Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-21 / 68. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI A mi tizenkilenciink A mi 1919-ünk, akárcsak 1848— 49, az orosz 1905, majd 1917, minit a franciák 1789-e és a Párizsi Kommün, népünk számára örök történelmi mementó, tanulságadó erőforrási Hívei és ellenségei évről évre emlékeztek rá, az előbbiek dermedt lélekkel, majd felfelvillanó, erősödő és hanyatló bizakodással, az újrakezdés, a folytatás elszántságával, meggyőződéssel, hogy új győzelem követi; az utóbbiak gyűlölettel, bosszút lihegve, újra és újra ismételve, hogy nem lesz még egyszer, nem lesz soha többé. Megkettőzött fegyveres elővigyázatossággal készültek minden évben március 21-re, a forradalom, utóvédjeire és előőrseire mért kíméletlen csapásokkal. Így volt negyedszázadig, míg olyan fordulatot vett a történelem, hogy a nép újra birtokba vette az országot. Es ünnepelt — immár szabadon — a harmincadik, a negyvenedik évfordulón. Most pedig készülünk már a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójára. Negyvenkilenc évvel ezelőtt először lépett győztesként a történelem színpadára a magyar munkásosztály. Diadalát sok évtizedes küzdelem alapozta meg. E küzdelem forrpontra jutott, amikor a Habsburg császár parancsára indított háború a nyomornak is legmélyére taszította az ország szegényeit, amikor a sebek már olt- hatatüanül égtek, s a nép megelégelte a szenvedést Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek./ Rabságok, sebek, búk és keservek./ Izzad tságos, rossz magyar földjét./ S ha most támadunk, le nem vernek./ — írja Ady Rohanunk a forradalomba című versében. Valóban: minden nap és minden óra a lázadást, a felkelést értékelte, az elnyomó imperialista császári hatalom és a belső ellenség, a tőkés-földesúri kizsákmányolok rendszere ellen. Ennek látható megtestesítője Magyarországon Tisza István kormánya volt Annak üzent hadat a proletariátus, a vele mindinkább ösz- szeforró szövetségben a polgári demokratikus átalakulást akaró tábor. Meg kellett valósítani mindazt, amit a korábbi évtizedekben nem sikerült A demokratikus nép jogokért a parasztság jobbágysorsának megszüntetésé- séért, a nemzeti függetlenségért, s mindenekelőtt, legsürgősebben, a békéért folytak a meg-megújuló ütközetek. Minden nap és minden óra évforduló immár: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyar követői, az internacionalisták ezrével küzdöttek orosz testvéreik oldalán szerte Szibériában, Lenin magyar tanítványai a forradalom elméletét tanulmányozták, s azon nyomban kipróbálták világváltoztató erejét: fegyverrel rohamozták a barrikádokat- Itthon Károlyi Mihály híved, a polgári demokrácia eszméinek hívei és a j munkások szervezetei, a fiatal ga- | lilleisták, az antimilitarista csoportok fokozták erőfeszítéseiket, hogy országmentő terveiket keresztülvigyek. A történelmi helyzet, a háborús fejlemények, a háborút vesztő országra nehezedő diplomáciai és katonai nyomás gyorsították az eseményeket, melyet 1918-ban, az őszirózsás forradalom győzelmében érték el csúcspontjukat Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, szervezett egységbe tömörültek a proletariátus forradalmi erői, a szegényparasztság és az értelmiség baloldali csoportjai. Ezek az erők segítették győzelemre a proletariátust, bennük talált támaszt a a március huszonegyedikét követő százharminchárom napon át a Tanácsköztársaság. Az új rend négy és fél hónapja pillanatnál is kevesebb a történelemben. Fennállásának szinte csak napjai teltek el a viszonylagos, ingatag béke körülményei között. De e rövid napok is a messzemenő tervek, a merész vállalkozások, a nagyszerű kísérletek napjai voltak. A sikerek, az eredmények, s a tévedések is figyelmet érdemlők, tiszteletet parancsolnak. Alig néhány nappal a győzelem után, 1919. április 4-én Kun Béla Marx-idézettel kezdte egyik cikkét: A proletárforradalmak állandóan kritizálják önmagukat — írta —■, folyton megszakítják menetüket, visszatérnek a látszólag elvégzettekre, hogy újra kezdjék... Nekünk is kritizálnunk kell a magunk forradalmában mind ama cselekvéseket, amelyeket romboló és teremtő munkánk közben végzünk, kritizálnunk annyi őszinteséggel és annyi éllel, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy visszatérjünk olyan tényékhez, amelyeket látszólag befejeztünk. Máig is változatlanul érvényes és tanulságos ez a győzelem napjaiban idézett önkritikus intelem, minden ország és minden nép forradalmi és minden haladó mozgalom számára. A magyar proletárseregek honvédő háborúja — lelkesítő hadi sikerei, s tragikus veresége, amelynek előidézője a külső ellenség és a hatalmától megfosztott régi uralkodó osztály ötödik hadoszlopa volt — nem tudott győzedelmeskedni a nemzetközi imperializmus sokszoros túlereje fölött De a Magyar Tanácsköztársaság jelentősége és érdemié mind az oroszországi szovjet hatalom fennmaradása és végső győzelme, mind a nemzetközi munkásmozgalom további fejlődése szempontjából elévülhetetlen. Népünk most a negyvenkilencedik évfordulón is megbecsüléssel köszönti a magyar proletár- forradalom egykori harcosait, tisztelettel és hálával adózik a nagy forradalmi nemzedék emlékének, amely csaknem öt évtizeddel ezelőtt történelmünk fényes 1 lapjait írta. S népfront a politikai élet állandó tényezője lett Megyei küldöttértekezlet Békésesubán A nép front megyei küldöttértekezletén Nagy Ferenc a megyei bizottság beszámolóját tartja. A békéscsabai téglagyár kultúrtermében csaknem háromszáz küldött, illetve meghívott részvételével, tegnap tartották meg a Hazafias Népfront Békés megyei küldöttértekezletét. Az ülés elnökségében — megyénk közéletének, « népfront-mozgalomnak számos képviselője mellett — helyet foglalt Darvas József iró, a Hazafias Népfront országos elnökségének tagja, Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Szatmári Nagy Imre, a népfront országos tanácsának titkára, Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára és Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Vincze Ferenc megnyitó szavai után Nagy Józsefnek, a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság igazgatójának elnökletével kezdte meg munkáját a népfront négyesztendös tevékenységét értékelő, és a mozgalom megyei bizottságát újraválasztó tanácskozás. A Hazafias Népfront megyei bizottságának beszámolója Nagy Ferenc titkár tolmácsolásában hangzott eL Mint mondotta, megyénkben a községi, városi népfronthizottsá- gok újraválasztását február 23-án befejezték. Március elején megalakultak a járási népfronthizott- ságok és Békéscsaba városi bizottsága. A lezajlott helyi választásokat aktív előkészítés, a pártós tanácsszervekkel való szoros együttműködés jellemezte. A választási gyűlések a községekben és városokban politikai eseményt jelentettek. Néhány község kivételével jóval többen jelentek meg a választási gyűléseken, alakuló üléseken, mint az előző választások idején. A választások politikai súlyát illusztrálja a hozzászólások nagy száma is. A választások sikeréhez nagyban hozzájárultak az elhangzott bizottsági beszámolók. Ezek nagy többségét az őszinteség, a mozgalom helyi tevékenységét és feladatait helyesen értékelő mondanivaló jellemezte. Különösen jónak lehet értékelni a gyulai és szeghalmi járásban megtartott gyűléseken elhangzottakat A lakosság széles rétegeit bevonták a községi, városi bizottságokba, elnökségekbe. A választások menetében is érvényesült a demokratizmus. A különböző bizottságokba 3 ezer 876 tagot választottak meg. A Hazafias Népfront III. kongresszusa óta eltelt négy év azt bizonyítja, hogy bizottságiunk nagy többségükben eredményesen dolgoztak. Ennek köszönhető, hogy a bizottságok korábbi tagjainak 58 százalékát újraválasztották. Egyúttal azonban új erők is felszínre kerültek, közöttük szép számmal fiatalok és nők. Javult a bizottságokba bekerült termelőszövetkezeti tagok és értelmiségiek aránya. A választott A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. és IX. kongresszusa továbbfejlesztette a népfrontpolitika elveit és feladatait. Ennek a gyakorlati megvalósítását vette számba a Hazafias .Népfront Országos Tanácsának elnöksége 1967 júniusában, értékelve a mozgalom' eredményeit, az elkövetkező idők tennivalóit. Megállapította. hogy főbb vonásaiban kialakult a Hazafias Népfront heszervek megfelelő összetétele, a 1 lye és szerepe hazank politikai életében, bár a mozgalomban rejlő lehetőségeket nem aknáztuk ki minden mértékben. A népfrontban dolgozó kommunisták tevékenysége nyomán lakosságnak irántuk megnyilvánuló bizalmáért érzett felelőssége jó útravaló az elkövetkező négy évre. Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! Tisztelt Közgyűlés! kialakult a pártirányítás módszere, a párt és a népfront helyes viszonya is. A népfront rendszeressé váló politikai állásfoglalásaiban a párttagok és pártonkívü- liek véleménye együttesen nyilvánult meg a legfontosabb kérdésekben. A mozgalom jelentős szerepet töltött be az ellenforradalom után, a konszolidáció megteremtésében, a néphatalom megszilárdításában, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy munkájában. A népfrontmozgalom befolyása és hatása mindinkább erősödött társadalmunk széles rétegeiben. Elsősorban falun, a parasztság és a falusi értelmiség körében. A népfront a politikai élet állandó tényezője lett. Mit jelent ez tulajdonképpen? Azt, hogy folyamatosan részt vesz azoknak a helyi gazdasági, politikai, művelődési stb. feladatoknak a tervezésében, kimunkálása-1 ban, amélyekre a párt politikája öszötönöz, amelyek a nép, a lakosság anyagi, szociális és kulturális érdekeinek érvényesülését segítik elő. Következetes propagandát es agitációt fejt ki — különösen a falusi lakosság körében —, hogy ismertesse az időszerű feladatokat, tennivalókat. Áthatja az a törekvés, hogy a feladatok megoldását társadalmi rangra emelje. A párttagok és pártonkívüliek őszinte véleménycseréjét megvalósítani a és társadalmi szeregyüttműködésének igyekszik párt, állami vek szoros -egítségével. Ezek a jelenségek megyénk (Folytatás a 3. oldalon)
