Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-05 / 287. szám
1961. DECEMBER 5., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM KÖZPONTBAN A FOGYASZTÓ Vásárláskor úgy tűnik, a személyes döntés legszabadabb pillanatait éljük át, elvégre igazán senki nem szólhat bele, hogy a pénzünkért milyen árut vásároljunk. Ez a fogyasztói „szabadság” sokkal viszonylago- sabb, mint hinnénk, mert az áruik közötti választást tucatnyi tényező befolyásolja. A hangulattól az időjárásig, a kialakult családi szokásoktól a lakóhely típusáig és még tovább is terjed a törvényszerűség skálája, amelyeknek akarva-aka- ratlan engedelmeskedünk* amikor a bolti pulthoz lépünik. De a fogyasztói döntéseket mindenekelőtt meghatározó feltétel — sajnos — egyelőre így hangzik: kapni? Megvásárolni csak olyan árut lehet, amely kapható, másrészt: ha valamiből kevés kapható, ott alig lehet szó fogyasztói mérlegelésről, akkor csak egyetlen megfontolás jöhet szóba: Jó, ha van”. Köztudomású, hogy a jelenlegi gazdaságirányítás fogaskerék-rendszere — az ipartól, a külkereskedelemtől a boltig vezető teljes pályahosszon — voltaiképpen a „nem kapni” korszakában alakult ki, és ez tükröződik benne mindmáig. Tegyük hozzá: ez tükröződik még olyan gazdasági szférákban is, ahol pedig az alapvető hiány régen megszűnt, ahol tehát a gazdasági élet valósága régen ellentétbe került a korábban megfogalmazott irányítási struktúrával. Ha az üzletnek, mögötte: az egész kereskedelemnek, és a háttérben: a termelővállalatnak nem elsőrendű érdeke, hogy eladjon (következésképp: hogy a vásárló valóban vásárolhasson), akkor az a bizonyos fogyasztói pozíció másodrendűvé csökken, a boltban pedig természetessé válik a jól ismert mottó: „örüljön, hogy kapni”. Miért állítható, hogy az új gazdaságirányítás — folyamatában értelmezve — alapjaiban módosítja a fogyasztó helyét, értékrendjét? Az elmúlt években már jó néhány intézkedés célozta a vásárlói igények jobb kielégítését — a bolti alkalmazottak udvariassági versenyeitől, a választékot bővítő új gyártmányokig. Mindez természetesen javíthatta a fogyasztók helyzetét, a lényegen azonban nem változtatott. Ez a lényeg pedig — tömören összegezve — az volt, hogy a termelés állt a gazdálkodási sor első helyén* és az ipar számára mindenekelőtt az volt a lényeges, hogy az előírt, tervben rögzített termékeket előállítsa. A termelővállalat 1968-tól sem közvetlenül a fogyasztói igények kielégítésében, hanem: nyeresége növelésében érdekelt, csakhogy az utóbbi — az előbbi teljesítésével valósítható meg! Ha közelebbről szemügyre vesz- szük ezt, csakhamar kitűnik: nincs szó valamiféle idillikus, máir-már „gombnyomásra” megvalósuló fogyasztói pozícióváltozásról. A gazdasági törvényszerűségek azonban hosszabb távon, esetleg konfliktusokkal, érdekütközésekkel is, de ezt a pozíciót erősítik. A vállalat ugyanis, amely szabadon gazdálkodik eszközeivel, önállóan határozza meg termékei mennyiségét, a gyártmányösszetételt — e sokirányú és bonyolult döntési skálán korántsem mozoghat önkényes szabadsággal. Egyfelől határolja tevékenységét saját nyereségnövelési igénye (amitől dolgozói jövedelmének tetemes hányada függ), másfelől pedig számolnia kell azzal, hogy nyereség csakis Olyan termékekből származhat, amelyeket értékesítettek, valakinek eladtak. Könnyű belátni, hogy az a gazdasági sorrend, amely a vállalatot mindenekelőtt értékesítésre, eladásra ösztönzi, egyben a hiányok fokozatos csökkentéséhez is hozzájárul, majd — a mind erőteljesebb értékesítési versenyben — a pénzével, vásárlóerejével szabadon rendelkező fogyasztót helyezi a rangsor első helyére. Természetes, hogy közben, e tendencia kibontakozásáig lehetségesek bizonyos ellentmondások a vállalati érdek és a piac között, ezt azonban ellensúlyozzák a gazdálkodást „terelő” központi intézkedések. Az áremelési irányzatok ellen a széles körű hatósági, illetve limit-árak, az állami tartalékok és importcikkek léphetnek fel; a hiánycikkek csökkenését ugyancsak egész sor ösztönző szabályozhatja. Az sem mellékes, hogy — amint eddig, ezután is, sőt, még határozottabban — sorompóba lépnek bizonyos büntetőszabályok, pénzügyi szankciók azok ellen, akik tudatosan, eleve tisztességtelen szándékkal próbálnak a közös érdek terhére helyi vagy személyes érdekeket érvényesíteni. Mindez együtt, ha nem is azonnal, de egyértelmű bizonyossággal a fogyasztó helyzetét erősíti! Tábori András KlSZ-metőképző tanfolyamok a szarvasi járásban A KISZ-alapszervezeti vezetők és propagandisták részére a napokban tartják a szarvasi járásban a vezetőképző tanfolyamokat. Gyomén már lezajlott egy ilyen háromnapos tanfolyam, melyen Endréd és Gyoma KISZ-’lapszervezeteiből 55 fiatal vett részt. , Hétfőn Szarvason kezdődött ha- í yw>1ó továbbképzés, ahol Szarvasi város, Kondoros, Csabacstíd, örménykút és Békésszenitandrás ki- szesei vesznek részt. Az Ifjúsági Házban megtartott tanfolyamon a fiatalok tájékoztatót hallhatnak a KlSZ-kongresszusrói és az ebből adódó feladatokról, valamint a kulturális munkáról ás egyéb tennivalókról. A termelőszövetkezetek 1969. évi beruházási igénye 603 millió forint Reprezentatív adatgyűjtés A napokban összegezték és küldték a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a Békés megyei Termelőszövetkezetek 1969. évi beruházási igénylését. Az összesítő adatai azt tanúsítják, hogy a nagyobb gazdasági önállóság időszakában valamennyi szövetkezet bátran kezdeményez beruházást. Építésre 470 millió forint igényt jelentettek be. Az üzemek megtervezték a beruházások forrásait is. Ezek szerint a 470 milliós építési program megvalósításához 89 millió forint állami hitelt kémek, 45 millió forintot az amortizációból költenek, 24 millió forintot pedig egyéb* saját eszközeikből fordítanak erre a célra. A beruházások szükséges további- összegét a 70 százalékos állami dotációból fedezik. Gépvásárlást 117, egyéb beruházást pedig 16 millió forint értékben irányoztak elő. Megyénk termelőszövetkezeteiVáci Mihály szerzői esfje Békéscsa bán A békéscsabai versbarátok örömére egyszer már nagy sikerű költői estet rendezett Békéscsabán a TIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztálya. A siker késztette arra a szakosztályt, hogy ismét rendezzen hasonló összejövetelt. Erre december 6-án, szerdán este 7 órakor a TIT Értelmiségi Klubjában kerül sor, ahol Váci Mihály költőt látják vendégül. Bevezetőt Illés Lajos, a Móra Könyvkiadó irodalmi vezetője mond. A költő verseit Selley Zoltán előadóművész tolmácsolja. A szerzői esten a költő az előadás után a részvevők kérésére dedikálja versesköteteit. nek 1969-re várható amortizációs alapja megközelíti a 140 millió forintot. Ebből 127 milliót fordítanak különféle célokra, 10 millió forint körüli összeget pedig tartalékolnak 1970-re. Érdekessége a mostani reprezentatív adatgyűjtésnek, hogy minden eddiginél lényegesen na-* gyobb beruházási igényt mutat. A korábbi években ugyanis építkezésből három esztendő alatt valósítottak meg olyan volumenű beruházást, mint amilyet 1969-re terveznek. A reprezentatív felmérés még nem az igények teljes kielégítését jelenti, hanem csak a számbavételt. Ugyanis az állami támogatás megszerzését a jövőben valamennyi termelőszövetkezetnek gazdaságossági számítással kell megpályáznia, melyet egy külön erre a célra összehozott bizottság vizsgál felül. Csak azoknak az üzemeknek engedélyezik a kitűzött tervek megvalósítását állami eszközök segítségével, amelyek a legjobb garanciát adják a jöve- I delmezőségben. A gazdaságirányítás új rendszerével ismerkednek megyénk szövetkezeti vezetői Gyulán A párt megyei bizottságának és \ a megyei tanács vb határozató- j nak megfelelően a gazdaságirányítás új rendszerére felkészítik a termelőszövetkezeti vezetőket, j E határozatnak tesznek eleget, amikor a megyei tanács vb me- ] tógazdasági és élelmezésügyi osztályának szervezésében összehív- ] ták a Dél-Békés megyei Termelő- j szövetkezetek elnökeit, szakveze- j tőit, hogy a soron következő fontosabb feladatokról tájékoztassák j őket és megbeszéljék a tennivalókat. Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a tanfolyamszerű továbbképzésről elmondotta, hogy a megye vezető szervei által kezdeményezett megbeszéléseken a tanácsi irányításról, az állategészségügyi és a növényvédelmi állomás, továbbá a megyei földhivatal munkájáról tartanaik ismertetőt. Tájékoztatják a szövetkezetek vezetőit a mezőgazdasági termékek feldolgozásáról és értékesítéséről, a tsz-törvényről, a földtörvényről, a gazdasági önállóság, a vállalat- szerű gazdálkodás elveiről, a hitelpolitikáról, a gazdaságossági vizsgálatok módszeréről, továbbá a vezetésben jelentkező feladatokról, többek között a káder- munlkáról. A témakörök előadóit, a konzultációs foglalkozások vezetőit a párt megyed bizottsága, továbbá a megyei tanács szak- igazgatási szerved adják. A december 4-én Gyulán elkezdett továbbképzésre 60 termelőszövetkezetből hívtak vezetőket. Valamennyien megjelentek. A jövő héten, december 11-től 15- ig a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségéhez tartozó gazdasági vezetők részére megismétlik az e heti programot. Ä/VWWWW A/VWVW\A/WWWVWWVWWVW\nA/WVWWWWUWW>MVWVWVSA A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum és szakmunkásképző-iskola tanári könyvtárában sok ezer értékes könyvet őriznek. A tanárok szívesen töltenek itt néhány órát. Fotó: Demény
