Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1968-02-08 / 32. szám

1968. február 8. 3 Csütörtök Paragrafusok árnya és fénye Az egyik általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet kőmű- vosbrigádja háromszor nyerte el a szocialista címet. A brigád­vezető 1966-ban kapta meg a Ki­váló dolgozó oklevelet, 1967-ben pedig a Kiváló dolgozó jelvényt és többször pénzjutalomban is részesült. Mivel pedig bízott ab­ban, hogy jó munkájával kiér­demelte azt, hogy nem kerül az utcára és megmarad a rendsze­res keresete, háromszáz forint havi részletre állami kölcsönnel épített lakást is vásárolt. Érthető, hogy ilyen előzmé­nyek után váratlanul érte, ami­kor 1967 decemberében fel­mondtak neki. Az indokolás töb­bek között ezt tartalmazta: „A Munka Törvénykönyve 29. §-a kimondja, hogy a határozatlan időre szóló munkaviszonyt meg lehet szüntetni, ha a termelés átszervezése azt indokolttá teszi. A 29. §. b. pontja szerint a szö­vetkezetnél 1968-tól kezdődően az építkezési és fenntartási mun­kák csökkennek, így szűkíteni kellett a dolgozók számát is...” Hogy mennyiben volt indokolt éppen egy szocialista brigádve- aető és kétszeres Kiváló dolgozó munkaviszonyának a megszün­tetése, azt nehéz megérteni. Már csak azért is, mert két olyan kő­művest az átszervezés után is megtartott a szövetkezet, akit mindössze néhány hónappal előbb vett fel. A szövetkezet ve­zetője a Békés megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság előtt így érvelt: külön indokolni nem kívánja, hogy kiket tartott meg, mivel ez a vállalatvezető jogkö­rébe tartozik. A döntőbizottság — 1968. ja­nuár 1. előtti paragrafus hiányá­ban — a szocialista brigád veze­tőjét nem tudta visszahelyezni munkakörébe. Mondhatnánk ezek után, hogy a szövetkezet vezetője teljesen szabályosan járt el. De mit szól hozzá az el- 1 bocsátott brigádvezető és vajon j hogyan vélekedne erről — ha megtudná — az ország sok-sok ezer szocialista brigádja és Ki­váló dolgozója? Nem mindent lehet megma­gyarázni még akkor sem, ha va­laki a paragrafusok mögé próbál bújni. Azért sem, mert az idő egyet, s mást már tavaly de­cemberben, sőt már előbb is túl­haladt, s ezért az új Munka Tör­vénykönyve 26. paragrafus 3. bekezdése előírja: „Csak rend­kívül indokolt esetben mondhat fel a vállalat a nála hosszú ide­je munkában álló és ez alatt az átlagosnál jobb munkájával és példamutató magatartásával ki­tűnt dolgozónak.” Reméljük, hogy a kollektív szerződésben foglaltak már az érintett szövetkezetnél is meg- • előzik, hogy a többi kiváló dol­gozó és szocialista brigádvezető hasonló sorsra jusson. Ha valami miatt mégis erre kerülne sor, a szövetkezet vezetőjének majd alaposabb indokokkal kell elő­állnia. —or. A tét nyolcszázezer forint Bizonyos értelemben szorító- ba kényszerítette a Mezőhegyesi Cukorgyárat a Dél-Békés me­gyed Tsz-ek Területi Szövetsége. A tét 800 000 forint. Kit illet ez az összeg? — hangzott a közel­múltban megtartott küldöttköz­gyűlésen. A cukorgyár 1967-ig csak akkor utalta át a beszállított ré­páért járó összeget, amikor a tsz-szel megcsináltaavégelszámo- lást. Gyakorlatilag ez azt jelen­tette, hogy a gyár a szállítás egész idején használta a szövet­kezet pénzét. Közgazdászok számítást tettek arra, hogy a Dél-Békés megyei területen levő 10 000 hold cukor­répa termése egy átlagos esz­tendőben — a hagyományos el­számolási módszerrel — a ka­matok révén 800 000 forinttal vastagítja a gyáriak pénztárcá­ját. Kit illet ez az összeg? A gyárat-e vagy pedig a termelőt ? Hogy a cukorgyár ne növel­hesse pénzbevételeit ilyen jog­címen, a tsz-ek területi szövetsé­ge javaslatot tett egy új rend­szerű elszámolás bevezetésére. Ennek az a lényege, hogy a be­szállított cukorrépáért járó ösz- szeget a gyár 10 naponként utal­ja át a tsz banki számlájára. Tgy a szövetkezet az év hátralevő részében még elköltheti a pénzt, esetleg olyan vállalkozásba is kezdhet, ami év végéig igen je­lentős haszonnal vissza is térül. Az érv jó, az érdekképviselet magasfokú, csak az a kérdés, mit szólnak mindehhez a cukor­gyáriak? —sík— Vigyázat, méreg! A növényvédőszerek tárolása izakavatott felhasználása nagy hozzáértést követel az állami gazdaságokban és a termelőszö­vetkezetekben egyaránt. Igen sok baleset fordult elő az utóbbi időben a különféle növényvédő­szerek szakszerűtlen tárolása miatt. A megyei növényvédő ál­lomás, mint a megyei tanács vb mezőgazdasági, és élelmezésügyi osztályának operatív szerve el­határozta, hogy 1968 első hónap­jaiban felülvizsgálja az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek méregraktárait, ellenőr­zi a növényvédőszerek kezelésé­nek módját, a raktárvezetők fel- készültségét, a növényvédősze­rek üzemi forgalmát. A tapasz­talatok alapján az üzemek veze­tőivel egyetértésben egyhónapos tanfoiyamot szerveznek, hogy a méregraktárak kezelőit megta­nítsák a szakszerű tárolási és forgalmazási szabályokra. Már tisztázódott az a körül­mény, hogy Tarhason, a növény­védő állomás központjában 40 résztvevőnek egyhónapos bent­lakásos tanfolyamon való tanu­lást tesznek lehetővé. Ugyanak­kor arról is szó van — az eddig szerzett tapasztalatok alapján —, hogy körzetenként is szerveznek méregkamra-kezelői oktatást. Becslések szerint 200-ra tehető azoknak a száma Békés megyé­ben, akiket a növényvédő állo­más még ebben az esztendőben felkészít a különféle növónyvé- dőszerek szakszerű tárolására, kezelésére, üzemi forgalmának balesetmentes biztosítására. A legjobb helyen mondták el — A párt, a kormány arra szó­lít fel bennünket, hogy erőnkkel, tehetségünkkel, munkánkkal, ha­zafias lelkesedéssel vegyünk részt szocialista hazánk felépítésében, mert ez az egyedüli helyes politi­ka számunkra, ez a szabadságunk, függetlenségünk, boldogulásunk záloga. Ezek a szavak Tótkomlóson, a napokban megtartott népfrontbi- : zottsági választási nagygyűlésen j hangzottak el Urbán Pál, a helyi i népfrontbizottság elnökének elő- I adásában, amikor elemezte az el­múlt négy év munkájának ered­ményeit, amit a népfrontbizott- j ság tagjai, aktívái elértek. A he­lyi politikával foglalkozó jó be- j számoló megindította a beszéd j orsóját. Szó volt a béke—barát- : ság hónap megrendezéséről, ar- ! rőt, hogy e szlovák nemzetiségű í község lakosaiból több mint két­ezren jelentek meg az ünnepsé­gen. Ez a nagygyűlés valóban a ! részvevők munkatanácskozásá j volt Egymás után lendültek ma- j gasba a karok, hogy szót kérje- j nek az elnöktől. Nyirka János a falu szépítését ! említette. Még több olyan utca : van, ahol, ha esik az eső, meg- j áll a víz. Az Áchim utcának | szintezése nagyon is indokolt. Az árkokat mindenki kiáshatná a i maga portája előtt. Jakab Erzsébet, a helyi OTP j vezetője a takarékossági mozga- j lomhoz kérte a népfront segítsé­gét Öröm volt hallani, hogy je­lenleg a községben 3760 takarék- betétkönyv van. A betétállomány meghaladja a 25 millió forintot. Tótkomlós az 1967. évben a Takarékos község címet nyerte el. A további takarékosság társa­dalmi rendszerünkben, az egyéni érdekeken túlmenően, közösségi ügy. Ha csak az OTP-társasházak építését említjük is meg. Ezzel fejlődik községük. Gogh Gábor, a községi tanács törpevízmű-vezetője arra kérte a jelenlevőket, hogy a tanáccsal együttesen igyekezzenek megolda­ni a vízellátást. Lehoczki István tanácselnök: — Ügy érzem, egyek vagyunk a feladatok megoldásában. Kérem a népfrontbizottságot, az aktívá­kat, hogy együttesen mozgósít­sunk a község parkosítására, az utcák rendezésére. Jelenleg a forgalmasabb utakat szeretnénk lekövezni, ezenkívül a Malinovsz- kij utca szélesítését tervezzük. Szóval, csak annyit tudunk meg­valósítani, amennyi erőnk van. Jó helyen mondták el kéré­süket. ám ha együtt határozunk, együtt is hajtsuk azt végre. Sok pénz kellene, de csak akkor lesz, ha a lakosság is fizet — pénzben és társadalmi hozzájárulással. Olyan egyszerű dolgokat, mint az utcák gaztalanítása. talán nem is annyira szóvá kellene tenni, mint csinálni. Öt követően Tószegi Pál, Óno­di István, Rózsa Ferenc, Árgyelán János kért szót. és együttesen hányták-vetették meg a község gondjait. A vita során eloszlott az a tévhit is. hogy Tótkomlós semmit sem fejlődik, mert a té­nyek, és a felhasznált forintok mást igazolnak. Az elmúlt évek­ben csupán a főbb létesítménye­ket véve figyelembe, 52 millió forint értékű beruházás történt. Csak néhányat ezek közül: A Széchenyi utcai csatorna, a Szé­chenyi és Kossuth utcai átkelő útszakasz, a termálvíz bevezeté­se, a törpevízmű-hálózat felépí­tése, a keverőüzem létesítése, a tojatóház megépítése, és így to­vább. Minden utcában van már va­lami új, ami minden nappal meg­szokottabbá válik, sokszor fele­désbe merül. Azért jó volt a vá­lasztási gyűlésen is összerakni az eredményeket és a teendőket. Jó volt azért is, mert eszerint tet­ték a választási mérlegre; kik él­vezik az elkövetkezendő négy év­ben a lakosság bizalmát a helyi népfrontbizottságban. elnökség­ben. Erről szólt Vichnál Pál, a megyei. Éliás György, az oroshá­zi járási népfront képviseletében, és Káplár Károly, a járási tanács elnöke, amikor köszöntötték a hatvan tagú új bizottságot, és Urbán Pál újból megválasztott elnököt, Farkas György elnök- helyettest, és Lugosi Mátyás tit­kárt. Jól választottak a komlósiak, ám a község ügye csak úgy ha­lad előre, és a népfrontpolitika akkor diadalmaskodik, ha min­denki valóban tudása legjavát ad­ja hozzá. Rocskár János A hirtelen enyhülések kedveznek az influenzajárványnak Az oi'szág déli megyéiből a fővárosig elszivárgóit influ­enzajárvány terjedését két­ségtelenül segítette a huza­mosabb idő óta meg-megúju- ló télvégi enyheség. Az orvos­meteorológiai megfigyelések szerint az emberi szervezet immunbiológiai állapota a hideg időszakokban kedve­zőbb. Ez a heveny fertőzé­sekkel szembeni ellenállási készség lényegesen meggyen­gül, ha a hideget hirtelen meleg léghullámok váltják fel. A jelenlegi influenza-hullá­mot a kedden tapasztalt át­meneti kisebb lehűlés alig be­folyásolhatta. Sajnos — a most rendkívül kívánatos —. erősebb lehűlésre a közeli na­pokban nem számíthatunk. Sőt, hamarosan valószínűleg esőzés súlyosbítja a helyzetet és az újabb enyhe légáramlás a magasabb rétegekben már Közép-Európa felett kavarog. Némi vigasz, hogy a hét má­sodik felében kissé naposabb idő várható. Előadás a házikert általános problémáiról A mezőgazdasági könyvhónap érdekes békéscsabai eseményének ígérkezik a február 11-én, vasár­nap délelőtt 9 órakor kezdődő előadás a Házikert általános problémái címmel. Akik kertész­kedéssel foglalkoznak, azok bizo­nyára szívesen fogadják majd Nagy Géza tudományos kutató szaktanácsait, és útmutatása­it. Az előadást vetítés követi. Bemutatják a Gom­bák, gombaölőszerek; és a Véde­kezés a csonthéjasok kártevői el­len című filmeket. Az előadást a megyei művelődési házban tart­ják meg. Az „ÁFOR” nagyszénás», III. sz. gépjavító telepe az alábbi munkakörökre vesz fel dolgozókat: Képesített, vagy mérlegképes könyvelőt, gépjárműközlckedési technikust, érettségivel rendelkező gondnokot, autóvillamossági szerelőt. Jelentkezés levélben a fenti címre, vagy telefonon: Nagyszénás 3. Rozgonyi László. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom