul olajipari abraktaikarmányt ho- venni. Azonban mezőgazdasági zunk be. Ez az utóbbi 13 százalék gépimportunk 1960 óta is közel természetes mennyiségben 27 ezer kétszáz százalékára emelkedett, tonnát jelent! Az importált mezőgazdasági gé­Benniinket a világ jelentős pék zömét három ország: a Szov­egyesek e helyes törekvést. Azóta ! már azok is igénybe veszik az üzemi étkezést, akik megbélye­gezték a nők helyzetét megköny- nyítő rendelkezéseket. Ma már az asszonyok második műszakjá­nak könnyítését jelenti, hogy ol­csón és jól étkezhetnek mind a felnőttek, mind a gyermekek. Hogy milyen tért hódított a köz- étkeztetés, csupán egy — me­gyénk legfiatalabb városával, Szarvassal példázzuk. Ma már e városban is a nagyszámú üze­mi konyhák létrejötte szinte hoz­zátartozó függvénye a társadal­mi fejlődésnek. A nőknek a tér­és az ellátás kielégítő. Egyéb időszakokban nincs szükség az üzemi konyha működtetésére. Kecskeméten lesz a vers­es prózamondók versenye Április 20 és 21-én, Kecskemé­ten rendezi meg a KISZ Köz­Egyedül a műanyagfeldolgozó ponti Bizottsága a középfokú ktsz és a háziipari szövetkezet1 tanintézetek vers- és prózamon- az, amely intézményesen még j dóinak országos versenyét. Az előadók egy mai magyar, illetve í orosz és szovjet író művével, va­lamint egy szabadon választott I irodalmi alkotással, Indulhatnak. A rendezők arany, ezüst és bronz nem oldotta meg a benti étkez­tetést, Keresik a megoldást és előbb-utóbb minden bizonnyal a tanács segítségével siker koronáz­za törekvésüket. Erre épp olyan o]devéUel díjazzák a seregszemle szükség van, mint arra, hogy az i legjobbjait. üzemi konyhák saját maguk el látását biztosítsák úgy, mint a Békés megyéből három középis­kolás vesz részt a kecskeméti se­HAKI és a Kísérleti Állami Gaz- i regszemlén. Békéscsabáról Sárvá- daság, amelyek zöldáruból és | ri Mariann, az Oj Gimnázium ta­, „ , húsból a saját termelvényeiket j nulója, Gyürkéi Attila, a közgaz­melomunikaban elfoglalt helyük ! használják fel. Ez viszont ol-! ciasági technikum diákja és Bé­6 ® a^... :eSS<j csóbbá teszi az étkezés költsé- j késről Kovács László gimnazista ■ utazik majd a vers- és prózamon- r. [dók országos versenyére. — a vendéglátó egységein kívül, —, hogy az ipari centrumokban, gei állami gazdaságokban, hivatalok­ban és termelőszövetkezetekben üzemi konyhákat hozzanak lét­re. Szarvason jelenleg tizenhá­rom konyha üzemel a felnőtt la­kosság és a gyermekek étkezte­tésének biztosítására. Azonban ha hozzáadjuk a kísérleti állami kukoricatermelő országai között jetunió, az NDK és Csehszlovákia gazdaság öt kerületében üzemelő tartanak számon. És mégis komoly szállítja. Az idén az AGRO- saját kezelésű konyhát, akkor ti takarmánygabona-behozatalra szó TRÖSZT önálló importjogot és az -— ruiun.k, (igaz, hogy nem kukori- ! államközi megállapodások kere­a mezökovAcsházi gépi avító állomás FELVÉTELRE KERES gépészmérnöki és technikusi végzettséggel rendelkezőket anyag-áruforgaimi osztályvezetői és üzemfenntartási csoportvezetői munkakör betöltésére, közgazdasági egyetemi oklevéllel vagy mérlegképes könyvelői végzettséggé rendelkezőket belső ellenőri munkakör betöltésére, valamint vizsgázott gépjármű-előadót Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Lakást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban az állomás igazgatási osztályvezetőjénél. 