Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

W8*. január 11. 2 Csütörtök R CEWTR OPRESS SZERDA ESTI HELYZETKÉPE Világszerte változatlanul élén­ken kommentálják az arab világ belső eseményeit, amelyek egye­lőre megakadályozták a rabati csúcsértekezlet megtartását. A kommentárok hangsúlyozzák, hogy most már nem csupán a Szí­riái vonal, s az agresszió által érintett többi arab ország komp­romisszumokra hajlamosabb ál­lásfoglalása közötti különbségről van sró. Igen lényeges az a kon­fliktus is, ami az utóbbi időben az EAK és Szaúd-Arálbia között éleződött ki Jemen ügyében. A belgrádi Borba kommentárjában azt írja, hogy ha a nézetkülönb­ség elmélyülne, ez új gazdasági és politikai nehézségeket okozna az EAK kormányának. Ezért fo­gadta el Kairó a szaúd-arábiai kérést, hogy meghatározatlan időre halasszák el az arab állam­fők értekezletét Eközben újabb erőfeszítésekre került sor az arab államok közötti nézetkülönbségek áthidalására. Hivatalosan beje­lentették, hogy Husszein jordániai király a hét végén hivatalos láto­gatást tesz Kairóban. Nasszer és Husszein a közel-keleti helyzet alakulását és a rabati csúcstalál­kozó elhalasztásából adódó prob­lémákat fogja megtárgyalni. Husszein valószínűleg közvetít Szaúd-Arábn a és az EAK között is — közvetlenül kairói látogatá­sa előtt ugyanis Szaúd-Arábiábán Fejszal királlyal tanácskozik az arab világ problémáiról. Szerdán hevés fegyveres össze­csapásokról érkeztek jelentések Afrika olyan területéről, amely hetek óta nem szerepelt a világ­sajtó jelentéseiben. Rhodesiában harcra került sor az afrikai geril­lák és Jan Smith fegyveres erői között. A legfrissebb híradások szerint Rhodesiában országszerte úttorlaszokat állítanak fel és minden járművet átkutatnak. A fehér farmerok fegyveres alaku­latokat szerveznek a felbukkanó partizánok ellen: a hadseregben szolgáló afrikai katonákat ugyan­is már nem tartják megbízható­nak a partizánok elleni harcra. Prágáiban, ma határozottam ál­lást foglaltak azokkal a nyugati sajtóban megjelent spekulativ kommentárokkal kapcsolatban, amelyek a csehszlovák pártveze­tés változásának állítólagos nem­zetközi kihatását boncolgatták: „a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külpolitikai álláspontja minden döntő kérdésben változat­lan... Ez mindenekelőtt a Szovjet­unióval fennálló szövetségre, to­vábbá Csehszlovákiának a német kérdéssel kapcsolatos álláspont­jára vonatkozik” — állapítja meg a Rude Pravo cikke, hangsúlyoz­va, hogy azok a kérdések, ame­lyeket a CSKP plénuma megtár­gyalt, az ország életének moder- ! nizálására vonatkoznak, és jelle­güknél fogva mélységesen, belső problémák. Háború veszélye Kambodzsa felett A közelmúltban az amerikaiak azzal vádolták Kambodzsát, Uofy az ország keleti határvidékeit a dél-vietnami szabadságharcosok rendeikezé- • sére bocsátotta, és ott kiképzőtáborokat és utánpótlási bázisokat hoztak létre. Az erősen átszabdalt és trópusi őserdővel borított terület ellen több alkalommal légi- és tüzérségi támadást hajtottak végre, veszélyeztet- ve ezzel az ott élő hegyi törzsek biztonságát. Washington újabban már | azt állítja, hogy a Felszabadítást Front csapatainak szánt szállítmányokat a nemrégiben átadott Slhanoukville-l kikötőből továbbítják Dél-Vietnamba. Norodom Szihanuk kambodzsai államfő visszautasította a koholt váda- : kát, és bejelentette, hogy a baráti államokhoz, a Szovjetunióhoz, Kínához és Franciaországhoz fordul segítségért, ha országát fegyveres támadás érné. Három szívátültetés Block-Kasperak-Blaiberg — egy meghalt NEW YORK Kantrowitz professzor vezetésé­vel aBrooklyn-i Maimonides-kór- ház setaészesoportja kétségbeeset­ten. küzdött az 57 éves Luouis Block nyugalmazott tűzoítótiszt életéért. Az 57 éves férfin az or­vostudomány történetének ötödik emberi szívátültetését végezték el a kórház sebészei, amikor kö­zel kilencórás „maratoni” műtét során Helen Krouch 29 éves házi­asszony szívét ültették át szerve­zetébe. Kantrowitz ugyanazokkal az orvosokkal végezte el a műté­tet, akik december elején egy életképtelen, kétnapos csecsemő szívét ültették, át egy két és fél­hetes csecsemőbe. A csecsemő röviddel a műtét után meghalt. Később jelentették a hírügynök­ségek, hogy Louis Block, a világ ötödik szívátültetéses betege 10 órával a rajta végrehajtott műtét után, magyar idő szerint szerdán 10.35 órakor, a Brooklyn-i Mai- monides-kórházban elhunyt. STANDFORD (Kalifornia) A stanfordi egyetemi klinika I szóvivője közölte, hogy a szívát- ültetési műtéten átesett Mike Kasperak állapota még mindig válságos. FOKVÁROS A Groote Schuur-kórház szóvi­vője szerint Blaiberg állapota annyira javul, hogy további rend­szeres orvosi közleményt nem adnak ki, ha csak állapotában hirtelen változás nem következik be. (Aí'P) Újságírói trükk és kései magyarázkodás Hírek Vietnamból Saigon A dél-vietnami szabadsághar­cosok szerdára virradó éjjel a Saigontól 440 kilométerre észak­keletre fekvő kontumi repülőte­ret támadták. Miközben a tűzharc foüyt, a szabadságharcosok egy osztaga robbanóanyaggal felsze­relve behatolt a repülőtérre és elhelyezte a dinamit-tölteteket. Utána húsz percen át egymást követték a detonációk. A táma­dás következtében hét amerikai katona elesett és 25 megsebesült. A robbanások több repülőgépet megrongáltak. A felszabadító hadsereg tüzérsége Saigon kör­nyékén folytatott élénk tevékeny­séget, Így a többi között lőtte Hau Nghia tartomány székhelyét, valamint a dél-vietnamiak Trung Hoa-i kiképző táborát Amerikai repülőgépek radar segítségével irányított bombatá- madásokait intéztek a VDK terü­lete ellen, főleg Hanoi és Than Hoa közelében. Washington Egy Washingtonban közzétett hivatalos kimutatás szerint 1967- ! ben az amerikaik vietnami vesz­teségei jelentősen növekedtek az előző évhez viszonyítva. 1567-ben 9353 amerikai katona halt meg és 62 000 sebesült meg Vietnam­ban az 1966. évi 5008, illetve 30 093 fővel szemben. Az amerikai hadügyminisztéri­um márciusban 39 000 katonát hív be. 1966 októbere óta ez lesz az egy hónapra eső legnagyobb be­hívása létszám. A tervek szerint június végére az amerikai kato­nák száma Dél-Vietnamban a je­lenlegi 486 000-ről 525 000-re emelkedik. Geral Ford amerikai képviselő, a képviselőház köztársaságpárti kisebbségének vezetője egy sajtó­értekezleten kifejtette, hogy el­lenzi a dél-vietnami szaba'iság- harcosok kambodzsai „üldözését” s helyeselné, ha a béketárgyalá­sok megindítása érdekében tűz­szünetet rendelnének el Vietnam­ban, és nemcsak a bombázásokat szüntetnék meg. (MTI) Moszkva A szovjet életről és a szovjet irodalomról a nyugati sajtóban nem kevés ferdítés, hazugság je­lenik meg. Mint a Lityeraturnaja Gazeta legújabb száma rámutat, nem keltett különösebb szenzá­ciót, hogy a New Statesman cí­mű londoni hetilapban olyan el­lenséges kitalálások láttak nap­világot, mint például az, hogy a szovjet irodalomban folyik a „liberálisok és konzervatívok harca”, mélyül az „apák és fiúk” konfliktusa, hogy a szocialista realizmus felülről jött parancs szüleménye, a szovjet irodalom öregebb mesterei egyáltalán nem művészek, és így tovább. Mind­ez nem szenzáció, hanem tarto­zéka a szokásos szojvetellenes rágalomhadjáratnak. Szenzáció ellenben az — hang­súlyozza a Lityeraturnaja Ga­zeta —, hogy a New States­man cikkírója, Alexander Werth Valentyin Katajevre, a szovjet irodalom kiválóságára hivatko­zik. A szovjet irodalmi lap most közli Valentyin Katajevnek a szerkesztőséghez intézett levelét. Ebben Katajev elmondja, hogy a szóbanforgó interjú megjelené­se után bocsánatkérő levelet ka­pott Werthtől. A levélben egye­bek között ilyen bekezdés is sze­repel: ACAPULCO Az acapulcod ügyész kedden szándékos emberölés vádját emel­té De Bassi asszony, az acapulcoi villájában január 2-án megölt dúsgazdag olasz főúr, Acquarone gróf anyósa ellen. Az olasz grófot szemtanúk szerint De Bassi asz- szony ölte meg öt lövéssel mexi­kói villájának kertjében, az úszó­medence partján. A gyilkosság nagy szenzációt keltett a nemzet- j közi arisztokrácia körében. Az ügyész az ellenkező valló- j „Abból a célból, hogy a lehető legkomolyabban kifejtsem az újító írók, vagyis az igazi írók álláspontját, én — írja Werth — s ez a legszörnyűbb ostobaság volt részemről — néhány kétes újságírói trükkhöz folyamodtam, s olyanokat adtam az ön szájá­ba, amiket ön nem mondott, de amiket én másoktól, különösen fiatal íróktól hallottam. Mindezt belefoglaltam az önnel folyta­tott, félig „kitalált” beszélgetés­be — s ez az én nagy bűnöm”. Katajev megjegyzi, hogy ehhez a levélhez nem kell kommentár. A Lityeraturnaja Gazeta min­denekelőtt megfoghatatlannak, és ugyanakkor nagyon lesújtó- nak tartja, hogy egy olyan em­ber, mint Alexander Werth, aki­nek „Oroszország a háborúban” című könyve a szovjet könyvpi­acon bestseller lett, olcsó újság­írói fogásokhoz nyúl. Ami pedig Werth-nek azt a hivatkozását il­leti, hogy az „információkat” más, különösen fiatalabb szovjet íróktól hallotta, a moszkvai iro­dalmi lap nyomatékosan rámu­tat: Werth óvakodott ezzel ösz- szefüggésben neveket említeni. És ez nem véletlen. Ellenkező esetben utólagos mosakodásai­nak számát meg kellett volna sokszoroznia. (MTI) mások ellenére szándékos ember­ölés vádját emelte az anyós ellen. A mexikói sajtó arra céloz, hogy a gróf és fiatal felesége, Clairette Dierick már válni készült és az ezzel kapcsolatos anyagi viták késztették az anyóst arra, hogy lelőjje vejét. Az ügyész most az olasz igazságügyi hatóságoktól próbál bizonyítékokat szerezni ar­ra — írják a mexikói lapok'—, hogy a báró már különválási pert indított felesége ellen. (MTI) Gyilkolt ez anyós Mégsem lett király írta: Pintér István 13. Lelkiismereti konfliktus németül ...Miközben legizgalmasabb hí­vei, az Ostenburg-különítménye- sek a Parlament környékét és a Parlamentet megszállva tartják, hogy kormányzóvá választását biztosítsák, Horthy ott áll a kül­döttség előtt és csodálkozik, hogy kormányzóvá választották. Mintha halvány sejtelme sem lenne arról, hogy kerek három hónapon keresztül a nemzetgyű­lési választásokon teljes erővel folyt érdekében az agitáció, mintha sohasem hallott volna a katonaság által megszervezett városi és megyei törvényható­sági feliratözönról, amely az ő kormányzóvá választását köve­telte és amelyet a katonai cen­zúra alatt működő sajtó napon­ta közölt Mintha Ostenburg Gyula valami játékos csínyte­vése lenne, hogy különítményé­vel körülveszi a Parlamentet és tisztjeivel megszállva tartja az üléstermet és a folyosókat Horthy úgy tesz, mintha mind­erről nem tudna semmit, s min­denen csodálkozik. De néhány perces kapacitálás után már tudja „mivel tartozik a nemzet- gyűlésnek”, hajlandó a küldött­séggel elmenni a Parlamentbe, hogy személyesen közölje a nemzetgyűléssel elhatározását A különítményes tisztek sor­fala mellett vonul be a Parla­mentbe. Még nem az ülésterem­be, dehogy. Tárgyalni kezd a nemzetgyűlés és a pártok veze­tőivel. Egyre csak azt ismétel­geti, amit a Gellért Szállóban már elmondott. Csodálkozik. O igazán nem számított arra, hogy kormányzóvá választják meg. Ä nemzetgyűlés tisztikara, élén Rakovszky István elnökkel, és a pártok vezetői úgy tesznek, mintha elhinnék, a fővezér úr méltóságát nagyon meglepte, hogy őt választották kormány­zóvá. Kérlelni kezdik, vállalja el a kormányzói méltóságot, akármilyen nehezére is esik. Horthy németre fordítja a szót, magyarul ki sem tudja fejezni, hogy milyen lelkiisme­reti konfliktusban vergődik: mint katonatiszt, felesküdött a királyra, de ha most elfogadja a kormányzód tisztséget, akkor most új esküt kell tennie az al­kotmányra és a nemzetre, mi lesz, ha a kettő összeütközésbe kerül? A politikusok erőt véve ide­gességükön, kénytelen-kelletlen részt vesznek a komédián és igyekeznek Horthyt megnyug­tatni. Magyarázzák, hogy nem lehet mit tenni, az antant nem járulna hozzá a király újbóli trónra lépéséhez, s különben is, a nemzet nehéz helyzetben van, s abból csak olyan avatott kéz, mint Horthyé, emelheti ki. Erre aztán Horthy „lelkiisme­reti konfliktusa” is megoldódik, s tekintetbe véve, milyen nehéz helyzetben van a nemzet, közli a Ház különtermében összegyűlt vezető politikusokkal, hogy haj­landó föláldozni magát, de az áldozathozatalnak feltételei van­nak. Rakovszky István, a nemzet- gyűlés elnöke leül az íróasztal­hoz, tollat ragad és ezt mondja: — Diktálja ön a követeléseit. A Parlament teljesíteni fogja azokat. Horthy diktál. S most kibújik a szög a zsákból: elfogadja a választást, ha kiterjesztik a kor­mányzói jogkört, ha ugyanolyan jogok illetik meg majd őt is, minta királyt, kivéve a nemes- ségadományozást és a legfőbb kegyúri jogokat, vagyis megkap­ja a házfeloszlatási jogát is, amelyet már előzőleg követelt Beniczkytől, de a kormányzó személyének megválasztása előtt megszavazott 1920. évi I. tör­vénycikkből még kimaradt. A pártok vezetői jegyzőköny­vet írnak alá, amelyben ígére­tet tesznek: revízió alá veszik az 1920, évi I. törvénycikknek azo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom