Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

MM. március 20. 3 Szerda Pesti utaznak a békésszentandrási „perzsák" íj szőlőfajták és a régiek ápolása Kertészeti tanácskozás Békéscsabán Békés megye nem tartozik a I Hogyan kéül ezeket gondozni, — Mit gondol, miből ‘izült ez a perzsa? — Gondolom gyapjúból... — Igen ám, de milyen gyapjúból? Hulladékból, il­letve maradékból! Fillérekért kapjuk külföldről az eddig sehol fel nem használt, más­más színű és méretű szálak­ból álló gyapjúbálákat. Az­tán itt szétválogatjuk szín és hosszúság szerint, és ilyen gyönyörű szőnyeget szövünk belőle. Az ötvenéves Békés­szentandrá&i Szőnyegszövő Had­ipari Termelőszövetkezet jelentős bemutatóra készül. Március 26-án Budapesten, a Váci úti Népművé­szeti Mintateremben mutatják be új termékeiket. Első ízben viszik a szakemberek és a nagyközönség elé az import maradék gyapi óból készített perzsaszőnyegeiket, s a bemutatóval egyidősen három tálában a kétszer háromméteres ké- fővárosi boltban forgalomba is j darabot visznek fel a budapesti be hozzák. A kiállítás érdekessége lesz, hogy a helyszínen felállított szövőgépen a legügyesebb kezű szén tan drási asszonyok bemutat­ják az új szőnyeg készítési eljá­rását. Kovács Pál műszaki vezető két különböző alapanyagú szőnyeget helyez egymás mellé. Az egyik fésűs fonalból, a másik kártolt- bal készült. A fésűshöz a hosszú szálú, kézzel válogatott, olcsó im­port anyagot használták fel. A szőnyeg színei tisztábbak, élén- kebbek, minit a regiüer anyagú szőlőtermesztő tájegységek közé. A nagyobb településeken csupán , . , , , , , a zárt- és háaikertekben gondoz­mutatora. A meretek. agyelembe , éhá tók „ólőt . kerté_ véve a mai modern kislakásokat, I naK netldny toke ' A k€rte szerények. A hazai fogyasztók ál­metszeni, permetezni, megóvni a termést a különféle növényi kár­tevőktől, erről lesz szó március 21-én délután Békéscsabán. a Szent László utca 20 szám alatti Unyatinszki-féle kertben. Itt Füri József tudományos kutató mel- Egy-két esztendő alatt több tíz- szésd bemutatót tart. Este a mt- gyobb darabokat. Egyébként itt j ezer szőlőoltványt értékesítenek ! gyei művelődési házban diakéne- készült Európa egyik legnagyobb,! Békésben. Ezek között több új- két vetítenek és előadást tartar fajta is köztermesztésre került, | nak a szőlőtermesztésről. szeli szakkörök segítségével a házi- és zártkertekben valóságos nagyságút vesizik szívesen, a kül- ! szőlőrekonstrukció valósult meg. földi vevők igénylik csak a na- " egy darabban készített perzsája. A | svájci megrendelésre gyártott szőnyeg 48 négyzetméter alapié-1 rületű, és két mázsa súlyú volt. | Békésszentandráson nem esi-! nálnak két teljesen egyforma sző- j nyeget sohasem. A perzsakészítés kárfcolté. Fényesebb is, tapintása technikája évszázadok óta váltó- j puhább. A szakember véleménye sizerint ez még 50 év múlva is szőnyeg lesz, elsősorban a kártol- tét ötször meghaladó fonáihosszú- ság miatt Ebből az úgynevezett „mentett” fonalból Magyarorszá­gon egyedül Békésszentandráson gyártott szőnyegből mintegy 25 Ez MI iskolánk A Kétegyházi Mezőgazdasági I élezett Mezőkovácsházán. Néhány Szakmunkásképző Iskola pályaváj- csaknem 2000-ren te­lasztásd tanácsadással egybekötött nap alaK CSdKnem ^uuu len 1 modell- és makett k uüií tust ren- j kintették meg a kiállítást zatlan, s bár előrerajzolt séma után dolgoznak, mégis nagyon sok függ a szövőnő egyéni szín­érzékétől, mintázókészségétől. Ahány szőnyeg, annyiféle színes, csodálatos költemény. Ami a min­tákat illeti, azok a legváltozato­sabb képet mutatják. A perzsák díszítő motívumai hagyományo­san a keleti iskola elemeire épül­nek, de az ábrák elhelyezése és kombinációja, valamint az erő­sebb színhatások mérséklése va­lamit. lazított a perzsák konzer­vatív „vonalvezetésén”, úgy, hogy csaknem bármelyik itt készült darab méltó díszévé válhat a leg­modernebb berendezésű szobának is. Leginkább tehát közepes, illetve kisméretű keleti mintás padlószőnyeget készítenek, bele­értve az egészen kis alapterületű, kevesebb mintát tartalmazó ima­szőnyeget is. Ez utóbbiba egyéb­ként — a külföldi megrendelő kí­vánsága szerint — bedolgozzák a vallásos jeleket, ábrákat,* néha még magát az ima szövegét is. A háziipari szövetkezet raktá­rában már összecsavarva, becso­magolva várják a pesti utazást a j szentandrási szőnyegek. A szövet- ! kezet vezetői és dolgozói érthe­tő izgalommal tekintenek a be­mutató elé, hiszen első alkalom- j mai kerül a nagy nyilvánosság I elé az új alapanyagú perzsasző- nyeg. Talán nem lenne haszonta­lan, ha majd a fővárost megjárt és bizonyára külföldön is sikert arató perzsákat a szűkebb hazá­ban. Békés megye városaiban is kiállítanák. Brackó István Szelektív cukorrépa-vegyszereket Melléküzem és a próbálnak ki Ilyen a mi iskolánk madártávlatból. A kovácsházi fiatalok ismerkednek a működő gépmodell -akc*. Fotó: Demény Ebben az esztendőben fokoza­tosan használatba kerülnek a cu­korrépa szelektív vegyszerei: a Piramin és a Nata. A Mezőhegye- sd Cukorgyár körzetében 8—10 ál­lami gazdaságban, illetve terme­lőszövetkezetben 5—10 holdas parcellákon próbálják ki a kül­földről beszerzett vegyi anyago­kat. A kísérletezésből különösen a Felsőnyomási Állami Gazdaság vállalt legnagyobb részt, Emel­lett az orosházi Petőfi Tsz-ben is hasonló tartalmú kísérleteket állí­tanak be a Dél-Békés megyei Ter- melőszövetkezelek Területi Szö- I vétségének támogatásával. A cukorrépatermesztésben — j a növényápolásban és a kemizá- lásban — nagyarányú fejlődés ■ várható 1969-től az idei kísérle­tek alapják. Ezektől egyáltalán I nem marad le a betakarítás gé- I pesítése. Az idén NDK és eseh- i szlovák gyártmányú cukorrépa- [ szedő kombájnokat is vásárolhat­nak az üzemek. Ezek egyszerre három sor répát szednek, továb­bítanak fejelve a pótkocsira. Több termelőszövetkezet máris megvá- ,i sárolta a cukorrépa-betakarítás­hoz szükséges gépeket. melyek ebben az esztendőben 25—40 ezer forinttal olcsóbban kerültek el- I adásra, marit 1967-ben. Múlóban van az a nézet, amely szerint a termelőszövet­kezet kizárólag arra való, hogy földet műveljen, állattenyész­téssel foglalkozzon. Ma már el­ismerik, hogy a tevékenységi kör bővítése, a melléküzem- ágak szervezése érdeke a tsz- nek és az országnak egyaránt. Ezt a nézetet képviseli a jogal­kotás is, hiszen például a terme­lőszövetkezeti törvény szinte minden tevékenységet engedé­lyez, ami a mezőgazdasági ter­melést nem érinti hátrányosan. Kivételt inkább az egészen nagy értékű felszerelést kívánó, vagy állami monopóliumot képező ágazatok jelentenek. Ilyenek a kenyérgabonaőrlés, a cukorgyár­tás, az édesipar-, a húslisztké- szítés, a húskonzervgyártás, mélyhűtés, szeszfinomítás, pezs­gőgyártás, élesztő- és malátaké­szítés, sörgyártás, fűszerpaprika­őrlés, tejpor- és tojásporgyártás, rostlen- és rostkender-feldolgo- zás, gyapjú- és műbőrfeldolgo­zás. Amint azonban elméletben megnyíltak az utak, úgy nőtt az aggodalom: mi lesz az adókkal. Híresztelések keringtek, ame­lyek tudni vélték, hogy oly ma­gas forgalmi adókat kell majd fizetni, amik