187641 ji::iUsiiIilliiiiÍÍsiUiÍÍlÍiÍliÍÍiÍSÍÍ!lS5llÍÍ lüillil ÜiÜri! ÜÍ!üÍi —■■■■KM .«■■■*■■* óc o _ bem cS d zennyolcra növekszik ez a szám. Számottevő még a Szarvas és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Étterme, ahol szintén a helyi lakosság ét­keztetésének nagy része bonyoló­dik le. Nagy könnyebbséget jelent a szülőknek a középiskolás lány- diákotthon üzemi konyhája, ahol 298 leánygyermek étkezik napi 6 forintért. Ez év augusztusára új üzemi konyhát létesít a Felsőfo­kú Mezőgazdasági Technikum, ahol 300 személynek biztosítanak étkezést. A város területén je­lenleg a közétkeztetést igénybe vevő felnőttek száma 1967, a böl­csődei. óvodai gyermekek és is­kolai tanulók száma 883, össze­sen 2850. Tehát csaknem há- j romezren veszik igénybe a köz- étkeztetést ebben az egy város- j ban. Ez nagy könnyítés az asz- \ szonyok munkájához. Az ízletes' főzés, a tisztaság és | a jól felszerelt üzemi konyhák megkedveltették a dolgozókkal ezt az étkezési formát. A korábbi előítéletek még a termelőszövet­kezetekben is szűnőben vannak. Ezt tanúsítja, hogy a Táncsics, Dózsa Termelőszövet­P. HOWARD: 57. Különös nyugtalanság látszott a helyőrség katonáin. Itt is. ott is csoportok suttogtak. Kobi- enszki, ez a kegyetlen ember, most komázik a bakákkal, és Latouret-t meg Batistát sanda szemmel nézték, morogtak a há­tuk mögött. Finley este a beteg Delahay- riál beszélt az altisztek jelenté­séről. Ha az őrnagy állapota kis­sé javult, a tisztek beültek a szobájába egy csésze teára, mert még ebben a teljesen le­gyengült állapotban is Delahay volt a helyőrség lelke. — így a száraz évszakban mindig nyugtalanok — mondta, amikor Finley az altisztek jelen­téseiről beszámolt. — Az is le­het, hogy dühükben megkísérel­nek valamit... de végre is, a víz­csap... révén... félnapi szomjaz- tatással ebben a pokoli meleg­ben megfékezhetik őket... — Nem gondolod — jegyezte meg Gardone —, hogy mégis si­kerülhet nekik erőszakkal fel­törni a páncélszekrényt?... — Nincs rá... mód — felelte Delahay, és nagyot sóhajtott. — Csak ekrazittal... lehetne felrob­bantani... Éppen ezért... robban­tószer nincs az erőd... raktárá­ban... Delahay visszahany'atlott a párnájára: — Itt azon múlik... a siker... hogy melyik esetben alkalmaz­tátok... a könyörtelen szigort, és mikor... hunytok szemet... Ezt tudni kell... Most hagyjatok aludni... Fáradtan visszahanyatloíc. Az irodában egy szemüveges, kövér civil várta a tiszteket, — Dr. Borden vagyok. Egy vöröskeresztes különítménnyel jöttem Timbuktuból. A Niger- misszió engedélyt kapott arra, hogy orvosi Vizsgálatot tartson a rabok között. Gardone megnézte az írást. Szabályszerű engedély volt dok­tor Borden és kísérete számára, akik a Niger vidékén vérvizsgá­latot vesznek, hogy ellenőrizzék az álomkór terjedését. — Hányán vannak? — kérdez­te fásultan a kapitány. — Hárman. Az erődön kívül áll a tipróláncos autónk. Két ápoló jött el rajtam kívül. Há­rom hónappal ezelőtt már vol­tunk itt, s a rabok örültek ne­künk, mert hasznos dolgokat osztottunk ki közöttük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom