Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
1988. március 19. 3 Kedd fiiért írták jegyzőkön} t he az elismerést ? Alig múlt egy hete, hogy a párt gyulai járási végrehajtó bizottságának jegyzőkönyvébe írták a testület elismerő véleményét a Sarkadi Gépjavító Állomás 1967. évi munkájáról. Tulajdonképpen ebből az alkalomból kerestük fel az üzemet, hogy olvasóink elé tárjuk az indítékokat Ismeretes, hogy a gépjavító állomás hosszú éveken át nem tartozott a jövedelmező üzemek közé. A traktorosbrigádok, amikor még a gépállomás szántotta a tsz-ek földjét, jelentős tiszta bevétellel gazdálkodtak. Csakhogy a gépjavításban dolgozók felélték az összekuporgatott forintokat, így évről évre az állami támogatásból éltek. Ma, amikor már túl vannak az 1967. évi gazdálkodás eredményeinek összesítésén és megállapíthatták, hogy 3,7 munkanapnak megfelelő nyereségrészesedést oszthatnak, egyáltalán nem mondhatják el, hogy az eredmények csak az 1967. évi termelésben gyökereznek. Az itteni változások hosz- szú évekre nyúlnak vissza. Az állomás vezetősége figyelemreméltó adatokat állított ösz- sze, melyek 1960-tól 1967-ig jellemzik a fejlődést. Hét évvel ezelőtt mindössze egy mérnök, négy technikus és 18—20 szakmunkás dolgozott itt. Tavaly már három mérnököt, tizenhét technikust és 216 szakmunkást foglalkoztattak. A mérnökök számának gyarapodása azért is jelentős, mert az utóbbi években az ország különböző részeiből már két fiatal pályázott Sarkadra. A technikusok száma viszont azért gyarapodhatott, mert a gépjavító állomás vezetősége korábban is és most is támogatta és támogatja a tanulásra vállalkozókat. Csakhogy Sarkadon nem ment minden simán a műszaki felkészültség növelésében. Hiszen a gépállomás dolgozóinak tekintélyes része néhány évvel ezelőtt mindössze négy és hat elemi iskolai végzettséggel rendelkezett. Szakmunkás-bizonyítványt viszont csak azok a dolgozók szerezhettek, akik befejezték tanulmányaikat a nyolcadik általános osztályban. A napi munka mellett igen sokan vállalkoztak az üzembe kihelyezett általános iskolába járásra, sőt ezzel párhuzamosan a különféle szakmák elméleti és gyakorlati fogásainak megismerésére, a szakmunkásképző tanfolyamok látogatására. Hét esztendő alatt a szakmához jól értő fizikai dolgozók száma tizenegyszeresére növekedett Sarkadon. Felemelő érzések, gondolatok kerekednek az emberben ezek hallatán. De az előbbi eredmények csak egy részét adják annak, amelyek a sarkadi erőfeszítéseket jellemzik. Az utóbbi években erről a gépjavító állomásról ugyanúgy, mint a többiről, igen sok segítséget kaptak a tsz-ek. Abból a műszakai gárdából, amelyik Sarkadról elkerült, egy másik gépjavító állomás személyzetét lehetne kialakítani. Négy egyetemet, főiskolát, kettő technikumot, öt-tizenöt évnél több gyakorlattal rendelkező főgépészi felkészültségű műszakit és ötven szerelőt adtak a közös gazdaságoknak. Szerveztek tíz traktoros- tanfolyamot. Összesen 250 szövetkezeti gazdát tanítottak meg a gépek kezelésére. A mezőgazda- sági gépek szerelésére tanfolyam- szerű foglalkozásokon 40-en, a hegesztőtanfolyamon pedig 20-an vettek részt. A műszaki felkészültség gyarapításában különösen kitűntek a szocialista címért versenyző brigádok. Az állomás egyik legrégibb kollektívája az Ifjú Gárda. Évekkel ezelőtt főként fiatalokból verbuválódott. Lényegében ők vállalkoztak elsőnek a tanulásra. A brigád egykori vezetője, Horváth János, miután befejezte technikumi tanulmányait, előlépett, s ma az állomás műszaki programozója. Somogyi Antal, aki Horváth oz hasonlóan szerezte meg technikusi oklevelét, a gépjavító állomás kooperátora lett. Bagi Sándor, az Ifjú Gárda többszörösen kitüntetett szocialista brigádjának vezetője az idén érettségizik a Mezőtúri Gépipari Technikumban. — Igen... Én tudok róla... Egy szép, szomorú nő szelleme követi a csapatot.. . Nadov közbedörmögött: — Ne éljek, ha nincs így... Most már elmondom, hogy a múltkor... valamelyik oázisnál... azt hittem, hogy a bortól van, mert oázisban én mindig részeg vagyok, láttam egy nőt, a sivatagban ült, túl az oázison, és énekelt... — Nadov! Nem voltál részeg! Én is láttam— bólogatott Galamb, és a varázslóhoz fordult — Ide hallgass, Aladdin! Ha ismered a kísértetet, és alkalmilag látod, mondd meg neki, hogy tiszteltetem, és ne féljen tőlem, én nem harapok, és nagyon tetszik nekem... Szeretnék megismerkedni vele. — Micsoda hülyeségek ezek — mondta idegesen . Hildebrandt, aki eddig egy szót sem szólt. — Hallja, Galamb, a Szaharában nem hálás dolog kísértetekkel tréfálni. — Nem hülyeség, cimbora — világosította fel Galamb —, egy kísértet jár a csapat után, elegáns nő, és háromszögletű jel van a kezén. Ez a kedvenc dala... És előrántotta szájharmonikáját. ...Millió csillag ragyogott a sivatag felett, tágíényű. szokatlanul nagy, vöröses és rezgőén ezüstszínűek, a mozdulatlan pálma- és fikuszlombon át. És Galamb behunyt szemmel, „érzéssel” rezgetve a tenyerét, szája szegletéből finoman, élesen fújni kezdte kis hangszerén a dalt: „Si Ton savait...’” Két majom, átutazóban egy tamariszkusz koronájáról a szemközti platánra, megállt és kíváncsian nézett le a lombok közül... A hold ezüstös fényében tisztán látszott a távoli sivatag felett ködszerűen lebegő por... És Galamb fújta a „Si l’on savai t”-t, valamennyi szem a tá-‘ voli Szahara felé irányult, hogy 1 a daltól, mintegy hívásra, megjelenik a szellem. E helyett valami más, valami sokkal meglepőbb történt... — Gazember! — sikol tóttá Kölyök. — Gyilkos gazember... És szinte a levegőn ót úszva, nagy ívű tigrisugrással .rávetette magát... Pencroftra! Két kézzel eltaszította az amerikait a torkánál fogva, villant a rohamkés, és bizonyára leszúrta volna, de az egérképű, szikár ember rövidesen kicsapott, szabályos horogütéssel állón találva Kölyköt. Az ütésnek alig volt lendülete, de Pencroft hihetetlenül erős lehetett, mert egy aprói reccsenés hallatszott, és Kölyök ájultan bukott a földre... Döbbenten álltak. Pencroft lihegve igazította a zubbonyát, és Kölyök még ájultan is egész testében remegett. Valamitől sokkszerű állapotba került... ...Az erődök felől egymás után felbúgtak a takarodok, és ki-ki sietett a laktanyája felé. (Folytatjuk) A Táncsics szocialista brigád a lakatosakat egyesíti. A brigád ti-1 zenhét tagja közül hatan az utób- . bi években vizsgáztak a nyolcadik j osztályos tananyagból. Közben; Papp Sándor, Rúzsa János II., Szigeti István és Prónai János már nemcsak a lakatos szakma-1 hoz ért, hanem a hegesztéshez is. t A termelési tervet kiválóan! teljesítő Lenin szocialista brigád munkája a 126,3 százalékos teljesítménnyel azért érdemel fi- gyeimet, mert a 22 tagú kollek-! tívából tizenkettő a párttag és i nyolc a munkásőr. Hogy milyen lesz a jövő a | Sarkadi Gépjavító Állomáson, ah-1 hoz az előbbiek nyomán nem fér-j hét kétség. A fejlődési irányát meghatározó pártalapszervezel i taggyűlésein a gyárszerű terme-1 lés mellett bontakozik ki a műszaki színvonal tudatos fejlesztése! is. Ezért is alapítottak 1968-ban négy, most érettségiző sarkadi di-j áknak egyetemi ösztöndíjat, üzemeltetnek iparitanuló-műhelyt. Az az erőfeszítés tehát, melyet évek óta tettek a műszaki színvonal gyarapítására, kézzelfogható! eredményeket hozott. A Sarkadi Gépjavító Állomás dolgozói és vezetői jól éltek g számukra biztosított lehetőségekkel. Ezért írták be a párt gyulai járási végrehajtó bizottságának jegyzőkönyvébe a testület elismerő véleményét. Dupsi Károly Kél hír Dévaványáról A dévaványai szakmaközi bizottság 1967-ben 19 ezer forintot . költött szociális; kulturális és! sportcélokra. Az idei költségvetésből a tavalyinál valamivel kevesebbet, mintegy 13 ezer forintot fordítanak hasonló feladatok ellátására. A nyugdíjas klub mindig érdekes rendezvényein ezúttal az időseket leginkább foglalkoztató problémáról, a nyugdíjügyekről hallhattak ismertetést a dévaványai öregek. A rendező szakmaközi bizottság még további, az idős embereket érdeklő előadásokat tervez a nyugdíjasok klubjában. Fiatalok a szakkörben A Munkaügyi Minisztérium 613 számú Iparitanuló-Iskolájóban. Gyulán a napi munka mellett több órát töltenek a fiatalok szakköri foglalkozásokon. Ilyenkor kedvtelésüknek élnek. De itt nemcsak egyszerű kedvtelésről van szó, hanem olyan hasznos időtöltésről, amely egy-egy kiállításon méltán vívja ki a szemlélő elismerését. A múlt hét péntekén 41 tanuló lépett a nyilvánosság elé az intézet klubszobájában kézimunkával és kertészeti felkészültségével. Százötvennél is több szakköri terméket mutattak be. melyek közül kiemelkedő Dobra Máriának, a Gyulai Szabó Ktsz tanulójának subaszőnyege és Arató Ilonának, ugyancsak a Gyulai Szabó Ktsz első éves tanulójának virágkompozíciója, melyeket az igényes zsűri első helyre sorolt. Ezenkívül szakkörönként két-két második és harmadik díjat adtak ki. A kiállítást az utóbbi napokban több gyulai és Gyula környéki Ínkos tekintette meg. Banadics Márton, az intézet igazgatója megnyitja a kiállítást. Dobra Mária átveszi az első díjat Tv-tanfolyam kis Ahogyan a tv-tulajdonosok száma emelkedik, nő az igény városban és faluban egyaránt a készülékek javítására is. Megoldása sokszor akadályokba ütközik, főleg falun, hiszen a GELK A -szer vizek nem képesek mindenütt eleget tenni az igényeknek, illetve sokszor késlekedik a tv-készülé- kek javítása. Az igényeket látva hátározta el a KIOSZ megyei titkársága, hogy tanfolyamot szervez a műszerész kisiparosok részére, ahol a tv-javítós alapvető szabályait elsajátíthatják. A tanfolyamra összesen 14 kisiparos jelentkezett a megye községeiből, s Békéscsabán több héten át vasárnaponként vesznek részt a foglalkozásokon! A tanfolyam vezetését Lődy András, a békéscsabai ta. GELKA-szerviz vezetője vállalA BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BÉKÉSI GYÁRA azonnali belépésre keres lakatos, általános lakatos, géplakatos, kovács, motorszerelő, mezőgazdasági gépszerelő esztergályos, valamint hegesztő szakmunkásokat. Munkaidő heti 44 óra. Minden második hétfő szabad. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi előadójánál. 50555 Budapesti hegesztéstechnikai céltanulmányutat szervez a GTE megyei csoportja A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete eddig is nagy gondot fordított, tagjainak szakmai továbbképzésére, tapasztalatcserék szervezésére. Ennek szellemében rendezik a hegesztéstechnikai céltanulmányutat is. Ennek keretében március 30-án különautóbusz- szal többen ellátogatnak Budapestre. Itt a Budapesti Nemzetközi Vásár 3-as számú pavilonjában megtekintik a Hegesztéstechnika az NDK-ban című kiállítást, valamint részt vesznek a szakmai bemutatón. A részvevők ennek programjában megismerkednek az ívhegesztés, az ellenálláshegesz- tés és az indukciós hevítés élenjáró berendezéseivel és gépeivel, /
