Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
IWT december 10. 7 Vasárnap 4 Pannon-fenhet* kincse A FEKETE ARANY Tegyük most félre az idei naptárt. Helyezzük magunkat a földtörténeti ókorba, idézzük az évmilliókkal ezelőtt történtéket litt vagyunk a Pannon-tenger tetején. Ameddig a szem ellát és még azon túl is, mindenütt csak víz, víz. Méltóságteljes kék rengeteg, mélyén mindenféle növény, meg állat nyüzsög. Hirtelen mozgásba lendül a glóbus, mint forró ólom, úgy fortyog, megmerevedik és a Nagy Víz helyén különféle vonulatok, hegyek, völgyek rajzolódnak ki. Aztán ez a kavargás, dermedés folyamat még egy párszor lejátszódik. A növényekből, állatokból rothadó iszap lesz (ne borzongjunk meg, hiszen ez segít majd bennünket távolságokat áthidalni, ez duruzsol a kályhánkban). Es valóban itt vagyunk a Pannon-tenger felett, most már a valóság talaján, csak 1500— 2000 méterrel magasabban an-, nak egykori szintjénél. Miként itt a felszínen, lenn a kétezer méteres lerakódás alatt is hegyek, völgyek húzódnak. Mi egy jókora öböl tetején vagyunk. A tenger áramlása tömegével sodorta ide az élőlényeket, amelyek a földtörténeti változások során itt lelték pusztulásukat. Most úgy hívjuk temetőjüket, hogy pleisztocén, miocén meg öli gócén. Kincse' rejt ez az öböl. A XX. százat' fekete aranyát. Erre először az 1940-es évek elején jöttek rá, amikor az az idő tájt még kezdetleges műszerek is kimutatták Tótkomlós környékén a szénhidrogének, kőolaj és földgáz jelenlétét. A fúrás igazolta a feltevést, de a föld nem adta ingyen aranyát. A kút kitört, a lyuk beomlott. Azután tíz évvel később újra kezdték, váltakozó sikerrel. Mindez már a múlté, azóta kialakult Orosházán az Alföldi Kőolajfúrási Üzem eddigi leghosszabb élettartamú üzemegysége. Pusztaföldváron már az első lemélyített kút is gázos volt. A nyolcas és a kilences A táj megváltozott arculatának felkiáltójele, a fúrótorony. pedig olajat tartalmazott, s ezzel megkezdődött a mező feltárása. A csúcsidőszakban 15 berendezés 700 embere dolgozott Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Tótkomlós, Battonya, Mezőhegyes, Szarvas térségében. Azóta, csaknem 200 kút fúrásával, megtörtént a belső terület lehatárolása. Mindez persze nem lett volna lehetséges a szinte hihetetlen műszaki fejlődés nélkül, amely gyökeresen megváltoztatta az olajkutatás technológiáját Ma már sok helyütt turbinákkal, az ezerméteres furru- dazat mozgatása nélkül, gyémántfúróval hatolnak ismeretlen mélységek felé. Alkalmazzák az ipar nagy találmányét, a ferde fúrást, amelynek segítségével a felszíni kezdő ponttól 100—1‘50 méteres távolságra lehet téríteni a kívánt talpmélységet. (Ezzel a módszerrel fúrnak jelenleg a Tisza alá is.) A teljes biztonságra való törekvés ellenére még ma is a legfenyegetőbb rém a kitörés. Ha megváltozik az egyszerű fizikai törvény, s a gáztároló rétegek nyomása nagyobb lesz, mint a kútban levő folyadék- oszlopé, a magas fajsúlyú iszapé, akkor kiszabadul a palackba zárt szellem. Ott dübörög néhány centire az emberek fülétől, akik lent az aknában iszonyú erőfeszítéssel hatalmas dugót, több tonna súlyú kitörést gátló szerkezetet szerelnek a csőfejre. Kegyetlen birkózás ez a természet erőivel, de mindig az ember lesz a győztes. Az egyszerű hétköznapokon is, amikor csendben feljön az olaj, a gáz. Meg ig fizetik a fáradtságot. Az itt dolgozóknak nemhogy anyagi gondjaik nincsenek, hanem a legjobban keresők közé tartoznak. Tucatjával építik számukra a lakásokat, ahol a sok idegenből ideszakadt család otthonra talál. A munkás- szállások sem éjjeli menedékhelyek, hideg-, melegvizes fürdő, televízió, klubszoba várja a napközben elfáradtakat. Az országnak is jól fizet az olaj és a gáz. Építenek is rájuk. Amikor a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat 1959 ben megkezdte az első tankállomás építését, három vasbódéval kezdték, de azokat is alig látták a feneketlen sárban. Most hat tankállomás több száz kilométeres vezetékrendszere gyűjti egy-egy kút körzeteinek olaját. A sártengert üzemi úthálózat váltotta fel. összkomfortos telephely épült, ahol hatszázasa dolgoznak. A napi termelés 350 A vas és az acél birodalma: fúrórudazat-kiemelés az egyik Pusztaföldváron dolgozó berendezésnél. Tartálykocsik a kardoskűti vasútállomáson. Naponta 350 tonna olajat visznek a nyírbogdányi finomítóba. tonna körüli, s november 27-én telejesítették az idei, csaknem 136 ezer tonna olaj ter melési tervet Kardoskúton most készül hazánk második legnagyobb gáztisztító üzeme. A mintegy 200 millió forintos beruházás első üteme, a soványgázüzem már elkészült, és napi egymillió köbméter 8400 kalóriás gázt ad az országos hálózatba. A jövő év második felétől üzemel a dúsgázüzem, ami hasonló teljesítményű lesz. Készül a gázsűrítő, ahol a Szegedről érkező gázt kezelik. Battonyán már működik az egyik üzem, a me- zőhegyesit fél év múlva adják át. Ekkor napi hárommillió köbméter gázt táplálnak majd a békési medencéből az országos gerincvezetékbe. Ehhez a mennyiséghez képest elenyésző az a 16 ezer köbméter, ami jelenleg a napi kommunális fogyasztás. A Békéscsabán, Orosházán, Gyulán több millió forintos beruházással épülő vezetékrendszer remélhetőleg mielőbb növeli majd a lakossági fogyasztást. Több ipari nagyüzemet, mint például az Orosházi Üveggyárat, az olcsó energiahordozóra terveztek, de e lehetőség sincs még kimerítve. Ez az egy’ őri öböl, amelynek tetején élünk, nagy kincset halmozott fel: az ország kőolajtermelésének nyolc, földgáztermelésének 20 százalékát adja. Geológusok becslése szerint a pusztaföldvári mező olajkészlete több millió tonna, a gázé 10 milliárd köbméter ami húsz évre elegendő. Szép perspektíva! . Sei észt Ferenc Fotó: Gyevi Nagy József A kardoskúti gázkezelőállomás első lépcsője!, a soványgázüzenu Napi egymillió köbméter gázt juttat az országos vezetékbe.
