Békés Megyei Népújság, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. NÉPÚJSÁGt 1968. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Meddig1 tart a türelmi idő? készítési elveknek megfelelően — január elsején egyszerre változott az egész népgazdaságban, szerteágazó és egymással összefüggő intézkedései egyidejűleg léptek életbe. Természetesen ma még nem állítható, hogy mindenütt következetesen alkalmazzák az új irányítási és gazdálkodási módszereket. Nyilvánvaló, hogy ehhez időre, türelemre, tapasztalatokra van szükség. Az új irányítási rendszert bármily igényesen és sokoldalúan készítették is elő, a változást, a gyakorlattá alkalmazás minden lehetséges hatását nem láthatták előre. A türelmi időszaknak tulajdonképpen az a funkciója, hogy gondos elemzéssel, szüntelen vizsgálódással elhatárolja a véletlen, a gyakorlatlanságból eredő hibákat, zökkenőket azoktól, amelyek általánosak s éppen ezért korrigálásra, javításra szorulnak. Ám mindennek az a fettétele: hagyjuk az új mechanizmust kibontakozni, működni, türelemmel figyeljük és elemezzük hatásait A gazdaságirányítási rendszer kibontakozását megillető türelem azonban nem ad felmentést az aktuális és konkrét gazdasági faladat megoldása alól. Éppen ellenkezőleg: az új. mechanizmus előnyeinek érvényesülése feltételezi a vállalatok cselekvő magatartását, a sűrűsödő feladatok eredményes megoldását A nagyon is időszerű tennivalók közül ezúttal csupán egyet ragadunk ki. Gazdasági növekedésünk egyik kulcsproblémája a hatékonyabb külkereskedelem. Mivel a nemzeti jövedelem egységnyi — 1 százalékos — növeléséhez ennél nagyobb mértékű többlet-importra van szükség, ma már nemcsak arról van szó, rendelkezünk-e megfelelő mennyiségű export-áruval, hanem: milyen gazdasági hatékonysággal kapcsolódunk be értékesítésükkel a nemzetközi munkamegosztásba. Ha ugyanis ez a hatékonyság rossz, vagy nem kielégítő, akkor az export-termékek előállítására fordított munkát, költséget a világpiac nem honorálja, a hazai munkabefektetés egy része nem térül vissza az árban. Az új gazdaságirányítási rendszer a nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvétel érdekében az egységes devizaszorzók bevezetésével megteremtette a külső és a belső piac közvetlen és gazdasági kapcsolatát Mivel az árbevétel és a nyereség most már a külföldi piacok értékítéletétől és a kapott devizabevételtől is függ, nyilvánvaló, hogy a vállalatokat saját anyagi érdekeltségük ösztönzi és kényszeríti az export gazdaságosságának állandó javítására. A külső és a belső piac összekapcsolása természetesen önmagában még nem garantálja az export gazdaságosságát. Igen sok iparvállalat olyan gyártmányválasztékkal, technológiái színvonallal s exporttermékkel rendelkezik, amelyeknek deviza- bevétele — a hivatalos szorzókkal átszámítva — gyakran még a vállalati kiadásokat, a termelési és értékesítési költségeket sem fedezi hiánytalanul. Az új irányítási rendszer — hogy a vállalatok anyagi érdekeltsége ne szenvedjen csorbát — olyan átmeneti intézkedést is tartalmaz, amely állami visszatérítést juttat azoknak a vállalatoknak, amelyeknek exportja az érvénybe léptetett rubel- és dollár- szorzó mellett nem gazdaságos. A visszatérítés — a hiányzó vállalati bevétel pótlása az állam, a közösség zsebéből — azonban nem örök időre szóló juttatás, amely felmenti a vállalatokat az export gazdaságosságának javítása alól. Ellenkezőleg: az állami visszatérítés a vállalatok kezdeményezését, sürgős és konstruktív cselekvését igényli. Ezúttal figyelmen kívül hagyjuk e problémakör társadalmi és etikai vonatkozásait, s csak a praktikus szempontokat és követelményeket említjük. Vállalati kezdeményezésekre, tettekre van szükség egyebek között azért Ss, mert a visszatérítés, az állami juttatás összege és mértéke 1969-ben és 1970- ben fokozatosan csökken. Az állami visszatérítés a külkereskedelmi forgalom közgazdasági eszközökkel történő irányításának egyik tényezője, amelynek kettős funkciója van: elősegíti a népgazdaság számára nékülöz- hetetlen exportforgalmat, de emellett korlátozza is a gazdaságtalan, a nem kívánatos exporttevékenységet. Éspedig azzal korlátozza, hogy a vállalat egész exportjára 1968-ra megállapított visszatérítés mértéke csak minimális nyereséget biztosít, 1969-ben és 1970-ben azonban a visszatérítés fokozatos csökkenése legfeljebb a termelési költségek és az exportból származó árbevétel különbözeiének mérséklését teszi lehetővé. Uymódon az állami visszatérítés alkalmazása —a nyereségérdekeltségen keresztül — a termelési és az exportstruktúra javítására készteti a vállalatokat Nyilvánvaló, hogy a visszatérítésben részesülő vállalatoknak már az idei évben eredményesen kell munkálkodniuk az exporthatékonyság növelése érdekében. Minimális követelmény: az export termékösszetétel módosítása úgy, hogy annak gazdasági, pénzügyi hozama pótolja a visszatérítés 1969-ben és 1970- ben bekövetkező csökkenését. Valójában azonban ennél nagyobb mértékű javulásra lesz szükség. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a rosszul értékesíthető exporttermékek világpiaci ára is csökken. Másrészt: a dolgozók növekvő bérének és személyi jövedelmének anyagi fedezetét csak a nagyobb nyereségtömeg biztosíthatja. Az állami visszatérítés indokoltságát, mértékét az illetékes szervek az érintett vállalatoknál 1968—1970 időszakára vizsgálták s erre a három esztendőre határozták meg a költségvetésből fizetendő visszatérítést is. A visszatérítés összege és mértéke vállalatonként eltérő, ám a csökkenés üteméből kiolvasható, hogy meddig tart a „türelmi időszak”, amely alatt meg kell szüntetni a veszteséges, az állami visszatérítésre szoruló iparcikkek exportját Ez azonban még fél munka, mert egyidejűleg ki kell fejleszteni s piacra kell vinni azokat az új termékeket, amelyeknek értékesítése állami támogatás nélkül is elegendő nyereséget szerez a Vállalatoknak. Garamvölgyi István Baráti vacsora az Országházban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerda» este az Országház Gobelin-termében vacsorát adott a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója alkalmából Budapesten tartózkodó testvérpártok elnökei, főtitkárai és első titkárai tiszteletére. A képen: William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára, G. A. Dange, az Indiai Kommunista Párt elnöke, Kádár János, az M SZMP KB első titkára. A ciprusi és brit testvérpártok képviselőinek találkozása a sajtó képviselőivel A nemzetközi sajtóközpont csütörtöki napja Mozgalmas volt az újságirószö- vetség székházában működő nemzetközi sajtóközpont csütörtöki napja. Már a kora reggeli órákban illusztris vendég érkezett a sajtó házába, akivel a Magyar Rádió, a televízió és más sajtószervek tudósítói folytattak beszélgetést. Az interjút ezúttal Ezekias Papáiönnou, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja főtitkára adta. A kérdések főként Ma- kariosz elnök újjáválasztása köré csoportosultak. Ezzel kapcsolatban a főtitkár rámutatott: a választás eredménye azt bizonyította, hogy Ciprus görög lakossága szinte egy emberként áll az elnök mögött. Véleménye szerint az elnök pozíciója ma erősebb, mint bármikor. Közölte, hogy Maka- riosz U Thant ENSZ-főtitkár útján hamarosan javaslatokat terjeszt a világszervezet elé a ciprusi problémák békés megoldására. Ha Ciprus török nemzetiségű vezetői megértést tanúsítanak, akkor feltehetően rövid néhány hónap alatt véglegesen rendezhetik a régóta húzódó ciprusi problémákat. A főtitkár úgy vélekedett, hogy a kommunista és munkáspártok küldöttségeinek konzultatív találkozója igen nagy jelentőségű az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából. Bízom abban — mondotta —, hogy ez a I budapesti tanácskozás nagy lépést jelent az akcióegység megteremtése felé, mert csak így vezethet eredményre az imperializmus el- < len, a szocializmus győzelméért, a tartós békéért folytatott világméretű küzdelem. Kiemelkedő eseménye volt a csütörtöki napnak a kora délutáni I órákban lezajlott és rendkívül I nagy érdeklődéssel kísért sajtó- értekezlet, amelyen Jack Woddis, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja találkozott a Budapesten tartózkodó tudósítókkal. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy pontosan fél órán át szinte záporoztak a kérdések, amelyeknek sorát ezúttal a Magyar Televízió munkatársai nyitották meg. Jack Woddis — a konzultatív találkozó eddigi tapasztalatait figyelembe véve — úgy vélekedett, hogy még az idén sor kerülhet a kommunista és munkáspártok világértekezletének összehívására. Rámutatott, hogy a budapesti tanácskozáson nem ideológiai jellegű kérdéseket vitatnak meg, hanem a fő cél: a véleménycsere eredményeként tettekben megnyilvánuló akcióegység kialakítása az imperializmus elleni küzdelemben. Szavai- i ból az is kitűnt, hogy Angliában , ] is rohamosan nő azoknak a száma, j akik a vietnami béke megterem- ; tése mellett foglalnak állást, s kö- i vételik, hogy a Wilson-kormány szakítson az amerikaiak vietnami agresszióját támogató politikájával. Ugyancsak a csütörtöki nap eseményeihez tartozik több televíziós kommentár,. amelyben a csehszlovák,, szovjet, NDK-bell,, francia és svéd tv-riporterek — többségük élő adásban — összegezték és — a Magyar Televízió stábjának közreműködésével — sugározták hazájukba a budapesti konzultatív értekezlet eddigi munkájáról, főbb tapasztalatairól kialakult véleményüket. Vágó Tibor A kommunista és munkáspártok konzultatív találkozóján részt vevő Einar Olgeirsson, az Izlandi Szocialista Egységpárt elnöke sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire.
