Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

!•#8. január 9. 4 Kedd Hírek Mezőhegyesről Félmillió forintos költséggel politechnikai műhelyt építenek az általános iskola részére. Az új létesítményt — ahol két he­lyiségben fa-, egyben pedig vas­ipari munkákat végezhetnek a tanulók —, előreláthatólag áp­rilis közepére adják át. rendel­tetésének. Kétszázezer forintot fordíta­nak az idén járdaépítésre a köz­ségben. Elsősorban a külterületi utcákat látják el járdákkal, 110O négyzetméteren vert betonból lesz, de elhelyeznek az utcákon 8 ezer járdalapot is. Az építés meggyorsítása végett a lakosság 'elentős részt vállalt a munká­ból. A múlt évben kezdték meg egy iker orvosi és egy iker pedagóguslakás építését. Az előbbi március végére, míg az utóbbi augusztusra készül el a tervek szerint. Hat szakma kap helyet abban a szolgáltatóházban, amelyet a helybeli vasipari ktsz épít 750 ezer forintos költséggel. Az át­adást nyár közepére tervezik. A községi tanács rendelkezé­sére bocsátott az állami gazda­ság egy épületet, amelyből új tűzoltószertárat hoznak létre. Tovább bővül? színesedik a mEZOBER tevékenységbe Nem sok olyan vállalat alakult még, amelynek heteikig csak igazgatója és egy beosztottja volt. Nálunk ilyen volt a tavaly létrehozott Mezőgazdasági Beru­házási Vállalat megyei kirendelt­sége. Év közepén is csak tizen­hatan voltak a jelenlegi harminc­egy helyett. Pedig a tennivalók csőstül zúdultak rájuk. Ugyanis azelőtt vagy a forgalomban levő és kevésbé kedvelt típustervek szerint építkeztek a szövetkezeti és állami gazdaságok, vagy pedig hosszú hónapokig vártak egy-egy egyedi tervdokumentáció elkészí­tésére. S mi minden kellett még az építkezéshez? Többek között hatósági engedély, alapos helyszí­nelés, kivitelező vállalat. Kellett volna hozzáértők állandó ellenőr­zése is, hogy ne az átadás, a sür­gető benépesítés előtt derüljön ki a gazdasági épület egy sor lát­ható és rejtett hibája. A MEZÖBER megyei kirendelt­sége magára vállalta az építke­zéssel járó sok gondot. A kezdet sok nehézsége, kevés létszám elle­nére is 59 épület kiviteli doku­mentációját tervezték meg, s ösz- szesen 70 millió forint értékű be­ruházás lebonyolítására, építésé­nek ellenőrzésére vállaltak meg­bízatást az elmúlt évben. Futotta erejükból soron kívüli, szinte tár­sadalmi munkának beillő terve­zésre is. A megye nyolc gépjavító állomása köszönheti a vállalat­nak, hogy nem remélt rövid idő alatt megkaptak a konyhák, ét­termek, fürdők, öltözők és bekötő utak tervdokumentációit, s így ezeket csaknem be tudták fejezni az elmúlt évben. Számos hasonló példa bizonyítja, hogy a kiren­deltség munkaszellemét és tem­póját nem a minél nagyobb be­vételre törekvés irányítja, A szö­vetkezeti és állami gazdaságok és más mezőgazdasági vállalatok se­gítő társaként jött létre, s a me­Reprezentatí v kiadvány készül a jubiláló Békéscsabáról 100 éves festmény a régi Békéscsaba főutcájáról Békéscsaba 1968-ban ünnepli újratelepítésének 250. évforduló­ját. Ebből az alkalomból a Kner Nyomda gondozásában reprezen­tatív kiadvány készül, amely be­mutatja Békéscsaba múltját, je­lenét és jövőjét. Feltárja a város rejtett szépségeit. Még a helyi la­kosok jó részének is sok kedves meglepetést tartogat a kiadvány, dégeknek pedjg az idegenek számára pedig vonzó j ismertető lesz. hatása lesz: megismerni a fejlő- 1 dó alföldi várost. A kiadványban művészi, színes j és fehér-fekete fotók segítségével j mutatják be a város különböző részeit. Botyánszky Pál, a Kner j Nyomda igazgatója olyan 101 év- ■ vei ezelőtt készült festményt őriz j többek között, amely a régi vá- j ros főutcáját mutatja be. Érdekes j szembeállítani a képet a mai Bé- J késcsabával: a régi festményen | a főutcán gémeskút szolgálja az ivóvizet, a legfontosabb jármű az ! ökörszekér. A mai városképet az I állandó fejlődés, a nagy forgalom j jellemzi, lassan még az artézi ku- | tak is eltűnnek a fontosabb ut­cákról, kapun belülre kerül az J ivóvíz. Megőriztek az utókor számára ! olyan utcarészek képét, amelyek lebontásra ítéltettek, helyükön I vagy felépült már az új lakótelep, intézmény, vagy épül a közeljövő­ben. A jövő városát makettek­ről, tervrajzokról készült fényké­pek illusztrálják. Emléket állít a kiadvány a vá­ros nagyjainak. Bemutatja többek között Áchim L. András, Kulich ' zőgazdaság fejlődésének gyorsí­tását tekinti legfontosabb hivatá­sának. Amint éppen múlt évi munkákról, az ez évi célokról be­szélgettünk a vállalatnál, benyi­tott a kevermesi Lenin Tsz egyik vezetője. Az volt a kérése, hogy küldjön ki a vállalat egy hozzá­értő és szerződéskötésre is jogo­sult szakembert, aki segíteni tud egy jókora létesítmény helyének, típusának kiválasztásában. A helyszínelés, a legmegfelelőbb tí­puson való vita ilyen értelmű kötelezettsége nélkül is úgy hoz­zátartozik immár a vállalat mun­kájához, mint a tervdokumentá­ciók elkészítése, a hatósági enge­délyek beszerzése és a kivitele­zők biztosítása. Az ilyen irányú segítséget a jövőben tovább bő­vítik. Még az építkezési szezon beállta előtt már használatban levő korszerű gazdasági épületek látogatására hívják meg a közös és állami gazdaságok vezetőit, hogy az ott látottak és hallottak szerint határozzák el, milyen tí­pusú épületeket építtesenek majd. Most már senki és semmi sem kényszerítheti a gazdaságokat a típustervek elfogadására. Akár egyedileg is terveztethetnek a táj- jellegének, szokásainak és adott­ságainak megfelelő gazdasági épületeket. A tapasztalatcsere, a kölcsönöísen ajánlott típusok fe­letti vita minden bizonnyal előse­gíti a maradandó, vagy legalább­is az eddigieknél hosszabb távra történő építkezést Tavaly több szövetkezetben is mondogatták: szép is, jó is a [ MEZÖBER sok irányú segítsége, j Ám mi azt kérjük, hogy köny- I nyítsen legnagyobb gondunkon, j az anyagbeszerzésen is. Jogos volt ez a kérés, azonban a vállalat ! most ért el ennek a teljesítéséhez. I Elhatározta, hogy nemcsak azor-j szág területén kapható építkezési j anyagok beszerzésében segít, ha- j nem a megyében levőik, köztük nagy mennyiségű homok, kavics kitermelési és a téglagyártási le- | hetőségek feltárásában is. A vál- I lalat munkájának további széLe- I | sedését jelenti ezen túl a megye j | gazdaságainak többségét érintő I öntözőberendezések tervezésébe, j Gyula, Gyóni Géza életét, mun- j kivitelezésébe való bekapcsolódás. j kásságát, Munkácsy Mihály Bé- j A jelenlegi öt mérnök és 18 tech- { késcsabán készült festményeinek ' nikus mellé újabb 7—8-at alkal- reprodukcióit. Helyt kapnak a ki- | máznák, szükség esetén az eddi­adványban a viharsarki földműn- j g"?él .fbb is, hogy _ .... elősegítsek megyénkben az elei- j kásmozgalom csabai veteránjai is. ) miszeripari létesítmények, a kü- j A készülő kiadvány a városu- j lönböző boltok, áruházak építé- j kát nagyon szerető békéscsabaiak- s^nek meggyorsítását is. nak kedvenc olvasmány, a ven- Az év kezdőjén járunk, élményt nyújtó de a vállalat már hat hónapi munkát jelentő, szám szerint 77 ; \ létesítményre kötött tervezési és j A. i kivitelezési megállapodást. Ezek j A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR egyműszakos (6—14 óráig) munkára ha gyma tisztítási női dolgozókat vesz fel azonnali belépéssel. A munkavégzés fűtött he­lyen történik. A felvételhez munkakönyv és egészségügyi könyv szükséges. Jelentkezni mindennap délelőtt a gyár felvétek irodájánál lehet. 143470 száma még több lenne, ha a megye gazdaságai, a hitelrend­szernek és az ártámogatásnak nemcsak az elveit, hanem a gya­korlatát is ismernék már. Ez azonban egyelőre késik, s félő, hogy késik majd az ez évre üte­mezett építkezés is. Ugyanis bár­mennyire igyekeznek a vállalat szakemberei, egy-egy tervdoku­mentáció elkészítése hosszú hete­ket vesz igénybe. Ezért szorgal­mazzák a mielőbbi megrendelé­seket, s törekszenek az előredol- gozásra. K. I. Görög—magyar barátsági est Gerfán Tegnap este, a gerlai műve­lődési otthonban görög—ma­gyar barátsági estet rendezett a KISZ gyulai járási bizottsága és a helyi KISZ-alapszervezet. A hazánkban tanuló görög diákok közül Niki Evagelidu és Vera Nikoladu találkozott a gerlai fiatalokkal, akik a gö­rög nép szabadságharcáról, a demokráciáért folytatott küz­delemről, valamint Theodora- kisz munkásságáról tartottak előadást. A kétegyhAzi mg gépészképzö szakiskola tanári, Iliéivé oktatói állásokra felvételt hirdet: 1 fő felsőfokú mezőgazdasági végzettségű szakember, egy fő mezőgazdasági gépésztechnikus vagy mezőgazdasági gépszerelő. Jelentkezés személyesen az intézmény vezetőjénél. 143466 A tsz-ek pénzügyi és hitelrendszerének új vonúseti A gazdaságirányítás reformja során lényeges változások kö­vetkeztek be a termelőszövet­kezetek pénz- és hitelrendszeré­ben is. Érvényesül egyebek kö­zött az az elv, hogy a tsz-ek önálló gazdálkodása érdekében legyenek olyan anyagi alapok, amelyek biztosítják a nagyüzem zavartalan működéséhez szüksé­ges feltételeket. Köztudomású, hogy 1967-ben már valamennyi állóeszköz értéke után képeztek a tsz-ek amortizációs alapot, ami a termelésben elhasználódó állóeszközök pótlásának legfőbb pénzügyi forrása. A termelőszö­vetkezeti törvény kimondja, hogy a tsz-ek szociális, kultu­rális, fejlesztési, részesedési és jövedelem-biztonsági alapot is kötelesek létesíteni. A része­sedési alap a termelőszövetke­zet által garantált munkadíja­zás nélkülözhetetlen fetétele.. Kormányrendelet írja elő, hogy — miként az állami válla­latok és egyéb gazdálkodó szer­vek — a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek is kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani. Minden szövetke­zet bankszámla-szerződést köt az illetékes bankfiókkal, s bankszámlája felett szabadon rendelkezik. Intézkedése nélkül vagy annak ellenére csak végre­hajtható bírósági, döntőbizottsá­gi és államigazgatási határoza­tok alapján terhelheti meg számláját a bankfiók. A zavartalan gazdálkodás megköveteli, hogy a tsz házi pénztárában is legyen megfelelő összeg. Régebben utasítás írta elő, hogy milyen esetben, legfel­jebb hány ezer forintot tarthat a szövetkezet otthoni pénztárá­ban. Most már ilyen megkötött­ség sincs; a közgyűlés dönt eb­ben a kérdésben is, figyelembe véve az ésszerűség követelmé­nyeit. Ha a termelőszövetkezet a saját bevételeiből származó pénzét meghatározott időre be­tétként helyezi el a bankban, akkor kamatot kap utána. (Legalább fél évre lekötött ösz- szeg után 2, egy évre lekötött összeg után 3 százalék a kamat.) Előírja a kormányrendelet, hogy minden gazdálkodó szerv, tehát a termelőszövetkezet is, csak az illetékes pénzintézettől vehet igénybe hitelt. Hitelnyúj­tási joga is csak a banknak van. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki azt, hogy a ter­melőszövetkezet 30 napot meg nem haladó fizetési határidőben állapodjon meg bármelyik más tsz-szel, állami gazdasággal, vagy vállalattal. A szövetkezetek gazdálkodá­sát, a tagok jövedelmét jelenté­kenyen befolyásolják a hitelek. A Magyar Nemzeti Bank első­sorban a hatékony, jövedelmező, gyorsan megtérülő beruházáso­kat segíti hitellel. Előnyben ré­szesíti azokat a befektetéseket, amelyek révén javul népgazda­ságunk fizetési mérlege. Fontos szabály, hogy hitelt csak az a tsz kaphat, amelyik jövedelme­zőbben gazdálkodik, termékeit folyamatosan értékesíti és fize­tőképes. Az a szövetkezet, ame­lyik nagyobb összeget fordít a beruházás megvalósítására a maga erejéből, hamarabb jut hitelhez, ha egyébként azonosak a hitelnyújtásnál mérlegelt kö­rülmények. Előnyben részesíti a bank azt a tsz-t is, amely saját pénzét nagymértékű állami tá­mogatással ösztönzött beruhá­zásokba fekteti. (Ilyenek példá­ul a szarvasmarha- és a sertés- tartás épületei; ezek emeléséhez 70 százalékos támogatást ad az állam.) Rendkívül nagy jelentőségű irányelv, hogy a beruházási hi­tel elbírálásával egyidejűleg ha­tározni kell az állandó forgóesz­közszükséglet finanszírozásáról is. A bank elsősorban a nagyobb és jelentősebb befektetéseket tá­mogatja kölcsönnel. Szem előtt tartja, hogy a járulékos és a kapcsolódó beruházások az alapberuházással együtt való­suljanak meg. A beruházásokra folyósítandó termelőszövetkezeti hitelek kamata évi 3 százalék. (A középlejáratú beruházási hi­telt 4, a hosszúlejáratút 4—20 kivételesen 25 év alatt kell visz- szafizetnie a tsz-nek.) Természetesen nemcsak beru­házási, hanem rövidlejáratú for­góeszköz-hitelt is igénybevehet­nek a szövetkezetek. Az Ilyen hitelt a termeléshez szükséges kiadásokra, beszerzésekre, a ta­gok és az alkalmazottak részese­désének, munkadíjának kifize­tésére használhatják fel. Ha a vár­ható bevételek nem fedezik a kiadásokat, akkor a bank nem nyújt hitelt; alapvető elv ugyanis a hitelképesség. Fon­tos viszont tudni, hogy az álla­mi támogatás fedezetnek szá-t mit A háztáji árutermelés érde­ked megkívánhatják, hogy a kö­zös gazdaság adjon műtrágyát, növényvédőszert, takarmányt a háztájinak. Ha a tsz erre a cél­ra vesz fel hitelt, akkor a ház­tájiban termelt áruk szolgálnak fedezetként A forgóeszköz-hitelek után a tsz-ek 5 százalék kamatot fizet­nek (a vállalatok 8 százalékost). Ez a kedvezmény azonban csak a mezőgazdasági jellegű tevé­kenység finanszírozására vonat­kozik. Ipari és kereskedelmi jellegű tevékenységhez az álta­lános feltételekkel nyújt hitelt a bank a szövetkezeteknek is. G. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom