Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

1968. január 25. 3 Csütörtök A gazdasági munka politikai ellenőrzése az új körülmények között HOSSZÚ alapos előkészítő munka után az új esztendő első napján a gyakorlati megvalósítás útjára lépett az új gazdasági'me­chanizmus. Gazdaságpolitikai cél­kitűzéseink valóra váltásának, a gazdaságirányítás reformja sike­rének sok fontos, nélkülözhetetlen feltétele van, de ahhoz, hogy a re­form a párt által megszabott mó­don és szellemben, egész társadal­munkat átfogóan, egységesen va­lósuljon meg, a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén ér­vényesülnie kell a párt vezető, irányító szerepének. A pártirá­nyítás sokrétű, széles skálán moz­gó feladat rengetegében is kiemel­kedő fontossága van ma a párt gazdaságirányító, szervező és el­Nem tréfa A későn jövők helyére, vagyis az első széksorba kerültem. Nem emlékszem még olyan zár- számadási közgyűlésre, amelyen az első sorokat is elfoglalták volna a szövetkezeti gazdák. No de nem ez most a lényeg, ha­nem az. hogy egy-egy félfordu­lattal jól szemiígyre vehettem a hallgatóságot. Annál is inkább tettem ezt, mert az volt a ter­vünk. hogy lefényképezünk egy ifjúsági brigád néhány tagját a széksorokból. Ám, hiába néz­tem, egyenként is alig villant fel egy-egy fiatal lány vagy legény arca a többnyire fehér hajú, nagymama és nagyapa korúak között. — „Bizonyára nem érkeztek még vissza Pestről a falusi ifjú­ság országos parlamentjéről” — gondoltam. De ennek ellent­mondott az a közgyűlés utáni bejelentés, hogy estére táncmu­latságot rendeznek a szövetke­zeti fiatalok részére... Nem ér­keztünk korán, de bizony a mu­latságon sem igen láttunk fia­talokat. Jobbára az idősebb ge­neráció tagjai üldögéltek, iddo- gáltak és dalolgattak az aszta­lok mellett. A munkájukat te­kintve, nem idősek még. De­hogy. A belvíz- és aszálykár el­lenére átlagosan 20 ezer forint volt a múlt évi jövedelmük egyenként, jó néhányuké súrol­ta a 30 ezer forintot is. K. I. lenőrző munkájának. A gazdasági életben bekövetkezett változások sok vonatkozásban új helyzet elé állították, a korábbihoz képest új feladatok újszerű megoldására ösztönzik, kényszerítik a pártszer­vezeteket. Ezeknek a megoldása nem egyszerű feladat, mert az új módszerek alkalmazása, a munka­stílus javítása, a társadalmi, gaz­dasági fejlődéssel összhangban álló korszerűsítése gyakran hosz- szú évek beidegződésének gyöke­res megszüntetését, gyorsuló ütemben növekvő új ismeretanyag elsajátítását, a modern tudomá­nyos módszerek felhasználását követeli. Az új gazdaságirányítási rend­szerben a gazdasági vezetés mód­szerei, a vállalat érdekei tenden­ciájukban összhangba kerülnek a gazdaságpolitikai követelmények­kel, az olyan általános politikai érdekekkel, mint a gazdaságosság érvényesítése. Adódhat azonban olyan helyzet is, amikor a helyi érdekek szembekerülnek a nép- gazdasági érdekekkel. A vállala­ton belül is keletkezhetnek érdek- konfliktusok, melyek szembe­állítják egymással az embereket. A keletkező ellentmondások fel­tárása, azok feloldása, a jó politi­kai atmoszféra megteremtése a pártszervezetek fontos politikai feladata. E feladatoknak — ame­lyek a pártszervezet gazdaság- szervező munkájának csupán egyes mozzanatait tartalmazzák — csak akkor tudnak eleget ten­ni, ha figyelemmel kísérik, rend­szeresen elemzik a gazdasági fo­lyamatokat, azok összefüggéseit, elsősorban társadalmi oldalát. Eh­hez pedig meg kell ismerni a jog­szabályokat, a közgazdasági sza­bályozókat, egyszóval azt a köz- gazdasági környezetet, amelyben a vállalat tevékenykedik. A legfontosabb feladat mégis az. hogy a pártszervezetek olyan politikai légkört teremtse- j nek, amelyben az emberek tuda- j tosan cselekedve, felszínre hozzák a gazdasági szabályozók által ősz- | tönzött jobb módszereket, eljárá- ; sokat, belső tartalékokat, hogy a fő gazdaságpolitikai célkitűzések j érdekében a dolgozók tapasztala­tai, észrevételei érvényesülje­nek. A pártszervezetek ne avat­kozzanak be a gazdasági irányítás konkrét feladataiba, ne vállalják j át a feladatokat a gazdasági veze­téstől, hanem politikai módsze­rekkel biztosítsák a megoldások helyes, a népgazdaság érdekeivel összhangban álló irányát; fellépé­sükkel zárják ki a tétlenség, a huza-vona lehetőségét. A vezetők és a dolgozók megítélésében a fő kritérium a jobb, hatékonyabb gazdálkodáshoz való hozzájárulás értéke legyen. A pártszervezetek sokrétű poli­tikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a pártellenőrzés. A gazdasági tevékenység pártel­lenőrzésének, segítő munkájának módszerei (a gazdasági, hivatali stb. vezetők beszámoltatása, a fő kérdések kiemelése, a helyes ká­derpolitika alkalmazása stb.) már többé-kevésbé kialakultak. A jó módszerek és azok helyes alkal­mazása azonban két dolog. A pártellenőrzés lényege, belső tar­talma, annak felülvizsgálata, sok­oldalú elemzése, hogy a párt és a kormány célkitűzései hogyan, mi­lyen mértékben valósulnak meg az adott üzemben, vállalatnál, ter­melőszövetkezetben, intézmény­nél; a gazdaságosság követelmé­nye érvényesül-e kellőképpen a munkában; az emberekkel való bánásmód összhangban áll-e szo­cialista elveinkkel, a vezetők se- gítik-e az alkotó kezdeményezés kibontakozását s hogyan biztosít­ják a vállalat gazdasági fejlődé­sét, összhangban a gazdaságpoli­tikai célkitűzésekkel. Ha a pártszervezetek jól akarják betölteni — például vállalati szinten — politikai irá­nyító szerepüket, akkor az ellen­őrzés során feltárják az ellent­mondások okait, megvizsgálják a hiányosságok eredőit és a munka következő fázisában javaslatot tesznek az ellentmondások felol­dására, a hibák kiküszöbölésére. Ilyen értelemben, az irányítás fo­lyamatában elhelyezve, az ellen­őrzés a tervező munka egyik ki­indulópontja is lehet. A pártellen­őrzés, mint minden hasonló ter­mészetű munka, akkor igazán ha­tékony, ha abban a vizsgált gaz­dasági folyamatokat jól ismerő szakemberek (szükség esetén pár- tonkívüliek is) részt vesznek. Az ellenőrzés, amely helyesen értel­mezve, egyben segítségnyújtás is, a gazdasági feladatok megoldásá­hoz, éppen olyan tervszerű, rend­szeres, folyamatos feladat, mint a termelés vagy a pártélet. Ha az ellenőrzés rendszertelen, nem iga­zodik a vizsgált jelenségek termé­szetéhez, nem töltheti be hatéko­nyan funkcióját. világoskék bútorokkal. A közép­ső szoba nagy, kerek, mahagóni asztalán most gyönyörű meisse­ni vázában virágzó cseresznye- fa ágak. Itt, az asztal mellett várakozik néhány percig a dísz­magyarba öltözött vőlegény, és sógora, gróf ifj. Károlyi Gyula, akik átkísérik a kormányzó­ságra, vagyis a vőlegényes ház­hoz a menyasszonyt és legköze­lebbi hozzátartozóit. Az illendőség kedvéért Hor­thy Istvánékat néhány percig várakoztatják, pedig a meny­asszony már órák óta elkészült. S amikor végre megjelenik — valóban gyönyörű. Tizenhat méter nehéz selyem brokátból készült hófehér menyasszonyi ruháját 70 hímzett rózsa díszíti. Négy gyöngyözőnő három héten át éjjel-nappal kalárissal, ezüst zabszemekkel és habgvönggyel díszítette a menyasszonyi ru­hát. Gróf Batthyány Gyula tervezte, aki szorgos kutatást végzett a megőrzött régi főúri menyasszonyi ruhák között. Herceg Eszterházy Pál kincseket érő régi ruhatárában ráakadt egy kék bársonyból készült, arany­nyal, ezüsttel hímzett és korail- gyöngyökkei díszített pompás esküvői ruhára, amelyet 268 év­vel azelőtt Thököly Éva viselt lakodalmán. Ennek nyomán ké­szült Ily grófnő menyasszonyi subája. A nászmenet a Várpalotából indul a Szilágyi Dezső téri re­formátus templomhoz. Elén a rendőrség motoros osztagai ha­ladnak, ugyancsak motoros j rendőrség zárja be a menetei. A hét kormányzósági gépkocsi nem a szokott legrövi­debb útvonalon, a Hunyadi Já­nos úton jut le a Várból, hanem az Úri utcán, a Bécsi-kapu té­ren, a Széna téren, a Margit körúton a bámuló tömeg sűrű sorfala között és kikanyarodik a budai Duna-partra és így érke­zik meg a Szilágyi Dezső térre, ahol már nagy rendőri karhata­lom biztosítja a rendet. Fehér lovas rendőrosztag ad díszőrsé­get a református templom bejá­ratával szemben. Már több mint egy órával az ünnepélyes aktus előtt megkez- ! dődik a templomhoz a gépko- j esik felvonulása. Miniszterek és J főpapok, tábornokok és követek ; szállnak ki belőlük. A hölgyek természetesen a legkáprázato- j sabb toalettekben, az urak frakk- j ban vagy még inkább díszma­gyarban. A meghívott előkelő­ségeket a kormányzó szertartás­mesteri hivatalának tisztviselői fogadják. Közvetlenül a rokon­ság részére fenntartott padso­rok mögött foglal helyet gróf Teleki Pál miniszterelnök. (Folytatjuk) A pártellenőrzés, amely magá­ban foglalja a vezetők beszámol­tatását is, nem eredményezhet alá- és fölérendeltségi viszonyt. A pártszervezet beszámoltathatja a gazdasági vezetőt, de ez nem je­lenti azt, hogy a gazdasági vezető felettese is. A gazdasági vezetők beszámoltatása hatékony eszköz a pártszervezet kezében akkor, ha azt helyesen alkalmazza. A pórlellenőrzés a ve­zetők beszámoltatása egyben a po­litikai nevelés, az üzemi demok­rácia gyakorlati alkalmazásának fontos módszere is. Az is igaz, hogy a pártszervezet nem egysze­rűen partner, hanem az adott gaz­dasági egység politikai irányító testületé is. Ez a szerep arra köte­lezi pártszervezeteinket, hogy ne egyszerűen a gazdasági vezetés belső ellenzékének a helyzetéből alakítsák ki álláspontjukat, szer­vezzék meg munkájukat, hanem a kölcsönös bizalom és tájékozta­tás alapján valódi. hatékony együttműködést alakítsanak ki. Munkájuk csak akkor lehet ered­ményes, ha a pártszervezet, a tár­sadalmi szervek és a gazdasági vezetők elvi alapokon nyugvó, jó elvtársi és munkatársi kapcsolat, I az alkotó munka egészséges lég- [ köre alakuljon ki. Dr. Dankovits László, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa Új gyártmányok és új Évente 150—200 ezer Ft értékű különböző munkagépek fő részei­nek a gyártását vállalja kiegészí­tő munkaként a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár Makói Gyár­egységtől a Mezőkovácsházi Gép­javító Állomás. Az új gyártmá­nyokhoz eléggé hiányos felszere­lésekkel láttak hozzá. Nagy gon­dot okozott például a 8—10 milli­méteres vaslemezek eldarabolása. Óránként 150 forintot és hozzá embereket is kértek azok a vál­lalatok, amelyek táblaollóval ren­delkeztek. Ezt a költséget termé­felszerelések szelesen még növelte a lemez oda- és visszaszállítása. Az elmúlt két év alatt 11 féle nagy értékű, s megyénkben ritkaság számba me­nő szerszámgépet vásároltak. Töb­bek között egy táblaollót, egy száz tonnás sajtóiét, egy rezgőollót és egy univerzális rakodógépet. Ezek segítségével most már könnyedén, s a korábbinál jóval kisebb költ­ségen tudják gyártani a borsó­cséplőgépet, a hazánkban leg­újabb típusú oszlopos gabonaszá­rító gépet és egyebet. Üj szerzemény a száz tonnás sajtológép, aminek eddig gyakran érezték a hiányát. Ez a táblaolló. Egy ilyennek a használatát adták óránként 1511 forintért bérbe. Rengeteg hegesztéssel készül a borsócséplőgép valamennyi szerkezete. Fotó: DeméHy

Next

/
Oldalképek
Tartalom