Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-11 / 8. szám
1968. január 11. 4 Csütörtök fi tsz-fiatalok parlamentié elé Az utóbbi hónapokban mintegy harmincezer falusi fiatal kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe, s velük együtt immár negyedmillióra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik élethivatásul választották a mezőgazdasebb tanácskozások jó alkalomnak bizonyultak ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék a párt és a kormány legújabb agrárpolitikai rendelkezéseit, az ebből származó országos és helyi feladatokat a termelőszövetkezetek, a községek ságot és munkahelyül az ország vezetői pedig felmérhessék azovalamelyik termelőszövetkezetét. Ha ma még nem is általánosítha- tóan, de mezőgazdasági üzemeink jelentős részében ezzel jórészt megoldódott az utánpótlás gondja, lényegesen javult a néhány évvel ezelőtt még feltűnően magas átlagéletkor. De, hogy mindez általánosítva, országos méretekben is elmondható legyen, ahhoz egyben-más- ban — mindenekelőtt egymás megítélésében — előbbre kell még lépnie a termelőszövetkezeteknek is, a fiataloknak is. Ehhez az előbbrelépéshez, a tennivalókat tisztázó vitákhoz kíván fórumot teremteni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség: január 1 és 20 között Budapesten megrendezi a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentjét. Ez a háromnapos tanácskozás A csökkent munkaképességűek munkajogi védelméről Beszélgetés dr. Sebestény Józseffel, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetőjével kát a — többségükben jogos — igényeket, amelyek kielégítése nélkül bizony ma nem kötődik meg tartósan a fiatalság falun. Az országos parlament feladata lesz, hogy a területi tanácskozásokon felmerült problémák sorából kiválassza a legfontosabbakat, és hogj' javaslatot tegyen megoldásuk módozataira. A termelőszövetkezeti fiatalok általános helyzetének elemzése mellett a parlament küldöttei — szekcióüléseken — külön is foglalkoznak majd az egyes munkaterületeken dolgozó fiatalok helyzetével és plenáris ülés keretében vitatják meg — egyebek között — a szövetkezeti fiatalok érdekvédelmének problémáit. A múlt év november—decemberében megtartott kis parlamentek kétszázötven küldöttet deletulajdonképpen összegezése lesz gáltak a budapesti tanácskozásra. majd annak az országos méretű párbeszédnek, amely a múlt év november—decemberében, az úgynevezett helyi, vagy „kis parlamentek” keretében zajlott le a termelőszövetkezetek vezetői és a szövetkezetek ifjúsága között. Ezek az ország mintegy 300 termelőszövetkezetében rendezett kiRajtuk kívül száz meghívott vendége is lesz a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentjének; soraikban tsz-clnökök, agronőmusok, helyi párt- és állami vezetők. Jelen lesznek és részt vesznek a tanácskozás munkájában az or' szágos szervek képviselői is. S. J. A dolgozók széles körét foglalkoztatja a kérdés: vajon hogyan alakul a reform során a csökkent munkaképességűek helyzete? Az új munkajogi szabályozás miképp intézkedik erre vonatkozóan? Dr. Sebestény Józseftől, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást, aki bevezetésül az alábbiakat mondta: — A Munka Törvénykönyve csak néhány mondatban foglalkozik a csökkent munkaképességűek védelmével, de a 2014/1967. számú kormányhatározat, a Munka Törvénykönyve végrehajtásaként kiadott kormányrendelet, továbbá a tavaly decemberben megjelent 1/1967. számú munkaügyi, egészségügyi és pénzügyminiszteri együttes rendelkezés, valamint több más egészségügyi miniszteri rendelkezés olyan előírásokat tartalmaz, amelyek az eddigieknél kedvezőbb helyzetet biztosítanak számukra. — Milyen kategóriákba sorolhatók a csökkent munkaképességűek? — Az első kategóriába azok tartoznak, akik jelenleg is munka- viszonyban állnak, a másodikba a területen élő, elhelyezkedni kívánó személyek, a harmadikba pedig azok, akik nem képesek munkát vállalni. — Milyen védelemben részesülnek az első kategóriába tartozók? — Olyan munkakörbe kell helyezni őket, ahol adottságuknak megfelelően — racionálisan — fejthetik ki képességüket, esetleges munkaviszony megszüntetésénél pedig külön munkajogi védelemben részesülnek. A vállalatoknak (üzemeknek) az egyes csökkent munkaképességűek számára alkalmas munkaköröket meg kell jelölni és kötelezően fenntartani. (A csökkentlátókra és vakokra külön is vonatkozik a védelem). — Mik a lehetőségek a második kategóriába tartozók számára? — A rendelkezések szerint a munkába állításukra fokozottabb lehetőség nyílik. Főleg bedolgozóként foglalkoztathatók, de tervezzük, hogy még az idén létrehozunk Békéscsabán olyan üzemet, ahol számukra megfelelő munkát tudunk majd biztosítani. A járási székhelyeken erre a következő években kerülhet sor. Egyébként a megyében mintegy 2000 személy tartozik ebbe a kategóriába. — Mi történik azokkal, akik nem képesek munkát vállalni? — Segélyezésben részesülhetnek. — Milyen feltételek alapján? — A segélyezésre az Egészség- ügyi Minisztérium 38/1963. számú utasítása az irányadó. Eszerint átmeneti segélyt azok kaphatnak, akik már semmilyen körülmények között nem foglalkoztathatók, de szükséges, hogy a résznyugdíjhoz előírt szolgálati idővel rendelkezzenek. (A nyugdíjkorhatárhoz csak 5 évnél kevesebb hiányozhat). Az érdekeltek a várható nyugdíj 75 százalékát kaphatják, ami nem lehet kevesebb 500 forintnál. Rendszeres szociális járadékot Szabadegyetem Orosházán és Mezőkevácsházán Január 10-én kezdődött meg a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének és a TIT megyei titkárságának szervezésében indított termelőszövetkezeti szabadegyetem Orosházán és Mezőkovácsházán. A szabad- egyetem mindkét helyen hat előadásból áll és az utolsót február 14-én tartják. A tegnapi megnyitón Orosházán Kovács Sándor, az MNB ügyvezető elnöke, Mezőkovácsházán pedig dr. Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott előadást „A magyar mezőgazdaság helye a népgazdaságban” címmel. A következő előadást január 17-én Csizmadia Ernő, a Minisztertanács osztályvezetője tartja Orosházán és Mezőkovácsházán is, előadásának címe: Differenciáltság és a jövedelem elosztása a mezőgazdaságban. A további előadások az árutermelés és értékesítés kérdéseivel, az új termelőszövetkezeti törvénnyel és a földtörvénnyel foglalkoznak. A szabadegyetemre az orosházi járásból kilencven, a mezőikovácsházi járásból pedig nyolcvan termelőszövetkezeti vezető jelentkezett. C&zsnlesőgi héf MWWWWWWWVWUWUWWVVWUMWMWWW Nem tehetek róla, nagyon szeretek szervezni és éppen ezért mindig ünnep számomra egy-egy kampányfeladat. Csak úgy repes szívem az örömtől, hogy például minden évben Tisztasági Hónapot rendezünk, mert kell ám ahhoz szervezni, hogy egy hónap alatt eltakarítsuk azt a sok piszkot, szemetet, amit 11 hónapig szinte direkt erre számítva szórunk el! Örülök az öregek Napjának is, hiszen milyen jól meg kell azt szervezni, hogy aztán 364 napig ne legyen rájuk gondunk. Nem is panaszkodhatom, van elég szervezni való mindig, de régen szorított a gondolat, hogy öszinteségi Hetet is kellene már rendezni, abból kiindulva, hogy az ötvenkettőből egy lehet őszinte is! Ki sem tudom fejezni, milyen boldog voltam, amikor nemrégiben került egy kis szabad időm és végre sikerült megszerveznem álmaim vágyát, az Öszinteségi Hetet! Nem is hiszik, milyen szépen ment minden, az embereken egy olyan öszinteségi roham vonult végig, amely a hazugságok kizárását illetően a legszebb reményekkel kecsegtetett. Íme egy néhány példa életünk különböző területeiről, ki kinek mit mondott: Egyik nagykövetségünk kereskedelmi attaséja Szaxofónia kereskedelmi attaséjának: — Fütyülök rád és az egész kormányodra, te hájfejű. Szóba sem állnék veled, ha nem volna országod pirított tökmagunk legjobb piaca... Egyik minisztériumban egy szimpla előadó a főosztályvezetőjének: — Kétszínű alak vagy hallod, szemébe hízelegsz, háta mögött meg fúrod a miniszterhelyettest, a helyére pályzol... Egy vállalatnál az osztályvezető az igazgatónak: — Tökfej vagy kisapa, ugatod az egész munkát, csak reprezentálsz, meg zsebrevágod a prém- csit . . . Egy vállalati igazgató az egyik előadójának: — Megmondom őszintén, nem azért csinálok magából Sülttökfalván részlegvezetőt, mert megérdemli, hanem azért, mert idétlen, ráadásul mindenbe beleüti az orrát és másképpen nem tudok megszabadulni attól a bamba képétől... Titkárnő az igazgatónak: — Ronda, vén, kövér, szőrös hernyó vagy öregem, de hát sokba van a divat, a pénznek pedig még most sincs szaga ... Nagy Író a Még Nagyobb Írónak: — Eleget nyaltam a talpadat, megmondom őszintén, nem tudom, ki tolja a szekeredet, mert dilettáns vagy a javából... Tsz-elnök a tagságnak: — Hát fogjuk meg, emberek, oszt’ vigyétek, mert ha többnek nem is, de az én fizetésemnek meg kell lenni...! A további öszinteségi nyilatkozatok közlését kénytelen vagyok mellőzni, az alábbi következmények miatt: — Szaxofónia váratlan hirtelenséggel visszalépett a külkereskedelmi szerződés megkötésétől és 100 ezer vagon pirított tökmag a nyakunkon maradt; — a minisztériumi előadót összeférhetetlen természete és tekintélyromboló magatartása miatt kihelyezték a Hortobágyra vakondtúrási nyilvántartónak; — a vállalati osztályvezetőt becsületsértésért 1001' forint pénzbírságra ítélték és áthelyezték Gerslifalvára hernyószámlálónak; — a vállalati előadót súlyos idegösszeroppanással az illetékes gyógyintézetbe szállították, felépüléséhez nincs remény; — a titkárnőről megállapították, hogy eddig csak előnyös megjelenéséből élt, az önéletrajzi adatait meghamisította, mert nem is járt iskolába, és ezért lehelyezték az alagsorba ablakpuco- lónak; — a Még Nagyobb Írót az Írószövetség saját halottjának tekinti; — a dotációs tsz-elnököt a tagság szurokba és tollba forgatta és a falu határáig kergette. Tehát — valamilyen előttem még ismeretlen okból — az Öszinteségi Hét megbukott. Pedig milyen gondosan megszerveztem! OKI azok kaphatnak, akik a nyugdíjéveknek legalább felével rendelkeznek és a munkaképességük csökkenése eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Részükre havi 300—500 forint összeg állapítható meg. Rendszeres szociális segélyben azok részesülhetnek, akiknél az előbb elmondott feltételek nem állnak fenn és akiknek nincs eltartójuk. — Milyen intézkedéseket tettek a tanácsi szervek a csökkent munkaképességűek védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására? — A járási és városi tanácsok vb szakigazgatási szervei már intézkedtek arra, hogy minden vállalatnál, telephelyen, intézménynél hozzák létre azokat a bizottságokat, melyek a csökkent munkaképességűek ügyeivel foglalkoznak. Több helyen volt már ilyen bizottság, de nem tevékenykedett. Most majd igen komoly szerepük lesz. Az új feladatokat január végén, február elején járás- és városonként megtárgyalják a szakigazgatási szervekkel és meghatározzák a tennivalókat. A bizottságok egyik közvetlen feladata, hogy március végéig tegyenek javaslatot a vállalatuk igazgatójának: mely munkakörökben lehet csökkent munkaképességűeket foglalkoztatni úgy, hogy ott teljes értékű munkát tudjanak végezni. Ha ezeken a helyeken nem csökkent munkaképességűek dolgoznak, folyamatosan ki kell vonni őket és helyettük csökkent munkaképességűeket beállítani. Ha nincs, az illetékes tanács munkaügyi szakigazgatási szerve közvetítés útján tesz erre javaslatot — Milyen szerepük lesz még a vállalati bizottságoknak? — Javaslatot tehetnek munkagépek átalakítására, üzemrészek kialakítására, hogy a munka feltételei biztosítottak legyenek. (A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat már tervezi, hogy a csökkent munkaképességűek számára külön üzemrészt alakít ki). Az ilyen irányú kezdeményezést az illetékes tanácsok anyagilag is támogathatják. Az a dolgozó, aki a vállalatnál rokkan meg, bizonyos esetekben kereset-kiegészítésre tarthat igényt Ennek elbírálásában, véleményezésében a bizottságoknak is van szerepük. Átképző tanfolyamok szervezésére is tehetnek javaslatot — Kedvezőbbé válik tehát a csökkent munkaképességűek helyzete? — A lehetőségek adottak, a vállalatok és a tanácsok szakigazgatási szerveinek jó együttműködésével már 1968-ban igen sokat lehet tenni az érdekükbe. Különösen fontos, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények keressék a lehetőséget a csökkent munkaképességűek ésszerű foglalkoztatására, újabb munkahelyek kialakítására. Társadalmi rendünk humánuma megköveteli, hogy törődjünk velük. Életkedvet, önbizalmat ad nekik az a tudat, hogy nem a társadalom eltartottjai — fejezte be a beszélgetést dr. Sebestény József. Pásztor Béla
