Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

1968. január l1!, 4 Szerda Ahol a mártírok emlékét megbecsülik Nagykamaráson a munkásmoz­galomban sokan részt vettek és mai is híven ápolják a hagyomá- nyokat. A két évvel ezelőtt épült új művelődési otthon Nagykama­rás mártírhalált halt kommunis­ta szülöttjének, Bojtos Sándornak a nevét vette fel. Az iskola úttörőcsapata és a KISZ-szervezet Ságvári Endre, a hŐ6 kommunista nevét viseli. A földalatti mozgalmat, az ifjúság vezetését az ő útmutatása alap­ján irányították a község kommu­nistái. Többek között Bojtos Sán­dor, Dékány András, Czinege Já­nos, ifj. Dékány András és Pelle András, összekötőjük pedig Deák Lívia volt, aki ma a fővárosban él és az V. kerületi MSZMP-bdzott- ság titkára. A nagykamarásialdeal most is tartja a kapcsolatot, s a KISZ, valamint az úttörőcsapat a jelentősebb községi eseményekre meghívja. Az elmúlt év decembereben két tsz egyesült, s szintén Ságvári Endre nevél viseli. A tsz elnöke Czinege János lett, aki maga is aktív tagja volt és ma is tevé­kenyen részt vesz a munkásmoz­galomban. Az elnök elmondotta, KISZ tagkönyvkiasztó gyűlések a mezökovácsházi hogy a politikai életet továbbfej­lesztik az egyesült szövetkezet­ben. Különös gondot fordítanak a 45 tagú KISZ-alapszervezet fia­taljainak nevelésére, hogy később ezáltal biztosítsák a pártalapszer- vezet utánpótlását. A gazdasági fejlődésről elmon­dottá, hogy a sertéstenyésztést korszerűvé teszik, s erre 12 millió forintot ruháznak be. Későbbi távlati tervük a korszerű állatte­nyésztés megvalósítása. Tervezik a szocialista brigádok megalakítá­sát is a gépcsoportnál, az állatte­nyésztésben és más munkaterüle­ten. Az egyesülő összejövetelen 800 tsz-tag jelent meg, s a részt­vevők kifejtették véleményüket: helyesnek tartották, mert látják, hogy' a termelőszövetkezet további fejlődése csak így lesz igazán biz­tosítva. Kovács Gábor Ha a gong megszólal, kezdődik a csapolás Már készek a formaszek­rények. A grafittal, szénporral, és más segédanyagokkal kevert homokban kialakított üregbe ha­marosan izzó, folyékony vasat öntenek, ami aztán ott — lehűl­ve — valamilyen gépalkatrésszé merevedik. Neuhauser János mű­vezető sorolja is: — Azokban a szekrényekben — mutatja — a Tiszapalkohyai Erő­műnek szénőrlő kalapácsok, a mellette levőkben az Orosházi Gépjavító Állomásnak kukorica- kombá j n-alkatrészek... Van legalább 10 féle kisebb- nagyobb szekrény, ami a laikus­nak valamilyen titkot sejtet. Már csak egy kis rendezgetés marad hátra, s ha a gong megszólal, kezdődik a csapolás. Az emberek csendben várakoznak, kis csopor­tokba verődve beszélgetnek. Fá­radtság látszik rajtuk. Az olvasztókemencénél Maczák János kúpoló szorgoskodik. Meg­1 van az ideje, amikor a csapot ki- 1 szénőrlő kalapácsok készülnek, a nyithatja. Még várná kell. A nyi- | további csapölás pedig a gépal­A sebészet harca az érelzáródásokkal járásban Az elmúlt hetekben nagy ese­ményre készültek a mezőkovács­házi járás ifjúkommunistói. Meg­kezdődött az új tagkönyvek ki­osztása, és az ezzel kapcsolatos gyűlések sorozata. Az elmúlt hé­ten kilenc alapszervezetnél tar­tottak gyűlést. Ezeken az össze­jöveteleken megbeszélték az 1968. évi akcióprogramot is. Igen jól sikerült a magyar- dombegyházi KISZ-vezetőSég ál­tal szervezett taggyűlés, melyen megjelentek a helyi tanács és a tsz képviselői is, s külön öröm, hogy a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium bejáró diákjai szin­tén nagy létszámmal képviseltet­ték magukat. A taggyűlésen Pécskai Károly KISZ-titkár ismertette az 1968. évi akcióprogramot, melyet szé­les körű vita követett. A fiatalok főleg a kulturális, sport- és ter­melési kérdésekkel foglalkoztak hozzászólásaikban. A vita után Vlocskó Mihály, a községi tanács vb-elnöke részletesen tájékoztat­ta a fiatalokat a község 1968-as fejlesztési terveiről. Felhívta őket arra, hogy ezt a munkát is még aktívabban segítsék. A beszámo­lót nagy érdeklődéssel fogadták a részvevők. Az érsebészet az elmúlt év tized folyamán a korábbinál sok kai nagyobb erőved az érelmeszesedése« érelzáródá­sok műtéti gyógyításával. Eleinte sikereket értek el mesterséges artériák alkalmazásával az elzá­ródott erek helyén, de csakhamar megmutatkozott, hogy ez koránt­sem minden esetben követhető módszer: a véraIvadék okozta el­záródás a mesterséges erekben is gyakran fellépett. A vérrögök által előidézett ér­elzáródások x-endszerint a test alsó felének érelmeszesedésével függnek össze. Az esetek mintegy 50 százaléka a combokban, a térdhajlatig futó legnagyobb vér­edényekben lép fel; 25 százaléka a lábszárakban és ugyancsak 25 százaléka a medencetáj nagy ereiben, amelyekből a lábak vér­edényei leágaznak. A láb vérellá­tásának zavarai a végtagok használata közben kezdenek mu­tatkozni: a beteg bizonyos út megtétele után kénytelen meg­állni, s ennek az útnak a hossza idővel egyre csökken. Később fekélyek lépnek fel a lábfejen, melyek gyógyíthatatlan szövet- roncsolódással járnak, s végül el­kerülhetetlenné teszik az ampu- tációt. Az új műtéti eljárások, ha magára az érelmeszesedésre nin­csenek is hatással, a vérpályák járhatóvá tételével megmentik a végtagot. A medencében fellépett eizáró­az volításával, akár új mesterséges érszakasz beépítésével érik el foglalkozott | céljukat. Megállapították, hogy i mindkét módszer esetében a be­tegek kétharmadánál két év múl­va is járhatók voltak az operált érszakaszok. Még kedvezőbbek a lábon végzett műtétek eredmé- í nyei, de csak akkor, ha a vér­rögöt eltávolították; ellenkező esetben a mesterséges erek ismét j elzáródtak. Bebizonyosodott az j is, hogy az olyan műtétek után, I amelyek során a természetes vér- [ edényt a vérrög eltávolítása után a beteg saját szövetéből készült sziláid darabkával kibővítették (hogy később a seb behegedése ; miatt ne lépjen fel zsugorodás), az operált erek 83 százaléka négy év múlva is átbocsátotta a vér­áramot. Eldugult ereken azonban csak akkor végezhetnek műtéte­ket ha a beteg általános állapota megengedi. Az érsebészet fejlődése tette lehetővé az úgynevezett szimpa- tektómda nevű műtét élvégzését j is. Lényege az, hogy eltávolítják j az erek összeszűkülését vezérlő szimpatikus idegrendszeriek az operált véredénnyel összefüggő csomóit; ily módon elérhető az erek tartós kitágítása. A lábszár erezetét vezérlő idegcsomóc&kák a gerincoszlop ágyéki táján he­lyezkednek el; eltávolításuk csak lőtt ajtón bevág a hideg, ami a meleggel ott keveredik körülötte. Huzat. van. — Nem szokott megbetegedni? | — kérdezem tőle. Kényszeredetten mosolyog: — Sajnos, izületes vagyok. Itt dolgozom már 1953-tól. — Mi segítene? — Cáak egy korszerű öntöde. Űeffl könnyű sem a tél, sem a nyár. Ember a talpán, aki meg­állja a helyét. Könnyű munka senki számára nincs, sem olyan kereset, amiért nem dolgozik meg. Mégis hogyan lehetséges, hogy a legtöbben 10—15 éve itt vannak? Oláh György. ' a pártszervezet titkára úgy tartja, hogy aki meg­próbálta és nem ment neki, az elbúcsúzott Aki maradt, nem kí­vánkozott el többé. Erdős Antal csoportvezető így indokol: — Ez alkotás. Valami különös belső izgalmat okoz nap mint nap az öntőnek: vajon hogy is sikerült az a munkadarab, amit ő formált meg? — És milyen változást jelent itt a gazdasági reform? Látom, kissé meglepi a kérdés, de azért nem marad adós a vá­lasszal. — Hát kérem, dolgozni kell. ■Jobban, mint eddig. Ez a lényeg. — Történt valamilyen kedés? — A legfontosabb követelmény a minőség. Azelőtt, aki 110 szá­zalékos teljesítményt élt el, an­nak, azt normakarbanlartássa! 100 százaléknak írták elő. Kezd­hette újra ..feltornászni” magát néhány százalékkal, ha bírta. Mit tehetett mást, egy-egy műveletet kihagyott, hogy időt nyerjen. Most akár 120 százalékot is tel­jesíthet valaki, megkapja az utá­na járó munkabért, ha a selejtje nem több a megtűrtnél. — Mit jelent ez a keresetben? — fordulok Neuhauser János mű­vezetőhöz. — Általában igyekeznek ki­használni a lehetőséget. A jó ön­tő most szép összeget kap, egye­sek még a csoportvezetőjüket is elhagyják. Az emberek számol­nak és fizetéskor — 10—20 forint katrészek alapanyagát adja. Az öntés sorrendjét tehát ez hatá- | i'ozza meg. Egy-egy tégelyt ketten visznek a formaszekrényhez. Száz kiló de olyan gyorsan és könnyen mo­zognak vele ezek a jó izomzatú, szikár emberek, mintha nem len­ne súly a kezükben. Mondja is Budás Imre öntő: — Naponta leadjuk a „felesle­get”. Nem is haj. Csak az érthe­tetlen, hogy miért nem vezetik be nálunk is a 44 órás munkahetet. Ebbe a beszélgetésbe még né­hányban bekapcsolódnak azok kö­zül, akik az öntésnél éppen nem kerülnek sorra. Belátják, hogy a munkaidő csökkentése a terme1!és kárára nem valósítható meg Sze­rintük azonban lehetőség volna olyan műszaki fejlesztésre, ami meggyorsítaná a termelést, s eh­hez valamit még ők is hozzá tud­nának adni. Címezzük a javaslatot talán az Erőműjavító és Karbantartó Vál­lalatnak, amelyhez az ..öntöde tartozik. Ez O kérdés foglalkoztatja leginkább az öntőket, különösen, amióta néhány helyen már beve- .1 zették a 44 órás munkahetet vagy . legalábbis előkésziilnek rá. Es , van még valami: kevés a segéd­munkás, ami hátráltatja a terme­lést. Neuhauser János mondja: — Pedig még a 7 forint 20 fil- intéz- lér órabért is megkaphatják, ami t — teljesítménnyel — felmegy né­ha 9 forintra. Máskülönben az öntök nem pa­naszkodnak. Egy kicsit tartottak az árrendezéstől, de úgy látják, hogy a háztartásban nem jelent hátrányt. Varga József öntő meg is jegyzi: — Én például nagyon szeretem a sajtos makarónit. A feleségem mondja, hogy a sajt (10 deka) 50 fillérrei olcsóbb lett. A fiamnak Tibi csokoládé a kedvence, ami­nek 5 forintról 4 forint 80 fillérre csökkent az ára. Heitler József, akit — bár meg í csak négy venegynéhány éves, de annyinak sem látszik — az öntök ! „öregének” és a szakma mesteré- ‘ j nek neveznek, csak azt kifogásol- [ ja, hogy a harmadosztályú kávé I drágább lett. Most majd bútort ! akar ' venni, lengyel rekamiét és A jól sikerült taggyűlés utána fiatalok közös tánccal tették han- das?k műteb fogyitasanak .. gulatosabbá összejövetelüket. t eredményei a ltalaban jók, a ur Szikszói Ferenc | az elzáródást okozó vérrög élta­Csehszlovák Műszaki Hét — Ipari kiállítás — Műszaki filmbemutató Budapesten nagyobb műtét segítségével lehet- j szentét jele. Egy-egy öntő és se­('1 téréssel — előre tudják, hogy j Ügy hallotta, hogy megma mi jár nekik. De ez így is van - - — rendjén. Nem érezheti magát sen­ki megkárosítva. — Ilyen munkánál persze az egyéni „rezsi” sem kicsi. Mert enni kell... — Meg inni — .veti közbe a művezető. — Igen nagy a szer­vezet folyadékvesztesége. Meg a gáz is... Munka után leginkább sört iszunk, persze a tisztesség határáig. Megszólal a gong, a ké­Január 22-e és 27-e között Bu­dapesten, a Technika Házában Csehszlovák Műszaki Hetet ren­deznek. Ebből az alkalomból csehszlovák ipari kiállítás nyílik meg, amelyen a csehszlovák ipar korszerű termékeit mutatják be u látogatóknak. A műszaki fejlesztési hét alatt a csehszlovák szakemberek mint­egy hatvan termékismertető és technológiai tárgyú műszaki elő­adást tartanak. Az előadások részben magyar nyelven hangza­nak el, az idegen nyelven el­hangzó előadásokat pedig tolmá­csolják. A részvevők az előadá­sok magyar nyelvű fordítását a helyszínen kézhez kapják. A műszaki hét keretében, ja­nuár 23-án egész napos műszaki filmbemutatót rendeznek a Tech­nika Házának első emeleti, 127-es számú vetítőtermében, amelyen a csehszlovák ipar termékeit, műszereit, berendezéseit és gyár- táster-' nológiai eljárásait mutat­ják be. séges. Az érsebészet nagy fejlődése figyelhető meg a szívbillentyűk pótlásának terén is. A korábban alkalmazott műbillentyűk ugyan­is sok esetben voltak gócai a vér­rögképződésnek. Üjabban olyan eljárás kidolgozásán fáradoznak — es már több mint hatvan sike­res műtétről be is számolták —, amikor a billentyű anyagát a be­teg saját szövetéből, pontosabban combizomzatát borító erős ínból vették. Hasonlóképpen eredmé­nyesnek bizonyult a halottak szí­véből kipreparált és fagyasztással konzervált billentyűk alkalmazá­sa is, amelyre 1962 óta 150 sike­res műtét szolgáltat példát. Ed­dig sem vérrögképződés, sem el- meszesedés nem lépett fel az ily módon felújított szívbillentyű­kön és mindmáig megtartották eredeti vékonyságukat és mozgé­konyságukat. Nagy jelentőségű ez az új műtéti eljárás, hiszen a szívbillentyűt, a természetnek ezt a lris csodáját aligha fogjuk valaha is gyárban készült mű- j anyaggal megfelelően pótolni. I | gédmunkás elindul a tégellyel a j kemencéhez. Hogy milyen sor- j rendben következnek, azt ügy lát-, j szik mindenki előre tudja. Mint- 1 ha valami láthatatlan erő irá­nyítaná őket. Fegyelem, rend, az; j az alapja ennek a munkának. Az j 1400 fokos izzó folyékony vas egy | csepp je is éget, itt meg ton na­számra ömlik a csapon. Csak később tudom meg, hogy az első 5—6 csapolás krómötvö­zet, amiből a kazánrostélyok és rádt a régi ára. O egyébként egyike azoknak, akik tisztában vannak szakmájuk jelentőségével és a munkájuknak inkább a napos oldalát látják, — Az igaz, hogy ebből élünk, ezért iparkodunk is többet keres­ni, de aki nem szereti, jobb, ha nem csinálja. Azt is érezni kell, hogy az öntvény ma a termelés, az emberi lét nélkülözhetetlen feltétele. Fontos tehát a mun­kánk — mondja és derültséget keltve maga körül maliciózusan megjegyzi —. még ha borravaló nem is jár érte. A munka fontosságának a megértése egyik magyarázata" le­het annak, liogy ez a kis békés­csabai öntöde — nem éppen a legjobb feltételek mellett is — képes az ország összes erőművét a zavartalan üzemeléshez szük­séges öntvénnyel ellátni, sőt ezen felül bizonyos korlatok között megyéi megrendelést is vállalná. Pásztor Bcla GYULA ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET (Gyula) felhívja tagjainak figyelmét, hogy a vásárlási könyvecskéket 1968. január 20-ig le kell adni boltjaiba. 1968 évre ugyanott megkaphatják az új könyvecskét. IGAZGATÓSÁG iaagB*aa«s*BniiR»»f ■■*■■■■•! laaaaEaaeiKeiBauaaBiia&aaael»: m-SS r, ■.?■■■ -.sor*« p ti ■ aa»xiRi;&fts)iicRiicxaai!<’ 31 «■BVHKJia^aiiHauusCsaRui: _ ■■■■aaanaDawBMfiBSaaaaai iHüüiüüHüühjj"----------—--------------------íir^p-sfit '»«^nctaairáiam csawiiamn «e bf-spuaeacsait-ja«'-:.:r.K*f- uasaannreanv.sujau'-aasaaarnaaifBaanB't'BftnaBJi------------------ , ^P»!Hri6M*«/HMaas''sB»a«íJUBBa3CBaaSaaB«5B55 ü. *i ss -vBemarnam naiana:------55 ­----______________._... JMHM.—.___ i ch 4SUU -■ í>, nz utcán;. acmtoiBSB •ír uxBemarnanoaannnaa aaaiiaasc «■■Ba|HBaaBaBaaaBaaaaa aaan»3*f£ HiarlMdiasKaaiNiiiiiiiiiiiM naiaiaama«anaaa«Hnnaiia»»5Saa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom