Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-16 / 89. szám

fm. frills n. 2 Szcrd* Papandreu nyilatkozata Johnson Honoluluba é Moszkva Andreasz Papandreu, a görög felszabad! tási mozgalom elneve­zésű szervezet vezetője fogadta ©evorgjant, a Trud-nak, a szovjet szakszervezetek lapjának New York-i tudósítóját. Az emig­rációban élő politikus a szovjet újságírónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a hatalmon levő diktátorok klikkjének egye­düli támasza az Egyesült Álla­mok és néhány NATO-ország, Az amerikai kormány nagy segítséget nyújt a görög diktátoroknak. Te­szi ezt tekintet nélkül arra, hogy a junta Görögországban véres re­zsimet vezetett be. Körülbelül 30 000 hazafit hurcoltak börtön­be. Papandreu, aki több, mint fél­évet töltött a athéni Averoff- börtönben, elmondja, hogy cellá­jában egész nap hallotta a meg­kínzott emberek lélekbe markoló kiáltozásait. A hóhérok például kivégzést jeleneteket rendeznek. 1 Az áldozatnak bekötik a szemét és viszik az vesztőhelyre; csak az utolsó pillanatban tudja meg, hogy kivégzése elmarad. Másik ' módszerük: a fogva tartott hazafi- : akat egy rendkívül magas és na- | gyón keskeny emelvényre viszik, amelyen nincs korlát Az áldozat í sízemét bekötik és ebben a hely­zetben minden lépés pusztulást okozhat. A börtönben vannak | olyan cellák is, amelyekben na- ; gyón éles fénnyel világítanak az i áldozatok szemébe és ugyanakkor szüntelenül és fültépően csengő szól. Ez a fajta kínzás gyakran i nagyon rövid idő alatt az őrületbe kergeti a rabokat. A katonai junta igyekszik él- ! tüntetni gonosztetteinek nyomait. 1 Ezért a hóhérok éjszakánként a 1 tengerbe dobják áldozataik tete- , mét | Befejezésül Papandreu hangsú­lyozza: „meggyőződésem, hogy népünk megdönti a diktátorok , bűnös klikkjének uralmát”. (MTI) Újabb amerikai bombatámadások a VDK ellen Lapzártakor érkezett: Hamburgi összetűzés Johnson amerikai elnök ked­den Honoluluba érkezett, hogy | ott a vietnami helyzetről tár­gyaljon a katonai parancsnokkal, 1 továbbá szerdán Pák Csong-hi i dél-koreai elnökkel megvitassa a i koreai helyzetet. Az elnököt az .Egyesült Alla- ' irtokhoz tartozó Hawaii-szigetek i fővárosában katonai pompával fo­gadták. Repülőtéri nyilatkozatá- i ban azt hangoztatta, hogy elnök­ségének hátralevő kilenc hónap­jában „minden tőle telhetőt” meg fog tenni egy tárgyalásos vietnami béke érdekében, ugyan­akkor fenyegetően hozzátette, hogy a hadszíntéren az amerikai- ; ak és szövetségeseik „válaszolni ! fognak minden kihívásra”, í Johnson megismételte a koráb­ban amerikai hivatalos személyi­ségek által hangoztatott kifogá­sokat a vietnami—amerikai érint­kezésre Hanoi által javasolt két várossal, Phnom Penhhel és Var­sóval szemben — ez a Reuter szerint azt jelenti, hogy végleg kizárta ezeket a városokat a megbeszélések lehetséges színhe­lyei közül. Johnson felsorolta a négy várost, amelyet kormánya javasolt — Oj Delhit, Rangoont, Vientinet és Genfet. Az elnök sürgette, hogy a VDK válasszon e városok közül, vagy javasoljon |más semleges városokat A Hanoiban megjelenő Nhan I Dán keddi száma rámutatott, hpgy az Egyesült Államok jóaka­ratának hiányát mutatja az a 1 huzavona, amelyet Washington j művel az előzetes megbeszélések ; színhelyével kapcsolatban. Az j amerikaiak az egyik képtelen I okot a másik után hozzák fel a VDK javaslatainak elutasítására. | Az Észak-Vietnam elleni Iégitá- I madások fokozása és a nagyará- j nyú dél-vietnami hadműveletek ; azt mutatják, hogy az amerikai i kormány a háború folytatását tervezi és nem akarja őszintén a békét. Az Unita keddi számában közli Hoang Quoc Vietnek, a VDK szakszervezeti elnökének interjú­ját. A vietnami vezető rámutat: Vietnamban új katonai helyzet alakult ki, a világpolitikában pe­dig a vietnami konfliktus körül j új politikai helyzet jött létre. Ez j indított minket az április 3-i I lépésre, az előzetes érintkezés ja­vaslatának megtételére — mond- ta. Peking A Renmin Ribao hétfői kom- j mentárban foglalkozott a vietna- ! mi helyzettel és azt hangoztatta, i hogy „a vietnami nép csupán úgy ■ ­------------------------------------------------­é rheti el céljait, ha teljes vere­séget mér az amerikai agresszo- rokra a csatatéren és elűzi föld­jéről az összes agressziós kato­nát”. A kommentár hangoztatja, I hogy a VDK amerikai bombázá- , sának részleges felfüggesztése i csupán manőver. A cikk elítéli az amerikaiakat amiatt is, hogy nem fogadják el Phnom Penhet a tárgyalások színhelyeként, vi­szont még mindig nem tesz em­lítést arról, hogy a VDK egyál­talán hozzájárult az előzetes megbeszélésekhez a bombázások megszüntetéséről. Hanoi — Saigon Mint a Vietnami Demokratikus Köztársaság távirati irodája kö­zölte, az amerikai légierő vasár­nap ismét a 20. szélességi foktól északra fekvő területeket bombá­zott a VDK területén. (MTI) Tüntetések Nyugat-Berlinben Nyugal-Berlin A baloddal! diákság hétfőn mind Nyugat-Berlinben, mind Ny u gat - N émetorszá gba n folytatta | tüntetéseit, jóllehet a rendőrség j brutálisan fellépett ellene. A di- i ákok hétfőn este a Hamburgban, j Frankfurtban és Münchenben ismét ostrom alá vették a Sprin- 1 ger kiadó nyomdáit, hogy meg­akadályozzák a Springer-lapok ' forgalombahoza tálát. Frankfurtban lovasrendőrök gumibottal támadtak rá mintegy négyezer fiatalra, a diákok pedig | téglákkal hajigáltak meg ható­sági közegeket. Huszonhatan meg­sebesültek. Münchenben csaknem i egy órán át tartott a rendőrség és a tüntetők összecsapása. Sokan megsebesültek. Nyolcvan tüntetőt letartóztattak. Hamburgban 35 í tüntető diákot vettek őrizetbe. Nyugat-Berlinben hétfőn er6- I szakos cselekményekre nemigen került sor. A 18 emeletes Springer-székha­zat erős rendőri különítmény és két páncélautó őrizte. Ezért az ut­cára felvonult kétezer főnyi tün­tető nem közelítette meg az épü­letet, hanem a városi televízió- adóhoz ment. Azt követelték, hogy | a televízióban egyórai időtartam- i ra biztosítsanak nekik nyilvános- | Ságot. (MTI) '♦***♦♦«44«» * • * •♦♦ ' ♦♦♦♦** *♦< II kulturális élet c fő gazdasági kérdései Hamburg: A rendőrök áthajítják a korláton a Dutschke elleni me­rénylet miatt a Springer kiadó épülete előtt tüntető diákokat. Telefoió — MTI Külföldi Képszolgalat Tito Mongóliában a és kor­mányküldöttség között. A mongol küldöttséget Cedenbal, a Mongol Garamvölgyi Károly pénzügyminiszterhelyettes ♦ írta ♦ Mint arról az előző cikkben szó gíti a kulturális alapot az indu­t esett, a kultúrpolitikai vezetés lás nehézségein és lehetőséget ad $ számára létre kellett hozni olyan arra, hogy már 1968. január else­♦ közgazdasági befolyásoló eszközö- jétől betölthesse a kultúrpolitikát I két, amelyek a kulturális érdekek befolyásoló, közgazdasági szabá­_ ♦ védelmét biztosítják. Ilyen gazda- lyozó funkcióját. Kedden megkezdődtek a tár- Népi Forradalmi Párt Központi ♦ ffzkoz a kulturális alap s a Mint arról szó esett, az alap crvalácnk Ulan Ratnrhan a mon Bizotlsáaának első titkára a iu * Ja ,_e - rneI>e'í az u-l gazdasági legjelentősebb forrása a kulturális gyalasok Ulan Batoiban a mon tsizotisaganaK eiso tilKara, a ju ^mechanizmusban jelentős feladat iirllliék- elvan «ahálvnzó e^köz goi és a jugoszláv párt- és kor- goszláv küldöttséget Tito elnök, ♦ betöltésére szolgálnak. a kulturális élet területén, amely a Jugoszláv Kommunisták Sző- | a kulturális alap rendeltetése, több feladatot tölt be. Elsősor­vetségének elnöke vezeti. (MTI) fhogy fokozott anyagi támogatás- ban befolyásolja a vállalatok és Ihan részesítse a fontos, eszmeileg intézmények jövedelmezőségét, ♦és művészileg értékes alkotások emellett anyagi bázist is teremt az F _ , 11létrehozását es közönséghez jut- értékes alkotások létrehozásához. 0aZfl3SáU0n A Iitatását. Más részről, segítse az Egyfelől korlátozza a kizárólag "* iff I ^alacsonyabb jövedelmű rétegek, szórakozást nyújtó művek, szol­“* Btés az ifjúság kulturális igényeinek gáltatások olyan arányú bővítését, |kielégítését, valamint a még ma amely az értékes alkotások hát­I GY Gazdaságok Termelőszövetkezetek Vállalatok, ELEM célokra Gépiek, áruk, termények megóvására, raktározási építkezési munkához Terílőponyva 6x8 m napi 18,— Ft Pavilonsátor 5,10x5.10 m havi,620,— Ft Pavilonsátor/H 2 db össz. mérete 10x5 nt havi $00,— Ft Házsátor 3x4 m havi 350,— Ft BÉRELHETŐ A BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALATTÓL Budapest, IX., Közraktár u. 30. Telefon: 336—499. A bérlő kívánságára és költségére vasúti szállítást is vállalunk. 3744 ♦is létező kulturális Tfelszámolását. J A kulturális alap részére az ♦ állami költségvetésből, valamint a f kulturális járulékokból olyan be­♦ vételi forrás áll rendelkezésre. ♦ amely lehetővé teszi, hogy az ed­digieknél hatásosabb támogatás­♦ ban részesítsük a számunkra fon- I tos műveket, szolgáltatásokat. ♦ így a vállalatok és az intézmé- $ nyék most már gazdaságilag is ♦ érdekeltek abban, hogy e fontos X művek kiadásra, illetve bemuta­tásra kerüljenek, tekintettel arra, ♦ hogy ez anyagilag számukra sem ♦ kedvezőtlen. A kulturális alap j egyébként a művelődésügyi mi­♦ niszter, s az egyes kulturális ágak fehér foltok térbe szorításához vezetne; (azál­tal, hogy mintegy termelési adó­ként ezeket többletköltséggel, a járulékkal terheli), másfelől fi­nanszírozza a kulturálisan érté­keset. A járulék kivetésére, behajtá­sára vonatkozóan már megjelen­tek a Művelődésügyi Minisztéri­um rendelkezései, amelyeket az egyes ágazatoknál a következők szerint hajtanak végre: A könyvkiadásban járulékfize­tési kötelezettség alá esnek a csak szórakoztató jellegű művek (detektív-, kalandregények), vala­mint azok az ismeretterjesztő művek, amelyeknek kultúrpoliti- nincs ♦ országos összefogóinak, szakértő kai jelentőségük nincs (például t tanácsának közvetlen rendelke- szakácskönyvek, kézimunkaköny­Í zésére áll és kerül felhasználásra, vek), továbbá mindazok a mű- Az állami költségvetésből az vek, amelyeket a miniszter ki­induláshoz az országgyűlés 10 túrpoütikai okokból járulékköte- miilió forint többlettámogatást lesnek nyilvánít. . szavazott meg. Ez az összeg átse- A Kulturális Alapba befolyt könyvkiadási járulékból is tá­mogatják a politikai és kultúrpo­litikai szempontból fontos műve­ket és a művek egyes csoportjait. Támogathatnak sorozatokat, na­gyobb vállalkozásokat, meghatá­rozott műfajcsoportokat. Így pél­dául igen célszerű a támogatás, ha bizonyos kevéssé tájékozott ré­tegek számára politikai vagy kultúrpolitikai témáról készülő sorozat kiadását segíti elő. Az ilyen esetekben a fogyasztói árat elsősorban a rétegek anyagi erői­nek figyelembevételével — te­hát jóval az önköltség alatt — állapítják meg, hogy a kívánt cél elérhető legyen. A Kulturális Alapnak még szerepe lehet ki­emelkedően nagy művek értékesí­tésének ösztönzésében, propagan­dájában, esetleg díjazásában. A filmgyártás és a forgalmazás hazánkban már korábban is ál­lami támogatásra szorult. Most a termelői árrendezés következté­ben mind a gyártás, mind a for­galmazás még jelentősebb terhe­ket ró az állami költségvetésre. A támogatás rendszerével létreho­zott új módszer azonban lehetővé teszi e területen is az aktív kul­túrpolitikai irányítást. A forgal­mazásra kerülő bel- és külföldi filmek járulékfizetési kötelezett­ségét a film átvétele alkalmával osztályba sorolással állapítják meg. Az egyes filmeket kulturális értékeik alapján A), B), C) kate­góriákba osztják. A C) kategóriá­ba sorolt szórakoztató jellegű filmek kölcsöndíját úgy állapítják meg, hogy abban megfelelő arányban a kulturális járulék összege is benne legyen. Az így összegyűlt pénzt az A) kategóriá­hoz tartozó filmek forgalmazásá­nak támogatására használják. A kultúrpolitikailag fontos fil­mek támogatása tehát a kölcsön- díj megfelelő csökkentése útján történik, s ezzel elérhető, hogy a forgalmazó mozi üzemi vállalatok anyagi érdekeltsége biztosítva le­gyen a támogatott és a járulékkö­teles filmeknél egyaránt. Olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom