Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-07 / 289. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG M A MEGYtEh^TANÁCS LAPJA 1967. DECEMBER 7, CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM A Vörös Űjságf Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg első íziben a Kommunisták Magyarországi Pártjának hivatalos lapja, a Vörös Űjság. Emlékezetes történelmi esemény ez, jelentősége a tovaröppenö évekkel sem csökken^ Amikor a Vörös Újság első száma megjelent, már győzött az őszirózsás polgári demokratikus forradalom, amely egyúttal a háború végét is jelentette, de az igazi békét és a tömegek politikai, anyagi és kulturális felemelését nem tudta biztosítani. A monarchisták vissza akarták ültetni Habsburg Károlyt a trónjára. Tisza István hívei ismét vezető szerepre vágytak a politikában; A nagybirtokosok akadályozták a földreformot, a katonai csoportok pedig szovjet- ellenes hadsereget akartak szervezni. És az ipari tőke — összefogva a banktőkével — a termelés szabotál ásával akadályozta a demokratikus hatalom megszilárdulását. Ebben a történelmi helyzetben alakult meg 49 évvel ezelőtt, 1918. november 24-én,a Kommunisták Magyar- országi Pártja, és indult meg 1918. december 7-én az első legális magyar kommunista pártlap, a Vörös Üjság. A lap frissen, elevenen, harcosan, magas színvonalon képviselte a KMP politikáját. Felvilágosította, nevelte, harcra mozgósította a tömegeket. Küzdött a proletárhatalomért, a monarchista és burzsoá ellen- forradalom ellen. Fellépett a munkásmozgalmon belüli opportunizmus minden formájának leküzdéséért. A dolgozók előtt világossá tette a kommunisták célját, hogy olyan termelőviszonyokat kell kivívni, amelyek biztosítják a munkásosztály és vele együtt az egész dolgozó magyar nép felemelkedését, az ország függetlenségét, szabadságát, békés fejlődését. És amikor — 1919. március 21-e után — megvalósult a Magyar Tanácsköztársaság, a Vörös Üjság az elért vívmányok megvédéséért folytatta harcát. Aki ma kezébe veszi a Vörös Üjság elsárgult és a korabeli szalmapapírja miatt néha már- már alig olvasható számait — csodálatosan frissnek érzi minden. példányát. Szerkesztői — Rudas László és sorban utána: Szamuely Tibor, Vágó Béla, Kun Béla, László Jenő és Jan- csó Károly, főmunkatársai pedig: Alpári Gyula, Aranyossi Pál, Bolgár Elek, Révai József — a szerkesztőség egész kollektívája: mindig és ipinden körülmények között a történelmi fejlődést szolgálták. A kommunista sajtó, megjelenésének első, ünnepi órájától kezdve a haladásért folyó küzdelem első vonalában maradt. Most is változatlanul betölti lenini szerepét, s mint kollektív szervező és agitátor milliókat mozgósít a nagy nemzeti feladatok megoldására. Korunk marxista—leninista sajtója naponta százezrek tájékoztatását végzi. Akár a szocialista nemzeti egység, akár az új gazdasági mechanizmus, akár a megújuló parlamenti élet eseményeiről, vagy az üzemi, mezőgazdasági, tanácsi munka országos és helyi problémáiról vagy kulturális életünk legbonyolultabb kérdéseiről van szó — felkészülten és felelősségérzettől áthatva teljesíti hivatását. Harcosan kiáll a szocialista internacionalizmus és a béke ügye mellett. A mai magyar sajtó a régi harcosok örököseként s a nagy munka sikeres folytatójaként — a szocializmusért harcoló dolgozók megbízható fegyvertársa. Ezt a harcos újságírást ünnepeljük ma, a Magyar Sajtó Napján, a Vörös Üjság születésnapjaik Földes Mihály Rendelkezés a decemberi és a Januári bérfizetésekről A karácsonyi és az újévi munkaszüneti napokra való tekintettel a pénzügyminiszter a SZOT- tal egyetértésben utasítást adott ki a decemberi és a januári bér- fizetésekrőL A december 20-án, 21-én és 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án, a december 24- én és 25-én járó béreket 21-én. a 26-án és 27-én esedékes járandóságokat 22-én, a 28-án és 29- én járó fizetéseket 28-án, a december 30-án, 31-én és január 1-én esedékes béreket pedig december 29-én fizetik. A többi bérfizetési nap változatlan. Nem változik az állami és szövetkezeti építőipar december 22-i részfizetési napja sem. (MTI) | Holnap : Kukoricatermesztési ankét A Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége holnap délelőtt kukoricatermesz- tésd ankétot rendez a Hidasháti Állami Gazdaság kultúrházában. Az értekezletein elsőként Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság főagronómusa a jugoszláv kukoricafajtákkal végzett kísérlet tapasztalatairól tart előadást, majd délután a kukoricatermesztés korszerű gépjeinek gyakorlati bemutatóját tekintik meg a részvevők. A tapasztalatcserén a területi szövetség tagszövetkezetei mellett a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda képviselőd is jelen lesznek. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Szerdán a Parlament vadásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa egyhangúlag elfogadta a titkárság referátumát és az előterjesztett határozati javaslatot. Az ülés Kállai Gyula zárszavával ért véget. • « Ünnepségek a Magyar Sajtó Napján A Magyar Sajtó Napja alkalmából szerdán az újságírószövetség székhazában Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc-díjakat. A díjkiosztó ünnepségen megjelent Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Barcs Sándor, a A Gazdasági Bizottság határozata az azonos településen belüli beruházások koordinálásáról Az összehangolás a tanácsok feladata — Milyen esetekben kötelező a tervezett beruházások koordinálása? A Gazdasági Bizottság legújabb határozatában az azonos településeken létesülő beruházások koordinálásáról intézkedik. A rendelkezés célja, hogy kellő időben összehangolják az azonos városban vagy községben tervezett beruházások helyét, idejét, a közösen használt létesítmények telepítését, mert ezzel jelentős anyagi erőket lehet megtakarítani, s így növekszik a beruházások hatékonysága is. A koordináció a különböző szintű tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. A végrehajtó bizottság elnökének vagy helyettesének vezetésével működő koordinációs szerv az ötéves tervidőszakra felméri a koordinálás lehetőségeit, sőt figyelemmel kell lennie arra is, hogy hosszabb távon milyen területekre, közművesítésre lesz szükség az előre látható beruházásokhoz. A város- és községfejlesztési tervek alapján alakítják ki a tervezett beruházások célszerű elhelyezését, a kapcsolódó közművesítés, a közlekedésfejlesztés, az energia-szolgáltatás gazdaságos módjait. Megvizsgálják, hogy milyen lehetőségek vannak egyes létesítmények közös megvalósítására, azok gazdaságos kihasználására. A koordináló szervek felkérhetik a beruházókat, hogy a szükséges terveket, tervtanulmányokat készítsék el és bocsássák rendelkezésére. Ez a szerv véleményezi a beruházások elhelyezésére, a tervezett szanálásra, kisajátításra vonatkozó javaslatokat. Elemzi, hogy milyenek lesznek a beruházás kihatásai a helyi munkaerőhelyzetre. A koordinálás egyeztető tárgyalások útján történik. A koordinációs szerv javaslatokat tehet a közösen megvalósítható létesítményekre, a kivitelezés költségeire, az érdekelt szervek részvételének mértékére, az üzemelési költségek megoszlására, elszámolásának módjára stb., ha a közös beruházásnak számottevő gazdasági előnye volna, s az összehangolás idő szempontjából is megoldható, de megállapodás mégsem jön létre, úgy a területtel gazdálkodó szerv az ilyen azonos célú, közösen megvalósítható beruházásokhoz szükséges területet az érdekelt beruházásoktól megtagadhatja. Ugyanakkor javaslatot tehet más telepítési helyre. A koordinálást felső szinten az Országos Tervhivatal elnöke látja el. Az építésügyi és városfejlesz- I tési miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével, az érdekéit miniszterekkel együttműködve irányelveket adhat ki a koordinációs munkához. A határozat egyes belterületi beruházásokra kötelezővé teszi a koordinálást. Az ilyen létesítményekre a területfelhasználási vagy építési engedélyt csak a koordinációs bizottság állásfoglalása után, azt figyelembevéve lehet kiadni. Ebbe a kategóriába tartoznakNa célcsoportos állami beruházásokhoz kapcsolódó és a megyei szinten az ötéves tervidőszakra külön megjelölt, úgynevezett nyomvonal jellegű fejlesztések, mint például a vízellátás, a csatornázás, az útépítés stb. Ide tartoznak az üzemi és egyéb népművelési, egészségügyi és jóléti intézmények (művelődési otthonok, orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák, üzemi konyhák, étkezdék stb.) beruházásai. A közösen megvalósított létesítmények tulajdonviszonyaira és használatára szabályozási javaslatot terjesztenek majd a kormány elé. (MTI) Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke és Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékozta tási Hivatalának vezetőije. Az 1967. évi Rózsa Ferenc-cKj I. fokozatát ketten kapták: Boldizsár Ivóm, a The New Hunga- rienan Quarterly főszerkesztője és Földes György, a Ludas Matyi helyettes főszerkesztője. A II. fokozattal Rózsa Lászlót, a Nép- szabadság főmunkatársát, Sabgó Lászlót, a Magyar Rádió és Televízió párizsi tudósítóját és Gerö Lászlót, az Ifjúsági Magazin fő- szerkesztőjét tüntették ki. A ni. fokozatot E. Fehér Pálnak, az Élet- és Irodalom olvasó szerkesztőjének, Mocsári Károlynak, a Népszava munkatársának és Kristóf Attilának, a Magyar Nemzet munkatársának adományozták. A díjak átadását követően a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a MUOSZ elnöksége fogadást adott a Magyar Sajtó Házában. Ugyancsak a Sajtó Napja alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek a Kommun isták Magyarországi Pártja Visegrádi utcai volt székhazának — a Vörös Üjság egykori szerkesztőségének — homlokzatán levő emléktáblánál. A Népszabadság szerkesztősége, a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete koszorúzta meg az emléktáblát. Délután a MUOSZ-széfcházban az újságíró-iskola hallgatói díszőrség tiszteletadása mellett — megkoszorúzták a Vörös Üjság emléktábláját és koszorúkat helyeztek el Rózsa Ferenc emléktábláján is. (MTI) A szervezett dolgozók hot és fél százaléka üdülhet Új lehetőségek gyermekeknek 1968 1, félévétől A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnökségének jóváhagyása után az üdülési albizottság a napokban küldi el az 1968 I. félévi üdülőjegyeket a szakszervezeti bizottságoknak. A következő időszakban 1740 belföldi kedvezményes felnőtt, 108 családos, 113 szanatóriumi és 164 gyógyjellegű gyermek, valamint 10 külföldre szóló (téli) üdülő jegyet osztanak ki a megyében. A mintegy 81 ezer szakszervezeti tag 6 és fél százaléka üdülhet. A kedvezményes felnőttjegyek keretén belül Balaionfüreden (szív) és Párádon (belső szervi betegségek gyógyítására) is kéthetes gyógyüdülést rendszeresített a SZOT. A családos jegyeknél új: Hajdúszoboszlóra ízületi megbetegedésben szenvedő gyermekek is elvihetők. A családos üdültetés (a nyári időszakban) azzal bővül, gyermekek is részt vehetnek szüleikkel úgynevezett vegyes jellegű jegyekkel. Előfordul, hogy a szakszervezeti bizottságok nem az előírások alapján utalják be a dolgozókat, akik emiatt kellemetlen helyzetbe kerülnek. Feltétel többek között az egyéves szakszervezeti tagság. Nem vehet részt üdülésben az, aki táppénzes állományban van és az sem, aki az előző évben főidényben vette igénybe a kedvezményt. Azt is tudni keli, hogy például a kedvezményes felnőtt jegy ára két hétre 1008 forint, amihez a szakszervezet és az állam 756 forinttal járul hozzá, míg a dolgozó mindössze 252 forintot térít A szakszervezeti bizottságoknak ezért különös gonddal kell a jegyeket kezelniük. Ha a dolgozók nem veszik igénybe, időben adják át más szakszervezeti bihogy a kedvezményes felnőtt /ottságnak, ahol azokra szükség üdültetésben 3—14 éves korú i van.
