Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-24 / 46. szám
1968. február 24. 5 Szombat A sajtóból nemrég értesültem, hogy nálunk, is van már sztriptíz. Illetve nem egészen tíz, csak sztrip-kilenc, sőt inkább sztrip-hét. Az érzéki vágyakat felcsigázó művésznő ugyanis nem viszi túlzásba a vetkezödést. Annyi a legvégén is marad rajta, amennyit egy szigo. rú vallás erkölcsi szellemben nevelt gimnazista kislány hord a strandon. (Borús időben.) Nos, ez csak a szerény kezdet volt, mert — amint a kedves olvasók bizonyára személyesen is tapasztalhatták — a teljes és hamisítatlan sztriptíz végre létjogosultságot nyert és bemutatásra került. A rádióban. Ez nem blőd vicc, ez megrendítő valóság. A Kossuth rádió Gyilkosság a sztriptíz bárban címen folytatólagos kri- mimüsort sugároz. Eddig két adás volt, négy válogatott vonzóbbnál vonzóbb táncosnő felléptével. Igaz, hogy csak a hangjukat lehetett hallani. Sztriptíz •*» magyar módra. Eleinte kissé idegenSztriptíz kedtem ettől a triviális, az eszmei tartalomnak és a név elő hatásnak meglehetősen híjával levő produkciótól. De azután megnyugodtam művelődésünk illetékeseinek előrelátó bölcsessége felett. SenJci nem vághatja a fejünkhöz, hogy ez ügyben is lemaradtunk volna a nyugati életnívó mögött, ugyanakkor — a sajátos techniJcai körülmények miatt — a lélekmérgező tendenciák abszolúte ki vannak küszöbölve. Javaslom: a Magyar Rádió vegye műsortervébe a műkorcsolya-bajnokság közvetítését, képzőművészeti tárlatvezetéseket, és az operák mellett lehetne balett-előadásokat, valamint pantomim-művészek fellépését is sugározni. Eleinte hiába törtem a kobakom rajta: mi értelme van, hogy a rádió folytatásos krimije éppen egy sztriptíz bárban, nem pediglen énekes lokálban, vagy beatkoncertteremben ■ játszódik. A keddi befejező adás előtt azonban szerencsésen megfejtettem a rejtélyt. (Ha a gyilkos kilétét nem is sikerült...). A sztriptiz-táncosnők ugyanis — a történetben — egy heroincsempész- banda eszközei és eljuttatják a veszélyes kis csomagokat oda, ahová kell. A heroincsempészek leleplezése többek között azért ütközik rendkívüli nehézségekbe, mert a méreg kis helyen is elfér, könnyen elrejthető, az illetők fü- löncsípése kilváltképpen nehéz. Egyetlen kivétel van. Ha valaki sztriptíztáncosnő. Ez szinte megoldhatatlanul kínos eset. Köztudomású, hogy a vetkőző mesterség művésznői — naponta több alkalommal — olyan helyzetbe kerülnek, amikor ugye, az égvilágon semmi, de semmi nem marad elrejtve az érdeklődő közönség tekintete elöl. Hogyan tudják elrejteni szegénykék a heroinl? Csak egyetlenegy módon. Ügy, hogy a rádió közönsége „előtt" vetkőznek i — ajda— TAVASZI HANGOK Talán az utolsókat rúgja a tél, aztán egy évre ismét el- szenderül. Nem ártana neki, de nekünk sem. Különösen, ha a tüzelőre gondolunk. Meg a nagykabátra, amit miatta vagyunk kénytelenek magunkon cipelni. Hát elég volt belőle. A napsütés olykor-olykor megcsillantja a reményt, bár előfordul, hogy a jó öreg Télapó márciusban újra legénykedni kezd. Szóval minden ellenkező híreszteléssel és ilyen vagy olyan prognózissal ellentétben nincs itt a tavasz. Fűteni kell a lakásokban, műhelyekben, irodáidban és mindenütt, ahol emberek tartózkodnak. Sokszor Békéscsabán, a Szabadság téri női fodrászatban sem szabadna erről megfeledkezni. Ügy reggelenként (főként hétfőn), amikor kezdődik a munka, a levegő pedig... Vajon mennyit mutatna a hőmérő, ha lenne? De az asszonyok, lányok, akik hajat mosatnak, pontosan tudják, hogy nem többet, mint amennyi egy alapos megfázáshoz elég. Reprezentatív fodrászat, ki- vül-belül jól mutat, ezért sem ártana, ha a tulajdonosa figyelemmel kísérné az évszakokat. No meg a napszakokat is. Akkor legyen mindjárt meleg az üzlet, amikor kinyitják. Az első perctől kezdve. Még ha a tüzelő pénzbe is kerül. Stilsze- rűtlen a kedves vendég egészségére. no meg az SZTK kárára spórolni. —or. Gyermekvédelmi megbízottak munkája a szarvasi járásban A szarvasi járásban a tanács művelődésügyi osztályainak nyilvántartásában mintegy 250 veszélyeztetett környezetben élő gyermek szerepel. Ez az összlakosságnak 0,6 százaléka. A megelőző védekezésben nagy segítséget nyújtanak a pedagógusoknak a családlátogatások alkalmával készített környezettanulmányai. Igen lelkes és eredményes felderítő munkát folytat a gyomai gyermekvédelmi aktívahálózat. Ebben a községben például — a tanácsi nyilvántartáson kívül — az általános iskoláknál is kimu- j tatást vezetnek a veszélyeztetett j körülmények között élő gyermekekről. A községi tanácsok — a i járás területén — ifjúságvédelmi j feladataik során nagymértékben j támaszkodnak a társadalmi albizottságok, az iskolai gyermekvédelmi megbízottak és az ifjúságvédelmi felügyelők munkájára. Igen jó az együttműködés például Kondoroson. Másutt — mint például Endrőd — bár a különböző állami és társadalmi szervek külön-külön dolgoznak, de nincs köztük összehangolt rendszeres együttműködés. A fejlődésükben gátolt gyermekek érdekében általában a fizikai, anyagi körülményeket igyekeznek elsősorban megjavítani. Ide tartozik a jobb ruházathoz való nozzáse- gítés, a kedvezményes étkeztetés és nem egy esetben a megfelelő munkahely biztosítása. „Mindig a jő szivart kell szívni" Beszélgetés Buga doktorral Örökifjú, árad belőle a vidámság, a jókedv, egy Dercig nem tud egy helyen ülni és mesél, mesél. Illés Bélára emlékeztet, — no, nemcsak a pipája miatt... — A pipám, a csend, a béke, az öröm, — nevet. — Nem a nikotinéhség miatt szívom, hanem a homu ludens, az örökké játszadozó ember mozdulataival. Mutató ez nálam: amikor nagy bajban vagyok, cigarettára gyújtok, négy- szer-ötször szívtam életemben, ha megoldható a gondom, szivart szívok. A pipa az más. Mindig a jó pipát szívom, nem a rosszat. — Ezt nem értem egészen. Két pipája van? Minek a rossz? — No, majd elmondom. Volt két angol, mindegyik kapott tíztíz darab szivart. Az egyik mindig a legrosszabbat szívta a tíz közül, a másik meg a legjobbat. Mi történt? Az okos kilenc jó szivart szívott és egy rosszat, az ok- tondi pelig kilenc rosszat, — mert mindig a legrosszabbat szívta — és egy jót. Azért mondom, hogy én mindig a ,,jó” pipát szívom, az életből mindig a jót igyekszem észrevenni, azt próbálom magamnak... No, persze volt már rossz is... A pályakezdésre terelődik a szó. Az egykori falusi patikusinas bizony erről keserű szájízzel beszél: — Jöttek sik meg én. Tudat alatt már akkor megfogalmazta, a fizikai ártalom és a lelki ráhatás kapcsolatát. Ma a stressz világhírű ismerője. A következő könyvemben szeretnék erről írni. — Ez sorrendben már a tizenhatodik kötete lesz, ha a kisebb népszerűsítő kiadványokat nem számoljuk. Miről is szól? — Hygieia barátságáról. Abból indulok ki, hogy a görögök két istent, Aesculapiust, a gyógyítás istenét és Hygieiát, az egészség istenét tisztelték különösen — azt akarom bizonyítani könyvemben, hogy Aesculapiusnak akkor van dolga, amikor Hygieia valamit elhibázott. Nagyon fontos az egészséges életmód. Ez a fiatalságom titka — ha már örökifjúnak titaláltál. — Jó tanácsa? — Reggel fél ötkor kelek, este tízig-tiaenegyig dolgozom. De vidáman ám. Italt nem iszom és az étkezésben egy szlovák közmondáshoz tartom magam: a reggelidet edd magad, az ebédedet oszd meg a barátoddal, a vacsorádat add oda az ellenségednek... Egy yoghurt a vacsorám és jöhet újra a munka. Drága jó professzorom... Ismét elmond egy csattanós tör- j ténetet, a következő pillanatban a szegény emberek a j meg már az 1949-es tavaszi hadpanaszukkal, hogy itt fáj, ott fáj. Kérték a kígyózsír-kenőcsöt, meg az ördögvakarékot, én meg a mesterem parancsára kevertem nekik az avas disznózsírt korommal, meg amivel. Nem is sokáig bírtam, s akkor határoztam el, hogy orvos-néptanító leszek. Döntsék el, hogy sikerült-e? járat eseményeiről érdeklődik. — Nagyapám Damjanich tábornok parancsőrtisztje volt — mondja. — A családi múzeumban gazdag hagyatéka van és ez a hősi kor engem arra inspirál, hogy megírjam a szabadságharc orvos- | regényét, az Istáp-ot. Főhőse Ba— Az egész országban így em- j I!*th Gergely orvos, az akkori malegetik, itt az Alföldön különösen | Syar orvoskar megtestesítője a szeretik. regényemben. Kossuth Zsuzsanna, _ ,. , .. ! Bugáth Pál és Flór Ferenc orszá— Pedig nem vagyok egy jo ómen errefelé. Háromszor jártam itt egymás után az elmúlt években, jó időben jöttem, de közben olyan hideg lett, hogy na. Nehogy elrontsam megint ezt a jó időt. A hidegről jut eszembe, hogy két diák kigombolt kabátban álldogált az iskola előtt. Jön az iskolamester, aztán ráförmedt az egyik gyerekre, hogy gombold be a kabátod, Hanzi, mert elporollak a nádpálcával. A diák begombolkozott és azt mondta: nem elég, hogy fázom, még ijesztgetnek is? Mit gondolsz, öcsém, ki volt az a Hanzi? _ •> — Selye János barátom, a mágos-orvos a regény többi fő alakja. Hamarosan kész lesz ez a könyvem is. De ezt már Buga László írja, nem Buga doktor. No, milyen az idő? — kérdezi nevetve és indul ki egy tanyaközpontba előadást tartani. is mondta? Hogy tanító... ,.Orvos-nép—tiEz az év remény tel jesebb A Gyoma és Környéke Építőipari Ktsz-nek az elmúlt évi eredménye alapján .jsztliató nyeresége nem lesz. Vincze József műszaki vezető énnek okát főként abban látja, hogy gyenge a szakmunkásgárda. Bokán segédmunkásként dolgoztak és íit szerezték meg a szakmunkásbizonyítványt, a gyakorlatuk azonban még kevés. Emiatt az igényesebb lakossági munkával csak lassan haladtak. A másik ok: kevés a segédmunkás, helyettük is a szakmunkásoknak kell dolgozniuk, amit viszont ők nem szívesen csinálnak. Végül az is megállapítható, hogy a szövetkezet tagjai nem úgy dolgozták le a napi nyolc órát, ahogy az manapság' joggal elvárható lenne. Jellemző példának említi meg Vincze József: az építkezéshez már hetek óta megfelelő az időjárás, egyesek azonban még csak most álltak munkába. Ez az év reményteljesebb. A műszaki létszám kiegészült, igy az építkezések jobban előkészíthetek, a munkák pedig ellenőrizhetők. Minden brigád előre megkapta a félévi feladatát, aminek végrehajtását saját maga megtervezheti. Mivel pedig 3—4 brigád jut egy-egy építésvezetőre, jobban el tudják intézni a dolgozók ügyes-bajos dolgait, ami ugyancsak a jobb eredmény feltétele. A ktsz vezetősége ösztönzőbb bérezés kialakítására is törekszik. Bíznak abban, hogy így segédmunkások is jelentkeznek majd. Nagy emberek és a fotós kisfiú Bábosok érkeztek a faluba. .4 művelődési otthon előtt nagy a csoportosulás. Egy kisfiúra lettem figyelmes, aki a nyakába akasztott fényképe- pezőgépével buzgolkodik. Sor. ra megörökíti magának a búbosokat. — Szeretsz fényképezni? — Igen — hangzik a válasz. — És mindenkit lefényképezel? — Nem, csak a nagy embereket. — Kiket?!... — Hát... Antal Imrét, Aradszky Lászlót és a múltkor volt itt egy százados azt is... meg a tanácselnököt... K. J. Statisztikai könyvszemle A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, Békéscsaba II., Kazinczy utca 1. felvételre keres kőműves, ács, festő, műanyag-padlóburkoló, hidegburkoló, bádogos, vízszigetelő, asztalos, parkettás, üveges szakmunkásokat, kubikosbrigádokat és segédmunkásokat Szabad szombatos munkarend. Munkásszállás, üzemi étkezés, kedvezményes utazás és a jogosultak részére különélési pótlék biztosítva. Jelentkezés a munkaügyi osztályon személyesen vagy írásban. 186695 Demográfiai Évkönyv, 1966 A „Demográfiai Évkönyv, 1966'’ című kiadvány az 1956-tól megjelenő „Magyarország népesedése”, illetve a „Demográfiai Évkönyv” című sorozat folytatása Magyar- ország népességének és népmozgalmának gyakorlati és tudományos jellegű felhasználásra egyaránt alkalmas módon összeállított, részletes adatait teszi közzé. A kötet a következő tárgyköröket foglalja magába: terület és népesség, házasságkötések, válások, születések, halálozások, halálokok, csecsemőhalandóság, belföldi és nemzetközi vándormozgalom. Az alapvető adatokon kívül számos kombináltan feldolgozott táblázatot, visszatekintő adatsort, valamint területileg (megyék, városok szerint) részletezett anyagot tartalmaz. A kötet anyagát bő jegyzetanyag, grafikonok és ábrák egészítik ki. Beruházási adatok 1930-1966 A kiadvány a beruházások 1966. publikált — adatairól kíván elsősorban tájékoztatást adni. Másrészt figyelembe véve az állóeszközgazdálkodás rendjében 1966. január 1-től bekövetkezett új fogalmi és tartalmi módosulásokat, 1960—1966 évekre korszerűsített és összehasonlító adatsorokat kíván a felhasználók rendelkezésére bocsátani. A fentiekből adódóan', a kiadványban bemutatott 1960—1966 évekre vonatkozó beruházási adatok a népgazdaság egészét, valamint az egyes nép- gazdasági ágazatokat illetően szükségképpen eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal korábbi publikációitól. A kiadvány részletes tájékoztatást nyújt a beruházások összes, valamint népgazdasági áganként! részletes adatairól. Tartalmazza továbbá a beruházások szektoronkénti és területi megoszlását is. Az olvasó az adatokból tájék/ - zódhat az állóeszközállomány bővítését szolgáló építkezések, gépbeszerzések és egyéb beruházási ráfordítások, továbbá az üzembe helyezett beruházások és az üzembe nem helyezett álloI évi — eddig csak kivonatosan j mány alakulásáról.
