Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
Világ proletárjai, egyesüljeteltí A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI T.AN ÁCS LÁPJA 1968. JANTJAB 14„ VASÁRNAP An I forint XXIII. ÉVFOLYAM, U. SZÁM Rugalmas árszabályozás — széles körű ellenőrzés A* űj termelői és fogyasztói árrendszer akkor tölti be köz- gazdasági funkcióját, gyakorol hatást a termelésre és a fogyasztásra, ha az árszínvonal viszonylagos stabilitása mellett az ármozgások révén a piaci feltételek változását is tükrözi. önként adódik a kérdés: mennyiben lehet az árrendszer egyidejűleg stabil és rugalmas. Az árrendszer viszonylagos stabilitását elsősorban az biztosítja, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak jelentős része — épp a legfontosabb anyagoké és fogyasztási cikkeké — fix, maximált vagy limitált ár. A különféle ártípusök közül ma még az említett hatósági árak dominálnak. Vegyük például a fogyasztási cikkek árait: az áruforgalom mintegy 20 százaléka — tüzelőanyagok és az élelmiszerek forgalma — fix áron bonyolódik le, az áruk S0 százalékára maximált, további 27 százalékára pedig limitált árat állapítottak meg s szabadpiaci árak a forgalom 23 százalékában érvényesülnek. A közvéleményt — legyünk őszinték — elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, vajon a mechanizmus működése, a piaci feltételekhez igazodó ármozgás nem okoz-e olyan mértékű áremelkedést, amely az árszínvonal stabilitását is veszélyezteti? A központi irányítás számos olyan eszközzel rendelkezik, amelyekkel bizonyos határok között rövidebb-hosszabb időre „beszabályozza” a piacot. (Például: hitel- és kamatpolitika, jövedelemelvonás, felhalmozás és fogyasztás aránya). Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az állam — bár jelentős mértékben szűkítette a hatósági árak körét — korántsem mondott le az áralakulás központi irányításáról. Ennek két egymással szorosan összefüggő eszköze az árszabályozás és áz árellenőrzés. Ismeretes, hogy az ipartermékek, a fogyasztási cikkek választéka állandóan bővül, a gyártmányfejlesztés eredményeként új termékek forgalomba hozatalára keiül sor. Az árszabályozásra vonatkozó új — ugyancsak ez ével éjén életbe lépett — rendelkezések értelmében a fix árak körébe tartozó új termékek termelői és fogyasztói árát a jövőben is az illetékes árhatóság állapítja meg, míg a maximált áras új termékek árában a felek — a szállító és a rendelő — egyeznek meg s az új árat az árhatóság hagyja jóvá. (Tájékoztatásul: a maximált ármorfát az jellemzi, 1wgy a felek megegyezése az 1968. január 2-1 árhoz képest csak csökkenést eredményezhet). Az árastabilitást szolgálja és az ármozgást befolyásolja az a rendelkezés is, hogy a feldolgozó iparban — ahol az árak jelentős része szabad — az árváltoztatási szándékot előre be kell jelenteni s az új árat csak a hatóság hozzájárulásával lehet életbe léptetni. A fix árrendszerben is volt alkalmunk tapasztalatokat szerezni a burkolt áremelésről. Ennek legtipikusabb formája: az áru használati értékének csökkentése, minőségének rontása. Az árszabályozásról szóló kormányrendelet éppen ezért kimondja a« ár és a minőség egybekapcsolásának elvét. Az áraknak mindig meghatározott minőséget kell kifejezniük: akár hatósági, akár piaci árról van szó, rögzíteni kell, hogy az milyen minőségű termékre vonatkozik. Az áralakulás központi irányításának — az árképzés és az ármozgás szabályozása mellett — az ellenőrzés is fontos eszköze. Az árellenőrzés egyrészt az ár- szabályozó rendelkezések betartását vizsgálja, másrészt azt kell elbírálnia — $ ez korántsem egyszerű — hogy a szabadárak nem tartalmaznak-e tisztességtelen hasznot. A piaci árak realitását, a haszon tisztességes vagy méltánytalan voltát természetesen nagyon nehéz konkrét ismérvek alapján meghatározni. A mindenkori piaci helyzetből kiindulva azt kell megvizsgálni, hogy a fogyasztó az árnak megfelelő értékű cikket, minőséget, használati értéket kapott-e. A nyereség nagysága tehát önmagában nem kritériuma a tisztességtelen haszon fogalmának. Szolid nagyságú nyereség is tisztességtelen haszon lehet, ha ahhoz a vállalat fondorlattal — pl. monopolhelyzetével visszaélve, a fogyasztók érdekeit megsértve — jutott. Az árstabilitást, az árak jogi védelmét különféle — polgári jogi, büntetőjogi és államigazgatási szankciók is biztosítják. A polgári jog az aránytalan előny kikényszerítését — az uzsorát —, a büntetőjog az árdrágítást, az államigazgatási szankciók pedig az árszabályozó rendelkezések megszegését, a tisztességtelen hasznot garantáló ár kikötését büntetik. A hatósági rendelkezésekbe ütköző s a tisztességes gazdálkodással ellentétes vállalati tevékenységért olyan gazdasági bírság szabható ki, amely az okozott kárt és a jogtalan anyagi előnyt többszörösen is meghaladhatja. Emellett a felhasználók is kártérítést követelhetnek. M A : Milyenek az árak a piacon? *** Zárszámadás* Kaszaperen * * * Szívműtét egy békéscsabai technikuson *** Bűnügyi kiállítás, figy el m eztetéssel / Humor-oldal Befejeződött a répafeldolgozás a Sarkadi Cukorgyárban Nyolcnapos előny - Megdöntötték az eddigi napi feldolgozási átlagot Tavaly, szeptember 1-én kezd- ! 104,8 százalékos tervteljesítésnek ték meg a Sarkad! Cukorgyárban az 55. feldolgozási idényt. Akárcsak másfélé a megyében, itt is tartalmas jubileumi munkaverseny bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom >0. évfordulójának tiszteltére. A verseny eredményességét bizonyítja, hogy a tervezettnél előbb, mintegy nyolc nappal korábban, pénteken reggel befejezték a répa feldolgozását. Mátyási Jáfelél meg. A gyár gépei, berendezései azóta is működnek, mivel most érkeztek el az úgynevezett utó- gyártáshoz. Előreláthatóan ma a kora délelőtti órákban befejeződik a cukor gyártása is. Becslésünk szerint a mostani idényben 3800 vágjon cukor készült Sarkadon. A műszaki vezetők és a munkások jó együttműködésének ■ eredményeként a mostani 221,5 vagonos teljesítménnyel minden , . ... , , . »agum» leijesumeimyei minden nos a gyár tgazgatoja elmondot- I kQrábbi napi répafeldolgozási átta, hogy a mostani idényben i jag0t megdöntötték. Sőt, olyan 29 ezer 338 vagon répát dolgoz- nap is volt, amikor 24 óra alatt tak fel, ami a normához képest 1243 vagonból készült cukor. Szerdán együttes ülést tart a megyei pártbizottság és a megyei tanács Ebben az évben első együttes ülését tartja január 17-én Békéscsabán a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága és Békés megye tanácsa. Az együttes ülés napirendjén szerepel az olajbányászok helyzete, a földgáz hasznosításának lehetőségei. E napirend után az együttes ülés befejezi munkáját és a megyei tanács tovább folytatja tanácskozását a megye 1968. évi költségvetéséről, az 1969—1970. évi fejlesztési célkitűzésekről. jelentés a hófúvásokról i Szombat délelőtt az ország nagy j részén erős, sokhelyütt viharos i erejű szél fújt. A Dunántúl észk- | ki részén szinte orkán . tombolt, i A vasúti forgalom fenntartása hihetetlen nagy erőfeszítéseket | követel. A pályáikra a szél, az otr- | kán rhomoiokal, földdel kevert havat hord, néhány helyen 10—20 méter hosszúságban, méternyi magas torlaszok keletkeznek. Emiatt a Siófok—Kaposvár közötti vasútvonalon, továbbá Szabad- battyán és Börgönd között zavarok jelenifckeztek a forgalomban. Komárom és Csémpuszta között is homokkal kevert hó fedi a pályát. A Balatontól északra fekvő országrészen midenütt küzdeni kell a kisebb-nagyobb torlaszokkal. Ha nehezen is, de mindenütt közlekednek a vonatok. Az északi országokból érkező nemzetközi gyorsvonatok több órás késéssel futnak be a magyar határállomásokra. Szombat délelőtt a 8-as úton Devecser—Bakonygyepes, a 2-es úton Nagyoroszi—DrégelypalánJk. a 11-es úton Esztergom—Dorog, a 85-ös úton Vitnyéd—Pereszteg között voltak akadályok. Az összekötő és a bekötő utak Győr—Sopron, továbbá Veszprérín megye egész területén szinte mindenütt, Vas, Komárom és Fejér megyében pedig nagyrészt járhr- tatlanok. (MTI) A csehszlovák nemzetgyűlés a héten tárgyalt az ország építő munkájának feladatairól. . u * t . , . (Telf tolui
