Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
1WJ. december 10. 3 Vasárnap Seprűkötő üzem — Vámdarálás — Gumijavító részleg a dombegyházi tsz-ekben A reform küaaobén: Szerény célkitűzések — megfontolt készülődés o Mint ismeretes, a jövőben a termelőszövetkezetek új melléküzemágak létesítésével is növelhetik jövedelmezőségüket. Ezzel a lehetőséggel egyre több termelőszövetkezet él. Most kaptunk hírt arról, hogy a mezőkovácsházi járásban a dombegyházi Petőfi Tsz seprűkötő üzemet létesít. A kisdombegyházi Táncsics Tsz tagsága pedig egy kalapácsos Az Endrőd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a hunyai Hunyadi Tsz közös vállalkozása nyomán új, korszerű berendezéssel ellátott baromfikeltető állomás épült Hunyán, melynek műszaki átadására december 5-én, került sor. A tágas helyiségben elhelyezett négy darab Gergely-féle keltetőgépbe egyszerre negyvenezer tyúktojást lehet keltetés céljából berakni. Libatojásból viszont 3600, pulykatojásból pedig 7200 helyezhető el keltetőgépenként. az, hogy a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekében álló jogszabályok születnek és az igazságszolgáltatási eljárás is a dolgozók érdekeit szolgálja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt fél évszázad eredményei világosan mutatják, hogy e törvényesség nélkülözhetetlen feltétele volt és lesz mindig a szocializmus, a kommunizmus építésének. A Szovjetunió ötvenéves történelme a tapasztalatok szinte kimeríthetetlen tárházát teremtette meg a szocializmus útján járó népi demokratikus országok — közöttük hazánk — számára az élet minden területén, így államuk és joguk fejlődése tekintetében is. „A népi demokratikus országokban — írja Szabó Imre már idézett művében (116. old.) — a munkásosztály hatalmának megszilárdításával szintén előtérbe került a szocialista törvényesség alapelve — jelentőségének felismerése azonban, a fejlődés szocialista szakaszára való ráté- rés sajátosságaiból adódóan is lassúbb folyamatot jelentett.” JK törvényesség alapelvének ^ forradalmi újszerűsége — fejti ki tovább — a régi jogszabályok egy részének hatályban tartása, és az új államapparátus megteremtésének fokozatossága miatt kevésbé tűnt elő; kibontakozására hátrányosan hatottak megsértésének a személyi kultuszból származó súlyos esetei; érvényesülését egyébként fékezte az új jog jelentőségének lebecsülésén alapuló bizonyos Jogi nihivámdaráló üzemeltetését határozta el. Magyardombegyházán a Rákóczi Tsz két kalapácsos vám- daráló üzemeltetéséhez, gumicsiz* majavító műhely, bognár- és kovácsműhely működéséhez kért engedélyt. A felsorolt tsz-ek kérése teljesült, a szükséges engedélyt novemberben magkapták. Mint megtudtuk, az 1968-as esztendőre 250 ezer csibeegység keltetését irányozták elő, mely mennyiségből nemcsak az futsz és a tsz naposbaromfi-ellátását kívánják biztosítani, hanem abból juttatnak a környező községekbe is. A két szövetkezet közös vállalkozásából létrejött hunyai keltetőállomás előreláthatólag január első felében kezdi meg üzemelését lizmus” is. Mindeme nehézségek ellenére, s a feltárt hibák felszámolása után a népi demokráciákban is általánossá vált és megszilárdult a szocialista törvényesség, amelynek további erősítését a népi demokratikus országok, kommunista pártjainak számos határozata tűzte ki célul az állami szervek és az állampolgárok elé, és amelynek érvényesülése érdekében a népi demokratikus állam számos érdemi és szervezeti intézkedést tett, és tenni kíván a jövőben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata rögzítette: „A törvény előtti törvényesség szigorú megtartása, teljes állampolgári egyenlőség, a a párt türelme és humánus politikája társadalmunk egységének erősödését, a szocializmus javát szolgálta... A szocialista nemzeti egység kiszélesedése tovább erősítette és szilárdította a szocialista államhatalmat. Népi államunk a társadalom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédelmet, a demokratikus jogok gyakorlásának széles körű lehetőségeit, de elnyom minden — szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló — restaurációs törekvést. Szocialista vívmányaink fejlesztése és az ellenséges törekvések elnyomása szocialista államunk két egymáshoz szorosan kapcsolódó feladata...” Az elmondottak alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a szocialista törvényesség a munkásosztály, a dolgozók érdekeit Az eddigi tapasztalatokból és intézkedésekből ítélve: a Békéscsabai Kötöttárugyárban már nagyon sokat tettek azért, hogy a jövő évre jól felkészüljenek. Ezt azonban nem kis mértékben hátráltatja, hogy több mindent még nem ismernek teljes pontossággal. Nem tudják például, hogy milyen lesz a fogyasztási cikkek forgalmiadó-kulcsa, hogyan alakulnak az alapanyagárak. Különösen az utóbbi aggasztja őket, mert az árak emelkedése náluk az önköltség növelésének egyik kényszerítő körülménye lehet. Tehát nemcsak rajtuk múlik, miként vetnek és aratnak. Az őket ellátó alapanyaggyártó iparon is. Ez a körülmény pedig szinte parancsolóan sürgeti a hazai műszálgyártás további fejlesztését, s lehetőség szerint az árak méltányos kialakítását, hiszen a feldolgozóipar csak így elégítheti ki mind jobban és árban is elfogadhatóan a vásárlók igényeit. Reformbizottság mint tanácsadó testület Az új gazdaságirányítási rendszerre való készülődés egyik előfutára volt a júniusban megala- I kított vállalati reformbizottság. A j bizottság tagjai azt a megbízást kapták, hogy saját munkaterületükön gyűjtsék össze, majd pedig egy-egy tanulmánytervben dolgozzák fel az 1968. évi terve- i zéshez és felkészüléshez elképze- j léseiket, javaslataikat. A munkát I azzal is ösztönözték, hogy első J szolgáló normáinak — a jogalko- j tó és jogalkalmazó szervek, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok által történő — megtartáséi és megtartatását jelenti, s ez a tény a szocialista törvényességet a szocialista jognak olyan feltétlen alapelvévé emeli, amely végső fokon a szocialista termelési viszonyokon alapulva a dolgozók államhatalmából egyenesen következik és megfelel azoknak a jellegbeli követelményeknek, amelyeket a szocializmust, a kommunizmust építő társadalom állít fel a fejlődés menetében. A szocialista törvényesség fej- lődése egyrészt a múltbeli maradványok és régi gondolkozás elleni harcban, másrészt a szocialista törvényesség elemeinek bővülése, a szocialista jogrendszer objektíve törvényszerű kiépülése, majd megszilárdítása, az állami szervek munkájának állandó javulása, az állampolgári fegyelem növekedése közepette megy végbe. Ennek megfelelően egyresz' a jogalkotói munka kibontakozása, másrészt a jogalkalmazás tartalmának fejlődése, harmadrészt az állampolgárok jogszerű magatartásának egyre általánosabba válása feltétele a szocialista törvényesség feljődésének. E feltételek, illetve jellemvonások szocializmust építő társadalmunkban adottak, és ez .alapvetően meghatározza a felvetett problémakörben fejlődésünk irányát és tartalmi mélységét, gazdagságát, tfolytatjuk) Br. Dér Ferenc díjként 1200, másodikként 1000, harmadikként pedig 800 forintot tűztek ki a legjobb pályamunkák szerzőineik. Mivel sok okos tervezet készült, azóta már ki is osztották a jutalmakat. A felkészülésnek azonban ez csak az egyik része. A bizottság munkájára a jövőben is igényt tartanak, ezért a továbbiakban mint tanácsadó testület segíti a vállalat vezetőségét a helvps döntések meghozatalában. Nagy konkurrencia-harcra számítanak ebben az iparágban az új esztendőben. S hogy állják a versenyt, ezért elhatározták, hogy öt évre 10 millió forint hitelt vesznek fel, amiből elsősorban az anyagszükségletet biztosító lánckötő gépeket szereznek be. Belső építkezésre, termelőterület bővítésére másfél millió forintot szánnak. Erre az átmeneti megoldásra az sarkallja őket, hogy az úgynevezett nagy beruházás egyelőre bizonytalan. Saját erőből pedig 15 év is kevés lenne ennek a megvalósítására. Ilyen nagy áldozatra aligha vállalkozhatnak. Jó lenne hát, ha a beruházás témája mielőbb napirendre, főként pedig belátható közelségbe kerülne. A kollektiv szerződés nem kívánságlista Más vállalatokhoz hasonlóan, itt is mindennapos vitatéma az immár nagyjából elkészült vállalati kollektív szerződés. A több lépcsős megbeszélések és viták, módosítások után előreláthatóan december 25-e előtt megkötik, s 1968. január 1-én lép érvénybe a vállalati jogszabály. A kollektív szerződés iránt igen nagy az érdeklődés. Ami viszont megnyugtató: az igények is, a szerződés pontjai is reálisak, s így egyáltalán n,em tekinthető holmi kívánságlistának. Azt tartalmazza, amit tartalmaznia kell, a megfontolt és meggondolt kétoldali jogokat és kötelességeket. Terveik szerint az I-es kategóriába a vállalat kilenc-tíz vezető beosztású dolgozóját, a másodikba mintegy hatvan középvezetőt sorolnak. A többiek a III. kategóriához tartoznak. A besorolás azonban mégsem jelent egyenlőséget, ugyanis a kategóriákon belül is érvényesítik majd a diffe(Tudósítónktól) Megvitatták a Kner Nyomda dolgozói az új kollektívszerződéstervezetet. A tervezet tömör és csupán azt tartalmazza, ami a Munka Törvénykönyvben és a határozati utasításban nem szerepel. Kitér a többi között a kollektív szerződés hatályára, a szak- szervezet jogaira, a munkaviszonyra. A munkaidő, a pihenőidő, a szabadság, a fegyelmi és anyagi felelősség problémáival külön alcím alat' foglalkozik a tervezet. A részesedési alap felosztása és az átlagkereset kiszárenciálást. Ez viszont eleve kizárja az egyenlösdit. Ki mint dolgozik, úgy élvezi majd munkájának gyümölcsét, vagy pedig vállalja a kockázatot. Mert ugyebár arról sem lehet megfeledkezni? Fenntartják a szociális intézményeket és juttatásokat A kollektív szerződés több pontját még vitatják, mivel olyat szeretnének alkotni, amely a vállalatnak is, dolgozóinak is a legjobban megfelel. Azt azonban — a zömében nőket foglalkoztató gyárban — senki sem vitatja, hogy az eddigi szociális intézményeket, juttatásokat a jövőben is fenn kell tartani. Pedig nem kevés pénzt jelent ez! összességében mintegy 14 napi nyereségnek felel meg. Érdemes egy-két jellemző adatot megemlíteni. A bölcsőde és a napközi fenntartása egy év alatt egymillió, a bérkiegészítés jellegű természetbeni juttatás egymillió 200 ezer, az étkezési hozzájárulás mintegy félmillió, a három műszakban dolgozók éjszakai pótléka 300 ezer forintot tesz ki. Hátha még azt is hozzászámítjuk, hogy a jövő évben mintegy 200 ezer forintot fizet ki a vállalat utazási költség- térítésként. S hol van még a többi kiadás, a védő- és munkaruha... Akárcsak másutt, a jövő évben itt” is szeretnének élni a jutalomszabadság lehetőségével. Csakhogy igen-igen meg kellett ám fontolni, hogy mennyi az, ameny- nyit a gyár elbír. Ahogy számolgatták, körülbelül 300 napot engedélyezhetnek az arra érdemeseknek. Nem sok. Ha azonban annak anyagi alapját vesszük számításba, akkor mégsem kevés. Ügy vélekednek, jobb ezt is szerényebben elkezdeni, minthogy időközben kelljen rájönni, hogy túllőttek a célon Ahogy a jövő évi előkészületekből ítélni lehet, minden más döntésnél, intézkedésnél, tervnél is ugyanezt az elvet vallják. Szerények a célkitűzések — megfontolt a készülődés, mivel jól tudják: az új gazdaságirányítási rendszer nem egy évre szól. Hosz- szú folyamat az, előre nem látóit gondokkal, sok-sok küzdelemmel. Érthető hát, hogy nem szeretnék elvetni a súlykot. Ezért inkább a lassúbb, de biztosabb és tartó- sabb eredményeket ígérő utat választják. Podina Péter mítása külön fejezetben található. A kis füzet befejezésként vegyes rendelkezéseket tartalmaz. A vitán részi vevő dolgozók a szerződéstervezetről kifejtették véleményüket, észrevételeiket. Az elhangzott bírálatokat és javaslatokat az szb képviselője feljegyezte, s azokról a Szakszervezeti Tanács és a vállalat vezetője közösen dönt A kollektívszerződés-tervezet elkészítését és megvitatását a dolgozók élénk érdeklődése kísérte. Cm. P.-né OOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOflOOGOOOOOOOOC Keltefőállomás épült Hunyán Sztanyik Károly 4 Kner Nyomda új kollektívszerződés-tervezete a dolgozók vitatárgya
