Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-23 / 70. szám

1968. március 23. 3 Szombat I Békéscsabán négyezer | szervezett munkás tanul Egyre nagyobb gondot fordító- ' nak a szakszervezetek tudatfor-1 máié, neveil ő munkájának kereté- j ben a szervezett dolgozók politi- j kai és szakmai oktatá- ! sának szervezésére Békés- 1 csabán is. A megyeszékhely; üzemeiben és vállalatainál dől go- j zó csaknem 30 ezer szervezett munkás és alkalmazott közül, a szakszervezeti politikai oktatás- j j ban több mint két és fél ezren j vesznek részt. Emellett mintegy j 1500 szakszervezeti tisztségviselő: reszortfelelősi tanfolyamokon kap j továbbképzést. Az üzemek szak- j szervezetek bizottságai mind je- j lentősebb szerepet vállalnak a j I szakoktatás, a szakmai tovább- i I képzés szervezésében. Ebben a ; dolgozóknak mintegy 25 százaléka | ; részesük j Védjegyük: Már 30 lánynak és asszonynak ad munkát a Magyar—Vietnami Barátság Tsz tésztaüzeme Kö- rösladányban. Alig egy évvel ez­előtt nyolc szövetkezeti nő — Tóth Károiyné, Tóth Lajosné. Nánásd Imréné, Herpai Gyulá- né, Herpai Sándorné, özv. Her­pai Sándorné, Szabó Jánosné és K. Tóth Ilona — arra vállalko­zott, hogy megalapozza a tsz „tésztagyárát”. Akkor csak pró­baként készítettek néhány kiló csigatésztát, cérnametéltet, kis­kockát és tarhonyát. Termelvé- nyüket elküldték több üzletbe, ahol a sárga színű tészta nagyon sok vevőre talált. Mostanában naponta már 40—50 kiló lisztből nyole fojás gyúrnak különféle elnevezésű tésztákat. Szállítanak Sopronba, Győrbe, Mosonmagyaróvárra. Miskolcra, Budapestre. Békés­csabára és természetesen a szeg­halmi járásba is. A szövetkezet tésztaüzemében a körösladányi asszonyok házi­receptje szerint készítik a sokak által kedvelt árut. Ez azt jelenti, hogy egy kiló liszthez nyolc to­jást ütnek fel. Az összegyúrt masszát papírvékonyságúra nyújtják és a rendelésnek meg­felelően szabják. A tésztaüzem vezetőjével ép­pen a napokban tárgyalták a Békés megyei Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat megbízottai, akik havonta 30 mázsa különfé­le méretre szabott tésztát ren­Mezőb erényben a nagyarányú közmúvesítési munkák során hét kutat fúrnak. A vésztői út mellett készül a második kút, s az itt dolgozó brigád már 550 méter mélységig fúrt le a jó ivóvízért. Képünkön a kútfúrás egyik mozzanatát láthatjuk. Fotó: Esztergály Meddig tart még az endrödi híd építése? Az endrödiek nagy örömére két évvel ezelőtt megkezdték a község határában a Köröst át­szelő régi híd átépítését. Ez szükségessé vált, hiszen egyre növekszik a forgalma ennek az útszakasznak, és a híd szerke­zete is már elavult. Az állam csaknem hatmillió forintot biztosított a híd fel­újítására. Az építővállalatok ki is hordták a szükséges anya­gokat, és nagy lendülettel meg­kezdték a munkát. Az akkori sürgés-forgásnak azonban ha­marosan befellegzett. Sokszor az anyaghiány, máskor a mun­káskéz hiánya gátolta a tovább­jutást. Az árvíz is okozott né­ha nehézséget, mivel előfordult, hogy elvitte az anyag egy ré­szét. Sorolhatnánk tovább az okokat, amelyek miatt a híd felújítása még a mai napig sem fejeződött be. A községi tanács már több­ször sürgette a vállalatoknál a munkát, de hiába. Így tovább­ra is bosszankodnak a forga­lomkorlátozás okozta kellemet­lenségek miatt nemcsak a köz­ség lakói, hanem mindazok, akik ezen az útszakaszon köz­lekednek. Vajon mikor lesz már végre készen ez a híd, meddig kell várakozniuk az itt közlekedők­nek? K. 3. Nem élhet senki mások rovására MEG NEM MULT EE egy év, j amikor a Békés megyei Villany- | kában állja meg a helyét az ember. Képességeihez mérten ad­szereiési Vállalatnál megalakult j ja a legtöbbet. Legyen udvarias, Szász Ferenc 11 tagú brigádja. Es | tapintatos, ne ártson másoknak, mivel éppen akkor voltak az j Hrabovszki János ehhez kapcsol­ja a gondolatot: — Es ne éljen senki mások ro­vására! ÍGY IGAZ. bár az utóbbi többféleképpen érthető. Az üze­men belül is előfordulhat, ha mondjuk valaki csak látszatmun­kát végez. Az életben a jogtalan haszonszerzés, mások félrevezeté­se, becsapása, a hatalommal vagy egyesek szorult helyzetével való visszaélés... Sorolják, egy-két pél­dát is tudnak rá. A munka tehát az első. Ebben kell bizonyítani. Szabó Péter sze­rint nem is akárhogy. Amit csi­nálnak, az legyen szép, jó és ol­csó. Szabó Péter egyébként techni­kus, de nem akar irodában dol­gozni. Jobban szereti a műhelyt, marad. Akad itt is technikusnak nyos. Tervrajz szerint készülnek, j való feladat, különösen, amikor többféle változatban. A figyelem j kiderül, hogy a terv nem jó. Ak­kor azt ő átdolgozza. Néha szinte az egészet. Csak „társadalmi Arany János-ünnepségek, felvet­ték a nagy költő nevét. Egyúttal a szocialista cím elnyerését is célul tűzték. Három lakatosból, három vil­lanyszerelőből, egy hegesztőből és négy segédmunkásból áll a bri­gád. A lakatosok — külön mű­helyben — a villanyszerelők „ke­ze alá” dolgoznak. A kapcsoló- szekrények, kapcsolótáblák vas­műnkéit készítik, amibe aztán a belső szerelések kerülnek. De ez már a villanyszerelők dolga. Az ő kezük nyomán válnak használha­tó termékké. Ahogy azonban né­zem ezeket a játékszerű, sok-sok alkatrészből, csavarból tekercsből, színes huzalból álló szerkezete­ket, úgy gondolom, mégis főleg észre van itt szükség. Nem egyszerű dolog, az bizo­teljes összpontosításával dolgozik mind a három villanyszerelő és ______ ____ „__________ v elük a két ipari tanuló. Szinte munkában”, az érdem, sőt a mun­egyszerre vetik fel a fejüket, amikor megkérdezem: — Mit tudnak a névadójukról? KI EZT, KI AZT mond. Tudják hogy Nagyszalontán született, is­merik a Toldit, A walesi bárdokat, az V. Lásizlót, a Családi kört. Hrabovszki János, a legidősebb egy-két verssort is idéz. Ügy kadíj természetesen a tervezőt illeti meg ilyen esetben is. Elő­fordul nemegyszer, hogy a ter­vező maga mondja Szabó Péter­nek: — Hát, ha úgy látja, csinálja a saját elgondolása szerint. Szabó Pétert ez egyáltalán nem hozza ki a sodrából, sót elis­tervezik azonban, hogy majd j mérésnek tartja, hogy ra mernek jobban is megismerkednek Arany János költészetével. — Akkor térjünk át most egy másik kérdésre! — javaslom. — Mi a véleményük: elnyerik-e a szocialista címet? — Az egyéves munkánk alap­ján bizonyosan — vélekedik Szász Ferenc. — Ez a döntő — mondom. — Azért nem egészen. Nagyon fontos a szocialista magatartás is — igazit ki a brigád vezető. — Helyes. De mit neveznek an­nak? Ebből aztán egy kis vita tá­mad. Fejes Elemér például úgy vélekedik, hogy először is a mun­Hirdetmény! A Pusztavámi Bányaüzem felvételre keres 18—45 éves férfi munkaerőt föld alatti munkára. A bérfizetés teljesítmény alapján történik, ezenkívül évenként HŰSÉGJUTALMAT ÉS NYERESÉGRÉSZESEDÉST FIZETÜNK. CSALÁDFENNTARTÓK RÉSZÉRE ÉVI 64 q INGYENES SZENET ADUNK, háromhónapi folyamatos munkaviszony után visszamenőlegesen. egényszállón havi 75 Ft-ért szállást, és napi 9,25 Ft-ért háromszori étkezést biztosítunk. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Jelentkezés mindennap 6—15 óráig az üzem munkaügyi csoportjánál. Felvételre akkor kerülhet sor, ha a jelentkező az előírt üzemi és az orvosi fel­tételeknek megfelel. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. PUSZTAVÁMI BÁNYAÜZEM VEZETŐSÉGE ig9 bízni ilyen feladatot. Fiatalember, él-hal a munkájáért, a hivatásá­ért Nem sajnálja a fáradságot, néha még a szabad idejét is ráál­dozza arra, hogy a terv időben el­készüljön, amit aztán hárman keltenek életre. Varga Sándor, a vállalat egyik építésvezetője, aki éppen a mű­helyben tartózkodik, nem állja meg, hogy bele ne szóljon a be­szélgetésbe: — Ügy van az, kérem, hogyha valami elkészül, a megrendelő azt mondja: „Nyomja meg a gombot”. Ha működik rendben van, ha rossz, nem fogadja el és nem fizet. Azt senki sem kérdezd, hogy ki tervezte. Amikor a busz-pályaudvar épült, ide jöttek segítségért.. Sür­gősen kéllett a vezérlőberendezés. Célprémiumot ajánlottak fe!L — MUNKÁHOZ LÁTTUNK. Két éjszakánk is ráment, de időre meglettünk vele. Megkaptuk a célprémiumot és a túlóradíjat. Nem mondjuk, hogy nem kell a pénz, de megcsináltuk volna anél­kül is. Becsületből — mondja Hrabovszki János. Kérdezhetnénk: ml ad tekin­télyt az embernek? Mikor mond­hatjuk azt, hogy egy brigádban a szocialista gondolkodás kerekedett i felül? A két kérdést kapcsoljuk össze, s válaszként olvassuk el még egyszer Hrabovszki János szavait. — Igen. így van ez — szól a be­szélgetésbe Hack Pál, a vállalat másik építésvezetője. aki csak nemrég lépett a műhelybe. — Ez a brigád állja a sarat. Azit hiszi, j hogy nem mehetnének talán több ^ pénzért más vállalathoz? De ki az isten csudájának jut ilyen az eszébe? Energikus ember, szókimondó. | Jóleső érzés hallgatná, ahogy folytatja: — Nálunk nem „sóder” kell, hanem csinálni. Ha valami jó, az bizonyít. Es ha azt mondja ne­kem a segédmunkás: ez marhaság így... Meghallgatom és megkérde­zem tőle: hogyan lehetne jobban? Olyan sokoldalú munka, hogy ál­landóan tanul az ember. Együtt dolgozik az igazgató, a műszaki vezető és mindenki. Az egész vállalat. A KÖRNYEZET FORMÁLJA a brigádot, ahol a munka becsület kérdése is. Ez szabja meg elsősor­ban, hogy kinek mennyi a tekin­télye. Itt nem élhet senki mások rovására. Nem is akar. Pásztor Béla deltek. A körösladányi tsz tészta- üzemének termékeit a Magyar Szabványügyi Hivatal is felül­vizsgálta, szabványosította. Talán még egy , / sem kel­lett ahhoz, hogy a körösladányi asszon \ k kiváló terméke meg­alapozza az országos hírnevet. A jóízű árut a kiskereskedelmi boltokból valósággal szétkap- kodják. Hogy a jövőben mind több körösladányi tészta kerül­hessen a háziasszonyok konyhá­jába, elhatározták az üzem bő­vítését. A nyitott folyosót beü­vegezik. a szárítóberendezést pe­dig két műszakban üzemeltetik, így valószínű, hogy a belföldi vásárlók igényét jobban tudják majd kielégíteni. Kél-hárommlárd íorn’ot „jövedelmezett” a növényvédelem A varsói CIECH külkereske­delmi vállalat szakembereinek részvételével nagyszabású nö­vényvédelmi tanácskozást rendez­tek pénteken Debrecenben. Mint a tanácskozáson hangsúyozták: hazánkban viszonylag gyors fej­lődés tapasztalható a növényvé­delem terén. Az elmúlt évben 1,2 milliárd forintot költöttek az üzemek nö­vényvédelemre. Kereken 80 000 tonna vegyszert használtak fel, s ezzel óvatos becslések szerint is három-négymilllárd forint értékű temést mentettek meg. A történdmi színpad bemutatkozása Cndrödön A békéssámsoni Előre Mg. Termelőszövetkezet kútfúró és felújító üzeme vállal kútfúrás! és ^újítási munkálatokat 193 kdiihbzo inaHaaanasKiiuniaaBaadtaMBaBHaaH! ■ ■■■■■«■BHBeah’BI-----—--­ÜÜ ÜSÍ ----­l aoiBiiiriHBniaiaHiiiaii BlllllillllllIBBlllimi A Forradalmi Ifjúsági Napok eseményeként az endrödi mu velőd esi otthonban bemutatták a sortűz emlékét idéző doku- nentumjátékot. A megyében egyedülálló történelmi színpad műsorát nagy érdeklődéssel fogadták a helyi fiatalok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom