Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

IflGS, március 29. 2 Péntek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) tárgyalását oda, ahol azt elkö­vették. Végül felhívta a minisz­ter a figyelmet arra, hogy az 1953-ban 3000 forintban megál­lapított legmagasabb pénzbírsá­got 5000 forintra emelnék fel, különös tekintettel arra, hogy bizonyos szabálysértésekből az elkövetőknek tetemes anyagi hasznuk is származhat. Dr. Gonda György előadói beszéde A törvényjavaslat előadója, dr. Gonda György emelkedett ez­után szólásra. Kijelentette, hogy bár a szabálysértési eljárások száma eddig is meglehetősen magas volt, az eljárások nevelő gyei képviselő a szabálysérté­sekről szóló törvényjavaslathoz szólt hozzá, és megállapította, hogy az a fejlődés új szakaszát kívánja rögzíteni, elősegíti az államigazgatási tevékenység eredményességét és egyben olyan eljárási rendet állapít meg, amely biztosítja a szabály­sértési ügyek gyors intézését, a bűntettek megelőzését; bünte­téssel sújtja az államigazgatási szervek munkáját akadályozó, valamint a társadalmi együtt­élés szabályait sértő személye­ket. A megalkotandó törvény alapelvei helyesek. Az államigazgatási szervek­nek nehézséget okozott, a dol­gozókat pedig sújtotta, hogy ez a jogterület igen bonyolult, át­tekinthetetlen volt, melyet a bírságolási formák sokfélesége a szabályozandó anyag nagy ter­jedelme okozott. Ideje volt tehát e törvénnyel a bonyolultság megszüntetése. A törvényjavaslathoz fűzött in­doklás utal is arra, hogy á fel- szabadulás után kiadott csak­nem 300 hatályon kívül helye­zendő jogszabályt sorol fel a ja­vaslat melléklete. E törvényja­vaslat előkészítése igen komoly munkát igényelt, s a jogalkal­mazók örömmel vették tudomá­sul, hogy a kormányszervek az előkészítés során igényt tartot­tak a szakemberek véleményei­re. Így elmondhatjuk, hogy a legszélesebb demokratizmus al­kalmazásával készült el az előt­tünk levő törvényjavaslat. A törvényjavaslat a szabály- sértést, helyesen egységes jog- intézményként kezeli és lénye­gileg azonos jogi, anyagi-jogi és eljárási elveket érvényesít, mind az általános, mind az eddig el­különítetten tartott pénzügyi (vám, deviza) szabálysértéseket. Helyes, , hogy a törvényjavaslat ebbe a jogintézménybe olvaszt­ja a felügyeleti bírságolás alap­jául szolgáló magatartást, az ún. szabálytalanságot. A jogbiztonságot szolgálja az új jogszabály azáltal, hogy megfelelő garanciákat ad a felügyeleti szervek bírságoló eljárására is. Sajnos, ezek a garanciák eddig több felügyelet eljárásában nem voltak szabályozva. Nyilvánva­ló, hogy az ilyen rendezés a jog- biztonság és a törvényesség irá­nyába hat. Rá kívánok mutatni arra ts; hogy az egész szabálysértési te­rület egyszerűsítésére irányuló törekvés egyben szolgálja a köz­érthetőséget is, és ilyen körül­mények között elősegíti a közvé­nem is szólva arról, hogy bizo­nyos típusú ügyekben eddig saj­nálatos módon nem is indítottaik eljárást. Ilyenek például az életveszélyes fenyegetések, ame­lyek eddig megtör lattanul ma­radtak. Utalt az előadó a községi ta­nácsok jelentékeny szerepére az eljárásban és kijelentette, hogy nem lát különösebb veszélyt a bizonyos jogi ismeretek hiánya miatt sem, mert ezekben az ese­tekben az ígazságérzetnek, a he­lyi körülmények ismeretének, emberségnek és a józan mérle­gelőképességnek; legalább olyan fontossága van, mint a jogi is­mereteknek, Érdekessége a törvényjavas­latnak, hogy a szabálysértésben lemény tájékozottságát Erre mutat egyébként a jelenleg szin­te átfoghatatlan szabályozás he­lyett a .szabálysértési joganyag­nak két jogszabályban való ösz- szefogása és e két jogszabály paragrafusainak a száma együtt­véve sem éri el a háromszázat. Helyeselhető, hogy a törvényja­vaslat elhagyott számos olyan tényállást, amely elavult, reális társadalmi érdeket már nem szolgál. Ugyanígy helyes a gaz­dasági megkötöttséget tartalma­zó tényállások elhagyása, mert a gazdaságirányítás reformja következtében időszerűtlenné vált. Az új szabályozás korsze­rűbb lesz, emellett időtállóbb is. E szempontból a törvény- javaslatnak az alábbi rendel­kezéseit emelem ki: A szabálysértés és a fegyelmi felelősség együttes alkalmazásá­nak elkerülését biztosítja azál­tal, hogy megengedi a szabály­sértési eljárás mellőzését, illetve megszüntetését, ha a fegyelmi felelősségre vonás egymagában is megfelelően szolgálja a társa­dalom védelmének és nevelésé­nek feladatát. Ez egyben a szocialista de­mokratizmus kiszélesítése irá­nyában is hat, mert a kisebb súlyú jogsértések elkövetőinek megfékezésében a fegyelmi ható­ságok bevonását is biztosítja. Ugyanezt a Célt szolgálja a törvényjavaslatnak azon rendel­kezése is, amely a felelősségre vonás hatékonyságának növelése végett lehetővé teszi, .hogy köz­ségekben bizottság is eljárhas­son. A községi tanácsi szervek hatáskörének bővítését szolgál­ja az a rendelkezés, amely szá­mos szabálysértési ügy intézését községi hatáskörbe utalja, hi­szen erre elsősorban egyszerű ügyekben kerül sor, valamint olyan ügyekben, amelyek a községben általában nagyobb . számban fordulnak elő, mint például mezörendőri szabály- sértés. A Munka Törvényköny­vében is hasonló elgondolásból az országgyűlés már arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy az alsóbb fokú szervek hatásköre bővüljön és minden ügyet le­hetőleg síi intézzenek el, ahol az felmerült. Az új törvényt a dolgozókkal is '"szélesebb körben kell még majd ismertetni és a jogalkal­mazó szerveket is ki kell oktat­ni, hogy a hatályban levő tör­vény szabályai teljességgel érvé­nyesüljenek. Minden törvénysértés elleni küzdelem hatástalan lenne, ha hozott í tőle bek esetenkénti nyil­vánosságra hozatalát is lehetővé teszi. Dr. Gonda György hang­súlyozta, hogy ezzel is nyomaté­kosabbá válhat majd a társadal­mi rosszallás, elítélés, de figyel­meztettek, hogy alkalmazásá­nál megfelelő körültekintéssel kell bánni, nehogy a kívánt ha­tás ellenkezőjét érjük el. Vita a törvényjavaslat felett Barla János Hajdú megyei képviselő kapott elsőnek szót. Elmondta, hogy megyéjében az elmúlt évben a lakosságnak mintegy 10 százaléka követett esupán a már elkövetett tör­vénysértések kiküszöbölésére szorítkoznék. Különösen áll ez a szabálysérté­sekre, mint kisebb súlyú jogsér­tésekre. A törvényesség hatékony védelme nem csupán az állami szervektől követeli meg a már bekövetkezett törvénysértések megszüntetését, hanem a tör­vénysértések megelőzését is. Komoly feladataink lesznek nekünk, országgyűlési képvise­lőknek is, mert a lakosság szé­les körében kell ismertetnünk az új jogszabályt és a szabály- sértések leküzdésében az egész társadalom összefogását kell megszerveznünk. Arra kell kü­lönösen figyelemmel lenni, hogy a szabálysértések megelőzésében mind nagyobb szerep jut a dol­gozók legszélesebb tömegeinek is. Ennek alapja az, hogy a szo­cialista államban a törvények és általában az összes jogszabá­lyok a népnek, a szocializmusnak az érdekét szolgálják, megtartá­suk és megtartatásuk tehát min­den dolgozó legközvetlenebb ér­deke. Nemcsak az országggyűlési képviselőkre és a jogalkalmazást biztosító állami szervekre, de a társadalmi szervezetekre, a szakszervezetekre az ifjúsági szervezetekre is jelentős köte­lezettségek hárulnak a dolgo­zók szocialista tudatának fej­lesztésében. A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat 1968. október 1-én lép hatályba. Szeretném felhívni az illetékes kormány- szervek figyelmét, hogy néhány hónap alatt nagy gondot fordít­sunk arra, hogy a jogalkalmazók körében megfelelő felkészítés biztosítva legyen. Ezt nagyon szükségesnek tartanám, mert jelenleg is a jogalkalmazók kö­rében máris több probléma je­lentkezik a szabálysértési tör­vényjavaslat egységes értelme­zése és alkalmazása területén. Amikor a törvényjavaslatot mind a magam, mind a Békés megyei képviselőcsoport nevé­ben elfogadom, ígéretet teszek árrá, hogy a legszorosabb együttműkö­désben az állami, társadalmi szervekkel, az ügyészségekkel úgy dolgozunk, hogy céltuda­tosan összefogott, több irányó tevékenységünk eredményes legyen, csökkenjen egyrészt a szabály- sértések száma, a dolgozók ne­velése hatékonyabb legyen, szo­cialista jogtudata bővüljön, és a netalán mégis bekövetkező szabálysértések elbírálása gyors és hatásos legyen. el valamilyen szabálysértést. Ez is a törvényjavaslat fontosságá­ra figyelmeztet. Szólt a szélese­dő demokratizmusról, amely a javasolt törvényben erőteljesen jut kifejezésre, különösen az egyes ügyekben ítélkező községi szabálysértési bizottságok létre­hozásának lehetőségében. Pongrácz Imréné, Győr me­gyei képviselő néhány ríiódosí - tást javasolt, a többi között, hogy visszaeső szabálysértő köz­ségi pénzbirságodásának határát 200-ról 500 forintra emeljék. (Majd élénk derültséget keltve indítványozta, hogy pontosan sorolják föl a törvényben a sze­rencsejátékokat, mert különben alkalom nyílik ezek szubjektív megítélésére. Dr. Fekszi István, Szabolcs­Szatmár megyei képviselő ugyancsak meglepő ténnyel szol­gált: a megyében a szabálysér­tők több mint háromnegyed ré­sze a városokon kívül lakik, en­nek következtében, a tanúkat is beszámítva, tavaly nem keve­sebb mint 79 ezer munkanap veszteség érte a vállalatokat és más termelőegységeket az ügyek városi tárgyalása következtében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy szabálysértési bizottságok megalakítása jelentékenyen nö­veli majd a községi tanácsok te­kintélyét, és attól sem kell tar­tani, mondotta, hogy a rokoni vagy más kapcsolatok magukba rejthetik a részrehajlás veszé­lyét, hiszen a törvényben lefek­tetett biztosítékokon túl tudni kell: a szabálysértési bizottság tagjai a tanácsnak és az egész községnek felelősek lesznek ál­lásfoglalásukért. Fekszi István egyik észrevétele is ezzel kap­csolatos: javasolta, hogy ha a bizottság tagjai utóbb meggyő­ződnek ítéletük helytelenségé­ről, megváltoztathassák azt. Dr. Szokoli Károlyné, Somogy megyei képviselő a jogi igazga­tási és igazságügyi bizottság ér­tékes munkáját méltányolta, emlékeztetvén rá, hogy a bizott­ság 33 javaslatából, amelyet a törvényjavaslathoz fűzött, ame­lyek túlnyomó többsége minden jel szerint megvalósul. Dr. Nezvál Ferenc, Zala me­gyei képviselő ugyancsak a tör­vényjavaslat megalkotásában megnyilvánuló nagyjelentőségű, sőt úttörő munkára hívta fel a figyelmet és utalt rá, hogy a szabálysértési kódex átfogó vol­tát tekintve európai viszonylat­ban is egyedülálló. Ezután ebédszünet követke­zett, de az asztaloknál tovább tartott a képviselők eszmecseré­je, majd a folyosókon latolgat­ták a törvényjavaslat egyes részleteit. Helyenként érdekes, hasznos viták alakultak ki. Ebédszünet után elsőként dr. Mátai Pál, Fejér megyei kép­viselő emelkedett szólásra. Adatokat sorakoztatott fel az új törvényjavaslat hatásosságá­ra. Hiszen nagyon fontos eleme az, hogy differenciáltan ítéli meg a különböző eseteket. Fog­lalkozott továbbá a pénzbírság­ban rejlő nevelő hatás alaposabb kihasználásával. Krasznai Károlyné, Szolnok megyei képviselő szintén gya­korlati példákkal bizonyította az új szabálysértési törvény meg­alkotásának szükségességét. Sümegi János, Nógrád megyei képviselő igen pozitívnak érté­kelte azt, hogy a helyi tanács hatáskörébe utalják a szabály­sértési eljárásokat, ugyanis egy községen belül a szabálysértést elkövetőt nemcsak ..papírból”, hanem alaposan és sokoldalúan ismeri az, aki a döntést meghoz­za. A törvényjavaslattal kapcso­latosan több példát mondott el, amelyek a szabálysértési eljárá­sok „decentralizálásának” he­lyességét igazolják. Dr. Bodogán János Veszprém megyei képviselő különösen a garázdaságot hangsúlyozta, azt, hogy például családi vonatkozá­sú garázdaság során nincs jog- 1 «zabály arra, hogy hatóságilag ! beavatkozzanak, holott a csalá­don belüli garázdaság számta­lan esetben tragikus végkövet­kezményekkel jár. Tóth Szilveszterné, Csongrád megyei képviselő a törvényja­vaslat közérdekű voltát méltat­ta, hiszen az az állampolgárok túlnyomó többségét érinti vagy mint sértőt, vagy mint sértettet. Kitért az alkoholizmus veszélyei­re és a törvény \zzel kapcsolat­ban is várható üdvös hatására. Erdész Dezső, Komárom me­gyei képviselő azokról a súlyo­sabb szabálysértésekről tett em­lítést, amelyek elzárást is ma­guk után vonhatnak. Hangsú­lyozta, hogy ezzel sok esetben magát a garázdát, a részeget, a botrányokozót óvják meg továb­bi, súlyosabb bűncselekmény el­követésétől. Felhívta a hatósá­gokat, támaszkodjanak jobban a garázdaság ellen fellépő szenté­lyekre, sőt ösztönözzék az ilyen tiszteletreméló aktivitást. Dr. Révay Zoltán Győr megyei képviselő ugyancsak néhány módosító indítványt terjesztett elő. Hegyi Jánosné Veszprém me­gyei képviselő főleg a törvény- javaslattal kapcsolatos asszonyi kívánságoknak és reményeknek adott hangot. A család- és a gyermekvédelem követelmé­nyeire hivatkozva kérte, szen­teljen a társadalom több figyel­met a nyilvános garázdaság esetei mellett a családi otthon keretei között sajnálatosan ta­pasztalható 'sokszor kegyetlen magatartásra is. * Több felszólaló nem lévén, az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, a módosításokat ja­vasló képviselők részvételével összeülhessen és végleges indít­ványt terjesszen az országgyű­lés elé. Több mint egyórás szü­net után dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra, és beszámolt azokról a javaslatokról, amelyek a kor­mány, illetőleg a bizottság ne­vében elfogadásra vagy elve­tésre javasolt. Ezután dr. Gon­da György, a törvényjavaslat előadója kapott szót, hogy ösz- szefoglalja a bizottság állásfog­lalását. Az elhangzottak alapján fez országgyűlés az állandó bizott­ság négy, és a képviselők há­rom módosító javaslatát sza­vazta meg, majd a törvényja­vaslatot általában és részletei­ben is elfogadta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Ludvig Svobodát javasolják köztársasági elnöknek Prága Csütörtökön délelőtt összeült a CSKP Központi Bizottságának bővített teljes ülése. Az ülést Josef Lenárt, a CSKP KB elnök­ségének tagja nyitotta meg. Az ülés első napirendi pontja a köztársasági elnökjelölt sze­mélyének kijelölése. A párt el­nöksége nevében Alexandr Dub- cek, a Központi Bizottság első titkára azt ajánlotta, hogy az elnöki tisztségre a Csehszlovák Kommunista Párt Ludvig Svo- boda hadseregtábornokot java­solja. „Svoboda a legmegfelelőbb személy, aki elő tudja segíteni népeink, s minden társadalmi réteg és csoport egyesítésének ügyét és a belpolitikai helyzet konszolidálását” — mondotta Dubcek. * A Szlovák Nemzeti Tanács el­nöksége üdvözli a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének azt a javaslatát, hogy a nemzet- gyűlés Ludvig Svoboda hadse­regtábornokot válassza meg köz­társasági elnöknek. hatása nem érvényesült kellően, Újhelyi Sándorné Békés megyei képviselő: Az új szabálysértési törvényjavaslat korszerűbb és közérthetőbb Újhelyi Sándorné Békés me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom