Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-31 / 25. szám

1*68. Január 31. 6 Szerda m MUSOBKALAUZ Magyar tv 17.5® Hírek. 15.05 Sofkszerúköat. Ak­tuális ipari riportműsor. 18.30 A világ térkép-e előtt. Aktuális külpolitikái műsor. 18.40 S'how-hivaitail. A könnyű műfaj rivaldája. 19.30 Esti mese. 19.40 Sok a tej? Hiportfilm. 20.00 Tv-hiradó. 20.20 Az „O” ügynökség aktái. Emil kelepcéje. Magyarul • beszélő francia fÜLmsoorozait. 205. Kairussel Európa. Könny üzemei film I. rész. 21.35 A fél­reismert XVni. század. Bouoher. 21.50 Tv-hiradó — 2. kiadás. Jugoszláv tv 16.45 A Tresnjevka—Recoir kosár­labda-találkozó. 17.25 Bábjáték. 17.45 Hol van — micsoda? 18.20 Kíváncsiak egyesülete. 19.05 Mese a dzsesszről. 20.35 Császári menyasszony — meg­filmesített opera. Román tv 16.30 Angol nyelvlecke. 16.58 Napi összefoglalás. 17.00 Gazdasági krónika. 17.30 Gyermekeknek: Ala-Bala. Isko­lásoknak: „Alma-Mater”. 18.30 A tv esti híradója. 18.50 Időjárásjelentés, hirdetések. 19.00 Kedvenc előadónk: Dán Grigore zongorázik. 19.15 Gyújtó­ponton. 20.00 Előzetes. 20.15 Film: Eli­sabeth és Essex. Bette Davis, Olivia de Havilland és Errol Flyn főszereplé­sével. 22.05 A tv éjszakai híradója. 22.15 Műsorzárás. Mozi Békési Bástya: A meztelen pásztor­lány. Békéscsabai Brigád: A bizánci aranykulcs. Békéscsabai Szabadság: Csendőrök New Yorkban. Gyulai Er­kel: A kasztiliai sólyom. Orosházi Béke: Vadölő. , Színház Január 31-én, szerdán este 7 órakor, Békéscsabán: CHARLEY NÉNJE (Déryné-bérlet) Rádió KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22 Zenekari mu- j zsika. 9.00 Dr. Velich Tamás — a száj- | zuhanyról. 9.05 Tánczene. 9.34 Egy új | tudományág: a molekuláris biológia , problémái (ism.). 10.10 A Pro Arte vo- I nósnégyes játszik. 10.29 Tréfás dalok, j anekdoták. 11.00 Iskolarádió. 11.30 A Szabó család. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A világgazdaság hírei. 13.08 A Magyar Rádió és Televízió Brueikikiaira Kodály-müveket énekel. 13.08 Népi ze­ne. 14.04 Nőkről — nőknek. (Portré­műsor Galgóczy Erzsébet írónővel.) 14.34 Üj lemezeinkből. 15.15 Könnyű­zene Vincze Ottó műveiből. 15.45 A Cseh Filharmonikus zenekar felvéte­leiből. 16.38 Fiatalok Stúdiója. 17.20 A 66-os szám. 17.54 Mű és közönsége. 18.00 A régi Metropolitan nagy énekesei. 18.30 A hónap slágerei. 19.30 Népdal­csokor. 20.10 Szimfonikus hangverseny. Kb. 22.20 Magyar művészek könnyű­zenei felvételeiből. 22.50 Fejezetek a közgazdasági gondolkodás történeté­ből. 23.00 Schumann: Esz-dúr zongo­ranégyes. 23.30 Operettrészletek. PETŐFI RÁDIÖ: 10.00 A román rádió és televízió énekkara éneköl. 10.10 Leg­kedvesebb verseim. Román György író és festőművész műsora. 10.28 Doni­zetti: A kegyencnő. Négyfelvonásos opera. 13.02 Könnyűzenei híradó (ism.). 13.32 Iskolarádió. 14.08 Georg Otsz éne­kel. 14.25 Zongoramuzsika. 14.35 Ver­sek. 14.45 Kedvelt régi melódiák. 15.27 Fúvószene táncritmusban. 15.40 Dr. Velich Tamás — a ezájzuhanyról (ism.). 15.45 Lotte Lehmann énekel. 16.05 Rácz Béla népi zenekara játszik. 16.19 Mai témák — mai dalok. 16.29 Látogatás a budapesti Lengyel Kultú­ránál. 16.39 Francia muzsika. 17.10 Dél­utáni frissítő. 18.10 Govinda, a szerel­mes isten. 18.30 Willem Mengelberg vezényel. 18.44 Kulisszák mögött. 19.00 Vécsey Ernő táncdalaiból. 19.10 Hang­verseny a stúdióban. 20.30 Mintha va­sárnap volna. 21.48 Kovács Árpád népi zenekara játszik. 22.19 Századunk ze­néjéből. 22.56 Ügető1verseny-eredmé­nyek; Hírek a film világából Francia újságíró látogatása a MAFILM-stúdiókban. A lap eb­ben a számában cikksorozatot indít „Képek Magyarországról” címmel. Az első cikkben írója, Philippe Haudiquet beszámol arról, amit a MAFILM Lumumba utcai és pasaréti stúdiójában látott, terve­zett, készülő és befejezés előtt ál­ló magyar filmekről (Egri csilla­gok, Pál utcai fiúk, Falak, Bolon­dos vakáció, Keresztelő). Mészá­ros Márta Az eltávozott nap című filmjével' kapcsolatban megemlí­ti, hogy ez az első női rendező készítette játékfilm Magyarorszá­gon a felszabadulás óta. (Les Lettres Francaises, 1963. I. 10.) Szovjet film — a film hőskorá­ról. 1920-ban, a polgárháború ide­jén játszódik a MOSZFILM Stú­dió KÉT BAJTÁRS SZOLGÁLT cimű szovjet filmje, amelyet Dunszkij és Frid forgatókönyvé­ből Jevgenyij Karelov rendez. Oleg Jankovszkij.szaratovi színész egy filmoperatőrt alakít, partne­rei Rolan Bikov és Nyijcolaj Krjucskov. (Szovjetszkij Ekrarr, 1967. 24. sz.) Antonioni filintcrvc. Michelan­gelo Antonioni kijelentette, hogy Kínában szeretne filmet forgatni, az ottani, megváltozott viszonyok­ról. Akkor jutott érre a gondolat­ra, amikor megtudta, hogy Lin Piao kínai honvédelmi miniszter egy interjúban kijelentette: Anto­nioni az egyetlen nyugati film­rendező, akinek megengedné, hogy Kínában filmet forgasson. (Unité, 1968. I. 4.) Készülő lengyel filmek. A lodzi játékfilm stúdió forgatja új film­jét Stanislaw Rózewicz, címe: MAGÁNYOSSÁG KETTESBEN. A lengyel síversenyzőknek a há- J ború alatt tanúsitott hősiességé- I ről szól Zdislaw Skowronski | OLIMPIAI LÁNG című filmje. ' Aleksander Schbor-Rylski befe- j jezte új filmje, a FARKASÜVÖL- j TÉS forgatását, ugyancsak elké­szült Anna Sokolowska JULIA, ANNA, GENOVÉVA című filmje. Janusz Nasfeter VÍKEND A LÁNNYAL című filmje a meg­szállás idején játszódik, főhőse egy vidéki orvos, akit egy lány fegyverrel kényszerít rá, hogy el­menjen az erdőbe, a partizánok­hoz. (Film lengyel) 1968. I. 14). Az idei Delluc-díj nyertese. Az 1967-ben készült francia filmek közül a legjobb hazai produkciót jutalmazó Louis Delluc-díjat Mi­chel Deville BENJAMIN cimű filmje nyerte el. A film egy dón juani ambíciókkal rendelkező fiatalember történetében szelleme­sen, modern „idézőjelekben” raj­zolja meg a 18. század erkölcsi tablóját. A főszereplők Pierre Clémenti és Catherine Deneuve. A kritika méltatja a film érdeme­it, de megjegyzi, hogy Deville nem nevezhető kezdő rendezőnek, márpedig a Louis Delluc-díjat fő­ként elsőfilmes rendezők bátorí­tására és jutalmazására alapítot­ták. (Humanité, 1968. I. 17.) Három rendező közös vállalko­zása: DIALÓGUS. A bratislavai filmstúdióban készül a DIALÓ­GUS című film, amelyet Zbynek Brynych cseh, Petr Solan szlo­vák és Jerzy Skolimowski len­gyel rendező készít. A három ren­dező egy-egy pár (fiatalok, kö- I zépkorúak és öregek) bemutatá­sában a szerelemről, az emberi ! kapcsolatokról kíván szólni. (Rudé Právo, 1968. I. 11.) ZENÉT TANULÓ TALUSI CVEREKEN Az ablakon át ellátni egé­szen az új gimnáziumig, havas teteje messzire fehérük. Alig egy-két ember az utcán, a nagy hideg nem éppen csalogató, ha meg a kötelesség vagy a mun­ka hív valakit: gyoi-san lépdel, siet a dolgára. Bent, a sarkadi művelődési otthon szakköri szobáiban marasztaló, meghitt meleg, olyan közeg ez, mely a vendéget is hosszabb időzésre ösztönzi. Az egyik szobában csengő gyerekhangok éneklik a szolfézs-leckét, a másikból he­gedűszó szűrődik ki a folyosó­ra, ahol éppen Tímár Imre, az otthon igazgatója a következő órára érkezőket inti csendre. A gyulai zeneiskola sarkadi tagozatai kaptak jó helyet a művelődési otthonban, már harmadik éve. Az elsőben csak az előkészítő működött, a má­sodikban megnyílt a zongora­hegedű szak, most a harmadik­ban pedig fúvóssal bővült. Zon­gorát tizenöten, hegedűt tizen­heten tanulnak, a fúvós-szakon egyelőre három a létszám, de az 1. sz. általános iskola a minap jelentette, hogy tíz új jelentkezőt küldenek rézfúvós­nak. A szolfézs-csoporthoz nyi­tunk be. Láng Klára tanárnő 8—10 éves kislányokkal, kis­fiúkkal foglalkozik. Hogy egy kis szünetet tart, jó alkalom a kérdésre, válaszra. „Semmi gondunk, a hely kitűnő, a gye­rekek szorgalmasak, ügyesek.” Elmondja még, hogy harmadik éve jár át Sarkadra szolfézst és zongorát tanítani, tavaly óta Kákonyi Margittal együtt, aki a hegedűjáték titkaiba vezeti be a sarkadi és a környékről bejáró falusi gyerekeket. Reg­gel fél 9-től este fél 7-ig ta­nítanak Sarkadon, és ez a munka már egyszerűen hozzá­tartozik az életükhöz. A hegedűsöknél három gye­rek. Vicze Andor, a legfiata­labb a soros. Margit tanár néni ott áll meUette, halk utasítá­sait csak ő haüja. Megszólal Láng Klára tanár néni és Tóth Jani a zongoránál. Fotó: Demény Gyula a hangszer, könnyű dallam száll fel belőle. Némelyik hang még bizonytalanul lebeg, a vonó talán erősebben tapad a húrhoz, visszahull és újra in­dul, de a kottafejek megeleve­nednek, a zene életre kel... Valamikor az emberek hittek a zene varázserejében, s ha mi nem is hiszünk a mágiában, az érzelmeket nemesítő muzsikát csodálni számunkra egy az em­ber csodálatával. Vége az órának, a régiek mennek, újak jönnek. Az ab­lakból látni, hogy kézenfogva sietnek a magas hóban, s az arcuk pirosát nemcsak a hideg színezi. Lehet, hogy ott megy köröttük a jövő híres muzsiku­sa; annyi azonban biztos, hogy zeneértő, zeneszerető emberré lesznek ezek a gyerekek. Bar­tók és Kodály álmát valósággá érleli az idő, és ehhez ez a kis zeneiskola is ad valamit. Sass Ervin Viczc Andor muzsikál...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom