Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

196S. március 21. 4 «sfl(6rt5!t Száz küldött vitatta tegnap a MÉK 1967. évi munkáját Tegnap — március 20-án tartotta küldöttgyűlését Bé­késcsabán a Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége. A Csaknem 93 ezer forint újítási díjat fizettek ki (Szegedi tudósítónktól.) A MÁV Szegedi Igazgatósá­gának szolgálati helyein tavaly az elmúlt esztendőkhöz képest számszerűségében is, gazdasági eredményeiben is továbbfejlő­dött az újítómozgalom. Tavaly a benyújtott újítási javaslatok száma 4,8, az elfogadottaké 14,5, az alkalmazott javaslatok száma 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Ennek meg­felelően az újításokból eredő megtakarítás egy év alatt 18,9 százalékkal növekedett. Tavaly összesen 696 újítási javaslat érkezett az igazgató­sághoz, melyek közül 240-et fo­gadtak el, és 195-öt alkalmaz­tak. A bevezetett újítások 1967- ben a statisztika szerint 1 925 510 forint népgazdasági megtakarítást eredményeztek. Ez 305 ezer 700 forinttal ha­ladja meg az előző évi meg­takarítást. Az újítóknak 92, ezer 790 forintot fizettek ki. Az újítómozgalom fejlesz­téséért sokat tettek és fáradoz­tak a szakszervezeti bizottsá­gok. A tapasztalatok szerint az aktívák nemcsak az újítókat segítették munkájukban, hanem a népszerűsítésből és a társa­dalmi ellenőrzésből is jól kivet­ték a részüket... r Sziládi Sándor Fehér Galamb Vendéglő Ét­teremben Török Imre, a MÉK igazgatója elemezte az 1967. évi zöldség-gyümölcs szer­ződéskötési és felvásárlási eredményeit, gondjait. A küldöttgyűlésen megje­lent a SZÖVOSZ, a SZÖ- j VÉRT, a megyei és városi párt és tanács vezetői, a me­gye két tsz-szövetségének tit­kára, a társ MÉK-ek vezetői, ímsz-ek és tsz-ek küldöttei, mint az értékesítő központ tagszövetkezeteinek képvise­lői, mintegy százan. A küldöttgyűlésen elhang­zottak bővebb ismertetésére lapunk legközelebbi számá­ban visszatérünk. B. 1. Az elődök méltó örökösei leszünk Megyénkben megkezdődtek a Forradalmi Ifjúsági Napok előtt rótták le ke- i __________ _______ T egnap, a zászlódíszbe öltözött EndrődÖn kettős ünnepet tartot­tak: megemlékeztek a csendőr- sortüz 33. évfordulójáról, és el­kezdődött a viharsarki fiatalok tavaszi seregszemléje. Az ünnep első aktusaként a község vezetői és a veteránok megkoszorúzták a temetőben le­vő vöröskatonák síremlékét. Dél­után a tanácsháza előtti téren koszorúzási ünnepséget tartottak, forradalmi indulók hangjai mel­lett helyezték el a kegyelet és a megemlékezés virágait az emlék­táblákon. A párt megyei, járási, községi bizottsága és a munkásőr- szakasz képviselői Polányi Máté, a KISZ megyei, járási és községi bizottságának tagjai az 1935-ös áldozatok, a megyei járási és a I helyi tanács vezetői pedig a Ta­nácsköztársaság mártírjainak emléktáblája gyeletüket. A Forradalmi Ifjúsági Napok megnyitóját a művelődési ott- j honban rendezték, amelyen meg- [ jelent és az elnökségben helyet I foglalt dr. Szabó Sándor, az | MSZMP megyei bizottságának í titkára, Nagy János, a megyei ta- j nács elnökhelyettese és id. Hu- nya István, a MEDOSZ elnöke. A Himnusz után szavalat követ­kezett, majd Gyebnár József, a községi pártbizottság titkára köszöntötte a részvevőket, majd Mihalik György, a KISZ megyei végrehajtó bi­zottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Többek kö­zött hangsúlyozta: „Ma, amikor a Forradalmi Ifjúsági Napok ke­retében emlékezünk és megfo­galmazzuk cselekedeteinket, egy­Beszélgetés a pipacsok alatt A sarokban régies cserépkályba 1 legtöbbet, az élet szépségét, értei- is vezetőségi tagja a nőtanács megyei bizottságának, a Hazafias Területi Ki mi tud? döntő Szarvason A megyei Ki mit tud? döntő előtti utolsó selejtezőt a szarvasi művelődési ház rendezi március 23-án, szombaton, öt tánczenekar, három tánc- és két műdalénekes, valamint három hangszerszólista és öt szavaló vetélkedik majd az elsőségért, és persze a csabai döntőbe kerülésért. A népi tán­cosok versenyében, figyelembe véve az eddigi 1 (!) együttes je­lentkezését, csak mérsékelt küz­delem várható. A szombati rendezvény érde­kessége az, hogy a Ki mit tud? után olyan bált tartanak, ame­lyen a jelen levő összes tánczene­kar és énekes fellép a résztvevő közönség szórakoztatására. hófehér csempével. ' Mintás hu­zattal óvott bútorok, örökzöld növények, egy fonott hátú hin­taszék. A falon eredeti Szinyei- Merse tájkép — alföldi dülőút, a mezőn tüzesvörösen lobogó pi­pacstenger — finom árnyalatú gobelin szomszédságában. Szemközt intelligens arcú, ma­gas homlokú férfi olajportréja. Alatta ül a csodálatosan élénk tekintetű, vibráló lényű, idősebb asszony. Nem sokáig képes elvi­selni a karosszék nyugodt kényel­mét: felpattan, kipirosodik az arca, úgy mesél, magyaráz. Koráról csupán ősz kontya, j meg saját tréfás-őszinte szavai ! árulkodnak. Mert özvegy Nyilas i Andrásné éppen úgy benne él a J társadalom zajgásának eleven J sodrában, szívében most is épp- I oly fiatal, akárcsak... mikor is I kezdődött?... nos, csaknem fél év­századdal ezelőtt. mét, a fehér kontyú asszonynak, akinek most a vendége vagyok. Beszélgetünk. Azaz inkább csak hallgatom okos, érdekes szavait. a Népfrontnak, a párt veterán bi­zottságának. Egyedül él, de nem magányosan. Fiai is felkeresik gyakorta — vagy ő látogatja meg j őket. Az idősebbik honvéd alez- I redes, a fiatalabb közgazdász: kutatóintézetünk vezetője. Az emlékezés csapongó szálai­ból nyomasztó gondok, és újongó j egyik örömök mintáival tarkítva bőm- 1 ük elő egy asszonyi sors — egy | *'!* emberi sors — gazdag szőttese. ! . Szegeden nem sokáig tudta tarta- A fehér cserépkályha, a baiat- ni magát a tanácshatalom. Az el- jságos hintaszék sok fonó perc és lenforradalom sasfészkévé vált I válságos óra néma tanúi. Mennyi városban a Csillagbörtön lett a ' házkutatást szenvedtek végig, lobogó szívű lány osztályrésze. A baráti „uzsonna leple alatt | sors azonban kegyes volt hozzá, i hányszor adtak menedéket forra- a rideg falak mögül kiszabadulva dal mi megbeszéléseknek, illegális Szatymazra jutott, ahol még a ; kommunisták titkos találkozójá- proletárok kezében volt a fegy- inak ver. Fontos megbízatást kapott a 1 hogy a tárgyakat nem lehet Vörös Hadsereg élelmezésében. | vallat óra fogni. Mélységesebben Legendás neveket említ, akik \ tudnak hallgatni még az em- íársai, barátnői voltak, akikkel j bereknél is. Csak a pipacsok lá- együtt vészelte át a fehérterror i z*tó pirosa „kiabál onnan a fal- ■ legvéresebb időszakát, illegális r°*. a Szinyei-Merse kép tisztes néven a fővárosban. Itt ismer ke- j Blondel-keretéből... dett meg azzal a férfivel, akit a Vajda János ben igazoljuk hitünket, forradal­mi örökségünket, mai nemzeti céljaink, internacionalista köte­lességeink teljesítése és szolgá­lata mellett.” Az ünnepség a DlVSZ-indulóval fejeződött be. Ezután kultúrműsor követke­zett. A megyei történelmi színpad Sortűz című összeállítása a 33 évvel ezelőtti eseményekre, a Bé­késcsabai Űt- Híd- Vízműépí­tési Technikum kollégiumá­nak irodalmi színpada pedig a Vagyok a kard, vagyok a láng című produkcióval a három ta­vaszi ünnepre emlékezett. (Dékány) Ma ülést tart a KISZ me«vei vl> A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Békés megyei Végrehaj­tó Bizottságának mai ülésén a viharsarki úttörőcsapatok eddi­gi munkájáról és az elkövetke­ző hónapok tennivalóiról ta­nácskoznak. A KISZ KB 1967. decemberi ülésén elfogadott irányelvek feldolgozására intéz­kedési tervet állítanak össze. Tájékoztató jelentés hangzik el a szakmunkásképző-intézetek ifjúsági alapszervezeteinek tag- felvéteü tevékenységéről, és a múlt évi termelési versenyek eredményeiről. A fiatal varrólány még sok portré ábrázol, aki a férje és mindent nem ért a világból. De a j harcostársa lett. És akitől mérhe- reménytelen szegénység fájdalmát i tétlenül sokat tanult, átérezni, ehhez nem kell külö- j nősebb „képzettség”, jó iskola ” volt az otthon légköre, a népes Nyilas András 1919-ben a be- munkáscsalád élete. A felismerés- ; kescsabai direktórium tagja volt. tői a tettig — csupán egy lépés az Képzett. tudatos forradalmár, út. így lett az agilis ifjú leány j Az első niunkásföispán, a Horthy- Szegeden a Kommunisták Ma- 1 fasizmus nehéz éveiben is városi gyarországi Pártja egyik alapító ' tanácstag, a jaminai kerület kep- tagja. De régen is volt... A falon a varázsos ecsetű mester képén szánté élnek, izza­nak a piros pipacsok, szemben velük a rokonszenves, nyílt tekin­tetű férfi portréja. Ez a nyugta­lan lobogás és annak a képmás­nak a modellje — jelentették a Hirdetmény! A Pusztavámi Bányaüzem felvételre keres 18—45 éves férfi munkaerőt föld alatti munkára. A bérfizetés teljesítmény alapján történik, ezenkívül évenként HŰSÉGJUTALMAT ÉS NYERESÉGRÉSZESEDÉST FIZETÜNK. CSALÁDFENNTARTÓK RÉSZÉRE ÉVI 64 q INGYENES SZENET ADUNK, háromhónapi folyamatos munkaviszony után visszamenőlegesen. Legényszállón havi 75 Ft-ért szállást, és napi 9,25 Ft-ért háromszori étkezést biztosítunk. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Jelentkezés mindennap 6—15 óráig az üzem munkaügyi csoportjánál. Felvételre akkor kerülhet sor, ha a jelentkező az előírt üzemi és az orvosi fel­tételeknek megfelel. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. PUSZTAVÁMI BÁNYAÜZEM VEZETŐSÉGE u)9 [ viselője. Kettejük élete összefo- j nódott a munkásmozgalommal. Micsoda izgalom volt mikor — ! varrótanfolyam ürügyén — poli- I tikai felvilágosító előadást tar­tottak a munkásotthonban az asszonyoknak! A forradalmárok között elengedhetetlen a szigorú konspiráció. Még a férje is csak később tudta meg, hogy ő volt az, aki a német megszállás alatt a fasisztaellenes röplapokat szét­szórta az első kerületben. „Szent meggyőződésből csinál­tuk azt, amit tettünk. Nem gon- , dőltük, hogy valaha megbecsülés jár majd érte.” Mert éveken ke­resztül csak a zaklatás, az üldöz- ■ tetés, letartóztatások, rendőri j felügyelet, házkutatások volt az osztályrészük. Nyilas András éppen hogy meg­érte a felszabadulást, a megeről­tető, idegeket roncsoló évtizedek aláásták egészségét, 1946-ban halt meg. Hitvese máig sem hagyta fel az emberekért való minden- j napi harcot. Nemcsak a gondosan őrzött „Szociaüsta hazáért ér- I demérem”, a „19-es emlékérem”, a falakat elborító oklevelek, ki- ! tüntetések tanúskodnak erről. Ma P. HOWARD: //Pűf'Af SfíSt TŰIT ßSßßw­34. Azután már nem beszélgettek. Egyre forróbb lett a levegő. Egy sirokkószerű déü légáramlás elviselhetetlen főfájást és lom­hán kavargó portölcséreket ho­zott... Az öszvérek köhögtek, és ordítozva kirúgtak, csattogott a korbács, pufogtak az öklök, a hajcsárok szitkozódtak. A kapi­tány elöl lovagolt, a rosszullét a dühvei összekeveredve émely­Galamb örömmel konstatálta, hogy itt sok kiváló alkalom kí­nálkozik a halálra. A tízezer dollárt már hozzátartozói zse­bében érezte. Valahogy nem fájt a halál. Akinek nem fáj az élet, azok a halál gondolatát is könnyebben viseük el. Gondolta, utánanéz Troppau- ernek, aki még mindig nem állt a lábán. — Te... — Kölyök szólította meg. — Mi van, fiú? — Beszélnem kell veled... — Parancsolj, pajtás... — Nagy titkot akarok rád bíz­ni... .— Hagyjuk ezeket, öregem. Meg vagyok tisztára háborodva . a titkaitokkal... És miért pont engem szemeltél ki? Figyelmez­tetlek, hogy léha, felületes, ko­molytalan fráter vagyok, fecse­gő, pletykás és megbízhatatlan... — Kérlek... ne alakoskodj... Gyrere egy pár percre külön a többitől... Most- tudom, hogy őr­szolgálatban van a gazember... Nyugodtan beszélhetünk... Úgyis el fognak tenni láb alól... Neked kell mindent elmondani... Olyan szomorú és kétségbe­esett volt, hogy Galamb meg­gett benne, és minden varrat szánta. A mindenségit a titkok- külön fájt a koponyáján. Időn- nak és rejtélyeknek! ként a nyeregtáskából üveget húzott elő, és ivott. Egy szokatlanul nagy homok­domb árnyékában letáboroztak. Képtelenség volt továbbmenni. Az egyik teherautó hajtókarja eltörött, hosszú szerelésre volt szükség. A lovak és öszvérek vakon bukdácsoltak... — Hát gyere, fiú, de kérlek, ne vágj állandóan ilyen siralmas képet... Leültek egy távoli domb ár­nyékába. — Párizsban az egyetemre jártam — kezdte Iljics. — Iga­zán vidám ember voltam, pedig sokat éheztem, de a nyomor *

Next

/
Oldalképek
Tartalom