Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

1967. december 8. 5 Péntek Váci Mihály költői estje ' Békéscsabán DECEMBER 6-ÄN a Békés me­gyei TIT Értelmiségi Klubjairodal- mi estetrendezett. Váci Mihály elő­adód estjén a költőn kívül részt vett még Selley Zoltán előadómű­vész, valamint Illés Lajos, a Mó­ra Kiadó irodalmi vezetője. Bevezetőben Illés Lajos beszélt a költő pályafutásáról, Váci Mi­hály költészetéről. Elmondta, hogy művészetében nagy szerepet ját­szik a „fájok, tehát vagyok” élet­érzés — különösen a lírájában —, a szocialista forradalmiság, hu­manizmus. Műveiben választ ad arra, miképp válik a múlt magá­nyos embere társadalmunk aktív tagjává. Vád Mihály mai irodalmunk kimagasló alakja, vággyal, tűzzel szenvedéllyel, s szenvedéssel in­dult el pályája kezdetén. Szere­tettel beszélt Békéscsabáról, ahol nem először jár. Másfél évvel ez­előtt már találkozott a város iro­dalomkedvelő közönségével. Na­gyon messzinek találja azt az időt, szerinte azóta a város szem­lélete megváltozott, neki is kü­lönböző tervei, reményei voltak, amelyek — jórészt már meg is valósultak. akikor is, ha ez bonyolult gondo­lati áttételt jelent csupán. A költőknek nem szabad elsik- laniuk a világpolitikai események felett, ha nem akarnak kizárólag a magyar problémákba elmerülni, mondotta. Vád Mihály feltette magának a kérdést: Hogyan tovább? Még inkább dacos, ellenszegülő hittel küzdeni a népért, s akkor újra szépek lesznek azok a fogalmak, amelyek az elmúlt 10—20 évben megkoptak. AZ EST TOVÁBBI RÉSZÉBEN verseket hallott a közönség. Nagy élményt jelentett Vád Mihály legszebb verseit saját előadásában hallani. Először néhány régebbi versét olvasta fel: „Szelíden, mint a szél”, „Még nem elég”, „A dgánylány”. Elmondta a „600 forint” című verse keletkezésének körülménydt. 1956-ban apját mi­nimális pénzösszeggel nyugdíjaz­ták, aki teljes lelki depresszióba került, mert úgy érezte, hogy többé nincs szükség rá. Kubába utazásakor a magyar- országi kivándorlókra gondolva írta: „Népáramlás útján az óceán felett” című versét. Oj verseskö­tetének — mely a könyvnapra je­lenik majd meg — a címadó ver­se „Eső a homokra”. Ez a mű a költő ars poeticájának is tekint­hető, melyben eddigi életének összefoglalását adja. Váci Mihály véleménye, hogy a szatíra alkalmas arra, hogy a vi­lágot egy különös régióba emelje. „Bürokranézia” című szatirikus kötete elé írt néhány sor egyik mottójának József Attila szavait választotta: „Játszani is engedd, szép komoly fiadat”. A „Bürokranézia” részleteit Selley Zoltán előadóművész mondta, játszotta el. Előadását a közönség nagyon élvezte, s lát­szott, hogy teljes mértékben ki tudja fejezni a költő gondolatait. BEFEJEZÉSKÉNT a hallgatók kérdéseket tehettek fel, illetve versek felolvasását kérték Vád Mihálytól, aki minden kívánság­nak készségesen eleget tett. Az est nagyon jó hangulatban s csak az idő korlátozottsága mi­att fejeződött be. D. T. LELKESEDÉSSEL emlékezett azokra a fiatalokra, akik az utób­bi tíz évben nagy segítséget nyújtottak az írói-költői nemzedék újjáéledésében, kialakításában, mivel irodalmi estjein a közönség legnagyobb része fiatal, diák. Eddigi verseiben, a hitben, re­ményben, kétségekben átélt 20 év szólal meg. Művészetére nagy ha­tással voltak s jelenleg is vannak a világ égető politikai eseményei, így például Afrika, Latin-Ame- rika felszabadító mozgalmai, az Indonéziában meggyilkolt hat­százezer kommunista, s a vietna­mi háború, melyben a tömegek tiltakozása ellenére, fasiszta mód­szerekkel irtanak egy népet. A távoli országok költőinek felada­ta ezeknek a szerencsétlen embe­reknek az érdekét szolgálni még iVem lesz honnyű a választás Háromszázezer hanglemez a karácsonyi vásáron Nem lesz könnyű dolog aján­dékot választani annak, aki ka­rácsonyi meglepetésként a hang­lemez mellett dönt, mert az ün­nepi vásárra nem kevesebb, mint 300 000 különböző hanglemez ke­rül a boltokba. Az újdonságok között egyaránt gazdag választék áll rendelkezésre a könnyű- és komolyzene kedvelőinek. Csak a napokban jelent meg, de valószínű a vásár nagy slágere lesz a könnyűzenei felvételek kö- 0CCOOOO0OOOOOOOOOOO0O0O00OOOO0C9CX9OOOOOOOOOOOOOOC Nevelők napja Szeghalmon A járási tanács művelődésügyi szervezet Szeghalmon első ízben rendezte meg a nevelők napját, amelyen a járás általános és kö- \ zépiskola tanárai vettek részt. emelkedő eseménye Miklósvári j||j||| ” NÍ|v Sándor, a Művelődésügyi Mi- 'ÍA. nisztérium osztályvezetőjének Ss£Íj|!'-g, £w4^sÉÍhÍ előadása volt, amelyben a köz- s |p||| oktatás időszerű kérdéseivel fog- ^4^1? lalkozott. Elemezte a pedagógusok szerepét, méltatta a felelősségtel- |«||ilk kát. Ismertette az egyre inkább ^=I|ÍÍÍ|Í tért hódító, korszerű audio-vizuá- ?íwk, lis szemléltetés fontosságát, s al­kalmazásából adódó néhány mód­szertani kérdéssel is foglalkozott. Rámutatott a jelenlegi pedagó- H Az előadás elhangzása után a t jelenlevő 350 nevelő megtekin­tette Jancsó Miklós: Csillagosok, Miklósvári Sándor osztály­katonák című filmjét. vezető előadás közben. Hárman a fiatal pedagógusok közül. Fotó: Esztergáig zött a bebörtönzött, világhírű gö­rög zeneszerző, Theodorakisz mü­ve, az Annyi fájdalom, amelyet az Atlantisz együttessel Dékány Sarolta és Neményi Béla tolmá­csol. A legfrissebb felvételek még ezután kerülnek a boltokba. Zorán Sztevanovity és a Metró­együttes négy számot ad elő. Ezek: Bell, a részeges kutya, Fel­támadtál, Roppant kényes és Vi­harvirág. Koncz Zsuzsa legújabb két lemezén a Nyíló vérpiros ró- zsá-t, és Jaj, mi lesz velem ez- után-t énekli, a Liversing-együt- tessel. Lemezújdonság a Dogs együttes két dala is: Sötét alag­út, Hová siet ez az élet. A Hun- gária-együttes új számai: Ne vedd el az időm, Percekre eláll a sza­vam. Aradszky László énekli a Tavasszal..., Poór Péter a Nem tudni, mit hoz az élet, Harangozó Teréz pedig a jDuzzogás című táncdalt. A József Attila Színház énekesként is közkedvelt művé­szei, Voith Ági és Bodrogi Gyula új lemezére a Luluból kerültek részletek. A vásárra új felvételeken ke­rülnek forgalomba a legszebb ci­gánydalok. Az egyik lemezen Ko­vács Apollóniát halljuk, a mási­kon Madarász Katalin és Gaál Gabriella énekel cigánykettősö­ket. Az operett barátainak a leg­újabb lemezeken Strauss Cigány­bárójából énekelnek részleteket neves előadóművészek, s ugyan­csak friss felvételek kerülnek a boltokba Szirmai Albert négy hí­res operettjének legszebb áriáiból. Érdekes lemez-csemege a sport- rajongóknak: a „Szerelmünk, a mikrofon”. A lemezen Pluhár István az 1936-os berlini olimpia 100 m-es gyorsúszó döntőjéről, Szepesi György pedig az emléke­zetes angliai 6:3-ról és a tokiói olimpiáról számol be hangképek­ben. „Jót nevettünk...” a címe annak az újdonságnak, amelyen a két felejthetetlen nevettető, Herczeg Jenő és Komlós Vilmos Hacsek és Sajóként szólal meg. Rendkívül gazdag a választék a komolyzenei lemezújdonságok­ból is. Az egyiken Couperin há­rom csemballó-művét szólaltatja meg a nemrég elhunyt Gát Jó­zsef. Kodály Zoltán műveiből gyermekdalokat, valamint a Tát­rai-vonósnégyes előadásában az I. és a II. vonósnégyest adják ki. A nyolc lemezből álló Saljapin- sorozat két utolsó lemeze most újra megjelenik, s szintén a vá­sár csemegéi közé tartozik Ilos- falvy Róbert legszebb áriáinak új felvétele B. £. Lónyeri Sándor Az Eíffel-toronytól a Schwarzwaldig 4% Karlsruhe A Német Szövetségi Köztársa­ság kis tartományainak egyike Baden-Württenberg. Nagyobbik része az Alpok festői környeze­tében települt. Városai és falvai elsősorban üdülőikről nevezete­sek. A tartomány fővárosában, a 300 ezres Karlsruheban a gép- és vegyipar, az elektrotechnika jelentős, de kirándulóhelyei, üdülőhelyei is nagyon ismertek. Baden-W ürttenberg fővárosa nemcsak a középkornak, hanem a legújabb időknek is neves tör­ténelmi helye. Az itt székelő Alkotmány-bíróságon dolgozták ki azokat a paragrafusokat, ame­lyek alapján hosszas jogi csatá­rozások alapján, a potsdami egyezményt súlyosan megsértve, 1956. augusztus 17-én betiltották a Német Kommunista Pártot Az Alkotmány-bíróságnak a német munkásosztály elleni dur­va cselekedete tette e szép tör­ténelmi várost hírhedtté. A tavaszi és nyári hónapok­ban különösen szép a Német- Alpok lábánál épült város. Az egykori hercegi palota és a kö­rülötte levő óriási park a múlt­ra emlékeztet. A hercegi palotá­ban őrzik mindazokat a muzeá­lis értékeket, amely Baden- Württenberg magas művészetét, egykori kultúráját hirdetik. A parktól alig 200 méterre már az új Karlsruhe található. A Ludwig Strasse épületei, mo­dern éttermei, áruházai a lük­tető életet érzékeltetik. Az egyik nagy áruházát belülről is meg­látogatom. A Hertde áruházban délelőtt 11—12 óra tájban közepes a for­galom. Ezért ha lehet, még fel­tűnőbb a gazdag áruválaszték Az eladók türelmesek, előzéke­nyek. A vásárlók mindenütt ön­maguk választják a portékát, s e tevékenységben az elárusítók igyekeznek közreműködni. Szépek a nagy választékú olasz és francia gyártmányú mű- szálas kelmék. Megszámlálha­tatlan sok színben és mintában kínálgatják. A fiatal lányok és asszonyok fáradhatatlanul forgatják, le­kergetik a méterárukat. Próbál­ják elképzelni, hogy készre varrva milyen is lesz a megvá­sárolandó ruhaanyag. A német lányok és asszonyok is nehezen döntenek. Egy és ugyanazt a kelmét újra és újra kézbe ve­szik. Én könnyebb eset vagyok, pil­lanatok alatt döntök. Egy olasz eredetű, újszerű női ruhaanya­got vásárolok. A Hertie áruházban nem elő­ször látom (tapasztaltam másutt is), hogy amelyik eladó környé­kén nincs vásárló, az sem tét­lenkedik. Rendezi a vásárlók ál­tal felbolygatott árut, vagy tisz­títja munkahelyét. Az illatszerosztályon az egyik eladó a krémes dobozokat törül- geti. Az áruház tulajdonosa nem tűri, hogy alkalmazottai közül bárki is beszélgessen, és tétlenül várja a vevőt. Van ebben ész­szerűség. Az üzletek, áruházak így nyitástól zárásig mindig tisz­ták. A nagyobb német áruházak­ban — mint Európában és va­lószínűleg a világ más tájain is mindenütt — étterem is talál­ható. Jól lehet ezekben étkezni, vagy hűsítő ital mellett pihenni. Ezt tettem én is. Alig hogy le­ültem, és ebédet rendeltem, egy háromtagú társaságból magya­rul szólítottak. — Honnan tudták, hogy ma­gyar vagyok? — Nem volt nehéz kitalálni — hangzott a válasz —, a nyi­tott aktatáskájában megláttuk a magyar újságot. Beszélgetni kezdtünk, Ispánfy Istvánként mutatkozott be az idősebb férfi, aki hozzátette, hogy felesége és annak édesany­ja társaságában van. Szavaiból érződött', hogy a rendszeres ma­gyar beszélgetést régóta nem gyakorolja. Bemutatkozásom után érdek­lődtek, hogy mikor érkeztem Németországba. — Egy hete — adtam a vá­laszt. — És Önök? — Mi már 1945-ben .. i — Szóval a második világhá­ború idején — pjjáfcáltam érke­zésük dátumát tisztázni. — Igen. 1945. március 17-én — egészítette ki a dátumot Is- pánfyné, majd rögtön folytatta: — Férjem a város melletti er­dészetben jól keres. Mi már megszoktuk az itteni életet. Itt mindent lehet kapni, nem úgy, mint Magyarországon. Meglátja, ön is megszokja majd. Lehetsé­ges, hogy az első hetekben lesz honvágya... — Honnan gondolják — kér­dezem —, hogy Magyarországon hasonló dolgokat, mint amiket ebben az áruházban lehet látni, nem lehet kapni? — Emlékezünk rá. Amikor el­jöttünk, Magyarországon nagyon sok volt a rom, és az üzletek szinte üresek voltak... Különben is, már a háború előtt nagy volt Magyarországon a szegénység. — Ez igaz — ismerem el —, de 22 év óta nagyon sok víz folyt le a Dunán, és megváltoztak az életkörülmények. Nemcsak a romok tűntek el, de sok új gyár is épült, és ha az áruválaszték még nem is olyan gazdag, mint az NSZK-ban, azért bőségesen lehet kinek-ki- nek ízlése szerint vásárolni. Barátságos hangjuk fokozato­san elhidegült. A kérdéseikre kapott válasz láthatóan nem nyerte meg tetszésüket. Furcsál- lották, hogy olyan magyar ál­lampolgárral találkoztak, aki­nek esze ágában sincs Németor­szágban maradni. (Folytatjuk) VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, FIGYELEM! SZERZŐDÉS KERETÉBEN KÉZI TÜZOLTÖ- KÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁSÁT, HELYSZÍNI EL­LENŐRZÉSÉT, SZÜKSÉGES CSEREDARAB BIZTOSÍTÁSÁT VÄLLALJA AZ Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás Békéscsaba, Szarvasi út. 143128

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom