Békés Megyei Népújság, 1968. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1968-02-02 / 27. szám
W68. február Z.3 Péntek A kis újságolvasó A gyulai szakmunkástanuló intézet kollégiumában jártunk, megnéztük, mivel foglalkoznak, hogyan töltik délutánjaikat a tanulók. Ragyogó benyomást tett az otthonosan, hangulatosan berendezett klubszoba, ahol tv-t nézhetnek, kulturált körülmények között tölthetik szabad idejüket a jövendő szakemberei. Ezután az olvasószobába kukkantottunk be. Lenyűgöző élmény volt látni, hogy az ifjú szakmunkásgeneráció milyen buzgalommal búvárkodik a nyomtatott betűk kincsesbányájában. Könyvek, folyóiratok, újságok sorakoztak az asztalokon, de méginkább a kezekben. Megkérdeztük az egyik, legifjabb- nak kinéző, tejfölösképű legényt, milyen újságok járnak az intézetnek? — Népszabadság, Népújság, Szabad Föld, Ország-Világ, Film—Színház—Muzsika, Autómotor, Képes Sport, Képes Űj- *ág... — sorolja végig. — És melyiket olvasod leggyakrabban, legszívesebben? — kérdezünk egy élénk tekintetű, barna legénykét. — A Békés megyei Népújságot — robban ki a szó Forrás János elsőéves mezőgazdasági gépésztanulóból. Az „inkognitóban” levő újságíró magában elmosolyodik. Ha a jövő generációja ekképp vélekedik — nem lesz baj az előfizetők táborának gyarapodásával... —aj— Pironkodás nélkül vállalják as össsehasonlítást Megközelítették a világszínvonalat a békéscsabai Lenin Tsz termésátlagai Növekszik az igény az ipari és a mezőgazdasági termékek minősége és mennyisége iránt. Az ösz- szehasonlítási alap, a kívánt mérce a mind gyakrabban emlegetett világszínvonal. A mi iparunk és mezőgazdaságunk nem egyforma startvonalról indult egy sor fejlett országgal, ám tények sokasága bizonyítja, hogy hazánkban is fel tudnak zárkózni az adottságokat jól kihasználó gyárak és gazdaságok a világ élenjárói mögé. Ezt bizonyítja a békéscsabai Lenin Tsz példája is. Három év alatt megduplázódtak a termésátlagok A Lenin Tsz 1964. január elsejére alakult ki a jelenlegi 5 ezer- holdas gazdasággá, 3 kisebb szövetkezet egyesülése révén. Azt mondani sem kell, hogy megnövelt számú szakemberrel, a gazdálkodás szerkezetének, irányításának átszervezésével, javításával láttak hozzá az új nagy feladatokhoz, amelyek megoldásával egyben bizonyítaniuk is kellett a kétkedőknek az egyesülés hatékonyságát, előnyeit. Az indulási I alap nagyon alacsony volt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. Búzából 10,5, árpából 15, kukoricából 19, cukorrépából 60 mázsa körüli volt az átlagtermés. Ezzel szemben az egyesülés negyédik évében, vagy- . is tavaly, búzából 21,5, takartőállomány a fajtától függően 19 és 25 ezer között váltakozik holdanként, s a termés zömét géppel takarítják be. A cukorrépa talajának előkészítése minden évben még a nyár mánygabonából 20,8, kukoricából i folyamán megkezdődik az elen- (morzsoltan) 27,13, cukorrépából! gedhetetlen tarlóhántással, keve223,5 mázsát takarítottak be holdanként. A világszínvonalhoz hasonlítva s hektáronként számolva búzából 34,7 mázsát értek el, annak ellenére, hogy 320 holdon átlag 4—5 mázsával csökkentette a belvíz a termést. Hektáronkénti 60 mázsás kukorica átlagtermésük is súrolja a világszínvonalat. Ennél sokkal magasabb búza- és kukoricatermést nem túl sok gazdaság ért el a világon, jóval kevesebbet viszont több ezer is. Az ugrásszerű emelkedés „titkai" Általában valamilyen titokzatos termelési eljárásokat sejt az ember a termésátlagok megduplázódása mögött. Nincsenek ilyenek a békéscsabai Lenin Tsz-ben. Csupán arról van szó, hogy következetesen alkalmazták az elmúlt négy év alatt a már ismert agrotechnikai eljárásokat, s kiegészítették, tökéletesítették azokat sarőszántással és az őszi mélyszántással. Holdanként általában 200 —250 mázsa szerves és 4—4,5 mázsa vegyes műtrágyát adagolnak főleg alapként. Tavasszal az egye- lés után holdanként 50-—60 kiló műtrágyát kultivátoroznak a cukorrépa sorközök talajába. Az állattenyésztés hozamaiból még csak a tojás emelkedik ki Nem volna kerek egész ez az írás, ha nem szólnánk néhány szót arról, hogy milyen hatással van az ugrásszerűen megnöveke- | dett takarmánytermés az állatál- p lomány számának és hozamainak : emelkedésére. A sertésállományt I jelentősen csökkentették az elmúlt I négy év alatt az üzembe állított 1 baromfikombinát nagy menny.isé- S gű t.akarmányigénye miatt. A le- | csökkentett sertésállományban j azonban még nem következett be | a szükséges minőségi és gazdasáÉrdekes gazdaságpolitikai és műszaki előadások Elkészült a MTESZ megyei szervezeteinek februári munkaprogramja A Műszaki és Természettudo-1 ipari Műszaki Egyesület megyei | mányi Egyesületek Szövetsége me- j szervezetének rendezésében a gyei s^rvezeteinek. februári mun- Kner Nyomda gyomai üzemében a monotype gépeik üzemeltetéséját és masok kísérleteivel, tapasz- ' gossági változás. Pillanatnyilag a talataival. íme a búzatermés je- sertéstenyésztés képezi a szövetlen tős növekedésének néhány té- j kezetben a leggyengébb pontot. nyezoje. Äfe, Szigorú ragaszkodás a jó azonban már hozzáláttak az észleli, hibák kijavításához. A tehekaprogramja a minap készült el Február 2-án Békéscsabán, a Technika Házában az Állatorvosok Társaságának szaküléssel egybekötött klubestjét rendezik meg. Február 6-án, délelőtt 9 órakor alakul meg a megye 14. tudományos szervezete: a Bolyai János Matematikai Társulat. Az alakuló ülésen dr. Hajós György akadémikus és Szép Ernő egyetemi tanár tart előadást. Február 8-án a Szilikátipari Tudományos Egyesület rendezésében az Orosházi Üveggyárban Szűcs Gábor tájékoztatja hallgatóit a gazdaságirányítás új rendszeréről. Érdekesnek ígérkeznek a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Szervezetének rendezvényei. Ennek keretében február 12-én a Gyulai Harisnyagyárban Braun Ferenc a hálóharisnya Bats DH- gópen való készítéséről tájékoztatja a megjelenteket. Február 13-án a Férfifehérneműgyár békéscsabai gyárában Molnár Dezső Tervezés, programozás, a gyártás kapcsolata, a bérgazdálkodás új formái, lehetőségei az új gazdasági mechanizmusban címmel tart előadást, a Békéscsabai Patyolat Vállalatnál viszont a textiltisztító ipar szezonális problémáiról László György előadása hangzik el. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület szervezetének rendezésében február 16-án Békéscsabán, a Technika Házában Schrödling Frigyes a nagy méretarányú fotótérképek geodéziai előkészítésével és fotogrammetriai feldolgozásával kapcsolatos tapasztalatokkal ismerteti meg hallgatóit. Ugyancsak ezen a napon, a Pamuttextilművek mező- berényi szövőgyárában Török György és Kóta Ferenc A művezetők feladata az üzemköltség gazdálkodásában című előadása hangzik el. A Papír- és Nyomdáról és karbantartásáról hallha- nak előadást az érdeklődők, míg ugyanezen a napon a Békéscsabai Kötöttárugyárban Adamik Kálmán Az üzemfejlesztés problémái című előadására kerül sor. Érdekesnek és tanulságosnak ígérkezik a Szilikátipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének február 23-i rendezvénye. Ennek keretében Békéscsabán, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál Kóti Imre a kazánüzemek és körkemencék gáz fűtőanyagra való átállításáról tájékoztatja a hallgatóságot. Az Országos Erdészeti Egyesület Gyulán, az erdőgazdaságban szervez előadást február 27-én. Ezen Sáss János, az idei tervek gazdaságossági, részesedési, fejlesztési és anyagi ösztönzőinek vonatkozásairól tart előadást. Az Építőipari Tudományos Egyesület szervezetének rendezésében Békéscsabán, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat tanácstermében ugyancsak ezen a napon dr. Ferenc Attila A vállalatok önállósága és a vállalaton belüli termelőegységek hatásköre című előadása hangzik el. talajelőkészítéshez, a lehető : nészettől a szaporulat a legíonto- legjobb minőségű magágyhoz, az követelmény, mert a négy j évvel ezelőtti 300 helyett évente \ 500—520 hízott marhát értékesítene^. Természetesen nem közöm- j bős a tejtermelés sem, amit bizo- i nyit az, hogy a tehenenkénti évi I hozam 5—600 literrel növekedett az utóbbi időben. Ám még így is messze van az elérhetőtől, a szükséges mércétől. Viszont a 40 ezer tojótyúk tojáshozamát pirulás nélkül hasonlítják össze a világ hasonló számú tyúkot tartó gazdaságaival. A tyúkomként! múlt évi tojáshozam is 250 volt a Lenin Tsz-ben, annak ellenére, hogy az állomány egy része éppen a termelési főszezonban, vagyis az ősz folyamán betegedett meg. Ráadásul egy tojás előállításához 17,8 deka takarmányt használnak fel, e darabonkénti önköltsége nem éri el az egy forintot. Mindezek után nem mulasztottuk el megkérdezni, hogy az elmúlt négy év változásai hogyan hatottak a szövetkezeti gazdálkodás egyik fő céljára, az ott dolgozó emberek jövedelmének növekedésére. A válasz rövid és sokatmondó volt: hétezer forinttal növekedett dolgozó tagonként a jövedelem, vagyis az elmúlt évi gazdálkodás eredményeként átlagosan 20 ezer 600 forint jutott. Ehhez minden szószaporítás nélkül elég annyit mondani: csak így tovább, s egyik-másik termelési ágban egy kicsit még jobban. Kukk Imre időbeni vetéshez és betakarításhoz. O A lehetőséghez képest igyekeztek növelni a búzára adagolt hatóanyagot, amely a négy évvel ezelőtti 2,5—3 mázsa helyett az idén már eléri az 5,5 mázsa vegyes műtrágyát holdanként. O A jó előveteményék után kétszer is vetnek búzát, s a vetésterület szükség szerinti 80— 90 százalékának vegyszeres gyomirtása, teljes fej- és levéltrágyázása mellett elengedhetetlen a tavaszi talaj levegőztetés, küllőska- pával vagy fogassal. Kukoricából még csali nem is jugoszláv hibridet vetnek általában. Az idén is martonvásári fajta lesz 800 holdon a 900 holdas vetésterületből. Ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a kukorica őszi mélyszántásba kerüljön. Biztos, ami biztos, tavaly „idegen” traktorokat is igénybe vettek ehhez a szép -számú saját traktoruk mellé. A kukorica holdanként! műtrágyaadagja 7—8 mázsa, amit részben a nyári és az őszi talaj- művelés idején, részben (kb. 1,5 mázsát) a vetéssel egyidőben a kukoricasorokba adagolnak. A vetésterület zömére leginkább kétéves hatású gyomirtó vegyszert permeteznek ki, s a második évben szükség esetén dikonirtoznak. A kukorica általában két-három gépi és egy kézi kapálást kap. A Három szövetkezetben cirok-kísérlet — Területi kukorica-termesztési tanácskozás A Dél-Békés megyei Termelő-1 folytatnak. Így választják ki azt és magyar hibrid kukoricafajtászövetkezetek Területi Szövetsége 1- a fajtát, amelyik körülményeik ebben az esztendőben programjá- | között — a mezőkovácsházi és ba vette a növénytermesztés ho- j orosházi járásban — leggazdasá- zamainak további növelését. Ezért! gosabban termeszthető, három termelőszövetkezetben aj A tsz-szövetség már eddig is Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísér- több figyelemreméltó erőfeszítést leti Intézet segítségével cirokter- [ tett a kukoricatermesztés színvo- mesztési kísérletet szerveznek. A J nalának fejlesztésére. Ebben az különféle fajtájú cirokból kis- és! esztendőben üzemi méretekben nagyparcellákon megfigyeléseket j egyszeres keresztezése jugoszláv kát vetnék. Tekintette] arra, hogy a nagy terméshozamról elismert új kukoricafajták termesztése a hagyományoktól eltérő tápanyagutánpótlást és gondosságot követel, a déli tsz-szövetség elhatározta egy kukoricatermesztési tanácskozás — későbbi időpontban való — összehívását. Asszonyok romániai kirándulása Békés megye három járásában már többször elhangzott olyan kívánság az asszonyok, nődolgozók részéről, hogy a nőtanács szervezzen több külföldi kirándulást, főleg a szomszédos országokba. hogy jobban megismerjék az ottani nők életét. A nemzetközi nőnap alkalmából a mezőkovácsházi járásból 50- en, a szarvasi és orosházi járásból 30—30 asszony látogat majd el a romániai Nagyszalontára kétnapos kirándulásra. Hasonló kirándulásokat terveznek más járásokból is, mivel igen nagy az érdeklődés az ilyen tapasztalatcserék iránt megyénk asszonyai és lányai körében. Nyolcmillió forintot osztottak kevermesen A kevermesi Lenin Termelőszövetkezet évről évre jobb eredményt ért el, s az 1967-es évet is jól zárta, ezt igazolja, hogy egy munkaegység 47 forintot ér. A községben már hagyomány, hogy a tagság járandóságát a helyi takarékszövetkezet útján fizetik ki. A takarékszövetkezet vezetőjére, Bera Bálintra és kél munkatársára nem kis feladat hárult az idén, amikor összesen nyolcmillió forintot kellett kifizetni. Mindhárman igen gondosan készítették elő, s a tsz üzemegységeinek bérszámfejtőivel előre ta- sakolták a tagságnak járó pénzt. Ennek eredménye lett, hogy simán, gördülékenyen zajlott le a kifizetés. K. G. Vagánykodók Egyik vasárnap éjjel szokatlan zajra ébredtek fel Mezőhegyesen a főutca lakói. Záróra volt a helyi vendéglőben, s égy kissé kapatos társaság zajongott. ordítozott, biztatgatva egymást. A kiabálást már megszokták az utca lakói, hiszen jónéhányszor előfordult, hogy a későn haza- tántorgó részegek megbontották az éjszaka csendjét. Most azonban furcsa puffanások, csattanások is belevegyültek a zajba. Hat fiatalember vagánykodásból abban „vetélkedett”, hogy ki tud nagyobbat dobni, ki veri le hamarább a neoncsöveket a fényes főutcán. Némelyiknek sikerült is és ezt nagy ovációval fogadták a többiek. Erre lett figyelmes a helyi rendőrőrs, s a vagánykodók ezúttal póruljártak. Lefülelték őket. Felelősségre vonásuk bizonyára nem is marad el, hitben a kár nem csekély, mintegy: 2000 forint. Az ilyen esetek sajnos, előfordulnak máshol is, s méltán fei- háboritják azokat, akik minden igyekezetükkel segítik a város vagy község szépítését, csinosítását. És felháborítanak minden becsületesen gondolkodó embert. A példás büntetés reméljük, nem marad cl most, és más hasonló esetben sem. K. J.
