Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

1967. december 29. 3 Pénlek Érdekes, változatos programot állított össze 1968-ra a Zrínyi Katonai Kiadó A tanulmányok a magyar anti- \ Laudis címmel megjelenő kötet, | amely Görgényi Dániel nyugal- ! mázott vezérőrnagy visszaemléke- j zéseit tartalmazza. Az elmúlt 22 j esztendő néhány érdekes bűnügyét írja le Fóti Andor rendőrezredes j Kelepcében az alvilág című köny- I vében, Kozsevnyikov, a második harcokban ! világháború legizgalmasabb, leg- 1 romantikusabb kémtörténetét ad­ja az olvasók kezébe Ábel ezre­fasiszta és partizámnozgalom tör­ténetéből címmel megjelenő kötet a második világháború évednek függetlenségi mozgalmát mutatja be. A Kossuth és a Zrínyi Kiadó közös gondozásában lát napvilá­got az az életrajzi antológia, amely 20—25, a haladásért és a szocia lizmusért folytatott részt vett magyar forradalmár katona hősi életével ismerteti meg az olvasóikat. A spanyol sza- j des című regényében, badságharc magyar internaciona­listáinak történetét, a magyar zászlóalj harcait tárja az olvasók elé Gyürkéi Jenő: A magyar zászlóalj a spanyol szabadságharc­ban című kötete. A Horthy-korszak negyedszáza­dos történetének izgalmas s a kö­zönség előtt alig ismert esemé­nyei kapnak helyet abban a do­kumentum-gyűjteményben, amely Tóth Sándor, Honra Tamásné és | Hetes Tibor összeállításában je- j lenik meg Csak szolgálati hasz- \ nálatra címmel. Prókai Lajos: | Jöjjetek ezrével... című képes albuma a Magyar Tanácsköztár­saság védelmére fegyvert fogott munkások, parasztok és értelmi­ségiek hősi küzdelmét mutatja be. A második világháború utolsó esztendejének eseményeikben gaz­dag időszakát örökíti meg A negyvenötös esztendő című mun­kájában Konyev marsall, aki ab­ban az időben az első ukrán front parancsnoka volt. Érdekesnek ígérkezik a Signum Tsz-munkareod készül Békéscsabán Kinek mi a feladata a szövet­kezeti termelésben ? Munkarend­ben szabályozzák Békéscsaba kö­zös gazdaságaiban. Körülhatárol­ják az elnök, a szakember, a bri­gádvezető és a fizikai dolgozó munkaköri kötelességét. Békéscsaba termelőszövetkeze­teiben a gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés jegyében néhány nappal ezelőtt hozzálát­tak a hatáskörök és feladatok tisz­tázásához. elkülönítéséhez. A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Az utóbbi időben több jelentős törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ezek­ből ismertetünk néhányat. Kinél maradjon a gyerek? Egy házaspár válóperében meg­állapították: a férj gyakran verte feleségét, családjáról nem gon­doskodott, keresetét nem adta haza, szeretőket tartott. A házas­Ulést tartott a KISZ megyei vb Idei utolsó ülését tartotta teg­nap délelőtt Békéscsabán a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizott­sága. Értékelték az 1967. évi mun­kát és tárgyaltak az 1968-as fel­adatokról. Megyénk ifjúkommu­nistáinak újesztendei tennivaló­iról a januárban sorra kerülő me­gyei bizottsági ülésen döntenek. Második napirendi pontként megvitatták, s jóváhagyták a jö­vő évi munkatervet. • • Önmaguk és a yezetők előtt vizsgáznak Tanulmányterveket készítenek — L'j diplomások számúm továbbképző tanfolyamat szervezitek — Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa a Békéscsabai Kötöttárugyárban Azok az ifjú mérnökök, köz­gazdászok és technikusok, akik tagjai az FMKT-nak, egy hónap óta gyakrabban találkoznak egy­mással, s a munkaidő után ke­resnek maguknak egy helyiséget, ahol vitatkozhatnak és dolgoz- j zük halnak. Egy-egy „megbeszélésre” I — unk a politikai és szakmai mű- j Kiváló Ifjú Mérnök, Kiváló Ifjú veltség növelése, s a műszaki köz- j Közgazdász és a Kiváló Ifjú Tech­gazdászfiatalok érdekvédelme. — Hogyan fogadták a vállalat vezetői a KISZ e munkabizottsá­gának megalakulását? — kérdez­Igénylik munkánkat. Meg­egyikük sem érkezik üres kézzel, j kaptuk a feladatokat, s azok egy Magukkal hozzák munkaeszközei- i részét mar elkészítettük. Az új két, a vonalzókat, ceruzáidat, a milliméter-papírokat, számológé­peket, a logarléceket, s a külön­böző szakkönyveket. A „szerszá­mok” az alkotáshoz szükségesek. Ök, tizenhatan megbízatásként a Békéscsabai Kötöttárugyár ope­ratív fejlesztési tervének egyes részleteit dolgozzák ki. Vas László mérnök, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Ta­nácsának vezetője mondja: — A vállalati KlSZ-bizottság- nak kezdeményezésére alakítottuk meg a FMKT-t. Munkánkkal szeretnénk segíteni a termelést, az ifjúsági szövetség helyi terme­lési mozgalmait, továbbá felada­műhelycsarnokba kerülő orsózó, motringoló- és a felvető-gépek el­helyezési tervét, valamint a fű nikus mozgalmat. Ágoston Mária piackutató: — A FMKT a fiatal műszakiak tanácsán belül is szeretne együtt j dolgozni a közgazdászokkal. Ha a műszaki feltételek adottak, meg kell keresni, mit érdemes legin­kább gyártani: azt, ami a legtöbb haszonnal jár. Persze, figyelembe vesszük a piac törvényeit, s a ve­tési és világítási dokumentációkat j igényeit. A^ közösen kidolgo- nóhány nappal ezelőtt bemutat­is szívügye, Tiszáék a politiká­jukat mindenben támogató atya, Horthy István révén is felfigyel­tek Horthy Miklósra, akinek ez­úttal nem kell hét évet várnia az újabb előléptetésre: 1900. ja­nuár elsején első osztályú sor­hajóhadnaggyá nevezik ki. És mivel közben apja a ken­deres! birtok őt illető egyhete- dét a nevére íratta, már nősü­lésre, családalapításra is gon­dolhat. A menyasszony-jelöltet Erzsébet húga keresi meg és mutatja be neki. Horthy Erzsé­bet Péchy László huszártiszt fe­lesége, s Miskolcon él férjével, aki az ottani alakulatnál telje­sít szolgálatot. Jó barátnője Melczer Lászlóné, aki a Miskolc melletti Helyőbábára, egy föld- birtokoshoz ment feleségül, s akinek eladó húga van. Péohy- né, született Horthy Erzsébet és Melczerné, született Purgly lány elkészíti a tervet: Péchyné meg­hívja vendégségbe bátyját, tölt­se náluk szabadsága egy részét, Melczerné pedig a húgát hívja nyári vendégségbe. Péchyék vendégüket elviszik Helyőbábá­ra, az eladó lányt bemutatják a házasodni készülő tengerésztiszt- nek. 1901. május 22-én Aradon nagybányai Horthy Miklós első­osztályú sorhajóhadnagy oltár­hoz vezeti jószáshelyi Purgly Magda úrhölgyet. A hozomány lehetővé teszi, hogy Horthy megkezdje testvéredtől összevá­tuk a főmérnöknek, örömmel mondhatom, némi kiegészítéssel elfogadta. Ezenkívül a mi felada­tunk a volt fonalélőkészítő üze­mek hasznosításának, s a külön­böző gépek átcsoportosításának megtervezése is. — És amikor ezt befejezik? — Március végéig elkészítjük meg a néhány régi épület átala­kításával, a motorikus szállítás­sal és az új házi telefonvonalak szétosztásával kapcsolatos tanúi­mén y terveket. Tizenegy fiatalember és öt fia­talasszony, illetve lány társadalmi munkája ez. Vállalták. zott javaslatainkról beszámolunk a vállalat vezetőinek. sárolni a kenderesi birtok rájuk íratott hetedeit. S még arra is telik belőle, hogy Pólában há­zat vásároljanak, berendezzék és a tengerésztiszti jövedelmet meghaladó, de társasági ambí­ciókhoz illő életet folytathassa­nak. A pólai társaság egyik kedvenc pletykatémája, hogy Magdolna asszony mennyire ambiciózus és nagyratörő. Pólában születnek a Horthy- gyerekek: 1902 júliusában Mag­dolna, 1903 augusztusában Pau­la, 1904-ben István, 1906-ba,n Miklós. A lányok az anyjuk val­lása után katolikusok, a fiúk, az apa vallását követve refor­mátusok lesznek. A család Pólából Konstant!- j kívül már mind többet beszélnek nápolyba költözik, ahol Horthy > az újabb elképzelésekről. Az építkezés és az átszervezés során végzendő munka értéke mintegy egymiüió-egymüiió 200 ezer forint. Jelentős összeg. Ami­kor a tanulmányterv elkészítésé­ből részt kértek, egyben felelőssé­get vállaltak. Az első időszakban a technikusok és a mérnökök „hajtanak”, később, a költségki­hatás és a különböző gazdasági számításoknál a közgazdászoknak jut több tennivaló. A kötöttárugyárban mindössze néhány hete alakult meg az FMKT, s a konkrét feladatokon a Taurus, egy kiérdemesült du­nai gőzös parancsnoka lesz. Ez a hajó vigyáz az osztrák—ma­gyar nagykövetség diplomatái­nak biztonságára. A törökor­szági fejleményekről rendszere­sen Bécsbe küldött jelentések némelyike a császár elé is kerül. Horthy Konstantinápolyban lesz kilencévi várakozás után kor- vettkapitány. S szinte ezzel egy- időben Bécsbe rendelik. Párat­lan szerencse éri: ő lesz őfelsége I. Ferenc József egyik szárny­segéd je. A császár és király sa­ját, legfenségesebb kezével 1909. október 28-án írja alá a kine­vezési okmányt. S november 1- án Horthy már be is vonul az udvarhoz szolgálattételre. (Folytatjuk) Hajnal Károlyné üzemgazdász: — Szeretnénk serkenteni az újítómozgalmat ezért hasznos lenne, ha kéthetenként rendszere­sen tartanánk fogadóórákat. Se­gítenénk az újítóknak a tervké­szítésben, s ellenőriznénk a gaz­daságosságot is. A különböző öt­letek megvalósítását csak akkor javasolnánk, ha az valóban ren­tábilis. Gönczi Attila technikus: — A Szakma Ifjú Mestere mozgalom résztvevőinek az arany, j az ezüst, s a bronz fokozat meg­szerzéséért vizsgát kell tenni. Azt j hiszem, mi ezekre jól fel tudnánk ! készíteni a fiatalokat. Ezenkívül i az új diplomásoknak szakmai to­vábbképző tanfolyamot rendez­hetnénk, s megszervezhetnénk a | A fiatalok új kezdeményezésé­iül mindenki elismerően beszél a gyárban. A véleményeket Lévai Kálmán főmérnök összegezi: — Azok alakították meg a I'MKT-t, akik évek múlva vezető beosztásba kerülhetnek. Szerin­tünk ez komoly iskola, hiszen olyan konkrét feladatokat olda­nak meg, amelyekkel — beosztá­suknál fogva — csak pár esztendő múltán foglalkoznának. Nem ru- tinszerzésért csinálják, munkáju­kat igényeljük, tanulmánytervei­ket felhasználjuk. A pályakezdő szakemberék előttünk és önma­guk előtt vizsgáznak. Az új dip­lomásoknak lehetőséget teremtet­tünk a kibontakozáshoz. S köny- nyebben eldönhetjük: ki a ráter­mettebb. Amit most megbízatás­ként éreznek, a későbbiekben egyik fő feladatuk lesz. A tizenhat fiatal értelmiségi odaadással dolgozik, a vállalat operatív fejlesztési tervének egyes részleteit ígéretük szerint határidőre elkészítek. Nem ma­radnák önmagukra, támogatják őket a gazdasági és a helyi társa­dalmi szervezetek vezetőd. A fő­mérnökkel napi munkájuk során sűrűn találkoznak, a FMKT-ról is többször beszélgetnek. A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Ta­nácsának tagjai sok hasznos szol­gálatot tehetnek az ifjúsági moz­galomnak. Tekintélyt szerezhet­nek, bebizonyíthatják, hogy a 20 —30 évesek is képesek termékeny gondolatokra, tehetségük, emberi tulajdonságaik és gyakorlati munkájuk alapján, illetőleg ezek figyelembevételével kerülhetnek vezető posztokra. Bátorítani, segíteni kell őket, akik munkaidő után a „megbeszé­lésekre” sosem érkeznek üres kézzel. Magukkal hozzák munka­eszközeikét, úgy mondják: a „szer­számok” az alkotáshoz szüksége­sek. Dékány Sándor ságot felbontották, a három gyer­meket az asszonynál helyezték el, az apát tartásdíj fizetésére köte­lezték. Nem sokkal később a férfi újból megnősült, majd pert indított azért, hogy az egyik gyermeket, a hatéves kislányt, a bíróság nála helyezze el. A járásbíróság és a megyei bíróság helyt is adott a keresetnek. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyezte és a kislányt az anyánál hagyta. A ha­tározat indoklásában a Legfelsőbb Bíróság kimondta: A gyermeket megszokott kör­nyezetéből csak indokolt esetben szabad elvinni, akkor, ha körül­ményeiben olyan változás történt, amely testi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem biztosítja kellően és így az az érdeke, hogy a másik szülőnél helyezzék el. Különösen káros lehet a megszokott környe­zetből való kiszakítás akkor, ha az a hasonló korú testvérektől való elszakadással jár együtt: eb­ben az esetben pedig a kislány két testvérével él együtt édesany­jánál. Két feleség osztozkodik a nyugdíjon Egy nyugdíjas elhunyt. Az őz­vegyi nyugdíjat az SZTK az el­vált és a második feleség között egyenlő arányban osztotta meg. A második asszony helytelenítette ezt a döntést és beperelte az első feleséget, mondván, hogy az egész összeg őt illeti meg. A járásbíróság és a megyei bí­róság ellentétes ítéletei után, tör­vényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az 500 forintos nyugdíjból 350 a második feleségnek jár. A határozat In­dokolása szerint az első asszony havi 260 forint tsz-öregségi jára­dékban részesül és lánya háztar­tásában él. A második asszonynak viszont az özvegyi nyugdíjon kí­vül egyéb jövedelme nincs, tehát indokolt, hogy nagyobb összeggel részesüljön a nyugdíjból. Hajdú Endre Gondoskodnak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról A munkaügyi, a pénzügy- és az egészségügyi miniszter együttes rendelkezést adott ki, amely sok- ! rétűen intézkedik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatá­sára és segélyezésére. Ennek alapján — ahol nincs — még az idén létre kell hozni a vállala­toknál egy háromtagú bizottságot. Az elnökök részére a megyei ta­nács vb munkaügyi osztálya 1968 február elején összevont értekez­letet tart. A vállalati igazgatók (gyáregy­ségvezetők) 1968. március 31-ig — figyelembe véve a bizottság véle­ményét — meghatározzák, hogy mely munkakörökben kell csök­kent munkaképességű dolgozókat foglalkoztatni és ezt jegyzékbe foglalják. Addig csökkent mun­kaképességű dolgozót nem lehet elbocsátani, amíg a, jegyzék sze­rinti munkakör megvan a válla­latnál. (Cél az, hogy mindenki olyan munkakörbe kerüljön, ahol teljes munkaképességgel — pl. a vak telefonkezelőként, a fél lábú órásként vagy kosárfonóként — dolgozhat. A csökkent munkaképességű­ek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések megbeszélésére a me­gyei tanács vb munkaügyi osztá­lya 1968. január 3-án a járási és városi tanács vb munkaügyi fő­előadói számára tájékoztató érte­kezletet tart Békéscsabán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom