Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-04 / 29. szám
Á Patyomkin alkotója Eisenstein születésének 70. évfordulójára Korunk embere, aki szereti a filmet, ha meghallja Szergej Mihajlovics Eisenstein nevét, a Patyomkin páncélos című feledhetetlen alkotásra gondol. Ez a szovjet film valóban mesteri alkotás és a legkiválóbbak közé tartozik a műfaj klasszikus remekei között. Minden egyes felújítása meggyőző bizonyítéka e ténynek, s a művet a változó nemzedékek egyaránt szívükbe fogadják. A Patyomkin páncélos, a Sztrájk, az Október, a Eégi és az új, a Jégmezők lovagja és a Rettegett Iván nemcsak érthetővé teszi a sikert, hanem magyarázza is. De más oldalról, más hőfokon hirdetik tehetségét be nem fejezett filmjei is, melyeknek egy részét Akác István: Ni Hat kezem van: négy kezem félelmesen öregszik, nem bír a bitang múlással! két kezem: az anyám keze — két kezem: az apám keze — • nem pihennek — s önkezemnek sincs pihenésre ideje... Jaj, háromszor tíz körömmel koptatja sorsát az ember.-------Csakhogy ne szánassa mással. S zívem ajtaján dörömböl az én száguldó két kezem. Halhatatlan intés zuhog: — „Tört-virág-kéz: hunyt szerelem...” A mindenség fedélzetét ékesítem tíz körmömmel. Csillag-vödör két kezemben — fényt öntök az ős deszkákra. Körmöm alatt ég a szálka, — de a hajó vitorlája feszíti a köteleket, s lemosolyog reám, szállva... — Tűnt ifjúságom sirálya, nézd a férfikor madarát: társát főnix-lázzal várja. S négy kezet zokogva csókol. — S négy kéz lehull a hajóról— Hat kezem lesz! két kéz: áldott társam keze — két kéz: az én konok kezem — két kéz: hű gyermekünk keze — ...s ha négy kezem majd félelmesen öregszik, friss kezeimmel a folytatás növekszik... Nincs pihenés. Nincs pihenés. ugyanazt a munkát csinálja és nem képes százöt százalék fölé menni. Azt meg mindannyian tudjuk, hogy talán az országban sincs hozzá hasonló tudású műszerész." — „Értem már, honnan fúj a szél...” — jegyezte meg félhangosan Barabás Zoli. Aztán ő is előbbre lépett: „Ezek szerint a bejelentés Kurcsics Jánostól érkezett. így van, Gál száktárs? No, akkor én is azt a javaslatot támogatom, hogy pontos műszaki kivizsgálást csináljanak, de ne a brigádvezető, hanem a művezető és az üzemvezető mérnök.” — Mintha lázadás tört volna ki, egyszerre mindenki beszélt mindenkihez. Csák mi ketten húzódtunk meg zavart összeszorulássál a fal mellett. Nemsokára látom, hogy az öreg Kur- csicstól is elhúzódnak a szomszédok, senki sem szól hozzá, s mint ahogy mi, úgy ő is teljesen magára maradt. — „Csend legyen, emberek” — harsant bele'a zsibongó zúgásba a művezető hangja. — „Nem adtam még le a múlt havi munkalapokat. Várjanak. Fél perc múlva hozom őket, összehasonlítjuk Kurcsics János és Nyíri Péter papírjait és azok majd döntenek.” — így is történt. A művezető elsietett és pillanatok alatt hozta a vastag dossziét. Persze, hogy hamarosan kiderült az igazság. Az összehasonlítás bizonyította, hogy semmi eltérés nem volt a normában, csak nekem valahogy sikerült több darabot készíteni. Rágalom volt tehát a bejelentés és az öreg talán a saját tekintélyét féltve, ugrasztottá ellenem a brigádvezetöt. — De miért csinál ilyesmit valaki? Mi öröme lehet abból, hogy rosszindulatúan megbántson két fiatalt, akik jóformán csak most kezdik az életet? Méghozzá egy olyan öreg munkás, aki mindig gyárban dolgozott és élete miatt sem mondhatja rá senki; kispolgári volt és az maradt. Vagy ez a fogalom nemcsak az élet- körülmények és a munkahelyek függvénye ...? — Nem haragudhatok az öregre, hiszen megtanított a szakmára, hagyta, hogy ellopjam a fogásait, munkafortélyait. Ezért sajnálom végtelenül a beléje szikkadt önzése, irigysége miatt. — Már hetek óta nem dolgozunk együtt. Az öreg Kurcsics megint magára maradt. De vajon jó ez így neki? És jó ez így nekünk?” — Az öreg Kurcsics János jövőre eléri a nyugdíj- korhatárt ... Kovács András az Egyesült Államokban, illetve Mexikóban szándékozott forgatni. Eisenstein 192.9-ben Amerikában akarta megfilmesí teni az Amerikai tragédiái Forgatókönyvét azonban elvetették. Mexikóban sem érte el a célját Mielőtt a Thunder Over Mexico-t befejezhette volna — kiutasították. Pedig ezt a művét az elkészült részek alapján John Gries- son amerikai filmkritikus igen nagyra értékelte. A Patyomkin megalkotója nem vihette vászonra Dreiser világhírű regényét, az Amerikai tragédiát és Mexikóban nem fejezhette be a Thunder Over Mexico-t (Vihar Mexikó felett). Ez utóbbinak monumentalitását jól érzékelteti a belőle készült összeállítás, amely az Egy évezred Mexikóban címet kapta-. Eisenstein művészi pályafutása 1921-ben kezdődött, szovjet munkásszínpadokon, a proletki.lt időszakában. Az 1925-ben bemutatott Patyomkin nemcsak a szovjet emberek millióit rázta meg, hanem világszerte mindenütt felfigyeltek rá szakemberek és nézők egyaránt. Ettől kezdve Eisenstein — Daniéi Talbot amerikai filmszakíró szerint — olyan nagyságok első sorában szerepeit, mint René Clair, Cecil B. de Mill, D. W. Griffith, Fritz Lang Pu- dovkin, Lubitsch, F. W. Mumau, Jean Renoir, Mac Sennett. A film nemzetközi évkönyvei Eisensteint a filmművészet nagy alakjának mondják, tanítónak, írónak, elragadó újítónak, akiinek alkotásai immár klasszikus értékek. Az emberi szenvedélyek j és a tömegindulatok reális, újszerű, a részletekben a I nagy egész igazságát felmutatni képes ábrázoló módja aratott fényes dia-1 dalt. Ez a művészet a maga elemi erejű humanizmusával, szenvedélyes I igazságkereséséveü, egy ér-1 telmű ítéletmondásával — | milliók tanítója lett Eisenstein szovjet alkotó volt, de művészetének általános emberi tartalma révén — minden tisztességes emberé a földön. —s. —I. WWWHWVUVVWrtW ó"~ • ">f' { ■ ' * fi |, P ács. Nyílt folyosókra néző ketrecek sora. Mindenki látja egymást, mintha meztelenek volnának. A smasszer, ott középen, mint valami világító- toronyban az őr, egyszerre figyeli a mindenséget. Tróján szeretné kitolná a szemét, lecsavarra a nyakát, hogy ne láthasson be gondolataiba. Győlölettől izzik, mikor hallja közeledő lépteit Ilyenkar álmosódik előtte a cellarács és ugrani készül vadul, kegyetlenül, hogy bosszút vegyen az átkozottan... Miatta került a büntetőbe, mert kiloccsantotta, földhöz vágta az unott „ke- nyérlevest”. Még benne remegtek az elmúlt he‘ek izgalmai... S aztán... Elővezették. Két hét itt, a büntetőben, meztelenül, lelkileg levetkezve mindenki előtt.. A smasszer elhalad mellette, összevillan a szemük, övében elektromos feszültség, mely, ha kisülne, villám sújtaná az egyenruhást. A smasszer szeme jó indulatai. Némán sugallja: „Látod, bolond, ide kerültél. Hát érdemes volt?” ...Es barna. Ezt csak most veszi észre... Barna, mint Próka húgáé... "LT alkuinak a léptek. ^ ^ Utánuk csak a Szem marad meg a homályos rácsok mögött Mint annyiszor, a világból körülötte most is csak ez marad meg. Az a csillogó, gyönyörű, bolondító, bűnbeker- gető szempár. Ezt látja azóta is. Mást akkor sem vett észre Margón, csak a szemét Ahogy ott simult karjaiban az első táncnál, már akkor a rabja lett. A barna bogarakból valami kifejezhetetlen kedvesség, báj, pajzán odaadás sugárzott. Sok lány vonult már Arányok A Magyar Ifjúság egyik közeli száma első oldalának jó részét az a képes riport foglalja el, amely hírül adja a nagyérdemű közönségnek, hogy Zalatnay Sarolta Angliába, Ray Philips pedig Budapestre utazik vendégszereplésre, egy kétoldalú szerződés értelmében. Az arasznyi híradást a két fiatal énekes fotója fogja közre, mintegy mérlegre téve a cserearányokat. A lelkes újságolvasó még arról is értesülhet, hogy Zorán is a ködös Albionba készül, „tapasztalatcserére”. A tánczenekedvelő olvasó szíve méltán dagadhat az örömtől és a büszkeségtől! A beatlesek hazájában nem könnyű labdába rúgni a könnyűzene műfajában, de mi majd megmutatjuk, hogy mi a magyar virtus! Az emberek többsége itt már abbahagyná a cikk olvasását, hiszen a lényegről úgyis értesült, Zalatnay megy, Ray Philips jön... De nini, itt még van valami, pár sor csupán, hogy aztmondjahogy: „ ... az Állami Népi Együttes 100 tag egy sztárokról szóló tudósítás végére holmi népi együttessel kapcsolatos hí- recskélset biggyeszteni? Nincs itt baj az arányokkal? Megjegyzés: Valóban baj van az arányokkal. Csak éppen fordított előjellel! Mert az már nemcsak szemlélet kérdése, hogy a világ nagy színpadain sikert arató Állami Népi Együttes angliai turnéjának hírül adása másodsorban s csak apropóként szerepeljen két fiatal énekesről szóló írás legvégén. B. L el életéből, de tudta, érezte, ettől nem szabadul so- h' Ott váltottak jegyet az első- táncnál, úgy érezte, kimondatlanul. S ahányszor találkoztak, mind mélyebben fúródtak szívébe, leikébe azok a szemele Megbabonázták, átszitálták, desztillálták benne finom illatokká az asztaios- műhelyből hozott maró fűrészpor és poliészter szagát. Lebegéssé tették az egész életéi.. Mennyi mindent kitalálnak a költők, írók a szemről! S ő egyszerre érezte mindezt valósnak. Az is, amit kimondani nem. tudott, igazzá magasztosult, meg nem íródott versek fogantak benne, mikor Margó szemébe nézeti---------Az őr kényelmes l éptei dobbannak újra a kövön. Tróján már lecsen- desedett, szelíden bámulja a rácsot, nem lát mást, csak Margó szemét ----- Akkor is azt látta, amikor harmadszor kérte le tőle a coin- Berár. A lány ugyanolyan kedvesen mosolygott rá is, ugyanolyan pajkosan villantotta rá a szemét. Tróján fejbesújtottan ment ki a pulthoz s kért egy deci rumot Aztán még egy decit Bent még verték a tam-tamot s dobhártyáját szakította az elektromos gitár. Margó még mindig ott szökdécselt a hírhedt verekedő mellett, de szeme biztatón, könyörgőn reá villant: „Gyere, kérj le, segíts!” Oda tántorgott a táncolok közé. Colos durván lökte el magától, s ráförmedt: „Eredj a... Tánc közben nincs lekérés!” A szégyen vörös pírja öntötte el haja tövéig. Nem látott mást csak Margó szemét. Előreugrott vadul, részegen. Utána vörös folt terjedt szét a térdre bukó Berár körül... Nem hallotta már a kétségbeesett sikoltozást, jajveszékelést, ösz- szeugrott a tömeg, rárontottak tucatnyian Berár haverjai. Nem érzett semmit, nem is védekezett. Margót kereste, de nem látta sehol... Csak a szeme maradt előtte, akkor is, amikor két rendőr kísérte az őrszobára... R ács. Nyűt folyosókra néző ketrecek sora. Mindenki látja egymást, mintha meztelenek volnának. Tróján összegörnyed- ten ül le a priccsre. A smasszer elvonul zárkája előtt, némán, hangtalanul, lépteit sem hallja már... V. D. jankovich Ferenc: Takács Dezső Fürdő után ja, Rábai Miklós vezetésével, júniusban kezdi meg angliai turnéját, amelynek során 14 előadást tart a londoni Empire Pool Vembley 8 ezer férőhelyes csarnokában.” Ez is valami? Zalatanay- ! hoz meg Ray Philips-hez j képest... ? ! Hogy lehet . Még az ablak is szikrás, csillag-habos. Vad, kemény nesz ölel; félnapon át viseled Mária-üveg koronád, míg lábad acél-forgácson tapos. Figyelem rabja, biztos, de óvatos mozdulatokkal jár két kezed a pad rángó testén, másra nem is szabad gondolnod, csak amit teszel. Pedig be sok lefojtott érzés, vágy, kín, gond feszül melled: vasporos talárod alatt s az agy zárt ablakain is belül, hol ünnepes, féltett fényképekül várnak: hű nőd s két iskolás fiad — akiknek két kezed mindent megad.
