Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-19 / 15. szám

1968. január lb. 3 Péntek Termelőszövetkezeti párttitkárok tanfolyama Békéscsabán Január 15-től 20-ig Békéscsa­bán, az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának Oktatási Igazgatósá­gán hatvanhárom termelőszövet­kezeti párttitkár részvételével to­vábbképző tanfolyamot tartanak. Előadást hallanak a párt gazda­ságszervező munkájáról, az új földjogi és tsz-törvényről, a szö­vetkezetek újrendszerű tervezésé­ről, pénzgazdálkodásáról és a jö­vedelemelosztásról. Gondos, szakszerű gazdálkodással pótolták az év közbeni kieséseket Zárszámadó közgyűlés a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben A múlt éVben, a három csapa­dék nélküli hónapban akadtak Olyanok Végegyházán is. akik két­kedve csóválták a fejüket, amikor a várható eredményekről esett szó. Nagyon nagynak látszott a ki­esés, veszélyben forgott a pénz­ügyi tervek teljesítése. Nagyon megsínylette a mostoha időjárást a 220 hold cukorrépa és az 550 hold kukorica is csak tizenkilenc mázsát Hwmett holdanként a ter­vezett huszonöt helyett. Ez utóbbi fontos takarmányból már eddig huszonkét vagonnal vásároltak. A 320 hold árpa is csalódást okozott, tizenhét mázsa helyett csak 13 mázsa nyolcvan kilogramm volt az átlagtermés. Mindezek ellenére sikeresen zárták az évet. A szokásosnál is gondosabb, lelkiismeretesebb munkával, jó szervezéssel másból pótolták a kieséseket. 1150 holdon termeltek búzát és a 18,8 mázsa átlagtermés 714 ezer forint több­letjövedelmet eredményezett. 180 hold kenderük volt, 59 mázsás át­lagtermésük 337 ezer forinttal, a 170 hold cirok 595 ezer forinttal többet adott a tervezettnél. A kiesések pótlásában nagy se­gítséget jelentett az állattenyész­tés. 1150 hízott sertést és 166 hí­zott marhát szállítottak el tavaly és ez 700 ezer forint többletjöve­delmet jelentett. A tejtermelés is felülmúlta 200 ezer forinttal a ter­vezettet. 250 ezer forintot takarí­tottak meg többek között azzal, hogy az előző évektől eltérően sa­ját eszközökkel szállították be a kendert és cukorrépát Mezőhe­gyesre. A tagság elégedetten hallgatta csütörtökön a zárszámadási be­szám'ölót, nem utolsósorban azt a részét, amely a vagyonuk gyara­podásáról, egyéni keresetükről szólt. A termelőszövetkezet közös va­gyona a kiesések ellenére 24 mil­lió 718 ezer forintról 25 millió 258 ezer forintra nőtt. Az egy szántó­egységre jutó bruttó jövedelmük az előző évi 3970 forinttal szem­ben az idén 4273 forint. Az egy tagra eső jövedelem 1966-ban 20 ezer 697 forint volt, most pedig elérték a 21 ezer 909 forintot. A tervezett 44 forintos munkaegy­ség helyett 48 forint lett a vég­eredmény. Egész évi szorgalmas munkájuk eredményeként példá­ul Angus János növénytermesztő 36 ezer 115, Brandisz István nö­vénytermesztő 43 ezer 172, Paulik Istvánná 24 ezer 332, Bognár Já­nos állattenyésztő 38 ezer 325, Molnár István traktoros pedig 38 ezer 680 forint évi jövedelmet mondhat magáénak. A közgyűlésen megbeszélték az idei év feladatait és elhatározták, hogy az idén még gondosabb, szakszerűbb munkával töreked­nek a jobb eredmények elérésére. O. L. Aruértékesítési úírayaló E Ezt a gyakorlatot csak helye- ™ selni lehet, azonban fel tót ­zekben a napokban a zár- | reskedelmi vagy feldolgozó vál- számadási beszámolók el- . lalattól vásárolnának, készítése, s az azt jóváhagyó közgyűlések összehívása foglalja le megyénk termelőszövetkezete- [énül csak az eddigi formában, it. Ennek a két aktusnak az él- j Vagyis úgy, hogy a szövetkezetek múlt évi eredmények számbavé- ! az állami kereskedelmi és feldől­teié, értékelése, a hibákon, mu- j gozó vállalatokkal megkötött lasztásokon való okulás a fő cél- ; szerződésben szereplő mennyisé- ja. Ám a beszámolót is és a gén felül jelentkező árura kösse- hozzászólásokat is át- meg átsző- nek közvetlen szállítási megálla- vik az ez évi célok, tervek, a podást a különböző intézmények- többet, jobbat akarás hogyanja, kel. Mert bármilyen korrektnek mikéntje. Régi szokás, íratlan . látszik is az ilyen megállapodás, törvény ez a zárszámadási köz- mégiscsak olyan adás-^vételi for- gyüléseken, annak ellenére, hogy j ma ez, amelynél több a beleszó­heteken belül vitára bocsátják a j lása a kereslet-kínálat törvény- részletesen kidolgozott üzemi i szerűségének, mint a fix és a tervet. Helyes is, szükséges is az j nagyüzemi felárral rögzített, kct- eüőretekintés, mindannak a szám- j bérjogosultsággal járó termelési bavétele, értékelése mellett, amin szerződésnek. Még az ilyen szigo­rú megkötöttségekkel járó áru­átadásnál és átvételnél is jelent­keznek vonakodások, éles viták és torzsalkodások, hát még az olyannál, amelyeknél csupán az előlegezett jóindulat és bizalom dominál. már túl vannak, amin csak a jö­vőben lehet módosítani, javítani. Ebből a megfontolásból nem korai a tervkészítésről az ez évi jövedelmező gazdálkodás alapjá­nak megvetéséről beszélni és ír­ni. Már csak azért sem, mert jó néhány szövetkezetben „ráérünk még erről dönteni’’ mögé rejtik azt a vaciilálást. amellyel a leg­fontosabb, s a legbiztosabb jöve­delmi forrást, az árutermelési szerződést kötni igyekvő vállala­tokat fogadják. A „ráérünk még” mögött lázas felvevőpiac-kutatás rejlik, egyezkedés olyan intézmé­nyekkel, vállalatokkal, amelyek nagy számú dolgozót, ápoltat vagy gondozottat étkeztetnek egész éven át. Nem új keletű az ilyesmi, s nem is rója fel bűnül sertki sem azt, hogy egyes nagyobb intézmények, vállalatok közvetle­nevelési, hizlalási szerződések kötése közben igyekeznek meg­győzni a termelőszövetkezetet ar­ról, hogy szervezzék meg a ház­tájiban jelentkező baromfi és hí­zott sertés nagy tételbeni, vagyis a közössel egyidőben történő át­adását, hogy azok után is nagy­üzemi felárat fizethessenek. A fix szerződéses ár sem megveten­dő. Bizonyság rá, hogy a megyei állatförgalmi vállalat már meg­kötötte a szerződést az ez évben felvásárolni szándékozó hízott sertés mennyiség felére. A BOV orosházi gyáregysége már túl- szerződte kétmillióval a tavaly felvásárolt tojás mennyiséget, s még további 6—10 millió leköté­sére számít. Baromfiból is leszer­ződött már 450 vagonra. Ez is több a tavalyinál, annak ellenére, hogy nyolc tavalyi szerződő tsz- partnere még vacállál, azaz jobb árusítási lehetőségeket keresgél. A BOV békéscsabai gyáregysé­ge hátrányosabb helyzetben van. mert felvásárlási területét a me- Hangsúiyozzuk: helyeseljük j gye takarmányhiányos északi ré­azt. hogy a szövetkezetek közvet- j sze képezi. Ámbár a megyei tá­lén áruszállítási megállapodást í karmányozási bizottság jelentése kössenek egyes intézményekkel j szerint 96 százalékban biztosított vagy egyes nagyvárosi, fővárosi [jelenleg megyénkben az áUatái- viszonteladó szervekkel. Csupán j lomány ellátása. A még hiányzó arra akarjuk ráirányítani a fi- j mennyiséget is tudják pótolni, gyeimet ismételten, hogy a terven j Erre vall az a felmérés, mely felüli- árumennyiségre szóljon ez j szerint 11 ezer 500 vagon a tsz-ek a megállapodás, azaz ne válasz- í ez évi takarmánytáp igénye a szák szövetkezeteink a biztos áru értékesítési lehetőség helyett a bizonytalant. Ehhez eléggé meg­győző tanulsággal szolgál azoknak a háztáji gazdaságoknak a pél­dája, amelyek a sertés átvételi <nül a termelőktől, s naponta , , szállított friss áruval igyekeznek arf"a^,eIore k,iszivargoU hírére biztosítani igényeiket, s lehetőleg I suldoaliomanyuknak csak — olcsóbban, mintha közbeeső ke­Audíovizuális és optikai szakkör általános iskolásoknak Békés megyében első ízben j nulók részére az audiovizuális Békéscsabán az 1. számú általa- ^ és optikai szakkört, nos iskolában szervezték meg a Az iskolát a Békés megyei kor technikai fejlődése eredmé- Moziüzemi Vállalat Balázs Béla felére, j harmadára kötöttek hizlalási [ szerződést az állalíörgalmával. j Kérdezés nélkül is elmondják, I hogy balul ütött ki a szabadpiac j emelkedő árára való számításuk, í A magánfogyasztók ugyanis ki- j lónként 2—3 forinttal kevesebbet j ígértek, fizettek a sertésért, mint a vállalat. Ez a jelenség mutatko­zik helyenként a baromfinál és a tojásnál is. nyeként. az általános iskolai ta­A bika azonban sehol. A kabi­netirodából óránként jön a tele­fon: — Megvan már? Még most sincs meg? Ha előkerül, azonnal jelentek! Vérebeket hozatnak, azzal ku­tatják a bika nyomát. Végre az­tán ráakadnak. Az egyik vadőr találja él a nyakán, s a szarvas abban a pillanatban összeesik. Ez lövés volt, nem olyan, mint a kormányzóé, aki — micsoda szégyen! — csak a farán találta el a bikát. Horthy aztán természetesen szemrebbenés nélkül kiállíttatja a 22-es agancsot a vadá.szkiállí- táson. S minden lehető alkalom­mal, boldogan meséli, miként ölte meg egyetlen lövéssel, a nyakán találva, a nemes va­dat. Általában: szenvedélyes anek- dótázó. Vadászkalandjain kí­vül legszívesebben a lovairól beszél. Lóversenyrajongó, sőt, futtató. A zsokék gyakran vise­lik istállójának színeit, világos­kék, fekete karszalaggal tarkí­tott, aranyzsinórral díszített mezbe öltöznek, felveszik az aranyrojttal díszített fekete sap­kát, Két fivére ugyancsak istál­lót tart fenn. Horthy István színei: világoskék, aranyzsinór, fekete ujjak és fekete sapka aranyrojttal. Horthy Jenőé: fe­hér mez, narancssárga szalag és sapka. A lóversenypályán kü­lön kormányzói páholy várja a főméltóságú urat, aki ritkán mulaszt el jelentős versenyt. S aztán, szakértelmét fitogtatva, gyakran hetekig, hónapokig, ha nem éppen évekig, beszéli az eseményeket. A vadászkalandok és lóverse­nyek után rendszerint Ferenc Józsefről, a régi bécsi szép időkről mesél. Rengeteg epizó­dot, anekdotát tud az öreg csá­szár és király életéből. Látható­an nagyon büszke rá, hogy szárnysegédként szolgálhatta őt, s történeteinek csattanóiból rendszerint ugyanaz a tanulság: Horthy Miklós volt őfelsége kedvenc szárnysegédje, Ferenc József nagyon sokra tartotta őt. Nehéz lenne ellenőrizni, hogy Ferenc Józsefnek mi volt a vé­leménye Horthy nevű szárnyse­gédjéről, de az tény, hogy a hercegek, grófok, az igazi nagy- birtokosok megtűrik, de nem tartják egyenrangú társnak, iga­zi úrnak Horthyt. A kormányzó, akinek a tiszteletére a Him­nuszt játsszák, ha az Operában megjelenik, s ötméterenként állnak az útvonal mentén a tisz­telgő rendőrök, ha például a fogorvoshoz hajtat, nem tudja elérni, hogy az igazi főúri társa­ság, a valódi arisztokrácia be­fogadja. Az úri Magyarország igazi reprezentánsai nem is igen tit­kolják egymás között, mennyire lenézik Horthyt. Albrecht fő­herceg, akit ifjan beléptettek az EKSZ-be, nem sokáig ma­rad a kormányzó csodálója. (Folytatjuk) szocialista brigádja patronálja, s ennek tagjai vállalták a szak­kör vezetését, a pajtások okta­tását. A foglalkozásokat kéthe­tenként tartják. Ezeken a részt­vevők megismerhetik a magne­tofon, a sztereó-lemezjátszó, a mikrofon és hangszóró kezelé­sét. A szakkör máris nagy nép­szerűségnek örvend a tanulók körében, s valószínű, más isko megyei gabonafelvásárló vállalat 13 ezer vagonos évi gyártási ka­pacitásából. Ezt figyelembe véve a „nincs takarmány, csak kevés baromfira és sertésre merünk szerződni” mögött leginkább ki­fogás. az eddiginél újabb felvá­sárlási partnerek keresésének leplezése rejlik. Joguk van ehhez szövetkezeteinknek, azonban óva­kodjanak attól, hogy beleesse­nek a vélt lehetőségekből össze­adott nagy számok bűvkörébe. Ne felejtsék el összehasonlítani a nagy tételben átadott áru kevés gondját és fuvarköltségét azzal, amivel a kis csip-csup tételek ide-oda, esetleg visszaszállítása jár. A jövedelmező áruértékesí­ne II BOV is, az állatförgalmi is [ tésre való törekvés mellett ■■ fix áron vásárol, mi több | felejtsék el szövetkezeteink a nagyüzemi felárat is fi- népgazdaság iránti kötelezettsé- zet. Most az ez évi |güket sem! Kukk Imre Előadás a zöldségtermesztésről a megyei könyvtárban A megyei könyvtár által szer- i és a kertészkedéssel íoglalkozóK vezett Beszélgessünk — kertész­kedjünk” foglalkozások igen nép­iában is kedvet kapnak ehhez, j szerűek a házikertek tulajdonosai Azonnali belépésre keresünk központi telephelyre esztergályos, marós, villanyhegesztő, hőszigetelő szakmunkásokat pneumatikus automatikával, szabályozás-technikával foglalkozó technikusokat, és férfi segédmunkásokat. Műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre, KÜLSZOLGÄLATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, hegesztő, központifűtés-szerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Felveszünk továbbá 14—18 év közötti fiatal­korúakat 6 órás munkaidővel. Vidéki munkahelyen 5 napos munkahét van, munkásszállás, étkezés biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Budapesti Kőolajipari Gépgyár Budapest XVIII., Gyömrői u. 79/83. 30 körében. Már több alkalommal adtunk hírt egy-egy sikeres ösz- szejövetelről, előadásról vagy ép­pen kirándulásról, amelyen a kör tagjai együttesen vettek részt. Ma este 7 órakor ismét meg­tartják összejövetelüket, amelyen „Zöldségtermesztés a háztáji ker­tekben” címmel Sicz György me­zőgazdasági mérnök tart előadást Békéscsabán, a megyei könyvtár­ban. Új uutóluis/iíllomás épül kondoroson Községfejlesztési alapból, mint­egy 600 ezer forintért új autóbusz- állomást építenek Kondoroson, Az új létesítményt és a hozzá vezető betonutakat a községi tanács házi- brigádjának tagjai készítik. A községben az idén húsz sze ­mélyes bölcsőde is épül költség- vetési alapból. A tervek szerint szeptember 1-én már itt helyezhe­tik el gyermeküket azok a szülők, akik nem veszik igénybe a gon­dozási segélyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom