Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-18 / 41. szám
196$. február 18. 5 Vasárnap Falusi igények Az eddig meglevő — bár jól működő — üzletek nem minden esetben tudják kielégíteni a községek szükségleteit. A lakosság már is néhány kéréssel fordult a tanács tagjaihoz hálózatbővítésért. Így Kondoroson kérnek egy bútorszakboltot, s jó lenne gázcseretelep is, bár a tervfeladatok között három új egység szerepel: egy falatozó és két vegyesbolt. Endrődön tej- és tejtermék-szak- üzletet, Gyomán hasonlóképpen egy korszerű tejboltot igényelnének. Talán még nem késő módosítani a hálózatfejlesztési terveket? Megjelent a Természet Világa Megjelent a Természet Világa első száma, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nagy múltú, 99 éves folyóiratának, a Természettudományi Közlönynek folytatása. A képekkel gazdagon illusztrált lap, amelynek ára változatlan maradt, bemutatja az 1967. évi kémiai és fizikai Nobel-díja- sokat. Képet ad az olimpiai játékok helyéről, Mexikóról. Sokat vitatott témát tárgyal a „Szex- kromatin és a sportolók” című írás. Kedyelíté vált az orosházi vetőmagbolt Jéhány héttel ezelőtt vetőmag- mintaboltot nyitottak Orosházán, amelyben virágmagvakat, gazdasági magvakat, virághagymákat, cserepes virágokat árusítanak. Ehhez hasonló üzlet csak Budapesten, a Rottenbiller utcában van. Az orosházi bolt a közüle- teket, így a termelőszövetkezeteket is nagykereskedelmi áron szolgálja ki. Az új üzlet kedveltté vált, és forgalma napról napra növekszik. A hangadók ellen Á „jósnő számítása bevált — Hókusz-pókusz a cigányasszony szoknyája alatt — Fizess vagy megrontalak — Pénzégetés és csalás Sokan ráfizettek a hiszékenységükre A rendőrségen még viselte az ügyirat az „ismeretlen tettes” jelzést, amikor találkoztam a bűncselekménnyel, de már akkor majdnem biztosra vették a nyomozók, hogy a Fáni néniről van szó. Pokolian ügyes fogásaival csak ő szedheti rá az embereket ilyesmire. Legszívesebben a rászedetitek teljes neveinek felsorolásával kezdeném a történet elmondásált, de hát, tudja az ég — így is eléggé megszégyenítette őket Fáni, s ráadásul hiszékenységüket meg is fizették, pénzzel. Ha végiggondolja az ember a történetet, majdnem hibásabhnak tartja a hiszékeny embereket, mint Fánit. Fámnak ez volt a „foglalkozása”. De miért kellett neki hinni? A mindenhez értő eigányasszony, aki nemcsak a hátát tudja felis- merhetetlenül meggörbíteni, testméretét kicsinyíteni vagy magasítani, iskolázatlan filozófiájával így kereste kenyerét. Dolgozni nem akart, hát ebből élt. S mindezt tette a huszadik század második felében. Kamuion. Hatvanhat nyarán cigányasszony köszöntött dícsértes- séket az egyik kamuti tanyába, V. G.-ókhez: — Dícsértessék, adjon isten .. -. Árvízkárosult vagyok, hogy az isten fizesse meg a jóságukat... Itt van ni, az engedély, a rendőrségtől. Lehet kéregetnem, mert nagy szomorúságban volt részem. Elvitte a víz házamat... Itt ni a 1 papír, kéregethetek... — fellibben Fáni szoknyája, s papírlapot lobogtat a ház lakói előtt. Illetve az asszony és Anna nevű lánya előtt. Mutatja a személyi igazolványt is, de ki tudná azt elolvasni kót-három méter távolságról? Fámnak meg van annyi süt- nivalója, hogy nem lép olvasóközeibe. i De legyen hű a történet, figyeljük csak, hogy mit hoz a hiszékeny asszony könnyelműsége. — Drága lelkem, csak 20 forint kell... No, meg elviszem ezt a kis tollat innen az ágasról... Nincs ez több egy maréknyinál... Hej, az én drága, finom ágyneműm ... Már talán az Óceánban simogatja a halakat... Megkapta a pénzt, meg a tollat, s elment. Alig köszöntött be a tél, az „ismeretlen” eigányasszony újra jelentkezik. Otthon van a reumás betegségéből 'éppen akkor lábadozó V. G.-né és a lánya. — Tessék nekem elhinni, a maga drágaságát megrontás üldözi. Tudom, mert az isten engem varázslattal és jóslattal ruházott fél... Bár csak fejkendőt is adott volna hozzá... Rontás alatt áll kedvesem, amit nem gyógyít meg orvos. Száz sem, meg ezer sem... De én meg tudom gyógyí tani.. s Aztán jött a hókusz-pókusz, és Fáni fejkendővel meg két darab százassal távozott. Három hét sem telit el, egy reggel V-ék tanyáján már hasítva volt a disznó, az üstben forrt a víz, a sparheltről sült hús | illata terjengett. Az egész család | otthon volt. Ember, asszony, a két fiú és a lányuk. Kell az erő ilyenkor, disznóvágáskor. De, hogy még többen legyenek, a lassan családtagnak számító ismeretlen is megjelent. — Megjósolom a két legénynek, hogy kik boldogítják szép életüket majd ... Meg én, tessék nekem éLhinni, még azt is megmondom, hogyan hívják a jányokalt... Fáninak talán életében ez volt a „legnagyobb dobása”. Mert amikor hitetlenkedni kezdett Gábor meg Imre, tojást kórt a jövevény. Egy (szem friss tojást. Figyelje csak meg az olvasó is ezt a hókusz-pókuszt. A kislány kiszaladt és talán éppen a tyúk alól vette el a tojást, amit Fáni kezébe nyomott — No tessék csak idefigyelni! Ne mondják énrám, hogy hazu- dok. Istenbizony mindig izagat mondtam •.. A tojást rongyba csavarja, aztán varázsige, hókusz-pókusz esi- le-mádé, isten itten házat áld-e... Megforgatja a tojást, féHibbeniti szoknyáját, megpördül a saját tengelye körül és diadalmasan feltöri a tojást: Csodák csodája! A tojás belseje fekete, mint a korom. A család lélegzete eláll, a két legény (egyikük 23, a másikuk 27 éves!) pedig kötélnek áll. Egyszerűen megbabonázza őket az ócska mutatvány. Még a szoknya alatt kicserélt tojás-produkciót sem vették észre. Hiába, tehetséges volt ez a Fáni... És ha már benne voltak a jóslásban, hát fizetni is kellett. Két darab százas, öt kiló friss hús.;. De várjunk csak! Fáni még nem megy. Újabb mutatványt produkál. A két fiatalembertől újra kér egy-egy százast Ez lesz a rossz szellem elűzése. Papírt kér hozzá, amibe cigaretta-sodrás formájában belecsavarja a pénzt. Űjabb varázsige, hókusz-pókusz, fellibben a szoknya, forog a eigányasszony, meggyullad a gyufaszál, elég ... elég a papír. Mert sok minden megfér egy bő szoknya alatt.;. Tudom, nevet az Olvasó. S kételkedik a történet valódiságában. De, mert igaz — én inkább azon csodálkozom, hogy a ma embere ilyen könnyen kinyitja a pénztárcáját. Meg a szekrényét Mert Fáni még mindig marad. Eszébe jut. hogy a hús nem elég a rossz szellem elűzéséhez. — A fiatal urak most adjanak egy-egy inget abba belecsavarom a húst ki teszem a keresztútra, s ide rossz szellem nem jön többet ... Mit gpndolnak, mi történt? Fáni mekapta az ingeket is! Csakhogy a rossz szellem mégis újra jelentkezett V-ék tanyáján, a hírnök pedig Fáni volt. — Hát itt van ni — hatolt be nagy sebbel-lóbbal, nem sokkal ezelőtt V-ókhez —, sajnos, it, kering a rossz szellem — sokat sejt- tető tekintettél közben az eget kémlelte. — Maga fiatalúr meg van átkozva — mondta az Imre nevű fiúnak. — Ez az átok anyára száll, ha nem adnak ezer fo- : rintot azonnal... A beteges asszony megijedi, a szekrényhez szaladt és remegő kézzel átadta a pénzt. Ezer forintot! Imrét is megvágita még két darab százassal, majd távozás előtt ráadásnak kért egy kendőt. V-né ment a szekrényhez, hogy kendőt válasszon, de Fáni leintette. — Tessék csak hagyni, majd én választok... És választott, három darabot, , meg autóbuszra még kért 30 fo- ! ránitot. Aztán igazán kedvesen köszönt el: — Februárra gyűjtsenek 800 forintot. Jövök érte ... Különben az átok fog. Mert én mondom, a rossz szellemek ..felvették d lábuk nyomát...” Még van más is Kamuion és környékén, húsz család hiszékenységét játszotta ki a többszörösen büntetett előéletű Makula Fáni. Megtörtént Gy. P.-ékkal a múlt év decemberében, hogy a 23 éves családfő tenyerét nyújtotta jóslásra. A jóslás eredményét talán sejti is már az olvasó: „meg vannak rontva.” És csak Fáni tudja eltüntetni a rossz szellemet. Csiri-bu-csiri-bár — 100 forintos elégetése, a legszebb tyúk a keresztútra, 200 forint jóslásdíj, meg egy kacsa. Megtetszett a jósnőnek, hát istenen? ... Ahogy történt, úgy írtam le, okulásért. Bár Páni mostanában nem megy vissza, V-ékhez sem kopogtat februárban a 800 forintért, mert az illetékes szervek most őt „varázsolták” el — de sosem tudja az ember: a rossz szellem könnyen megtámadhatja azokat, akik hisznek benne... Varga Tibor Viszonylag fiatal termelőszövetkezeteink gazdálkodásához, zökkenőmentes szervezeti életé- hez annyira szükséges a megmegújuló, jóindulattól, segítőkészségtől fűtött és a maga helyén elmondott bírálat, mint növénynek a kiadós nyári zápor a tikkasztó hőség idején. Nem lehet panaszunk: az elmúlt években sokat növekedett szövetkezeti parasztságunk öntudata. A közgyűlések, különböző összejövetelek idejének nagy részét már nem a vélt vagy jogos egyéni sérlemek, meg az „ezt hallottam, azt hallottam” szélnek eresztett kósza hírek, pletykák töltik ki, hanem megfontoltságról,' segítőszándékról tanúskodó észrevételek és javaslatok. A szövetkezeti gazdák többsége ugyanis megtanulta, megszokta már. hogy a kialakult, megszilárdult ügyrendben kihez forduljanak egyéni gondjaikkal, kéréseikkel, kiktől kaphatnak felelősségteljes választ, az igazságot fedő cáfolatot a feldobott kósza hírekre. Ez azonban csak az általános helyzet. Mert hiába cáfolódotl meg, igazolódott be már egy sor élet-, és munkakedvet fojtogató, rosszindulatú hír és pletyka az utóbbi években — megmaradtak, s újabbakkal szaporodtak a mindenről jól értesült, a mindent nagyon jól megokolni és megmagyarázni tudó hangadók. Élik is a világukat, mert néhány ezer vagy néhány tízezer forint elkallódásának. a kisebb- nagyobb felelősségű beosztásban levők botladozásának a híre jobban és tovább foglalkoztatja az agyat, a fantáziát, mint néhány- százezer forint terven felüli bevétel vagy az, hogy a vezető gárda szakszerű irányításával mennyit növekedett az utóbbi időben a közös vagyon, a jövedelem. Az ilyesmit magától érthetődé természetes dolognak könyvelik el a tudomásulvétel pillanatában. A kósza híreken azonban csemegéznek, s továbbterjesztik. Azt mondani sem kell, hogy minél tovább terjed, gyűrűzik egy mákszemnyi rossz hír is, annál képtelenebb nagyságúra válik, s valósággal rombolja az emberek élet- és munkakedvét. Most is szóvá tették, néhány zárszámadási és vezetőségválasztási közgyűlésen a hangadók meg-megújuló, hírkeltő rohamait. Ellenintézkedésről, ellentámadásról azonban nemigen esett szó. Egyszerűen tudomásul vették a közgyűlésen, hogy egyes embereknek vannak még ilyen gyengéik. Ahelyett, hogy a közgyűlésen is és esetenként máskor is kérnék a szövetkezet eredményes gazdálkodásán igyekvő, s elsősorban a kisebb- nagyobb sikereknek örülő szövetkezeti gazdákat, hogy még mielőtt tovább adnák a különböző megbízhatatlan forrásból szárnyra kelt hírt, győződjenek meg annak valódiságáról és az igazság, a megszégyenítés fegyverével. közösen szoktassák le káros szenvedélyükről a fecse- gőket. K I. Jogtanácsosunk válaszol Miként fizethető szülési és gyermekgondozási segély a tsz-ekhen Szerkesztőségünkhöz több olyan ható tovább, ha a munkaszerve- levél érkezett, amelyben arra | zeti egység vezetőjének igazolása kérnek választ, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nő; tagjai mikor kaphatnak szülési, | valamint gyermekgondozási se- í gélyt. A kérdésre ezúton válaszolunk. A betegség következtében keresőképtelenné vált tsz-tag jövedelemkiesésének pótlásáról — a jogszabály keretei között — az alapszabály rendelkezései szerint [ a vezetőség gondoskodik. A ke- | resőképtelen betegek, valamint a i szülő nők jövedelempótló jellegű j készpénzsegélyeit a tsz szociális ! alapjából kell fedezni. December hó 1. napja és a kö- ) vetkező év március hó 1. napja közötti időszakban csak akkor jár i szülési- és betegségi segély, ille- I tőleg a már megállapított segély ! csak abban az esetben folyósítFehér foltok — a bejáróknál A korábbi évek kiemelkedő fejlődése után kissé megtört a lendület a felnőtt-oktatásban, megyénk szervezett dolgozói között. Különösen az általános iskolai VIII osztályos alapműveltség megszerzésében mutatkozik visz- szaesés. Amíg például 1965-ben 748-an végezték el tanulmányaikat, a múlt esztendőben ez a szám 414-re csökkent. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Békés megyei szervezett dolgozók mintegy 40 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, főleg a bejáró dolgozók körében — igaz, közülük sokan már idősebbek —, akad még bőven pótolnivaló. A középiskolai végzettség megszerzésére törekvők, munkások és alkalmazottak száma évről | évre körülbelül azonos, mintegy ! 1500—2000 között van. Az esti j és levelező tagozatú egyetemeszerínt a segélyre jogosult részére ebben az időszakban is megfelelő munkát tudnának biztosítani. A segélyt pénzben havonta utólag kell fizetni. A mezőgazdasági termelőszövetkezet nőtagja gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben vagy a szülést megelőző 12 hónapban tsz-tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Az említett napok számításánál 10 munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni. A fentiekből tehát kitűnik, hogy a gyermekgondozási segélynél nem kell figyelembe venni a szülési segélynél meghatározott december hó 1. napja és a következő év március hó 1. napja közötti időszakot, vagyis a gyermekgondozási segély a jogszabályban előírt telté*'’?!- ^eirlétr esetén egész évben jár. Azonban nem folyósítható arra az időtartamra, amelyre a tsz nőtagja betegségi, szülési segélyben, illetőleg üzemi baleset alaoiá" ’cárken és főiskolákon 10 százalék- í talanítási segélyben részesült. kai többen szereztek diplomát, mint az előző esztendőben. Dr. Várnai Péter jogtanácsos Felvételre keresünk közgazdászt, belső ellenőrt Jelentkezés: a főkönyvelőnél. Továbbá gépészmérnököt műszaki osztályvezetői állásra. AUTÓMOTOR-SZERELŐT, KAROSSZÉRIA-LAKATOST, GÉPLAKATOST, ESZTERGÁLYOST, KÖSZÖRŰST, KÁRPITOST, AUTÓFÉNYEZŐT. Jelentkezés a főmérnöknél. MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS, GYULA 186791