lehetetlenné te­szik a jövedelmező termelést. Megjelent már a forgalmiadó­rendelet, és kiderült, hogy az aggodalom felesleges volt. A for­galmi adók ugyanis, ha összes­ségében nézzük a terheket, a múlthoz képest csökkentek. így például a faipari félkész termé­kek eladási árából eddig 15—20 százalék forgalmi adót kellett tizetni, ezután csak nyolcat. A bányászati termékek közül oél- dául az építőkő forgalmi adója pontosan a felére, 20-ról 10 szá­zalékra csökkent. A húsipari termékek terhe is kisebb lett. 15-ről 10 százalékra csökkent. A savanyítás, szörpkészítés forgal­mi adója változatlanul öt száza­lék. sőt a befőtt és a gyümölcs­íz forgalmiadó-mentes. A kefe. ecset, meszelő, seprő forgalmi adóin 5 szá-’-ué'-'-ó] t százalékra csökkent, a fonott áru adómentes. Nem kell adót fi­zetni a sütő- és tésztaipari ter­mékek után sem. Sőt. érvénye­sítenek egy új elvet, a tsz-ek is részesülhetnek az áron alul el­adott termékek utáni állami tá­mogatásban. így például füstölt és főtt húsáru, valamint zsír el­adása után a fogyasztói ár 25 százalékát kapják dotációként. A tej és tejtermékek állami tá­mogatása 22 és 53 százalék kö­zött váltakozik, a kenyéré 24 és 41 százalék között. A csuhéj- és gyékénytermékek ütán pedig az eladási ár 18—29 százalékátad­ja támogatásként az állam. Mindezek a százalékok akkor érvényesek, ha a tsz a terméke­ket közvetlenül a fogyasztónak adja el. Ha nagykereskedelmi vállalatnak, vagy továbbfeldol­gozó üzemnek, akkor az adó lényegesen kisebb. Csupán az terheli a tsz-t, amit a hasonló termékeket készítő vállalat nye­reségadóként, vagy más címen az államnak befizetne. Ez ál­talában néhány százalék. Azon­ban például az előfeldolgozás teljesen forgalmiadó-mentes. Nem kell forgalmi adót fizetni akkor sem, például a tsz hosz- szabb-rövidebb időre kölcsön adja embereit egy pllami vál­lalatnak, s erre az időre az fi­zeti a tsz-tagökat. Azonban vi­gyázzunk, ha a tsz munkát vál­lal el — mondjuk egy parkren­dezést — és azt tagjaival el­végzi, akkor már 5—17 százalék adót kell fizetnie. Néhány területen valóban kedvezőtlenebb lett a helyzet. Ezek általában olyan termékek, amik a mezőgazdasággal már nincsenek közvetlen kapcsolat­ban. így például a vasipari ter­mékek forgalmi adója 20-ról 21 százalékra nőtt, a műanyag-ter­mékeké pedig 35-ről 40-re. Kü­lönösen kemény a forgalmi adó két területen. A gumiiparban 35-ről 60—70 százalékra, a gombkészítésnél pedig 50 száza­lékról 66 százalékra emelkedett. Ez még mindig nem jelenti, hogy ebben a két munkakörben semmi fantázia sincs már a tsz- ek számára. Lehetnek cikkek, amelyek még ezt a magas adót is elbírják. S lényegesen ■ ked­vezőbb a lehetőség akkor is, ha tsz a szóban forgó termékeket nem közvetlenül a fogyasztók­nak. hanem kooperációban a feldolgozóiparnak, vagy a nagy­kereskedelemnek szállítja. Általában tehát az a helyzet, hogy lehetséges és érdemes a tevékenységi kört bővíteni, mel­léküzemágakat fejleszteni. A „nagy üzletekkel” pedig vi­gyázni kell, mert könnyen elő­fordulhat, hogy a vállalkozás va­lóban nagy üzlet, de esetleg csak az ügynököknek. És meg­eshet az is. hogy egy drágán ér­tékesíthető cikk termelésére rá­áll egy erős ipari nagyüzem is. és már meg is szűntek a külön­leges lehetőségek. Ilyesmire is gondolni kell. mielőtt a tsz tíz- vagv százezreket ruházna 1-0' F. B. Az Orosházi Kazánjavító KT3Z felvételre keres kíttánaitlejülfe? 'Rtnlicitt lakatos szakmunkásakat Telen^kezés központi irodánkban Orosháza, Nádasdi utca 4. szám 114434

Next

/
Oldalképek
Tartalom