Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-10 / 34. szám
a megyei pártbizottság is a megyei tanács lapja Világ proletárjai, egyesüljetek1 1968. FEBRUÁR 10., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM A termelőerők fejlesztésének hatására tovább javultak a lakosság életkörülményei A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről M A; Elsodort életek * * * Lesz-e elegendő hús és zöldség az idén? Á tavasz küszöbén 1967-ben a gazdasági élet min- j den területén egyik legfontosabb J feladat az új gazdaságirányítási] rendszer 1968. január 1-vel történő bevezetésének előkészítése volt j Ennek hatása valamelyest az 1967 { évi eredményekben is tükröződött. t A foglalkoztatottsági színvonal a múlt évben érte el első ízben a | megyében a 80 százalékot. A gazdálkodásban új módszerek és szervezeti formák kialakulása kezdődött meg. A tervezetet meghaladóan emelkedett az ipar és az építőipar termelése. A mezőgazdaság termelése az országoshoz hasonlóan nagyobb volt, minit az előző évben. A megye lakosságának készpénzbevétele majdnem 10 százalékkal haladta meg az 1966. évit, ugyanakkor a kereskedelem is rekordforgalmat bonyolított le. A lakosság anyagi, kulturális és szociális ellátása javult, néhány keresett cikkből azonban időnként még hiány volt. 1967- ben a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását, a gazdaság fejlődését a következő főbb adatok jellemzik: A lakosság anyagi, szociális és kulturális helyzete A megye népessége 1968. január 1-én 438 000 fő volt, 2000-rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. 1967-ben 6000 gyermek született és 5100-an haltak meg. A 900 fős természetes szaporodás ezer lakosra számítva mintegy 2 ezrelék az országos 3—4 ezrelékkel szemben. Elvándorlások miatt kb. 3000 fővel csökkent a népesség száma. 1967-ben 4100 házasságot kötöttek, annyit, mint 1966-ban. A válások száma csökkent, de még 1967-ben is 800 házasságot bontottak fel. szer kiszélesítése révén jutottak munkához. A lakosság készpénzbevétele 9,6 százalékkal haladta meg az 1966. évit. A munkások átlagos havi keresete 1967-ben 1670 forint volt, 2,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek a keresetek az iparban, a mezőgazdaság állami szektorában, s nagyobb mértékben az épí tőiparban és a ] belkereskedelemben. A bérből élők számának növeHa a lakosság is védekezik, akkor nem lesz tömeges megbetegedés A békéscsabai városi főorvos tájékoztatója az influenzajárványról Feljegyzések és visszaemlékezések sora tanúsítja azokat a tavaszi enyheségű februárokat, amikor el lehetett vetni a mákot, az új krumplinak szánt burgonyát, a tavaszi árpát, a zabot és más egyebet. Bár a mostani február első napjaira nem panaszkodhatunk, mégsem merne senki korai tavaszra esküdni. Az idei télre vonatkozó jóslásoknak ugyanis egész sora cé- folódott már meg. Az mindenesetre tény, hogy eltelt a tél hivatalos, naptár szerinti időszakának a fele, s vagy korán vagy megkésve, de beköszönt a tavasz. Mindenkinek szívügye a téli holmitól, a költséges fűtéstől mentesítő jó idő, legfőképpen a mezőgazdaságban dolgozóknak, hiszen tavasz- szal alapozzák meg az évi termés és jövedelem nagy részét. A gazdaságokban már eldöntötték vagy a közeli napokban döntik el, rögzítik üzemi tervbe, hogy miből mennyit vetnek, termelnek. A szükséges vetőmagvak egy részét már tárolják, más részének várják az érkezését. Régóta ismétlődő folyamat ez, aminek zökkenő nélkül kellene lebonyolódnia, hiszen a termeltető vállalatoknak is érdekük, hogy bel- és külföldön egyformán keresett, jól értékesithető árut kapjanak a megkötött szerződésekre. A tsz-eket is az vezérli, hogy az általuk megtermelt áru zömét kifogástalan minőségben, jó áron tudják átadni. Csakhogy a dolog e természetesnek tűnő, magától értetődő rendjét sok kellemetlen intermezzo zavarta meg az elmúlt esztendőkben. Több esetben vitától, kötbérigénytől, pereskedéstől volt hangos az áru átadá&a-át- vétele. Az esetek többségét az váltotta ki, hogy másfajta, kevert, gyenge csíraképességü vagy valamilyen betegségtől eleve fertőzött volt a szövetkezeteknek diszponált vetőmag. Nem soroljuk, hogy hány helyen termett egészen más — alig, vagy egyáltalán nem értékesíthető — fajta uborkából, salátából, paprikából, s mennyi kárt okozott az eleve fertőzött bab, lucerna és egyéb mag elvetése. Volt a vetőmagot forgalomba hozó vállalatoknál, vagy azok egyes üzemegységeinél ennek „ha már megvettük, akkor értékesíteni is kell” háttere, ami mögött nem egyszer megtalálható volt a maximális eredmény javulásra és prémium biztosítására való törekvés. Ha így volt korábban, akkor miért ne lenne így az önálló gazdálkodás időszakában is? Derültek már ki esetek a közelmúltban is: a forgalomba hozni kívánt vetőmagtételeknek csak 60, és — uram bocsá’ ■— 20 százalékos volt a esírázási, képességük. Nem állítjuk azt, hogy a termelő gazdaságok mindegyike angyali szakszerűséggel tárolja az általa megtermelt, vagy a ! máshonnan megvásárolt vetőmagvakat. Azt sem állítjuk, hogy vetés előtt valamennyi gazdaság meggyőződik laboratóriumi vizsgálattal arról, hogy valóban olyan minőségű magot vet-e, amilyen a szállitólevélen, a tasakokon, a zsákokon fel van tüntetve. Inkább egy kis könnyelműség tapasztalható, az, hogy „ha nem olyan fajta és minőségű a vetőmag, amilyet kértünk, akkor kötbérezzük a vállalatot’'. Csakhogy a vállalat a népgazdaság egy része, a kötbért tehát az a népgazdaság fizeti, amely árut kér és vár megyénk gazdaságaitól is hazánk lakosságának ellátásához, külföldi kötelezettségeinek teljesítésére. Ügy hírlik, hogy rövidesen napvilágot lát egy törvényerejű rendelet, amely a kor igényének megfelelően szabályozza a vetőmag termeltetését és forgalomba hozását. Az eddigi tapasztalatok birtokában azt mondjuk: bárcsak kellő szigort tartalmazna ennek a törvénynek minden betűje! Ugyanis nemcsak az évente elvetett magvak hatalmas értékéről van szó, hanem arról is, hogy abból meghatványozódott értékű és meny- nyiségű áru, avagy takarmány, rosszabb esetben csak szemétre való valami lesz-e. Előfordult már ilyesmi a megyében, ezért a vetőmag-törvény megjelenése előtt sem árt a figyelmeztetés: a vállalatok csakis jó minőségű vetőmagot hozzanak forgalomba, a gazdaságok pedig kontroli- vizsgálattal győződjenek meg arról, hogy valóban olyan magot vetnek-e el, amilyet a meg- | felelő minőségű áru termelésé- i hez akarnak. I K. I. A munkások és alkalmazottak száma a népgazdasági ágakban együttesen 5 százalékkal emelkedett. A munkaerőforrásnak 1967- ben 80 százalékát foglalkoztatták, ezt a színvonalat első ízben érték el a megyében. Az iparban 11 százalékkal emelkedett a létszám. Ezen belül elsősorban a kőolaj- és földgáziparban, valamint a könnyűiparban nőtt a dolgozók száma, kb. 1200-an a bedolgozó rendfíakfáron a vetőmag — Gyors ütemben halad a gépjavítás A cukorrépamag kivételével minden tavaszi vetésű növény magja megtalálható Kondoroson, a Dolgozók Tsz raktárában. A vetőmagvak vetésre előkészítve várják a tavaszt. Néhány napon belül a cukorgyár is megküldi a répamagot, s azután jöhet a jó idő — tájékoztatta szerkesztőségünket Misik Lajos főagronómus. Ebben a hónapban befejezik a kora tavasszal használatos gépek javítását is. A műtrágy torok már készenlétben állnak, némelyikkel már szórták is a műtrágyát az őszi kalászosokra. Kétezer hold őszi vetést fejtrágyáznak átlag 80—150 kiló ammó- niumnitráttal. Tavaly 22,1 mázsa holdankénti átlagtermést takarítottak be búzából. Ezt az eredményt az idén is tartani szeretnék. Ezért szorgalmazzák már most, tél végén a műtrágya kiszórását. Az országos hírű Dolgozók Tsz- ben 1968-ban holdanként 3,5 mázsa m~toágyánál is többet adagolnak. Az ország egyes területen influenzajárványt jeleznek az egészségügyi intézmények. A lapok közölték, hogy elsősorban Dunántúlon történtek nagyobb megbetegedések. Ezért kértünk tájékoztatást dr. Mauer József elvtárstól, a Békéscsabai Városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetőjétől. Kérdésünkre elmondta, hogy a városban is vannak meghűléses betegségek, amit azonban nem kell az influenzával összetéveszteni. A járvány egyébként nem érintette' még Békéscsaba területét. Mint mondotta, ennek ellenére o veszély fennáll. — Milyen jellegű az influenza lefolyása? — Általában magas lázzal jelentkezik, a beteg levertséget, az izomlázhoz hasonló végtag-fájdalmakat, általános rosszullétet, fejfájást érez. Az influenza velejárója az étvágytalanság is. — Súlyosabb veszélyt jelent-e a megbetegedés? — Általában nem. A szövődménymentes lefolyás négy-öt napig tart, de a leromlott szervezetnél ez hosszabb. Vagyis azt jelenti, hogy az egészségjes szervezetet megtámadó influenza nem életveszélyes. Ha szövődmény ^ekedése és a keresetek emelkedése következtében a lakosságnak munkabér címén 7,1 százalékkal több bevétele volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a lakosság személyi jellegű készpénz- bevétele 18,9 százalékkal haladta meg az 1966. évit. A parasztság pénzbevétele munkaegység címén 7,2, áruértékesítés címén 8,6 százalékkal emelkedett. A lakosság 1967-ben — pénzbevételénél nagyobb arányban — növelte vásárlásait, az összes kiskereskedelmi eladási forgalom 10,7 százalékkal meghaladta az 1966. évit. Az életszínvonal növekedésére lehet következtetni abból, hogy legjobban a vegyes iparcikkek iránti kereslet emelkedett Különösen nagy volt a kereslet az év végén bútorok és egyes háztartási kisgépek iránt. Az év folyamán bútorból 16, centrifugából 107, hűtőszekrényből 12, villany- boylerből 44 százalékkal vásároltak többet, minit 1966-ban. A lakosság áruellátása általában meg- , felelő volt. Egyes termékekből i azonban, mint pl. sertéshúsból és (Folytatás a 3. oldalon) lentkezik (tüdőgyulladás), akkor is elkerüljük az életveszélyt a gyors orvosi beavatkozással. — Milyen intézkedést tett a városi tanács egészségügyi osztálya a járvány „betörése” esetére? — Megfigyelő-szolgálatot szerveztünk, hogy időben észrevegyük az esetleges megbetegedéseket. A városi kórházban módosítottuk a betegfelvételi rendet — ha esetleg szükség lenne a tömeges betegek fogadására. Ez természetesen csak a szövődményes megbetegedések esetében állhat fenn. A főorvos ezután elmondotta, hogy utasítást adtak az egészség- ügyi szolgálatnak arra, hogy felvilágosítást végezzenek a hozzájuk kerülő betegeknél. Ebben is a legfontosabb az, hogy figyelmeztessék a lakosságot a vitamindús ételek fogyasztására. Az óvintézkedések mellett biztosították az oltóanyagot arra a esetre, ha a várost is eléri az influenza- járvány. — A félelemre nincs ok — mondotta befejezésül Mauer elvtárs. — Ha a lakosság is megfelelően védekezik, akkor nem lehet „járvány-probléma” a megye- székhelyen. V. T.
