Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

1961. DECEMBER 5., KEDD Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM KÖZPONTBAN A FOGYASZTÓ Vásárláskor úgy tűnik, a sze­mélyes döntés legszabadabb pil­lanatait éljük át, elvégre iga­zán senki nem szólhat bele, hogy a pénzünkért milyen árut vásároljunk. Ez a fogyasztói „szabadság” sokkal viszonylago- sabb, mint hinnénk, mert az áruik közötti választást tucat­nyi tényező befolyásolja. A han­gulattól az időjárásig, a kiala­kult családi szokásoktól a la­kóhely típusáig és még tovább is terjed a törvényszerűség ská­lája, amelyeknek akarva-aka- ratlan engedelmeskedünk* ami­kor a bolti pulthoz lépünik. De a fogyasztói döntéseket minde­nekelőtt meghatározó feltétel — sajnos — egyelőre így hangzik: kapni? Megvásárolni csak olyan árut lehet, amely kapható, más­részt: ha valamiből kevés kap­ható, ott alig lehet szó fogyasz­tói mérlegelésről, akkor csak egyetlen megfontolás jöhet szó­ba: Jó, ha van”. Köztudomású, hogy a jelenle­gi gazdaságirányítás fogaske­rék-rendszere — az ipartól, a külkereskedelemtől a boltig ve­zető teljes pályahosszon — vol­taiképpen a „nem kapni” kor­szakában alakult ki, és ez tük­röződik benne mindmáig. Te­gyük hozzá: ez tükröződik még olyan gazdasági szférákban is, ahol pedig az alapvető hiány régen megszűnt, ahol tehát a gazdasági élet valósága régen ellentétbe került a korábban megfogalmazott irányítási struk­túrával. Ha az üzletnek, mögöt­te: az egész kereskedelemnek, és a háttérben: a termelővállalat­nak nem elsőrendű érdeke, hogy eladjon (következésképp: hogy a vásárló valóban vásárolhas­son), akkor az a bizonyos fo­gyasztói pozíció másodrendűvé csökken, a boltban pedig termé­szetessé válik a jól ismert mot­tó: „örüljön, hogy kapni”. Miért állítható, hogy az új gazdaságirányítás — folyamatá­ban értelmezve — alapjaiban módosítja a fogyasztó helyét, értékrendjét? Az elmúlt évek­ben már jó néhány intézkedés célozta a vásárlói igények jobb kielégítését — a bolti alkalma­zottak udvariassági versenyeitől, a választékot bővítő új gyárt­mányokig. Mindez természete­sen javíthatta a fogyasztók helyzetét, a lényegen azonban nem változtatott. Ez a lényeg pedig — tömören összegezve — az volt, hogy a termelés állt a gazdálkodási sor első helyén* és az ipar számára mindenekelőtt az volt a lényeges, hogy az elő­írt, tervben rögzített termékeket előállítsa. A termelővállalat 1968-tól sem közvetlenül a fogyasztói igények kielégítésében, hanem: nyeresége növelésében érdekelt, csakhogy az utóbbi — az előbbi teljesítésével valósítható meg! Ha közelebbről szemügyre vesz- szük ezt, csakhamar kitűnik: nincs szó valamiféle idillikus, máir-már „gombnyomásra” meg­valósuló fogyasztói pozícióválto­zásról. A gazdasági törvénysze­rűségek azonban hosszabb tá­von, esetleg konfliktusokkal, ér­dekütközésekkel is, de ezt a po­zíciót erősítik. A vállalat ugyan­is, amely szabadon gazdálkodik eszközeivel, önállóan határozza meg termékei mennyiségét, a gyártmányösszetételt — e sok­irányú és bonyolult döntési ská­lán korántsem mozoghat önké­nyes szabadsággal. Egyfelől ha­tárolja tevékenységét saját nye­reségnövelési igénye (amitől dol­gozói jövedelmének tetemes há­nyada függ), másfelől pedig szá­molnia kell azzal, hogy nyere­ség csakis Olyan termékekből származhat, amelyeket értékesí­tettek, valakinek eladtak. Könnyű belátni, hogy az a gazdasági sorrend, amely a vál­lalatot mindenekelőtt értékesí­tésre, eladásra ösztönzi, egyben a hiányok fokozatos csökken­téséhez is hozzájárul, majd — a mind erőteljesebb értékesítési versenyben — a pénzével, vá­sárlóerejével szabadon rendelke­ző fogyasztót helyezi a rangsor első helyére. Természetes, hogy közben, e tendencia kibontako­zásáig lehetségesek bizonyos el­lentmondások a vállalati érdek és a piac között, ezt azonban ellensúlyozzák a gazdálkodást „terelő” központi intézkedések. Az áremelési irányzatok ellen a széles körű hatósági, illetve limit-árak, az állami tartalékok és importcikkek léphetnek fel; a hiánycikkek csökkenését ugyancsak egész sor ösztönző szabályozhatja. Az sem mellé­kes, hogy — amint eddig, ez­után is, sőt, még határozottab­ban — sorompóba lépnek bizo­nyos büntetőszabályok, pénz­ügyi szankciók azok ellen, akik tudatosan, eleve tisztességtelen szándékkal próbálnak a közös érdek terhére helyi vagy sze­mélyes érdekeket érvényesíteni. Mindez együtt, ha nem is azon­nal, de egyértelmű bizonyosság­gal a fogyasztó helyzetét erő­síti! Tábori András KlSZ-metőképző tanfolyamok a szarvasi járásban A KISZ-alapszervezeti vezetők és propagandisták részére a na­pokban tartják a szarvasi járás­ban a vezetőképző tanfolyamokat. Gyomén már lezajlott egy ilyen háromnapos tanfolyam, melyen Endréd és Gyoma KISZ-’lapszer­vezeteiből 55 fiatal vett részt. , Hétfőn Szarvason kezdődött ha- í yw>1ó továbbképzés, ahol Szarvasi város, Kondoros, Csabacstíd, ör­ménykút és Békésszenitandrás ki- szesei vesznek részt. Az Ifjúsági Házban megtartott tanfolyamon a fiatalok tájékoztatót hallhatnak a KlSZ-kongresszusrói és az ebből adódó feladatokról, valamint a kulturális munkáról ás egyéb ten­nivalókról. A termelőszövetkezetek 1969. évi beruházási igénye 603 millió forint Reprezentatív adatgyűjtés A napokban összegezték és küldték a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumnak a Bé­kés megyei Termelőszövetkezetek 1969. évi beruházási igénylését. Az összesítő adatai azt tanúsítják, hogy a nagyobb gazdasági önál­lóság időszakában valamennyi szövetkezet bátran kezdeményez beruházást. Építésre 470 millió fo­rint igényt jelentettek be. Az üze­mek megtervezték a beruházások forrásait is. Ezek szerint a 470 milliós építési program megvaló­sításához 89 millió forint állami hitelt kémek, 45 millió forintot az amortizációból költenek, 24 mil­lió forintot pedig egyéb* saját esz­közeikből fordítanak erre a célra. A beruházások szükséges további- összegét a 70 százalékos állami dotációból fedezik. Gépvásárlást 117, egyéb beruházást pedig 16 millió forint értékben irányoztak elő. Megyénk termelőszövetkezetei­Váci Mihály szerzői esfje Békéscsa bán A békéscsabai versbarátok örö­mére egyszer már nagy sikerű költői estet rendezett Békéscsa­bán a TIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztálya. A siker késztette arra a szakosztályt, hogy ismét rendezzen hasonló összejövetelt. Erre december 6-án, szerdán este 7 órakor a TIT Értelmiségi Klub­jában kerül sor, ahol Váci Mihály költőt látják vendégül. Bevezetőt Illés Lajos, a Móra Könyvkiadó irodalmi vezetője mond. A költő verseit Selley Zoltán előadómű­vész tolmácsolja. A szerzői esten a költő az elő­adás után a részvevők kérésére dedikálja versesköteteit. nek 1969-re várható amortizációs alapja megközelíti a 140 millió fo­rintot. Ebből 127 milliót fordíta­nak különféle célokra, 10 millió forint körüli összeget pedig tarta­lékolnak 1970-re. Érdekessége a mostani repre­zentatív adatgyűjtésnek, hogy minden eddiginél lényegesen na-* gyobb beruházási igényt mutat. A korábbi években ugyanis építke­zésből három esztendő alatt való­sítottak meg olyan volumenű be­ruházást, mint amilyet 1969-re terveznek. A reprezentatív felmérés még nem az igények teljes kielégíté­sét jelenti, hanem csak a szám­bavételt. Ugyanis az állami tá­mogatás megszerzését a jövőben valamennyi termelőszövetkezet­nek gazdaságossági számítással kell megpályáznia, melyet egy külön erre a célra összehozott bi­zottság vizsgál felül. Csak azoknak az üzemeknek engedélyezik a kitű­zött tervek megvalósítását állami eszközök segítségével, amelyek a legjobb garanciát adják a jöve- I delmezőségben. A gazdaságirányítás új rendszerével ismerkednek megyénk szövetkezeti vezetői Gyulán A párt megyei bizottságának és \ a megyei tanács vb határozató- j nak megfelelően a gazdaságirá­nyítás új rendszerére felkészítik a termelőszövetkezeti vezetőket, j E határozatnak tesznek eleget, amikor a megyei tanács vb me- ] tógazdasági és élelmezésügyi osz­tályának szervezésében összehív- ] ták a Dél-Békés megyei Termelő- j szövetkezetek elnökeit, szakveze- j tőit, hogy a soron következő fon­tosabb feladatokról tájékoztassák j őket és megbeszéljék a tennivaló­kat. Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának vezetője a tan­folyamszerű továbbképzésről el­mondotta, hogy a megye vezető szervei által kezdeményezett megbeszéléseken a tanácsi irá­nyításról, az állategészségügyi és a növényvédelmi állomás, to­vábbá a megyei földhivatal mun­kájáról tartanaik ismertetőt. Tá­jékoztatják a szövetkezetek veze­tőit a mezőgazdasági termékek feldolgozásáról és értékesítéséről, a tsz-törvényről, a földtörvényről, a gazdasági önállóság, a vállalat- szerű gazdálkodás elveiről, a hi­telpolitikáról, a gazdaságossági vizsgálatok módszeréről, továbbá a vezetésben jelentkező felada­tokról, többek között a káder- munlkáról. A témakörök előadóit, a konzultációs foglalkozások ve­zetőit a párt megyed bizottsága, továbbá a megyei tanács szak- igazgatási szerved adják. A december 4-én Gyulán el­kezdett továbbképzésre 60 terme­lőszövetkezetből hívtak vezető­ket. Valamennyien megjelentek. A jövő héten, december 11-től 15- ig a Körösök Vidéke Tsz-ek Szö­vetségéhez tartozó gazdasági ve­zetők részére megismétlik az e heti programot. Ä/VWWWW A/VWVW\A/WWWVWWVWWVW\nA/WVWWWWUWW>MVWVWVSA A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum és szakmunkásképző-iskola tanári könyvtárában sok ezer értékes könyvet őriznek. A tanárok szívesen töltenek itt néhány órát. Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom