Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
W68. Január 14. s Vasárnap 4 törvényesség szellemében Zárszámadási közgyűlésre hívták pénteken délelőtt a szövetkezeti gazdákat a mezőkovácsházi Rákóczi Xsz-ben. Készen volt a zárszámadás, szerettek volna minél hamarább túlleni a gazdálkodás eredményeinek ismertetésén, jóváhagyásán, a tagok 1967. évi munkája után járó kereset elszámolásán. A közgyűlésre meghívót küldtek, melyben a kezdési időpontot délelőtt 9 órában jelölték meg. Délelőtt 11 órakor a kétharmados minőségi többséghez még öt gazda jelenléte hiányzott. Sztanojev Rudolf tsz-elnök nem volt éppen irigylésre méltó helyzetben. Az emberek ugyanis a minőségi többség hiánya ellenére szerették volna megszavazni a zárszámadást. Csakhogy a távolmaradt öt ember miatt erre 1968. január 12-én nem kerülhetett sor. A tsz-törvényt, amely a határozatképes közgyűlésekhez kétharmados többség jelenlétét írja elő, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha történetesen a kétharmados többség nélkül tartották volna meg a közgyűlést, akkor a törvényesség betartásának elmulasztásáért a járási tanács vb hatályon kívül helyezi a hozott határozatot és utasította volna a tsz vezetőségét a törvényes keretek mindenkori betartására. Ez azért is így szükséges, mert a törvényesség, vagyis a kétharmados többség nélkül j megtartott közgyűlés határozata nem tekinthető mindenkire nézve kötelező érvénnyel. A tsz-ek önálló, nagyobb felelősséggel járó gazdálkodásában — mivel szövetkezetről lévén szó —, a közgyűlési döntések meghozatalához a gazdák kétharmadának jelenléte szükséges. Ezt a rendelkezést a szövetkezetek érdekében fogalmazták törvénybe azért, hogy a tsz-t alkotó emberek kétharmadának jelenlétében születhessenek olyan döntések, melyek a szövetkezet egészét érintik. A mezőkovácsházi Rákóczi Tsz-ben ennek a törvényességnek szereztek érvényt, amikor elnapolták a közgyűlést. Ha a törvényesség ilyen és ennyire szigorú betartása, értelmezése jellemzi a gazdaságirányítás új rendszerében a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz működését, akkor a jövőben itt nem fordulhat elő törvénysértés. —sik. Túlteljesítette 1967. évi tervét a békéscsabai vasöntöde Készül a zárszámadás Kaszaperen A zárszámadás nagy munkája közben találtuk a kaszaperi Lenin Tsz vezető és könyvelő gárdáját. Nem voltak valami derűs hangulatban. Azért, mert... de ennek okát hadd mondják el ők. — Előreláthatólag január 18-án meg tudjuk tartani a zárszámadási közgyűlést, annyira előrehaladtunk már a számadással — mondta bevezetőül az elnök. Ami az eredményeket illeti, any- nyit: csak éppen-éppen tudjuk biztosítani a tervezett szintet Azért, mert az elmúlt évben 509 hold kenyérgabonánk szenvedett 40—50 százalékos veszteséget a belvíz miatt. A kukoricát is csak nagyon késve, június elején tudtuk elvetni, azt se mind, mert 200 holdra egyáltalán nem tudtunk rámenni se fogattal, se gépekkel. Hogy még nagyobb fegyen a veszteségünk, jókora jégeső pásztázta végig növényeink nagy részét. A hatalmas kárt csak mérsékelni tudta néhány növényfajta kiváló termésátlaga. A 186 hold hagymánk rekordmennyiséget, átlagosan 130 mázsát termett holdanként, ugyanígy többletbevételhez jutottunk dughagymából, cukorrépából és cirokból. Ezek együtt Kissé gondterhelten, de nem borúlátóan nyilatkozott az el- k nők. Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéje 106,8 százalékra teljesítette 1967. évi tervét. A meghatározott program szerint, határidőre készítette el a szükséges öntvényeket és úgy biztosította az erőművek zavartalan üzemeltetését. A selejt több mint egy százalékkal kevesebb volt a megtűrtnél, ami elsősorban az öntőbrigád érdeme, melynek minden tagja egyénileg 100 százalékon felül teljesítette tervét. A brigádban kiemelkedő eredményt ért el Heitler József, Lakatos Gábor és Budás Imre, a magkészítők- I nél pedig Jász József, Nagy I Imréné és Nagy' Márton. fiiven külföldi látogató a közgazdasági egyetemen A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1948-tól, az intézmény megalakulása óta, tanulnak külföldi hallgatók. Kezdetben mindössze hárman voltak, számuk idővel egyre nőtt; az idén már félszáz külföldi hallgató tanul az egyetemen. A fiatalok zöme államközi megállapodások — kultűrcsere-egyezmények alapján, vagy társadalmi szervek, így többek között a DÍVSZ közvetítése útján — érkeztek hazánkba. (MTI) Horthy ezért három éve még térdenállva rebegett volna köszönetét, de most már kevesli. Külpolitikai bonyodalmakra hivatkozik, s aztán arra, hogy ha IV. Károly visszaülne a trónra, ismét kitörne a forradalom, amelyet olyan nehezen lehetett megfékezni. Végül is egyórás vita után a király távozik. Ígéretet tesz, hogy azonnal elhagyja az országot. A király távozása után Horthy a számysegédi szobába siet. Ott összegyűlt már Gömbös Gyula, Toókos Gyula, gróf Teleki Sándor, Rantzenberger Jenő, a két Görgey szárnysegéd, Prónay, Ostenburg. Magasházy halálra- váltan magyarázza, hogyan kellett neki a királyt fogadni és kalauzolni a kormányzóhoz. Az urak vérmérsékletük és pártállásuk szerint nyilatkoznak. Ostenburg például kijelenti, hogy nem lett volna szabad a királyt visszaküldeni. Prónay viszont a . Pármákat szidja, a Habsburgok rokonait, kaszárnyái stílusban. Ügy gondolja, a Pármák felelősek azért, hogy IV. Károly „hazatérni” merészkedett. Horthy először Prónayt és Os- enburgot szólítja magához. — Jó, hogy itt vagyl.k... És aztán a dolgozószobájában. kiállott izgalmaktól egy kissé még remegve, de diadalmas mosollyal meséli: — Mondhatom nektek, életem legnehezebb percei a maiak voltak. Ti nem is képzelitek, hogy mit kellett nekem szenvednem, amikor őfelségét, koronás királyunkat, akinek én helytartója vagyok, rá kellett vennem és neki térdenállva könyörögnöm, hogy hagyja el mielőbb saját országát, mert ittmaradása végzetessé válhatik őreá, de azon túl a nemzetre, de mindnyájunkra is. Ti nem tudjátok, mit szenvedtem én. amikor királyomnak azt kellett mondanom: „Um Gottes Willen, Majestät zurück, mit Hilfe Gottes nur zurük in die Schweiz, bevor es zu spät ist und die Mächte ihre höchste Anwesenheti in Budapest erfahren”. (Vagyis: Felség, az isten szerelmére, térjen vissza Svájcba, isten segítségével térjen vissza, mielőtt még nem késő, mielőtt a hatalmak felséged budapesti tartózkodásáról tudomást szereznek). Horthy könnyezik. Ez már az edzett Prónaynak is sok. Ezt jegyzi fel naplójában: „Midőn Horthyt így magam előtt beszélni hallottam, akiből ámbár i' i- dozva és dadogva áradt a szó — önkéntelenül nevettem bensőleg, mert Othello jutott eszembe. Talán hasonló, de csak megközelítő bőbeszédűséggel magyarázhatta szerelmét Desdemoná- nak, akit később megfojtott. Mint már többször, ismét egy groteszk benyomást gyakorolt reám, mint egy olyan, aki alibit keresett ennek igazolására”. (Folytatjuk) fc gassuk csak néhány percig a diktálást: — Foris Béla 45 317, ifjú Csányi Mihály 34 332, ifjú Bulla János 47 800, Matveika József 41 700 forint... Ebben a szobában hallottuk, szövetkezetünket. Az állattenyésztés hozama a tervezett alatt maradt, takarmányozási gondok miatt. Csupán tejből s a 3 ezer pulyka- és a 3 ezer tyúkállomány tojástermeléséből jutottunk többletbevételhez. Röviden szólva, eléggé nagy üggyel-bajjal tudtuk összerakosgatni a múlt évre tervezett 13,3 millió forintos jövedelmet. — Idestova nyolcadik éve dolgozom a termelőszövetkezet köti' velősében, de még ilyen sok gondot nem okozott egyetlen zárszámadás sem — mondja Bánfi Mihály főkönyvelő. A tervezett jövedelmet, ami átszámítva munkaegységenként, 50 forint értéknek felel meg — ugyanis nálunk készpénzfizetés van —r, csak úgy tudtuk biztosítani, hogy beleszámíthattuk a múlt évi bevételbe az ez év január elején értékesített 110 hízott sertést, 24 hízott marhát és 1100 pulykát. Az ezekért kapott 530 ezer forint hiányzott volna a végelszámolásnál járó jelentős összegből. E nyilatkozatok után nyitottunk ki mennyit keresett. adatokat egyeztették. Ezek az adatok a szövetkezeti gazdák múlt évi keresetét rögzítik. Hall— Milyen munkával és hanyad- magukkal keresték ezt a nagy összeget — kíváncsiskodtunk. — Ifjú Csányi Mihály kivételével a többiek a növénvtermesz- tésben dolgoztak, leginkább másodmagukkal, azaz feleségeikkel. — Általában mindenki ilyen jól keresett? — Akadnak kivételek. szerencsére nagyon kevesen, akik harmadennyit kerestek, például Jantyik Kálmán és felesége mindössze tízezer forintot egész évben, a hatvan év körüli özv. Bozsó An- talné egymaga is túltett kettőjükön: 12 ezer forint évi keresetével. Olyan beszédes példa volt ez, amihez nem kell többet kérdezősködni k minden hozzáfűzés nélkü’ érthető. K. I. Sokmillió számot rögzítettek az összeadó géppel, amit — hiánycikk lévén — kölcsönkértek a zárszámadás idejére. Fotó: Demény mintegy másfél millió forint tér- be néhány szobába hallgatózni és ven felüli bevételhez juttatták fényképezni. Mag Györgyné és Péli Mihályné tagelszámolók az
