Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-19 / 66. szám

1988. március 19. 3 Kedd fiiért írták jegyzőkön} t he az elismerést ? Alig múlt egy hete, hogy a párt gyulai járási végrehajtó bizottságának jegyzőkönyvébe ír­ták a testület elismerő vélemé­nyét a Sarkadi Gépjavító Állomás 1967. évi munkájáról. Tulajdon­képpen ebből az alkalomból ke­restük fel az üzemet, hogy olva­sóink elé tárjuk az indítékokat Ismeretes, hogy a gépjavító ál­lomás hosszú éveken át nem tar­tozott a jövedelmező üzemek kö­zé. A traktorosbrigádok, amikor még a gépállomás szántotta a tsz-ek földjét, jelentős tiszta be­vétellel gazdálkodtak. Csakhogy a gépjavításban dolgozók felélték az összekuporgatott forintokat, így évről évre az állami támo­gatásból éltek. Ma, amikor már túl vannak az 1967. évi gazdálkodás eredményei­nek összesítésén és megállapíthat­ták, hogy 3,7 munkanapnak meg­felelő nyereségrészesedést oszt­hatnak, egyáltalán nem mondhat­ják el, hogy az eredmények csak az 1967. évi termelésben gyöke­reznek. Az itteni változások hosz- szú évekre nyúlnak vissza. Az állomás vezetősége figye­lemreméltó adatokat állított ösz- sze, melyek 1960-tól 1967-ig jel­lemzik a fejlődést. Hét évvel ez­előtt mindössze egy mérnök, négy technikus és 18—20 szakmunkás dolgozott itt. Tavaly már három mérnököt, tizenhét technikust és 216 szakmunkást foglalkoztattak. A mérnökök számának gya­rapodása azért is jelentős, mert az utóbbi években az ország kü­lönböző részeiből már két fiatal pályázott Sarkadra. A techniku­sok száma viszont azért gyara­podhatott, mert a gépjavító állo­más vezetősége korábban is és most is támogatta és támogatja a tanulásra vállalkozókat. Csakhogy Sarkadon nem ment minden simán a műszaki felké­szültség növelésében. Hiszen a gépállomás dolgozóinak tekinté­lyes része néhány évvel ezelőtt mindössze négy és hat elemi is­kolai végzettséggel rendelkezett. Szakmunkás-bizonyítványt vi­szont csak azok a dolgozók sze­rezhettek, akik befejezték tanul­mányaikat a nyolcadik általános osztályban. A napi munka mel­lett igen sokan vállalkoztak az üzembe kihelyezett általános is­kolába járásra, sőt ezzel párhu­zamosan a különféle szakmák el­méleti és gyakorlati fogásainak megismerésére, a szakmunkáskép­ző tanfolyamok látogatására. Hét esztendő alatt a szakmához jól ér­tő fizikai dolgozók száma tizen­egyszeresére növekedett Sarka­don. Felemelő érzések, gondola­tok kerekednek az emberben ezek hallatán. De az előbbi eredmé­nyek csak egy részét adják an­nak, amelyek a sarkadi erőfeszí­téseket jellemzik. Az utóbbi évek­ben erről a gépjavító állomásról ugyanúgy, mint a többiről, igen sok segítséget kaptak a tsz-ek. Abból a műszakai gárdából, ame­lyik Sarkadról elkerült, egy má­sik gépjavító állomás személyze­tét lehetne kialakítani. Négy egye­temet, főiskolát, kettő techniku­mot, öt-tizenöt évnél több gya­korlattal rendelkező főgépészi fel­készültségű műszakit és ötven szerelőt adtak a közös gazdasá­goknak. Szerveztek tíz traktoros- tanfolyamot. Összesen 250 szövet­kezeti gazdát tanítottak meg a gépek kezelésére. A mezőgazda- sági gépek szerelésére tanfolyam- szerű foglalkozásokon 40-en, a he­gesztőtanfolyamon pedig 20-an vettek részt. A műszaki felkészültség gyara­pításában különösen kitűntek a szocialista címért versenyző bri­gádok. Az állomás egyik legré­gibb kollektívája az Ifjú Gárda. Évekkel ezelőtt főként fiatalokból verbuválódott. Lényegében ők vállalkoztak elsőnek a tanulásra. A brigád egykori vezetője, Hor­váth János, miután befejezte tech­nikumi tanulmányait, előlépett, s ma az állomás műszaki progra­mozója. Somogyi Antal, aki Hor­váth oz hasonlóan szerezte meg technikusi oklevelét, a gépjavító állomás kooperátora lett. Bagi Sándor, az Ifjú Gárda többszörö­sen kitüntetett szocialista brigád­jának vezetője az idén érettségi­zik a Mezőtúri Gépipari Techni­kumban. — Igen... Én tudok róla... Egy szép, szomorú nő szelleme kö­veti a csapatot.. . Nadov közbedörmögött: — Ne éljek, ha nincs így... Most már elmondom, hogy a múltkor... valamelyik oázisnál... azt hittem, hogy a bortól van, mert oázisban én mindig részeg vagyok, láttam egy nőt, a siva­tagban ült, túl az oázison, és énekelt... — Nadov! Nem voltál részeg! Én is láttam— bólogatott Ga­lamb, és a varázslóhoz fordult — Ide hallgass, Aladdin! Ha is­mered a kísértetet, és alkalmi­lag látod, mondd meg neki, hogy tiszteltetem, és ne féljen tőlem, én nem harapok, és nagyon tet­szik nekem... Szeretnék megis­merkedni vele. — Micsoda hülyeségek ezek — mondta idegesen . Hildebrandt, aki eddig egy szót sem szólt. — Hallja, Galamb, a Szaharában nem hálás dolog kísértetekkel tréfálni. — Nem hülyeség, cimbora — világosította fel Galamb —, egy kísértet jár a csapat után, ele­gáns nő, és háromszögletű jel van a kezén. Ez a kedvenc da­la... És előrántotta szájharmoniká­ját. ...Millió csillag ragyogott a si­vatag felett, tágíényű. szokatla­nul nagy, vöröses és rezgőén ezüstszínűek, a mozdulatlan pál­ma- és fikuszlombon át. És Galamb behunyt szemmel, „ér­zéssel” rezgetve a tenyerét, szá­ja szegletéből finoman, élesen fújni kezdte kis hangszerén a dalt: „Si Ton savait...’” Két majom, átutazóban egy tamariszkusz koronájáról a szemközti platánra, megállt és kíváncsian nézett le a lombok közül... A hold ezüstös fényében tisztán látszott a távoli sivatag felett ködszerűen lebegő por... És Galamb fújta a „Si l’on sa­vai t”-t, valamennyi szem a tá-‘ voli Szahara felé irányult, hogy 1 a daltól, mintegy hívásra, meg­jelenik a szellem. E helyett valami más, valami sokkal meglepőbb történt... — Gazember! — sikol tóttá Kölyök. — Gyilkos gazember... És szinte a levegőn ót úszva, nagy ívű tigrisugrással .rávetette magát... Pencroftra! Két kézzel eltaszította az ame­rikait a torkánál fogva, villant a rohamkés, és bizonyára le­szúrta volna, de az egérképű, szikár ember rövidesen kicsa­pott, szabályos horogütéssel ál­lón találva Kölyköt. Az ütésnek alig volt lendülete, de Pencroft hihetetlenül erős lehetett, mert egy aprói reccsenés hallatszott, és Kölyök ájultan bukott a föld­re... Döbbenten álltak. Pencroft li­hegve igazította a zubbonyát, és Kölyök még ájultan is egész tes­tében remegett. Valamitől sokk­szerű állapotba került... ...Az erődök felől egymás után felbúgtak a takarodok, és ki-ki sietett a laktanyája felé. (Folytatjuk) A Táncsics szocialista brigád a lakatosakat egyesíti. A brigád ti-1 zenhét tagja közül hatan az utób- . bi években vizsgáztak a nyolcadik j osztályos tananyagból. Közben; Papp Sándor, Rúzsa János II., Szigeti István és Prónai János már nemcsak a lakatos szakma-1 hoz ért, hanem a hegesztéshez is. t A termelési tervet kiválóan! teljesítő Lenin szocialista brigád munkája a 126,3 százalékos tel­jesítménnyel azért érdemel fi- gyeimet, mert a 22 tagú kollek-! tívából tizenkettő a párttag és i nyolc a munkásőr. Hogy milyen lesz a jövő a | Sarkadi Gépjavító Állomáson, ah-1 hoz az előbbiek nyomán nem fér-j hét kétség. A fejlődési irányát meghatározó pártalapszervezel i taggyűlésein a gyárszerű terme-1 lés mellett bontakozik ki a mű­szaki színvonal tudatos fejlesztése! is. Ezért is alapítottak 1968-ban négy, most érettségiző sarkadi di-j áknak egyetemi ösztöndíjat, üze­meltetnek iparitanuló-műhelyt. Az az erőfeszítés tehát, melyet évek óta tettek a műszaki színvo­nal gyarapítására, kézzelfogható! eredményeket hozott. A Sarkadi Gépjavító Állomás dolgozói és vezetői jól éltek g számukra biz­tosított lehetőségekkel. Ezért ír­ták be a párt gyulai járási végre­hajtó bizottságának jegyzőköny­vébe a testület elismerő vélemé­nyét. Dupsi Károly Kél hír Dévaványáról A dévaványai szakmaközi bi­zottság 1967-ben 19 ezer forintot . költött szociális; kulturális és! sportcélokra. Az idei költségve­tésből a tavalyinál valamivel ke­vesebbet, mintegy 13 ezer forintot fordítanak hasonló feladatok el­látására. A nyugdíjas klub mindig érde­kes rendezvényein ezúttal az idő­seket leginkább foglalkoztató problémáról, a nyugdíjügyekről hallhattak ismertetést a dévavá­nyai öregek. A rendező szakma­közi bizottság még további, az idős embereket érdeklő előadáso­kat tervez a nyugdíjasok klubjá­ban. Fiatalok a szakkörben A Munkaügyi Minisztérium 613 számú Iparitanuló-Iskolájóban. Gyulán a napi munka mellett több órát töltenek a fiatalok szak­köri foglalkozásokon. Ilyenkor kedvtelésüknek élnek. De itt nem­csak egyszerű kedvtelésről van szó, hanem olyan hasznos időtöl­tésről, amely egy-egy kiállításon méltán vívja ki a szemlélő elis­merését. A múlt hét péntekén 41 tanuló lépett a nyilvánosság elé az inté­zet klubszobájában kézimunkával és kertészeti felkészültségével. Százötvennél is több szakköri ter­méket mutattak be. melyek közül kiemelkedő Dobra Máriának, a Gyulai Szabó Ktsz tanulójának subaszőnyege és Arató Ilonának, ugyancsak a Gyulai Szabó Ktsz első éves tanulójának virágkom­pozíciója, melyeket az igényes zsűri első helyre sorolt. Ezenkívül szakkörönként két-két második és harmadik díjat adtak ki. A kiállítást az utóbbi napokban több gyulai és Gyula környéki Ín­kos tekintette meg. Banadics Márton, az intézet igaz­gatója megnyitja a kiállítást. Dobra Mária átveszi az első díjat Tv-tanfolyam kis Ahogyan a tv-tulajdonosok szá­ma emelkedik, nő az igény város­ban és faluban egyaránt a készü­lékek javítására is. Megoldása sokszor akadályokba ütközik, fő­leg falun, hiszen a GELK A -szer ­vizek nem képesek mindenütt ele­get tenni az igényeknek, illetve sokszor késlekedik a tv-készülé- kek javítása. Az igényeket látva hátározta el a KIOSZ megyei titkársága, hogy tanfolyamot szervez a mű­szerész kisiparosok részére, ahol a tv-javítós alapvető szabályait elsajátíthatják. A tanfolyamra összesen 14 kisiparos jelentkezett a megye községeiből, s Békéscsa­bán több héten át vasárnapon­ként vesznek részt a foglalkozá­sokon! A tanfolyam vezetését Lődy András, a békéscsabai ta. GELKA-szerviz vezetője vállal­A BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BÉKÉSI GYÁRA azonnali belépésre keres lakatos, általános lakatos, géplakatos, kovács, motorszerelő, mezőgazdasági gépszerelő esztergályos, valamint hegesztő szakmunkásokat. Munkaidő heti 44 óra. Minden második hétfő szabad. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi előadójánál. 50555 Budapesti hegesztéstechnikai céltanulmányutat szervez a GTE megyei csoportja A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete eddig is nagy gondot fordított, tagjainak szakmai továbbkép­zésére, tapasztalatcserék szer­vezésére. Ennek szellemében rendezik a hegesztéstechnikai céltanul­mányutat is. Ennek keretében március 30-án különautóbusz- szal többen ellátogatnak Bu­dapestre. Itt a Budapesti Nem­zetközi Vásár 3-as számú pa­vilonjában megtekintik a He­gesztéstechnika az NDK-ban című kiállítást, valamint részt vesznek a szakmai bemutatón. A részvevők ennek program­jában megismerkednek az ív­hegesztés, az ellenálláshegesz- tés és az indukciós hevítés élenjáró berendezéseivel és gépeivel, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom