Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-28 / 49. szám
1968. február 29. 4 CsfltSrtSk Az állami gazdaságok is köthetnek vagyonbiztosítást Az állami gazdaságok elemi kárait eddig — korlátozott mértékben — a költségvetés fedezte. Az idén az új gazdaságirányítási rendszer alapelveinek megfelelően változott az elemi károk fedezetének biztosítása. A Biztosítási Főigazgatóság az Állami Gazdaságok Országos Központjával kötött megállapodást, amely szerint az állami gazdaságok — a termelőszövetkezetekhez hasonlóan — is köthetnek vagyonbiztosítást. A vagyonbiztosítás az állami gazdaságok részére nem kötelező, rendkívüli vízkártérítést azonban csak az a gazdaság kaphat, amely biztosítási szerződést kötött. Az újfajta biztosítás szükségességét mutatja, hogy az állami gazdaságok 95 százaléka már kötött ilyen szerződést, főleg növénybiztosítást. Terven felüli öntözésre készül a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság 116,8 százalékos tervteljesítés 1967-ben A 22 ezer holdas Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban a napokban kibővített pártbizottsági ülésen vitatták meg a múlt év eredményeit, tapasztalatait, s az újabb feladatokat. Kiderült többek között, hogy rekordévet zártak, a termelési tervet 116,8 százalékra teljesítették. Ezzel párhuzamosan a költségfelhasználás 107,3 százalék volt. Terven felül nyolcmillió 486 ezer forint nyereséget értek el. Búzából, rizsből és még számos növényféleségből értek el kimagasló hozamokat. Lemaradás jóformán a tejtermelésben volt. Rizsből például csupán vetőmagra 90 vagonnal adtak, lucernamagból a tervezett 380 mázsa helyett 1230 mázsát értékesítettek, húsból 13 vagonnal teljesítették túl a tervet, a búza 2,5 millió forint értékkel adott többet a tervezettnél. A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság kollektívája az új évben még inkább törekszik a gazA fisihus véleménye: a csillagközi utazásról és a „repülő csészealjakról' MIÓTA HÉTRŐL HÉTRE megjelenik a tévé képernyőjén az Orion űrcirkáló, újra előtérbe került a csillagközi utazás és a „repülő csészealjak” problémája. Ezzel kapcsolatban a fizika mai álláspontját dr. Károlyházi Frigyes kandidátus, az Eötvös Ló- ránd “'udományegyetem elméleti fizikai tanszékének docense a következőkben foglalta össze. Ma már körülbelül 10 millárd fényévnyi, vagyis 10 milliárdszor kilenc és fél billió kilométeres távolságig „látunk be” az űrbe, de eddigi ismereteink egyértelműen cáfolják, hogy a világegyetem más részein másfajta viszonyok lennének, mint nálunk. Eszerint ebben az irdatlan térségben az azonos vállalkozásokhoz mindenütt azonos problémákat kell megoldani. A csillagközi utazásnak elvileg Csupán óvatosságból Hetekkel vagy talán hónapokkal ezelőtt, nem tudni mitől, szétesett a békéscsabai Munkácsy utca 3 szám alatti napközi otthon vaskapujának tartóoszlopa. Az ajtó levált, s egyik szárnyának felső részén jókora kőtömb maradt. Ügy látszik, nem akart megválni a kaputól. így áll azóta is a falhoz támaszva a nehéz alkotmány. A gyerekek nap mint nap ki, s be járkálnak, ptt szaladgálnak mellette. Látványnak is rossz ez, s ha az ember arra gondol, hogy a keramitkockákon — a bejárat alapzatán — egy erősebb lökésre vagy más okból megcsúszhat az egész, akkor bizony elborzad. Könnyen lehet baleset és szerencse, hogy még eddig nem történt. Hogyan lehet, hogy még mindig nem javították nteg vagy nem bontották le? Azért még ha látszólag szilárdan is áll a falnál, jó lenne elszállítani onnan. Csupán óvatosságból! X J. két lehetősége van. Ha a mai bolygóközi rakéták másodpercenként kör "’belül 30 kilométeres sebességével kelünk útra — aminek technikai akadálya nincs — az utazás „menetideje” értelmetlenné tenné az egész próbálkozást. Hiszen a legközelebbi intelligens társadalom a legoptimálisabb elképzelések szerint is körülbelül 10 fényévnyire lehet tőlünk, odáig tehát ilyen — a fénynél tízezirszer kisebb — sebességgel százezer évig tartana az út. A MÁSIK LEHETŐSÉG az utazási idő megrövidítése a sebesség | növelésével. Ha a rakétát sikerül- ne az indító égitest mozgásához viszonyítva megközelítőleg a fénysebesr’gig felgyorsítani, akkor egy földi emberéleten belül J valóban meg lehetne tenni az utat például egy tíz fényévnyire levő égitesthez és vissza, annál is inkább, mert közben az utas a re- lativisztikus idő megrövidülés elvének megfelelően lényegesen kevesebbet öregednék: óriási akadályt támaszt azonban a szükséges energia mennyisége. Hogy egy szokványos űrhajó a fény sebességét csak megközelítő sebességgel haladhasson, ahhoz annyi energiahordozót — üzemanyagot — kellene magával vinnie, ami a néhány tonnás testet valóságos bolygóvá növelné. Jelenleg egyszerűen elképzelhetetlen, hogyan lehetne ennyi energiát előteremteni és elraktározni egy rakétában. Sokkal biztatóbb próbálkozás a kapcsolatot személyes találkozás helyett fénysugarakra bízott üzenetek útján megteremteni. AMI PEDIG a „repülő csészealjat” illeti, eddig semmi bizonyíték nincs arra, hogy azok idegen égitestek küldöttei vagy küldeményei lennének. Ezeknek a különböző helyeken látott vagy látni vélt repülő tárgyaknak a mi- [ benlétére annyi természetes ma- | gvarázat kínálkozik, hogy legalábbis amíg valami meggyőző ellenbizonyíték fel nem merül, nincs jogunk olyasmit feltételezni, aminek pontosan az ellenkezőjét támasztja alá a tudomány minden eddigi megállapítása — fejezte be tájékoztatását dr. Károlyházi Frigyes. daságos termelésre. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának fél évszázados jubileumára vállalták, hogy tovább fokozzák a termelékenységet, s csökkentik a költségeket. Az előző éveknél könnyebb volt | az indulás, mégis bizonyos aggodalommal néznek az új év elé. Idejében elvetették az őszieket, felszántottak minden talpalatnyi földet, hárommillió forint értékkel több műtrágyát szórtak ki, mint az előző év őszén, a talaj nedvességtartalma azonban kevesebb a szokásosnál. Száraz volt az ősz, a téli csapadék is alatta maradt az átlagnak. Szarvas térségében 180 milliméterrel kevesebb csapadék hullt a földekre, mint a több éves átlag. A gazdaság területén a közelmúltban 40 centi mélyen vizsgálták meg a talajt több táblában. A kevés csapadék miatt úgy határoztak, hogy 1500 holdon terven felül megöntözik a búzát tavasszal, amikor a levegő és a víz hőmérséklete a legkedvezőbb lesz. Ezenkívül 5273 hold öntözésére rendezkedtek be. Mintegy 22 millió köbméter vizet terveznek mesterséges csapadék formájában a növényekre juttatni. Az elmúlt évi jó munkáért 24 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a gazdaság dolgozói. — Ary — P. HOWARD: /ßej/J Jehóf 16. Lorsakoff minit egy ketrecbe zárt vad sétált a szobában. Ablaka a halászkikötő bágyadt, poros tengerparti pálmáira nézett. Hajnalodott. A piszkos kis külvárosi ház néma és csendes volt Az arab kávéfőző a földszinten már régen bezárt, és most kint aludt pokrócon a bate előtt Recsegett kint a falépcső. A hátsó zsebébe nyúlt. Kopogtak. Kinyitotta kissé az ajtót. — Végre-valahára! — mondta és beeresztette a látogatóját, azután ismét bezárta az ajtót — Elhozta az órát? — Itt van — felelte Macquart, mert ő volt a látogató. Nem ismerték volna meg, akik a bálon látták. A kikötőmunkások világoskék overallját hordta és fűző nélküli piszkos teniszcipőt, amelyből kikandikált a mezítelen lába. Átadta az órát Lorsakoff mohón nyúlt érte. — De hiszen... íves azt mondta, hogy karóra... — Ezt adta ide. — Oltsa el a villanyt! Macquart engedelmeskedett. Egy másodperc múltán ismét megszólalt — Gyújtsa meg! Miután kattant a kapcsoló és világos lett, egy revolvercső szorult Macquart gyomrához, és Lorsakoff halálsápadtan sziszegte: — Ide a karórát! Ne próbálA város központja felé haladva, már a Tanácsköztársaság úton fektetik a gázvezeték csöveit Békéscsabán. Fotó: Demény rOOOOCXMOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÜ t Kner-ház — nyomda-múzeum Gyomán A község hagyományainak ápo- ] lása jelentős feladat elé állítja a gyomai vezetőket. Az egykori Kner-házba, ahol jelenleg óvoda működik, múzeumot rendeznek be. Így az óvodát és a könyvtárt egy épületben helyezik el rövidesen. A gyomaiak törekvése a nyomda-múzeum szervezésére egyedülálló vállalkozás. Megyeri Sándor, a községi tanács vb-elnöke egyike azoknak, akik szorgalmazzák a Kner-örökség rendszerezését. A hagyaték legjobb helye az egykori Kner-ház lehet, ahol a nyomda fejlődésén túl, Kner Imre szerepe leap központi helyet. A múzeum szervezése mellett, lassan a középüzem színvonaláig fejlődik a gyomai nyomda. Jelenleg már 170-en dolgoznak. Munkájuk minősége a hazai és a külföldi legigényesebb vevőt is maximálisan kielégíti. Hogy a jövőben még több nyomdatermék kerülhessen ki Gyoméról, jelentősen bővítik az üzemet. Egy két- | szintes épületet rövidesen átadnak I rendeltetésének. Űj, korszerű gépekkel egészítik ki felszerelései- j két jón egy szó ellenvetést se tenni! Tisztában vagyok magával, Macquart. Már egy éve tudom, hogy ugyanilyen módon adta el a Junghans-fivéreket. De most rajtaveszett. — Megőrült? — kérdezte nyugodtan a másik. — Megkérdeztem tőle, hány óra van, ő megbeszélés szerint felkattan- totta az óra fedelét, én elvettem tőle, és átadtam neki a cigarettadobozt. — íves kifejezetten azt mondta a telefonba, hogy karóráról van szó. Doktor Brétail őrájárÓL — És ez miféle óra? Nézze meg legalább alaposabban! — Vegye fel az órát — mondta a másik, még mindig Macquart-ra irányítva a revolverét — Maradjon ott állva, és nyújtsa ide... Ne piszkáljon a zsebe felé, mert lelövöm. Megnézte az órát és csodálkozva mormolta. — B. I. kétségtelen, hogy az őrnagyé. Bertram Ives. Lorsakoff kissé bizonytalanabbul tartotta a revolvert. A másik gúnyosan mosolygott. — Nézze, Lorsakoff, én nem félek magától. Eddig is köny- nyen elintézhettem volna — és miközben ezt mondta, hüvelykujját összeszorította a tenyerében, mire nagy, köves gyűrűjéből valami folyadék lövellt ki hosszú, vékony sugárban, és sisteregve habzott az asztalterítőn, másodpercek alatt hatalmas foltot marva a vászonba. — Kénsav... Mialatt az órát nézte, végezhettem volna magával. De nekünk szükségünk van egymásra. Különösen most, miután világos, hogy íves a saját szakállára dolgozott, és bennünket csak eszközül használt. — Akkor miért magyarázott nekem tüzetesen a telefonban egy különös karóráról, amelynek felkattintható fedele van. és krokodilfej a kerete? — Mert időre volt szüksége, hogy eltüntessen minden nyomot. Lorsakoff leeresztette a pisztolyát: — Zavaros... De belátom, hogy magát illetően valószínűleg tévedtem. Az egészben az a legnagyobb hiba, hogy egyikünk sem ismeri személyesen az őrnagyot. — Én ma láttam. — Honnan tudja, hogy ő volt az? — Aubert tábornok karonfogva lejött vele a lépcsőn, és később a szökőkútnál, a megbeszélt helyen Lambertier vi- comte-tal találkozott. — Milyen ember? — Különb, mint a híre. Megesküdött volna rá, hogy egy huszonkétéves léha kölyök. Jóképű, kicsit szeplős, folyton vigyorog, és hülyének teteti magát Úgy játssza a részeget, hogy minden színész megirigyelheti. — De miért mondta volna telefonon, hogy nála van a terv, a krokodilus órában, ha az volt a szándéka, hogy becsapjon bennünket? — Amikor telefonált, akkor még nem volt ez a szándéka. Közben történt valami. Lorsakoff káromkodott. — Ha így van, akkor megke- serüli. Rövidesen a kezemben lesz a nyaka? — Hogyan? — Maga szamár! Hát nem tudja, hogy miben állapodtunk meg? Dr. Brétail tervét a helyszínen kell hitelesíteni. Oda kell utaznia. És akkor a kezemben van. Értesítse még ma Lapor- tert, és Hildebrandtot. — Szerintem elsősorban Gri- sonnal kell beszélni. Egyedül ő állott személyes összeköttetésben az őrnaggyal. — Igaza van! Megyünk Gri- sonhoz. Zsebre tette az órát, eloltotta a villanyt, Macquart-tal együtt elmentek. A kapu előtt egy pillanatra megállt: — Hm... Az imént még itt aludt az arab kávéfőző. Hol a fenében van? Néhány percig gyanakodva néztek jobbra-balra, de végre is sürgős volt az útjuk, és elsiettek. ... Az arab kávéfőző óvatosan lejött a falépcsőn. Ugyanis egész idő alatt az ajtónál hallgatózott. (Folytatjuk)
