Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-27 / 22. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JANUAR 21., SZOMBAT Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM J A vállalat felelős az árért Az árreform nem fejeződött be január 2-án a kirakatokból ismert árváltozásokkal. A mostani árin­tézkedés éppen abban különbözik minden korábbi hasonlótól, hogy nemcsak az egyes árak, hanem maga az árrendszer is megválto­zott. Az új árrendszer lényege: a létfenntartáshoz szükséges élel­miszerek ára ezután is fix. Az alapvető fogyasztási cikkek má­sik körében olyan maximált ára­kat. alkalmaznak, amelyek csak csökkenhetnek, de a mai szint fölé nem emelkedhetnek. Ezek a cikkek alkotják egyébként az áruforgalom felét. A forgalom másik felébe pedig azok a fo­gyasztási javak kerültek, ame­lyek a mindennapi megélhetés, az élet fenntartása szempontjá­ból nem alapvetőek. Ezeknek a cikkeknek az ára a jövőben nem naptári időszakok és központi el­határozások szerint, hanem a kereslet-kínálatnak, a termelési költségek alakulásának megfele­lően rugalmasan változik. A fogyasztási cikkek forgalmá­nak e második felét kitevő ter­mékek nagyobbmérvű áremelke­désétől tart közvéleményünk. „Eddig is voltak nyílt és burkolt árdrágítások, de a jövőben ezek­nek már senki nem állhat az út­jába, hiszen a lovak közé dobták a gyeplőt” — vannak, akik így fogalmazzák meg az új árrend­szerrel kapcsolatos aggályukat. A valóság persze az, hogy árpoliti­kánk változatlanul szocialista, s ennek megfelelően központilag szabályozott árpolitika. A cikkek jelentős része (az említett máso­dik 50 százalékból 27 százalék) csak a megengedett hatósági ke­retek között 5, egyes esetekben legfeljebb 10 százalékkal növe­kedhet (de csökkenhet is!) az úgynevezett induló árakhoz ké­pest A forgalom további 23 szá­zalékát szabadpiaci áron bonyolít­ják. Ilyen árformában került a zöldség, a gyümölcs és több luxus-cikk eddig is értékesítésre. Most ezek köre bizonyos divat­árukkal, szőrmecikkekkel, koz­metikai termékekkel bővült. Bár a termelő vállalatnak rész­ben anyagi érdeke is fűződik az áremeléshez — hiszen így is nö­vekedhet a nyereség —, mégis korlátozottak és behatároltak az ilyen törekvések. Az árdrágítás elleni garanciák igen sokfélék: kiterjedt állami és társadalmi el­lenőrzés, a tisztességtelen mód­szerrel szerzett nyereség összegét meghaladó pénzbüntetés (a gaz­dasági bírság) fizetése, a személy szerinti vétkesek fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonása stb. Minderről már volt többször is szó. Érdemes azonban köze­lebbről szemügyre venni a válla­latok megnövekedett felelősségét az árpolitikai intézkedésekért. Az eddigi merev hatósági ár­rendszerben a vállalatoknak nem volt ármegállapító hatásköre. Minden fogyasztási cikk árát az országos árhatóság hagyta jóvá. A Belkereskedelmi Minisztérium például több százezer fogyasztá­si cikk árát határozta meg, s hiába volt pártatlan szerv, még­sem tudta megakadályozni a kü­lönböző áremelési manővereket. Az árkalkulációkat ugyanis a vál­lalattűi készítették, s a miniszté­rium képtelen volt valamennyit tételesen ellenőrizni. A vállalat viszont, mihelyt megkapta a ha­tósági bélyegzőt, már nem volt felelős az árért. Most más a hely­zet. A Belkereskedelmi Miniszté­rium kevesebb, de fontosabb cik­kek árainak jóváhagyására össz­pontosíthatja figyelmét. A terme­lő vállalat viszont a hatáskörébe utalt árért és kalkulációért teljes mértékben (anyagilag, büntetőjo­gilag) köteles felelősséget vállal­ni. A vállalatok többsége — az el­ső tapasztalatok szerint — érzi a felelősséget. Az ipar és a keres­kedelem első negyedévi szerző­déskötésednél például nem volt észlelhető számottevő áremelés az induló árakhoz képest. A termelő vállalatok többsége ma még tar­tózkodó, s nem él az árváltozás adta lehetőségekkel. Más vállala­tok pedig felfelé és lefelé egy­aránt korrigálták az árakat. A körültekintés, az óvatosság ' fon­tos, s különösen most, az indu­lásnál nélkülözhetetlen. De nem szabad, hogy ez a rugalmasabb árformákba tartozó termékeknél az 1968. január elsejével kiala­kult árait megmerevítéséhez ve­zessen. Az új, rugalmas árformá­kat azért hozták, létre, hogy a szabályoknak és a gazdasági tör­vényeknek megfelelően éljenek is velük. Sokfelé ezt napjainkban ellenzik, s az árdrágító, a speku­láns bélyegét sütik arra, aki nem­csak csökkenteni, hanem eseten­ként emelni is akarja az árakat. Pedig elsősorban a lakosság által keresett, a piacon pedig hiányzó cikkeknél szükséges akár maga­sabb árral is kedvet adni, az át­lagosnál nagyobb nyereséget biz­tosítani a termelőnek. így a ter­melő vállalatok érdekeltté vál­nak a gyártás fokozásában, s nö­velik a termelést, így mérséklődik a hiány az adott cikkből, mígnem a kínálat fokozása zavartalan el­látáshoz, s az árak leszorításához vezet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindenekelőtt gaz­daságilag — például a verseny fokozásával — célszerű korlátoz­ni a spekulatív áremeléseket. A kereskedelem nyilvánvalóan nem veszi át azt az árut, amelyik nem éri meg az árát, abban az eset­ben, ha hasonló cikket más ter­melő vállalat olcsóbban kínál. Spekulációs áremelésekre, főként a monopolhelyzetben levő válla­latoknál számíthatunk és azok­ban a gyártási ágakban, ahol több vállalát tevékenykedik ugyan, de együttes gyártó kapa­citásuk kisebb a jelentkező igé­nyeknél. Ilyenkor a kereskedelem fontos feladata, hogy új szállítók felkutatásával, s az importlehető­ségek hasznosításával biztosítsa a nagyobb árukínálatot és az ár­színvonal leszorítását. Hatékony gazdasági eszközök hiányában kerülnek csak előtérbe a fogyasz­tói érdeket védő, az árszínvo­nal stabilitását biztosító admi­nisztratív és jogi eszközök. Kovács József M A: Rászolgáltak az elismerésre * * * A bizalom Muronyba látogat dr. Erdei Ferenc, a Hazafias JNépfront Országos Tanácsának főtitkára A Hazafias Népfront Muronyi Községi Bizottsága ma, január 27­díjas akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ért este kedves baráti találkozón j főtitkára, dr. Ortutay Gyula aka­emlékezik meg a helyi olvasókör megalakulásának 40. évforduló­járól. Az ünnepi aktuson részt vesz dr. Erdei Ferenc Kossuth­Megyénkben is megalakul a Bolyai János matematikai és az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat szervezete Mostanáig tizenhárom tudo­mányos egyesületi csoport működik megyénkben, a MTESZ keretében. Rövidesen azonban újabb két szervezet­tel gyarapodik a létszám, mi­vel az igények sürgetik lét­rehozásukat. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya, a MTESZ megyei elnöksége és a közép­iskolai tanárok kezdeménye­zésére február 6-án kerül sor a Bolyai János Matematikai Társulat megyei szervezeti­nek megalakítására. Az ala­kuló gyűlésen Hajós György Kossuth-díjas akadémikus, a társulat elnöke tart előadást. Már javában tart a szervezés, s pillanatnyilag mintegy öt- venre tehető a taglétszám, amely középiskolai tanárokból és matematikával foglalkozó műszakiakból tevődik össze. Szeptemberben az általános iskolai tanárok szervezését is megkezdik, valamint létre­hozzák az Ifjú Matematikusok Körét, amelynek célja a leg­kiválóbb középiskolai tanulók képességének fejlesztése, va­lamint versenyekre való fel­készítése. Ezenkívül a koráb­ban érettségizetteknek és a dolgozók középiskolájában végzetteknek februárban ön­költséges egyetemi és főisko­lai felvételi előkészítőket szerveznek. Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat megyei szervezeté­nek alakuló gyűlését március 15-én tartják meg, s ezen Marx György Kossuth-díjas egyetemi tanár mond elő­adást. A tagok létszáma meg­közelíti már a harmincat. Most elsősorban a középisko­lai tanárok a jelentkezők, de később itt is sort kerítenek az általános iskolai tanárok szer­vezésére. Ez a társulat szep­temberben alakítja meg az If­jú Fizikusok Baráti Körét, amelynek hivatása és célja megegyezik a másik ifjúsági kör programjával. Mindkét egyesületi csoport szorosan együttműködik majd a TIT megyei szervezetével és a megyei tanács művelő­désügyi osztályával. Felada­tuk is hasonló, vagyis a taná­rok továbbképzésén felül a legkiválóbb diákok képessége­inek fejlesztése, szaktárgyi is­mereteinek gyarapítása, va­lamint az egyetemi felvételi vizsgákra való megfelelő fel­készítés. démiikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának aielnöke, valamint az 1930-as években a sze­gedi egyetemen tanult hallgatók közül a „Szegedi Fiatalok Művé­szeti Kollégiuma” néven működő baloldali értelmiségi csoport fa­lukutató tagjai. A meghívottak találkoznak Békés megye és a békési járás politikai, gazdasági és kulturális életének vezetőivel, majd részt vesznek a muronyi tsz-klubban az egykori olvasókör megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezésre kerülő ün­nepi esten. Ez alkalommal be­szédet mond dr. Erdei Ferenc í és dr. Ortutay Gyula. Megnyílt a nyugdíjas pedagógusok klubja Békéscsabán Elsőnek a megyében január 25-én, Békéscsabán, a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya éá a megyei művelődési ház közös szervezésében megnyílt a nyugdí­jas pedagógusok klubja. A hangu­latos ünnepségen Surányi Ibolya előadóművésznő lépett fel, majd megválasztották a klub vezetőjé­nek Sebők Lászlónét. Szemenkár Mátyás, a művelődési ház helyettes vezetője, ismer­teti a klub létrehozásának célját. Surányi Ibolya, a Budapesti Egyetemi színpad tagja ismert költők verseiből ad elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom