Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

MG«, március 24. 3 Vasáru»!* TAVASZ A HÁZTÁJIBAN Demény Gyula felvétele OGOOOOOOOQOŰQOOOGOOOOQOQQQQQOOOOQQQOOOQOQOOOOOGt Egy hónap alatt 147 mázsa sajt került a megye boltjaiba A Hajdú Bihar megyei Tejipari i mázsa. Februárban tovább növe- Vállalat békéscsabai üzemén ke- kedett az igény. Nemrég meg- resztül jutnak el az ország sajt- j kezdték a műanyag dobozos, 15 de- gyáraiból érkező termékek a me- J kás fehér- és paprikás krémsajt gye — kivéve Orosháza — bolt- j szállítását, ami máris igen ked jaiba. Jelenleg az üzem 42 féle sajtot értékesít. A sajtfogyasztással kapcsolat­ban érdemes megemlíteni, hogy 1967 januárjában 88 mázsa volta szükséglet, az idén januárban — az árleszállítás után — pedig 147 veit tejtermék. Terv szerint április végén juh- tejből gomolyát is gyártanak majd a békéscsabai tejüzemben, nyáron pedig citromos joghurt ké­szül, amit hűtve árusítanak a bol­tokban. a-‘r«8 li Ölti 111 II EBÍ*i111 rvozeieklien Üzemi demokrácia: nagyobb felelősség — Érdekvédelem és nevelő munka — Előlérben: a városfejlesztés — Problémák a gyáregységekben — • Mostoha körülmények a helyiiparnál A gazdaságirányítás Új rend- felfogással és megfelelő színvo szere, az üzemi demokrácia egy- I nalon látják el hogy aludjam... Egyszer csak for­ró lett a fejem, rángatni kezdett a karom... a lábam... de kiáltani, felugrani nem tudtam... Mi ez?... Mintha valami lidércnyomá- sos álombéli jelenet játszódna le,: nyílt a szekrényem ajtaja, és kilépett belőle félmeztelenül, át­döfött orral a törpe pigmeus fő­nök: Illomor! Kiáltani, üvölteni akartam, mert a karom, lábam a tamtam és a síp ritmusára mozdult, de csak feküdtem tehetetlenül, rán­gatózva, és a főnök csendesen megszólalt: „Ez volt a fogadalmam". Egy pisztolyt tett az asztalom­ra, ás rövid erdei nyelven, egy szájrándulással, mintha csak köpne, ezt mondta: „Nogad!” ölj! Még láttam, amint lándzsáját emelgetve, a törpe négerek hosz- szú lépéseivel elmegy... Azután tüzek lobogtak fel, sí­pok szóltak, tam-tam hangzott, és torkokból felszökő néger da­lok... Többre nem emlékszem... Hamuszín arccal meredt maga elé, rekedten a sok beszédtől és a rémületes emlék fojtogatásá- tóL — ...Mikor magamhoz tértem, megkötözve feküdtem az ágyon. Laporter vizes ruhával törölget- te az arcomat. Sejtheted, mi tör­tént... — Ne, ne... — mondta Ga­lamb iszonyodva. — Ne mondd.. Gondolom... Hallgattak. ...Hajnal derengett a sivatag lelett, és a szállongó porszipor­re bővülő perspektívái fokozott felelősséget rónak a szakszerve­zetekre, növelik a munkások és alkalmazottak tömegszervezetei­nek szerepét, jelentőségét. Ugyan­akkor a szervezett dolgozók so­raiban tevékenykedő kommu­nisták révén mindinkább erősö­dik a párt befolyása, aktív Irá­nyítása. Az MSZMP békéscsabai bizottságának nemrégiben meg­tartott vb-ülésén a szakszerve­zeti munka pártirányításának időszerű kérdéseit tárgyalták meg. Mi a jellemző a dolgozók szé­les rétegeit egyesítő tömegszer­vezetek munkájára Békéscsaba üzemeiben, intézményeiben? A SZOT XXI. kongresszusát meg­előző választási taggyűlések elő­készítése során elevenebb lett a szakszervezeti élet, mélyült az együttműködés az szb-k és a gaz­dasági vezetők között. A válasz­tást a helyi pártalapszervezetek a'szakszervezetben dolgozó kom­munisták munkájával segítették. A választások mérlege: a szak- szervezeti vezetés a munkások bizalmát élvező párttagokkal erősödött. A taggyűléseken megjelent, csaknem 27 ezer szervezett dol­gozó, komoly felelősséggel vitat­ta ‘ meg a beszámolókat. Számos javaslatot tettek — nemcsak szorosan vett szakszervezeti munkával, hanem — köz­érdekű városfejlesztési kér­désekkel kapcsolatban is. A vezetőségek újjáválasztása ide­jén Békéscsaba 94 alapszerveze­tében 31 ezer bérből élő dolgozót tartottak nyilván, akinek 92 százaléka szakszervezeti tag. A párt iránti bizalom jele, hogy az szb-kben nyolc, a bizalmi testü­letekben kilenc százalékkal több kommunistát választottak be, mint korábban. A választások so­rán több mint 1700 bizalmit, másfél ezer szb-tagot és 800 egyéb tisztségviselőt bíztak meg, akik közül 1200-an párttagok.- A városi pártaiapszorvezelek többsége helyesen látja a szak- szervezetek pártirányításának módját, értik, hogy ez nem ope- hanem esz­mei, politikai irányítást jelent. kák már megvillantak néhol fehéres virradásban. Kölyök lárvaszerű dermedt ratív beavatkozást, arccal suttogta: — Mind a hármat... én... a kivi Tiszteletben tartják a szakszerve mámorában... Laporter bizonyá­ra megakadályozhatta volna. Felharsant az ébresztő. Futó­lépésben kellett visszatérni a tá­borba... — A legfontosabbat!... — li­hegte futás közben Iljics — ... még nem mondtam... Laporter kényszerített a légióba... Ök el tudták intézni, hogy ehhez a századhoz kerüljek... — Majd rárérsz... — Nem, nem... most kell. La­porter akarta, hogy beálljak... Aut-Traurirttól utat építenek... Az elveszett Russel-fé!e átjáró helyett a Batalanga földön... Az egyenlítő őserdején át... Lehetet­len vállalkozás... mégis meglesz... százával hullanak el az embe­rek... Ezzel a századdal sokan vannak, akik meg akarják aka­dályozni... Engem azért kénysze­rített Laporter és Grison... Elfulladt a futástól, nem ka­pott levegőt, de megpróbált be­szélni... — Laporter a légióban van és... a neve... Már nem jött hang a torkán, csak futni tudott sípoló tüdővel... De még a nevet akarta mondán', és ... Lövés dördült! Iljics futás közbén egy szaltó- szerű bukfenccel elterült a por­ban, a hátára gurult, és szét­csapta a karját. Azután nem mozdult, csak a szája sarkán kibuggyant a vér ... ' (Folytatjuk) zetek alapszabályaiban foglalt önállóságot. Ezekben a tömegszer­vezetekben dolgozó párttagok többsége megbízatásának nagy fe­lelősséggel tesz eleget. Ezeknek a kommunistáknak is tulajdonít­ható, hogy az szb-k sok irányú — társadalmilag is hasznos — te­vékenységüket zömében helyes ORSZÁGOS söripari VÄLLALAT felvesz férfi segéd- és betanított Rontásokat Kereset: a teljesítménytől függően 1300—1800 Ft, ezen felül természetbeni juttatás. Munkásszállást, kedvezményes étkeztetés*, munkaruhát bizto­sítunk. Jelentkezés: BUDAPEST. X., Maglódi út 17. 2189 Nem lennénk őszinték, ha em­lítésen kívül hagynánk a ma még tapasztalható eszmei zava­rokat, bizonytalanságokat. Akad­nak olyan pártszervezetek, ahol a tömegszervezeti munkát nem tekintik fontos pártfeladatnak. A szakszervezetekben dolgozó kom­munisták beszámoltatásával egy­általán nem, vagy csak formálisan törődnek. Hébe- hóba olyan helytelen né­dekvédolemben a szakszerveze- } tek egyre inkább reális követel- | ményeket támasztanak, helyesen egyeztetik a társadalmi, csoport­os az egyéni érdekeket. A szoci­ális létesítmények fejlődése el­lenére számos üzemben — külö- j nősen a helyiiparnál — mosto- j hált még a munkakörülmények, | a szociális létesítmények szükö- j sek. A vállalati önállóság növe- | kedésével, ezeknek a körülmé- I nyéknek a fejlesztésére nagyobb I figyelmet ajánlatos fordítani. zettel is lehet találkozni, hogy. „nincs szükség szakszervezetekre, mintegy 28 ezer dől­mivel a dolgozók jogait úgyis ; gozót érintő kollektív szerződést biztosítják állami jogszabályaink, ' kötöttek mer 54 üzemben és vál­törvényeink”. Egyes helyeken a szakszervezetek legfőbb felada­tául csupán az érdekvédelmet te­kintik. Az eszmei nevelést, a termelés színvonalának emelését, a munkafegyelem kérdéseit — másodlagosnak tartják. Vannak, szakszervezeti tisztségviselők, akik legszívesebben csak a nép­szerű feladatokat vállalják. Az általános tapasztalatok viszont az mutatják, hogy a szakszervezetek saját üzemük fejlesztésében, a termelés fellen­dítésében, a szociális és művelő­désügyi kérdésekben nélkülözhe­tetlen, becsületre méltó munkát végeznek. A város egészének fej­lesztéséről, kommunális ellátásá­ról azonban nincsenek mindenütt kellően tájékozódva. Ebben össze­hangoltabb munkára volna szükség. A gazdaságirányítás reformjá­val a dolgozók közelebb kerül- j tek az ügyek társadalmi intézé- | séhez. Az üzemi demokrácia ki- ] bontakozása alaposabb és követ- j kezetesebb munkát igényel a l szakszervezetekben dolgozó kom- j munistáktól. A legtöbb esetben | megfelelően állnak helyt, külö­nösen a termelés segítéséljen bi- j zonyultak a gazdasági vezetés j hasznos partnereinek. A munka- | versenynek — az üzemek ve­zetőivel együtt — felelős szerve- j zői a szakszervezetek. Az el- ! múlt jubileumi évbe> például a> városban több mint 21 ezren tettek vállalást, 600 brigád ver­senyzett a szocialista címért. Békéscsaba iparfelépitési hely­zete, az, hogy az üzemek több- j sége gyáregység, esetenként gondokat okoz. Sok fontos kér- j dést ugyanis a központban dön- j tenek el, és az itteni szb véle­ményét nem mindig kérik ki. Ezért elengedhetetlen a helyi és a központokban levő szakszer­vezetek kapcsolatainak javítása. A munkavédelemben és az ér­lalatnál. A szerződések határ­időre elkészültek és alkalmasak a dolgozók jogainak, valamint kötelességeinek biztosítására. A jövő esztendő kollektív szerződé­seinek alapos, átgondolt előké­szítését azonban ajánlatos már az idén, az év második felében elkezdeni. v. j. Kolomp Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen vasárnap reggelen­ként megjelenik a szódás... És el- térőlcg a szabályoktól, nem a lo­vát, hanem a kolompját veri. Eb­be aztán beleadja azt is, ami a lovaknak járna és közben nem gondol arra, hogy az „ostor vé­ge” a lakókon csattan. Azokon, akik éppen akkor fordulnának a másik oldalukra, hogy kipihen­jék a szombat esti tv-nézés vagy más szórakozás fáradalmait. Fordulás helyett kénytelenek kiugrani az ágyból, az ablakhoz rohanni, hogy megnézzék, mi az az égszakadás, földindulás. A merészebbek talán még kiálta­nak is valami ilyesfélét: „Bá­tyám, álljon meg a menet!” A többit már inkább bcfelefordul- va mondják: „Hát ilyenkor kell jönni ennek is?!” „Nem érnek rá kilenc óra után?” „Ki a fene iszik hajnalban szódát?” Ezzel aztán egyet is ért a csa­lád apraja, nagyja. Csakhogy amikor eljön a következő vasár­nap, újra megjelenik' a szódás reggel fél nyolckor és kezdődik elölről a verkli... Azaz, az áru erőszakos kínálata hagyományos eszközzel, kolomppal. —or Élénkül a gazdasági és a szervezeti élet a megye déli körzetében A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége az utóbbi hetekben igen eredmé­nyes lépéseket tett a megye déli részén, a gazdasági élet ritmusá­nak fokozására. Horváth Pál tit- I A ciroktermesztés általános fel­lendülését nagyban segíti a Me- zőkovácsházún működő cirokter­mesztő társulás. Az orosházi Pe­tőfi Tsz-ben kisebb parcellákon kár ezzel kapcsolatban arról adott I cukorrépa-vetőmag fajtákat és a tájékoztatást, hogy' a közeli na­pokban Magyarbánhegyesen az Egyetértés Tsz-ben találkoznak a ciroktermesztő gazdaságok és a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos kutatói. Meg­beszélik a törpecirok termesztésé­nek jobb lehetőségeit. termesztéshez rövidesen nélkülöz­hetetlen vegyszereket próbálnak ki. Az újkígyósi Aranykalász és az orosházi Üj Elet Tsz-ben ju­goszláv eredetű, hibrid kukoricák­kal fajtaösszehasonlítási és mű- trágyázási kísérleteket szerveznek. A Békési Építőipari Ktsz kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat állandó alkalmazásra felvesz. Bányakavics rövid időn belüli szállításra. • Fizetés teljesítménybérben. Megrendeléseket felvesz: Jelentkezés: Délegyházi Békés, Jantyik utca 5. 204 Egyesült Törekvés Tsz X

Next

/
Oldalképek
Tartalom