Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

március 7, 4 Csütörtök A vb munkájának középpontjában az új gazdaságirányítási rendszer érvényesítése legyen Ülésezett a megyei tanács A megyei tanács március 5-én délután tartotta rendes ülését Békéscsabán. A tárgysorozati pontokat Nagy János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese terjesz­tette elő. Az ülés részvevői első­ként hallgatták meg Klaukó Má­tyás vb-elnök jelentését a vég­rehajtó bizottság 1967-es évi te­vékenységéről. A beszámoló négy fő kérdéssel foglalkozott. Megál­lapítást nyert, hogy a végrehajtó bizottság, figyelembe véve a párt IX. kongresszusa határozataiból a tanácsokra háruló feladatokat, szervezte tevékenységét az elmúlt évben. Megfelelően gondoskodott arról, hogy a tanács a munka­tervben szereplő napirendi pon­tokat megtárgyalja, és a hozott határozatokat végrehajtsák. A tömegkapcsolat szélesítéséről szólva a tanácsülés igen lénye­ges politikai kérdésnek tekinti a tanácstagi beszámolók megtartá­sát. Helyeselte, hogy a vb min­den megyei tanácstagnak meg­küldte a helyi beszámolóval kap­csolatos ajánlásokat. Azt java­solta, hogy az elmúlt év mun­kájáról az első negyedévben szá­moljanak be. Felkérte a tanács­tagokat, hogy választóik előtt még március hónapban ismer­tessék munkájukat. Megállapította a tanácsülés, hogy a vb az elmúlt évben az irányítás további javítására az egyes szakterületekre vonatkozó­an több jelentős határozatot ho­zott. Az apparátus felkészítése az új gazdaságirányítási rendszerből eredő feladatok ellátására folya­matos. Ennek egyik része, hogy a vb négyszer egyhetes tanfolya­mot szervezett, mintegy 500 hall­gatóval. Majd az új feladatokról tár­gyalva a megyei tanácsülés töb­bek között határozatban hívta fel a vb figyelmét, hogy munkájá­nak középpontjában továbbra is az új gazdaságirányítási rendszer elemeinek érvényesítése legyen. Különösen ügyeljen a kommuná­lis ellátottságra, az ipar-,, keres­kedelempolitika kialakítására, to­vábbá a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodá­sának segítésére. Ezt követően a megyei tanács jóváhagyta a vb 1967. évi munkájáról szóló jelen­tést. (A beszámoló részletes is­mertetésére lapunkban visszaté­rünk.) hogy a tanácsok üléseiken me- gyeszerte nagy ügyszeretettel, és helyének megfelelően foglalkoz­nak a kulturális kérdésekkel. Megállapítást nyert, hogy az ál­landó bizottság nagyon jól segí­tette a megye művelődéspolitiká­jának előrehaladását. Ezért a te­vékenységükért a tanácskozás részvevői jegyzőkönyvileg fejez­ték ki elismerésüket az állandó bizottság valamennyi tagjának. Az ülés bejelentésekkel ért vé­get —r— Fogadóórák a megyei tanácsnál Mint már hírül adtuk, hogy minden szombaton dél­előtt 9-től 12 óráig a megyei tanács vezetői adnak vá­laszt a lakosság ügyes-bajos dolgaira. A most szombaton (március 9) sorra kerülő fo­gadóórákat Csepregi Pál, a vb elnökhelyettese tartja hit vatali helyiségében Békés­csabán, Felső-Körös sor, Iro­daház. Békéscsabán 414-en jelentkeztek ipari szakmunkásképzésre Békéscsabán az általános isko­lák VIII. osztályos (végzős) tanu­lóinak csaknem 45 százaléka je­lentkezett az idén ipari tanuló képzésre. A városi tanács műve­lődésügyi osztálya a gyerekek beiskolázásának és elhelyezésé­nek (a demográfiai hullám beve­zetésének) megkönnyítésére több intézkedést tett. Még tavaly de­cemberben megbeszélést tartott az általános iskolák valamennyi nyolcadik osztályának főnökeivel, akik tájékoztatást kaptak a helyi viszonyokról. Arról, hogy hova kell különösképpen irányítani a fiatalokat. Á láthatatlan export AZ IDEGENFORGALOM, idegenforgalomba az utóbbi esz- amelynek néhány évtizeddel ez- [ tendők eredménye. Alig fél évti- előtt még csupán a tehetősebb zeddel korábban — 1960-ban — társadalmi rétegek voltak része- ! még csupán negyedmillió külföl- sei, napjainkban valóságos nép- di turista vendége volt az ország­A városi tanács vb a vállala*- toktól, üzemektől tájékoztatást kért, hogy milyen szakmára és hány tanulót szerződtetnek. Esze­rint 498 fiú és 231 lány számára van hely. (Lányoknak főleg a tex­til szakmában.) Békéscsabán összesen 934-en végzik most a nyolcadik osztályt, hatvannal többen, mint tavaly. Közülük 395-en jelentkeztek he­lyi, hatvanhétén budapesti vagy vidéki középiskolába, 414-en ipa­ri, 18-an mezőgazdasági szakmun­kásképzésre, hatan betanított munkásnak, 15-en gépírónak, 79- en pedig (főleg tanyán lakók) mindjárt munkát vállalnák. A felsorolásból látható, hogy szakmunkásképzésre (szerződés­kötésre) tág lehetőség nyílik, bár sok, főleg az úgynevezett divatos szakmában csak korlátozott mér­tékben. Az osztályfőnökök erről a pályaválasztási tanácsadások vándorlási mozgalommá szélese dett: földünkön évente mintegy 100 millió ember utazik külföldre s jövedelmének, keresetének egy részét ott költi el. Már ez az adat — az idegenforgalom tömegmére­te — is utal arra, hogy a turiz­mus, az idegenforgalmi célokra elköltött pénz számottevő bevételi forrása egyes országoknak. Annál is inkább, mert a nemzetközi ide­genforgalomból származó bevéte­lek világviszonylatban ma már 13—14 milliárd dollárt tesznek ki. Azok az országok, amelyeknek különösképpen kedvezőek az ide­genforgalmi adottságaik és felké­szültségük — mint Olaszország és Franciaország — évente több nak, azóta tehát megtízszerező­dött a számuk. Érdemes a turisták tranzitforgalmára is utalni: 1967- ben, miközben 2,5 millió külföldi turista hazánkat választotta úti- célul, további csaknem 2 millió turista Magyarországon keresztül közelítette meg úti programjának végállomását. AZ EMLÍTETT ADATOKBÓL kitűnik, hogy a szocialista és nyu­gati országokkal bonyolódó ide­természetesen nemcsak nemzet közi turisztikai forgalmunk fejlő- alkalmával tájékoztatást adtak. dését s a deviza-bevételek gya­rapodását szolgálja. Eltekintve néhány speciális létesítménytől — mint például a Budapesten most épülő Duna-Intercontinental Ho­tel s a kizárólag külföldi valutá­ért árusító üzletek —, a fejlődés előnyeit elsősorban mi magunk 1 élvezzük. Igaz például, hogy ma | már évente mintegy 200 000 kül­földi rendszámú gépkocsi jár köz- j utainkon. ám a jó utakra a hazai j gépkocsiállománynak is — s nem­csak hétvégi kiránduláshoz, ha-! nem utas- és áruszállításhoz — j A jelentkezések március 1-vel lezárultak, a most következő idő­szakban dől el, hogy ki hol ta­nulhat majd tovább. A Duiia-kanyar és Miskolc után a Balaton Az eleki községi nőtanács tagjai forint, ami nemcsak turisták külföldi utazásaihoz mint 1 milliárd dollár bevételre j iom fejlesztésének legfőbb gazda- tesznek szert a turizmus, a „lat- előnye kétségkívül az. hogy hatatlan export” eredményekén- I az ország deviza-bevételeit növeli. pen. Még szemléltetőbben bizo­, .szüksége van. Az ősi városok ................ g enfoigalmunk egyenlege aktív, a culatának fiatalítása, a műerrüé- 82 utóbbi evekben megkedveltek bevetelt átszámítva 1 milliard kek felújítasaj a megfelelő üzlet- j32 országjárást. Két évvel ezelőtt I hálózat, a kulturált kereskedelem a Duna-kanyar legszebb tájait te- és vendéglátás, az idegenforgalmi ; kántették meg egy kirándulás al* nevezetességek civilizált állapota kaiméval. Tavaly Miskolc kor­cs környezete nem csupán ide-, nyékére és Lillafüredre látogat* gén forgalmi érdek; mindez más- j^jf el a nőtanács és az IBUSZ milyen szempontból - városfej- szervezésében az asszonyok. Az idén egy balatoni körutat szervez­nek. Az ehhez szükséges pénzt külön vállalt munkával keresik nyújt devizafedezetet, hanem kis­mértékben az ország fizetési mér­legét is javítja. Az idegenforga­lesztés, kommunális ellátás — ugyancsak legidőszerűbb teendő­nyitja az idegenforgalom gazda- j ^ és feladataik között szerepel. sági jelentőségét: igen sok fejtett ÄeSÄVM- szSTSd ,-öveit A *** termelőszövetkezet­ipari ország — Franciaorszag es >, mi** szultsegunk novelesenek követel- . *. ' , . Olaszország mellett például * t Unt a Balaton~ BudaoesfJuáe ménye végeredményben azoknak ' Ket hold kukorica megmuve- Svájc és Ausztria is — az idegen- . . Balaton, Budapest világ- a feiadatoknak a megoldását sür- leset a termes betakantasat forgalom valutabevételeiből fe- vá^nlívltek“ m^l^éTtöv' Í f*U- a1melyek életkörülményeink vaDaltak s ennek bevételét for- dezi _ részben vaev egészben — városnegyedek különleges es to.- közvetlen javulasanak is fontos ditjak a kirándulásra. A munká­a külke^dämf^u^reTorga- j éS a™üemléfekI a“"tev«L ra eddi* 30 — lom mérlegének deficitjét. Az idegenforgalom „nagyhatal­mainak” és centrumainak tekin­tendő országokéhoz képest Ma- j gyarország nemzetközi idegenfor- | galm.a még szerény méretű, bál­ámé- i | Ivek vonzzák a külföldieket. A fejlett idegenforgalomhoz mind­emellett a korszerű „infrastuktú- ra” — vendéglők, szállodák, utak, javító- és szolgáltató-hálózat — legalább annyira nélkülözhetetlen feltétel, mint a legszebb táj, az évezredes műemlék vagy a mú­Garamvölgyi István | és leány jelentkezett. ma már a mi nemzetközi idegen- A továbbiakban Kállay István- ! forgalmunkat is a modern nép- né, a művelődésügy, állandó bi- [vándorlás méretei jellemzik: az j zeumi műgyűjtemény, zottság elnöke által beterjesztett j elmúlt évben csaknem 2,5 millió 1 jelentést tárgyalták meg a bi- ! külföldi turista járt hazánkban s zottság munkájáról. Ezen az ülé- \ csaknem 1 millió magyar állam- sen a napirend anyagából, vala- j polgár utazott külföldre. Aktív mint a hozzászólásokból érződött, 1 bekapcsolódásunk a nemzetközi KiSZ-csoporfok a Gyulai Harisnyagyárban Egy évvel ezelőtt a Gyulai Ha- | A közelmúltban kezdődött az lisnyagyár KISZ csúcsvezetőségé- | újabb versenyidőszak. Az üzem nek javaslatára 14 KISZ-csopor- | vezetői is a még érdekesebb, tar­tót alakítottak, s részükre ver- ; talmasabb szervezeti élet meg- senyt hirdettek. A tíz-tizenkét ta- j teremtésére buzdítják az if júkom- gú kollektívák mozgalmi munká- j munistákat: az első helyezett cso­dának értékelésekor figyelembe port tagjai nyáron kétnapos bu- veszik hányán vesznek részt tag- : dapesti kirándulásra utaznak, gyűléseken, a politikai oktatáso­kon, a kultúr- és sportrendezvé­nyeken, s hogyan serénykednek egy-egy társadalmi munka ak­cióban. A csoportnaplókban do­P. HOWARD: kumentált munkájukért a fiata­lok pontot kapnak és azokat fél- j évenként összesítik. A legutóbbi versenyszakaszban Takács Katalin csoportja bizo­nyult a legjobbnak, második he- j lyezett Balogh Anna, harmadik helyezett Veres Zsuzsanna kol­lektívája lett. Jutalmuk 1500, 1000, illetve 500 forint. í A szentesi Alkotmány Tsz léglaégelö briyádvezetöt keres Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel ese­tén térítünk. Lakást biz­tosítunk. Jelentkezés: Sima Ferenc u. 7. 145876 :::::::: Az idegenforgalmi természeti és táji adottság, valamint az adott terület kulturáltságának, fejlesz­tésének kapcsolatát szemlélteti a „magyar tenger” nemzetközi ide­genforgalmának elmúlt eszten- dőkbeli növekedése. 1958-ban a balatoni szállodáknak és szállás­helyeknek mindössze 12 300 kül­földi vendégük volt, 1966-ban pe­dig már negyedmillió. 1958 óta az állam 2,4 milliárd forintot fordí­tott a balatoni beruházásokra — közművesítésre, ivóvízellátásra, csatorna- és útépítésre, szálloda- és üzlethálózatra —, fejlesztésre. Csakis ez — többi között a mint­egy 5000 új, illetve részben fel-j újított szállodai férőhely, a 40! ezres befogadóképességű cam-l j ping-hálózat. a magánosok mint-) egy 60 000 férőhelyet létrehozói I beruházásai, az új éttermek,! strandfürdők, üzletek és szórako-J zóhelyek, a kölcsönzők, a benzin- ! kutak és szervizek, egyszóval a | Balaton arculatának megszépíté­se, fejlesztése — tette lehetővé a nemzetközi idegenforgalmának megsokszorozódását. (Az idegen- forgalomból származó bevételek egyötödét a Balatonon az alig két- j hónapos üdülési szezonban „tér-! melik ki”.) j A KORSZERŰ VENDEGLA-j i TAS és a növekvő idegenforga-j I lom feltételeinek megteremtése! 22. — Alázatosan jelentem a lét­számot... Lihegve intette le a hadna­gyot: — Tartsa meg a létszámot! Gyerünk! Lámpát kérek, és elő­re, oda, ahol az a sok kis fény mozog... Majd én... Majd itt más rendszer következik..., illetve én megírom egy anzixon az urak­nak, a Kongó mellé... Altiszt! Altiszt! Lefújni, maga gazem­ber! Mit állítja nekem sorba a világ összes légionistáját! Rom pez!... Rompez! Mint a számum vonult végig az erődudvaron, csörtetve, fúj­tatva, könyökhajlásba csapott kardmarkolattal. Sápadt, ijedt tisztek csoportja követte. Ott állt a mosókonyha előtt, az őrség a közrefogott Galamb­bal. Mikor a magas vendég húsz lépés távolságra ért. a kapitány kardot rántott: — Vigyázz! Egyetlen zörejjel csapódtak össze a bokák, egyetlen süvöl- téssel villant elő a tisztek kard­ja... Cochran lihegve, szó nélkül tetőtől talpig végigmérte őket, azután fel és alá futkosott egy ideig. Az egyik tiszt előtt megállt. Ez nyomban jelentett: — A létszárri három. — Nem fontos... A létszám meg fog változni... Úgyis levált­juk itt az egész őrséget... Arról beszélj, kérlek — fordult a ka­pitányhoz —, hogy mi volt a gránáttal, hogy történt a riadó és ez a lövöldözés... Én ugyanis, kérlek, már több éve abban az illúzióban élek, hogy Afrikának az északi része megboldogult ba­rátom. Lyautey marsall óta pa- cifikálva van, viszont úgy lá­tom. hogy Oranban éjszaka még riadók és lövöldzések fordulnak elő... Hát erről szeretnék, ha len­nél olyan kegyes... Rompez! Tes­sék csak a tiszt uraknak hüve­lyébe dugni a kardot, majd rö­videsen sűrűn kihúzhatják a haza védelmére... Most pihenj! Mindenki!... Hát parancsolj, kér­lek... A kapitány tiszteletteljesen, de hangjában egy árnyalat hűvös­séggel felelt: — Kérlek, excellenciás uram. Valószínűnek látszik a feltevés, hogy ez az ember félelméből ha­mis riasztást adott le. — őrszem! — mondta Co-

Next

/
Oldalképek
Tartalom