Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. JANUÄR 21., VASÁRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM A bizalom próbája Mindenütt az országban a leggondosabb figyelem kísérte a közvélemény reagálását az új fogyasztói árakkal kapcsolatban. A tapasztalatokat abban összegezhetjük, hogy két kellemes csalódás történt. Az egyik, hogy az emberek többsége a jelenleginél radikálisabb árváltozásokra számított, amelyek esetleg érzékenyen érintik háztartásukat. A másik, hogy a vezetés talán kevésbé pozitív megnyilvánulásokra készült fel — figyelembe véve, hogy az árstruktúra magasabb közgazdasági összefüggéseit nem mindenki ártó meg kellően. Mindenesetre a fogyasztói árreform — még az összességében kedvező egyenleg mellett is — komoly terhelési próbája volt a megértésnek. Oktalanság lenne azonban nem venni tudomástól, hogy a megértésben, a fegyelmezett és nyugodt magatartásban egy mélyen gyökerező politikai bizalom, s az új mechanizmus távlatait illető optimizmus nyilvánult meg. Ilyen nagymérvű és a zsebet közvetlenül is érintő operáció még egy gazdaságilag igen erős országban is kockázatokkal jár, sóit nyugtalanságot kelthet. Tények bizonyítják, hogy nem volt számottevő áru- felvásárlás, a takarékbetét-állomány pedig kedvezőbben alakult, mint az elmúlt esztendő első heteiben. A gazdasági keringés egyetlen napra se került „vértódulásos” állapotba. Az emberek, bár kíváncsian, de teljes nyugalommal igyekeztek tájékozódni az új árakról. Nos, ezt annál is inkább értékelni kell, mert tudjtók, hogy számosán mint egy bianco-csek- ket „írták alá” az intézkedéseket. Azaz, nem annyira a gazdasági reform mélyebb összefüggéseinek ismerete, mint egy hosszabb időszak megnyugtató politikai tapasztalatai késztették őket arra, hogy bizalmukat nyilvánítsák a párt és kormány irányvonalával kapcsolatban. A támogatás félreérthetetlen jele volt ez, passzív, de mégis nagyon értékes formában. A gazdasági reform ugyanis, mint az elmúlt hetek e tanúsága is bizonyítja, nemcsak pénzügyi és árutai'talé- kok fedezetére építkezik, hanem erkölcsi fedezetre is. Van ugyanis egy ellentmondás, amellyel a reform kezdeti szakaszában különösképpen számolni kell. Mégpedig az, hogy a reform egésze, s hatásának kibontakozása hosszú távú folyamat. Előnyei, bár mind jobban érezhetővé válnak, teljességükben csak lassan tárulnak fel, s addigra szinte beépülnek a köztudatba, magától értetődő tapasztalatokká válnak. Viszont az első időszak, a korrekciós jellegű, módszerváltó, szervezeti mozgásokat feltételező szakasz az egyén szemszögéből esetleg — átmenetileg — különféle nehézségeket is támaszthat. Ilyen feltételeket csak úgy lehet vállalni, ha a vezetés biztosan maga mögött tudja az ország népét, és a legfőbb kérdésben valóiban cselekvő egység nyilvánul meg. A bizalom egyébként más értelemben is fedezetül szolgál a kezdő időszakban. Kádár elvtárs a Központi Bizottság novemberi üléséin utalt arra, hogy a Központi Bizottság, a kormány, a kölcsönös bizalom alapján' dolgozik azzal a két-három- százezer vezetővel, akinek a pártban, a szakszervezetekben, az államigazgatásban és a gazdasági élet különböző posztjain kell felelnie a reform végrehajtásáért. Tudniillik a feladatok olyan természetűek, hogy azok eldöntésébe, végrehajtásának megszervezésébe a dolgozók millióinak gyakorlatilag nincs módjuk beleszólni. Legalábbis közvetlen és operatív módon nincs, mert helyzetük, informáltságuk foka nem enged megfelelő betekintést a kereskedelem, az ügyvitel, a műszaki elhatározások kialakításában. Folytatni fogjuk és folytatni is kell a felvilágosító és meggyőző munkát a reform lényegéről, s kérni hozzá a dolgozók támogatását. A fő felelősség azonban a vezetőkön van, akik ismerik az össszefüggéseket, s tisztában vannak vele, hogy döntéseik következményeit a termelő kollektívák, végső fokon az ország lakossága viseli. Természetesen e bizalomnak objektív alapja és megnyugtató biztosítékai kell legyenek, mert ez a reálpolitikában mindig fontos szabály. Senki nem kívánhat vak bizalmat és nem követelhet támogatást, ha nincs rá tárgyi alapja, ha nem ésszerű a kockázat, és nem szorították minimális határok közé a bizonytalan- sági tényezőket. A pánt és a kormány mind a maga, mind a dolgozók szempontjából gondosan megőrzi ezeket a biztosítékokat. A gazdasági élet ellenőrzésével szilárdan kézben tartja az árak és bérek egyensúlyát, az állami hitelek legcélszerűbb felhasználását, a termelési és fogyasztási tendenciákat befolyásoló eszközöket. Kétség sem férhet hozzá, hogy ezeket — a reform elveinek megsértése nélkül — alkalmazza is, valahányszor azoic a fogyasztók, vagy a termelés érdekében szükségessé válnak. Hasonló módon kézben tartja és alkalmazza a párt a politikai ellenőrzés eszközeit és biztosítékait. Vagyis céltudatos káder- politikát folytat, arra törekszik, hogy a vezetők kiválasztásában, a megbízatások, kinevezések során a szocialista érdekeket szolgáló, egységes szelekció menjen végbe. Más szóval: biztonságot nyújt mindazoknak, akik beosztásukban hűségesen és becsületesen, az új követelményeknek eleget téve dolgoznak, s képesek jól közvetíteni a párt gazdaságpolitikai elgondolásait és változtat ott, ahol a vezető netalán gátolja az előrehaladást, s megfelelő támogatás mellett se képes eredményeket felmutatni. Az új mechanizmus ellenőrzésének, eredményed elbírálásának politikai és gazdasági értékmérői a dolgozók oldaláról is megvannak. Most csak az kell. hogy minél szélesebb körben tudatában is legyenek azoknak. Nyomon kövessék a termelékenység alakulását, az előállítási költségek leszorítását, az áruminőség javítását, a választék bővítését, s tapasztalataiknak megfelelően reagáljanak azokra. Habár a reform szakkérdéseinek megoldása a vezetőikre hárul, az általános tapasztalatok alapján van mód rá, hogy a dolgozók is helyes irányba tereljék, s demokratikus intézményeinken keresztül ellenőrizzék, ami az országban történik. Rózsa László Befejezte tanácskozását a tsz fiatalok parlamentje A termelőszövetkezeti fiatalok háromnapos országos parlamentje szombaton befejezte munkáját. A délelőtti plenáris ülésen dr. Molnár Imre, a MÉM Igazgatási és Jogügyi Főosztályának vezetője tartott vitaindító előadást a termelőszövetkezeti ifjúság érdekvédelmi problémáiról, a termelőszövetkezeti taggá nevelés kérdéseiről. Kifejtette: mivel a termelőszövetkezetekben nem különül el egymástól a „munkáltató” és a „munkavállaló”, nincsenek külön érdekei a tagoknak és külön a termelőszövetkezeteknek. Amikor a KISZ érdekvédelmi tevékenységéről beszélünk, nem a termelőszövetkezettel szembeni érdek- védelmi feladatokra gondolunk, hanem a sajátos ifjúságvédelmi feladatokra. A közös gazdaságokban ma már a tagegyenlőség elve érvényesül. A tagok jogai és kötelezettségei az életkortól nemtől függetlenül azonosak. A kötelezettségek teljesítését érdek- védelemmel nem lehet pótolni. A kötelezettségek példás teljesítése esetén viszont a KISZ-nek kötelessége harcolni a jogok teljes- körű érvényesítéséért. A KISZ- szervezetek eredményesen közreműködhetnek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetekben a fiatalok otthon érezzék magukat, s egyenjogú, azonos esélyekkel rendelkező tagjai legyenek a termelőszövetkezeteknek. A vitaindító előadás után a termelőszövetkezeti fiatalok küldöttei számoltak be helyi tapasztalataikról, s számos javaslatot tettek a sokhelyütt még megoldatlan érdekképviseleti problémák rendezésére. Ezután a pénteki szekció-ülések vezetői összegezték az üléseken lezajlott viták tapasztalatait, majd' dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a felmerült kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években megnőtt a mezőgazda- sági munka becsülete, a paraszti munka mindinkább szakmunkává válik. A jövőben fokozottabban segítik a fiatalokat, hogy ne csupán egy szakmát, de egész szakmacsoportokat tanuljanak. Szükségesnek látszik, hogy a termelőszövetkezetek még szorosabb együttműködést építsenek ki a környezetükben levő állami vállalatok és egyéb intézmények munkájával, s éljenek bátrabban az üzemi önállóság adta lehetőségekkel. Tanuljanak a fiatalok még többet könyvbpl, az öregektől és egymástól. Váljanak szakmájuk mestereivé. Végezetül Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára foglalta össze a termelőszövetkezeti fiatalok országos parlamentjének tanulságait. Közölte, hogy az ifjúsági parlaiyent plenáris és szekcióülésein 92 küldött kapott szót. Befejezésül a termelőszövetkezeti fiatalok parlamentje felhívással fordult a mezőgazdaságban dolgozó ifjúsághoz. Támadásban a tél A Kelet-Európa térségeiben felgyűlt igen hideg sarkvidéki eredetű légtömegek a szombatra virradó éjszaka elérték a Kárpátok hegyláncait, Az áramlás két ágra szakadt: az északi ág az Észak-keleti Kárpátok hágóin, másrészt a Kis-Kárpátok felé kerülve, a Kis-Alföldön át érkezett hazánk területére. Keleti ága pedig a Vaskapun át szivárog. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a továbbiakban számítanunk kell a hideg levegő fokozatos beáramlására, de a hőmérséklet átlagai egyelőre csupán az évszaknak megfelelő szintre mérséklődnek. Egy hónap múlva gépkocsi nyereménybeiétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, február 20- án Budapesten, a MOM Csörsz utcai kultúrtermében rendezi az év első gépkocsinyeremény- betétkönyv sorsolását, A húzáson az 1967. október 31-ig váltott 5000 és tízezer forintos betétkönyvek vesznek részt. Ezen a sorsoláson több, mint 250 kocsi talál gazdára. j A múlt évben egyébként 80 1 ezerrel növekedett a gépkocsi- | nyeremény-betétkönyvek szá- j ma. Jelenleg 422 000 ötezer- és I tízezer forintos gépkocsi nyeremény-betétkönyv van forgalomban, s ezeken több mint 2,5 milliárd forintot őriznpk. Mintegy 200 ezer betétkönyvet j Budapesten. 222 ezret pedig vi- I déken tartanak nyilván. (MTI) 'VV/Nw^aa/wwWWWVAAAAAAAAAA WVWWWWNAA 'VWVVVW WWNAAA/\AA/W vA/WV HEGGEL! HANGULAT» A „CSABA” ELŐTT. Demény Gyula felvétele
