Békés Megyei Népújság, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-04 / 2. szám
IMS. január 4. 4 Csütörtök Elkészültek a kollektív szerződések Mik a tapasztalatok? A SZAKSZERVEZETEK Békés | el az útiköltséget és a munka- j megyei Tanácsa a múlt év december 28-án megtartott ülésén foglalkozott a kollektív szerződések megkötésének tapasztalataival. Ez a munka — mint tudjuk — hónapokkal ezelőtt kezdődött és a legtöbb helyen be is fejeződött. A kollektív szerződés január 1-én majdnem mindenütt életbe lépett. Lemaradás csak ott van, ahol a felsőbb szervek késve intézkedtek, illetve nem adták ki időben a szükséges utasításokat, néhány nap alatt azonban ezeken a helyeken is elkészülnek vele. A szerződések általában jók, vannak azonban hiányosságok is. Melyek ezek? A beszámolóból megtudhatjuk: helytelen többek között, hogy néhol a Munka Törvénykönyvet és a végrehajtási utasítást szinte szó szerint lemásolták, holott csak azt kellett rögzíteni, amit más jogszabály nem biztosít, hanem csupán lehetővé tesz. Több helyen nem tisztázták a „rendkívül indokolt” eset és az „átlagosnál jobb munka” fogalmát, amelyek a vállalati felmondásnál lehetnek mérvadók. Elmaradt, hogy mik a Kiváló dolgozó cím odaítélésének feltételei. Az bért. Ez a hiányosság később vitára adhat okot. ' ELŐFORDUL, HOGY A FEGYELMI büntetésként kiszabható megrovás és szigorú megrovás esetén még különböző kedvezmények és juttatások megvonását is kilátásba helyezik. Ez törvényellenes, tehát módosításra szorul. A kollektív szerződések mellett el kell készíteni a munkavédelmi és az újítási szabályzatot. Ahol kollektív szerződést kötnek, ott a vállalati munkavédelmi szabályzat (Vmsz) önálló szabályzat, ahol pedig függeléket készítenek a nagyvállalati kollektív szerződéshez, ott a Vmsz mellé is csak függelék kerül. A Vmsz még sok helyen nem készült el, előfordult, hogy egyszerűen csak bedolgozták a kollektív szerződésbe. Tartalmában is vannak kifogásolni valók, így például a munkavédelmi ruhát is munkaruhának veszik és kihordási időt szabnak meg. A Vmsz elkészítését néhol csak most kezdik, holott annak a kollektív szerződéssel egv időhen kellett volna LYEN kötöttek, illetve kötnek kollektív szerződést és 57 helyen készítettek függeléket. Ezek — mint az SZMT-ülésen megállapították — általában jók, szükséges azonban, hogy a tapasztalt hiányosságokból az érdekeltek levonják a következtetéseket és —A tsz építoLrigádja is részt vállalt a falu fejlesztéséből Kétsopronyban Néhány nappal ezelőtt az 1967. | Amikor összegezték a falu fejévi falufejlesztés eredményeit lesztésében elért 1967. évi ered- összegezte a kétsopronyi községi ! ményeket, kénytelenek voltak tanács. Seres Dániel, a végrehaj- 1 megállapítani, hogy építőipari tó bizottság elnöke elmondotta, ; kisiparos nem működik Kétsophogy a zárt településen eddig csaknem száz családi ház készült el. 1967-ben 16 új lakásba kellett volna lakóknak beköltözni. Kapacitás hiánya miatt azonban csak tíz lakás készülhetett el. A faluban tavaly 41 házhelyet értékesítettek. A községi tanács vég ahol szükséges - módosítsák az j faajtó bizottsága decemberben határozatot hozott egy újabb 30 telkes tömb kialakítására. Az ad- P- B- minisztrációs munkákat elkezdték. egyes szabályokat. ronyban. Emiatt az idei lakás- építkezés könnyen az 1967. évi sorsra juthat. Ennek elkerülésére tárgyaltak a termelőszövetkezet vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy az új családi házak építéséből a házibrigád az eddigieknél többet vállal. A szövetkezet vezetősége a munkaigény alapján hozzálátott az építőbrigád újjászervezéséhez, bővítéséhez A „zöldszemű szörny ßß A féltékenységről egyik vállalatnál például törvény- I érvénybe lépnie, ellenesen rendezik a címmel járó j a vállalati újítási szabályzatot díjazást. A dolgozó keresetétől I az 57/1967. számú kormányrende- függetlenül határozzák meg: okle- \ let alapján kell elkészíteni. A véllel 450, jelvénnyel 900 forint \ rendelet kiadása késett, így a sza- jutalom jár. Az 1031/1967. számú ! bályzat elkészítésére most kerül Mt—SZOT rendelet szerint nincs Sor. külön oklevél vagy jelvény, hanem csak Kiváló dolgozó cím, | amellyel jelvény vagy oklevél, valamint kétheti fizetés jár. EGYES HELYEKEN NEM HATÁROZTAK MEG a túlóra „plafonját”, vagyis hogy a dolgozó a napi rendes munkaidején felül hány túlórára kötelezheBÉKÉS MEGYÉBEN 93 HEAz ismert válóperes bírónővel egy esztendő bontópereiről beszélgettünk. — Mi szerepel leggyakrabban kifogásként, panaszként a bontópereknél az „alperessel” szemben? — kérdeztük. — A leggyakoribb panasz: az iszákosság, a durva bánásmód. De majd minden bontópernél előfordul ez a fogalom: féltékenység A féltékenység... A rendőri hírek közt is sűrűn olvashatjuk: „Féltékenységből elkövetett emberölési kísérlet...’” Minden harmadik válóok: féltékenység A statisztika számokkal is igazolja ezt: az összes válóok majd | egyharmadában a házasfelek féltékenysége — okkal vagy ok néla kül — szerepel, s ugyanígy az a ! „öngyógyulási tevékenység”. En- bizonyos „harmadik.”. I nek a tevékenységnek az önvizsFéltékenység féltékenység. A gálát, az elhatározás, a fegyelem költő így mondja: szerelem-fél- kell, hogy a motorja legyen. Per- tés. A ponyvaregények: a zöldsze- ; sze, ehhez jó, ha „társak” is akad- mű szörny. Az idegorvos: „Egészen kóros állapotban féltékeny- ségi paranoiáról is beszélhetünk.” Ha a családi élet romlásáról szólunk, sok más mellett erről a betegségről is kell beszélnünk. Felkerestük egy rendőri hír szereplőjét. J. András, 34 éves középiskolai tanár féltékenységből elkövetett utcai botrányokozásért nak; a legjobb társ ilyenkor megértés. A sósavas merénylő asszony esete, volt szeretője gyermekeit megvakította; a bíróság halálra ítélte, szélsőséges példa. De kóros, beteges féltékenység, amikor a szerelmes vagy házastárs — és ez nem ritka — a legbrutálisabb magatartástól sem riad vissza s vérig került a rendőri krónikába. Hogy | sérti, kínozza partnerét. Ismerjük ragadtathatta el ennyire magát az j azokat — akik, mert betegek, maegyetemi végzettségű, művelő fér- gukat is gyötörtetve — végtelen Nyolcéves a gyerek után levisszük a közeli kerthelyiségbe, '■ és ott ünnepeljük. \ Lesz torta, szörp, faminden. Peti nyolcéves lesz, s ez a jelentős sorstő Az is elmaradt, hogy hol, mely | forduló magvas gon- munkakörökben foglalkoztatha- dolatot szült a csaták csökkent munkaképességű j Iád különféle rendű, személyek. Ez később vitára ad- ; rangú, korú tagjaikat okot, mert adott munkakörök- j ban: vasárnap délben teljes értékű munkát tudnak végezni. NEM RENDEZTÉK AZT SEM, hogy mi történik, ha a dolgozó mond fel a vállalatnak: adnak-e ÜF*. számára munkavégzés alóli fel- ! Hűha, ez aztan mentést? Néhány helyen gondol- j tffen tört ki Peti- tak erre és meghatározták, hogy , ^ 02 e^lsmer^S- az igazgató, néhol az igazgató és , Ragyogott a bol- a szakszervezeti bizottság egyet- | ^offsagtol, ahogy ott értésben adhat egy-két nap fel- feszített a papa. mamentést. Ennél a kérdésnél gon- ma * Menyes dőlni kell arra, hogy a dolgozó | mosollyal kiadta. a nem mindig azért mond fel, mert | Pincérnek a megrögzött „vándormadár”, hanem sok esetben egészségi, csa- 1 Hozzon kerem, ládí vagy más fontos indokok teszik ezt szükségessé. Jutalomszabadságot kaphat az j egyik vállalatnál az is, aki ren- j des szabadságát téli időszakban J veszi ki. Máshol — ha valaki j rendszeresen 100 százalékra tel- jesíti a tervét. Mivel így a jutái- j mat előbb-utóbb igen sok dolgo- j zó megkaphatja, felmerül a kér- , a~^é] kötöttünk ki. dés: vajon meglesz-e a vállalatnak csupán az anyai erre az anyagi fedezete? Vagy ké- mffuapó> Simi bácsi sőbb módosítják majd a szabályt? fcért konyakot, a test- Egyes helyeken a többgyermekes V£re kisüstit, s az anyáknak is jutalomszabadságot ] idősebb „hölgyág” adnak. Helyes, de nem szabad [ néhány tagja szopog- megfeléjtkezni arról, hogy a Mun- j tatott édes likőrt. Jóka Törvénykönyve is rendelkezik, , magam, mint egyik hogy részükre pótszabadság jár. | kezdtem a ! felkoszontest sorhaNéhol kimaradt a szerződésből, j &os száy]al hogy a mozgalmi szervek (párt-, j _ Ecsém, nöjj szakszervezet, KISZ stb.) tisztség- nagyra, ne ess hasra, viselőinek értekezleteken, tanfo- tejedben legyen ész, lyamokon, iskolákon való részvé- j s nem pediglen mész. tele alkalmával hogyan számolják i Az ünnepi hangúrendelést: Hozzon először is egy... nagy gyümölcsf agyialtot l — tgy mondta: naaagy. összenéztünk, nem kezdi rosszul? Előbb talán mást kellene... Na, ha ő formabontó, mi sem maradhattunk el. Általában latban félszegen szólt a gyerek: — De ugye... én kérhetek még egy nagy gyümölcsfagylaltot? Olyan esdeklő szemekkel tekintett rúnk, nyelve olyan sóváran nyalogatta az ajkát, hogy megszavaztuk — legyen, Simkóné, távoli rokon megszólalt: — De lassan egyed, mert megfázik a gégéd. Gabi, a másik nagy báty megtoldotta: — ... mert humtos lesz a nyelőcsöved. Pista bá, egy hajdani operaénekes-jelölt. eképpen tremoló- zott: — Óvatosan kanalazd, mert a hangod elveszted, mint én. Persze, lehurrogtuk, sőt felkértük, a gyerek tiszteletére énekeljen el valami szép dalt. — Van saját szerzeményem — mondta. összecsaptuk újabb korsóinkat. — „Ez igen, saját szerzemény.” Ahitatosan hallgattuk, a pincérrel is csak suttogva közöltük — hozhatja a következő korsókat, meg egy kis pezsgőt, hadd legyen igazán ünnepi a hangulat. Az utolsó szakaszt már Pista bá-val együtt zúgtuk: „Éljen, éljen, éljen1” — Na Péter, mit szólsz ehhez a csodálatos költeményhez? Ehhez a csodálatos hanghoz? — helyesbített a 60 éves Malvin néni, aki hároméves kora óta titkos imádója volt a dalnoknak. — Gyönyörű — mondta meghatottan Péter —, de izé... megehetnék még egy nagy gyümölcsfagy- laltot? Így kitartani a gyümölcsfágylaltnál, mikor volt, aki már konyakot öntött a sörbe, hogy elvegye a habját! Orvos is volt körünkben, tőle kértünk tanácsot — mi legyen? Ö dadogva mondta: — Nem... dem... árd... had meg... ha jól... esik ne... negi... Ám legyen, de bizony a negyedik gyümölcsfagylaltot már nem engedélyeztük! Hiszen ez már valóságos kicsapongás! És a gyereknek ilyenkor már ágyban a helye! Még ha ünnepelt is! tgy aztán anyja — néhány koros hölgy társaságában — hazavezette Pétert. Mi persze tovább i ünnepeltük őt! Na j hallják, elvégre az életben nem lesz többször nyolcéves a gyerek... Nagy S. József 1 fi? Nem tudom, mi történt velem. Magyar-történelem szakos tanár vagyok, pszichológiát hallgattam, vizsgáztam is belőle. Most azt kérdezi, hogyan kezdődött? Nincs logikája. Feleségem a sálját nem adta be a ruhatárba, székének karfájára tette. Leesett, s a szomszéd asztalnál ülő férfi — egyedül volt! — abban a pillanatban odahajolt, fel akarta emelni. De láttam: a feleségem is lehajol érte a kezük összeért — jó, ez véletlen — de egymásra néztek, egy pillanatra, amikor kikapcsolt éberségük: egymásra mosolyogtak... — Aztán? — Aztán a férfi azt mondta: „tessék”, a feleségem: „Köszönöm”. De hát mit mondhattak volna? Jó, ez is csak gyanú. De tudja mi a szörnyű? Az, hogy ekkor képzelődni kezdtem. Tanár vagyok, tehát fegyelmezem magam, csak oldalozó bekerítésekkel kezdem. Így: „Ugye, kedves ez a fiatalember?” A feleségem erre: „Igen, nagyon figyelmes”. Most már repült a fantáziám. Miért ajánlotta a feleségem, hogy pont ide jöjjünk? Miért egyedül ült az a férfi, s pont a mi asztalunk mellett? Azt is látom — láttam a szemüket! — hogyan bújhat a férfi karjába a feleségem! S ilyenkor robban minden. Kérem, ez betegség... Beteges gyanakvás nyomozásba kezdenek, leselkednek, s gyanakvásuktól semmiképp nem lehet megszabadítani. Betegek már. Ideges mechanizmusok következtében alakulhattak ki ezek az antiszociális, jellembeli torz megnyilvánulások. Korai felismerésüknek igen nagy a jelentősége. Az idegorvos véleménye Végül az idegorvos — pszichológushoz fordultunk: A féltékenységtől el kell különítenünk a féltést, ami pozitív érzés a féltékenység negatívumával szemben. A féltékenység rendszerint fantáziaképektől támogatott érzelem, amelyben a bizalom hiánya a legdöntőbb. Az egyéniségétől szeretné az egyik fél megfosztani a másikat, láncokkal magához kötni. Az önzésből táplálkozik. — Az emberek nagy része — folytatta az idegorvos — féltékeny. Ez az igazság: De meg kell különböztetnünk a féltés fokozott formáját: „félek attól, hogy elveszik tőlem”, a másiktól, amikor: „gyanakszom”. Jogos ez a ragaszkodás a szerelem — nem tárgyhoz! — személyéhez, hiszen különben az emberekben rejlő poligám hajlam (ami többé-kevésbé mindenkiben megvan) fékjét vesztené. Gyakran azért féltékeny valaki, mert a ma A rendőrségi üggyé vált látvá- I gában rejlő poligám, „megcsalási nyos eset még nem káros, de csíráit már magában hordja betegséggé válásnak. Épp az ilyen eseteknél van nagy szerepe — ahogy az orvostudomány nevezi — a hajlamot” kivetíti a másik félre. Tehát magáról ítél. Ha ezzel párosul az alaptalan gyanakvás, akkor kórossá válhat. Kórélettani- lag azt mondjuk: érzelmi, indulati szervezet öngyógyulásának, ön- [ zavar a féltékenység, a költő csak gyógyító képességének. A lelki | így: zűrzavar. Sokféleképpen gyó- életben is gyakori az öngyógyulási j gyíthatő, de általános repect nincs folyamat, valamint'a betegeknél I r^— ígv mondja az idegorvos — I Kőbányai György A HÍDÉPÍTŐ VÁLLALAT elvesztés miatt érvényteleníti az alábbi szövegű bélyegzőt: „HÍDÉPÍTŐ VÁLLALAT 056. építésvezetősége 1. sz. átvevő Békéscsaba.” 143354
