Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-23 / 303. szám
19*7. december 23. 4 Szombat A szakszervezeH könyvtárakban: csaknem 15 ezer olvasó A szakszervezeti könyvtárak olvasószolgálati munkájuk fejlesztésére egyre hatásosabban szolgálják a népművelés és a szakszervezeti propaganda sajátos céljait. Egy év leforgása alatt csaknem 15 000 dolgozó olvasott rendszeresen a szakszervezeti könyvtárakban. (Megyénk szakszervezeti dolgozóinak majdnem 20 százaléka.) Az SZMT központi könyvtára 60 ezres könyvállományából 86 letéti könyvtár anyagát biztosítja. örvendetes jelenség, hogy a könyvtári olvasók közül sokan már saját, otthoni könyvtárat gyarapítanak. Az olvasási igény fellendülését mutatja, hogy egy év alatt mintegy másfél millió forint értékben vásároltak könyvet a szervezett dolgozók. A szakszervezeti könyvtárak több ajánlójegyzéket, bibliográfiát, plakátot adtak ki és bocsátottak az szb-k rendelkezésére. Műszaki és politikai könyvheteket, iró- és olvasótalálkozókat rendeznek a szocialista magyar és külföldi irodalom népszerűsítésére. Néhány üzemben, mint például a Békéscsabai Konzervgyár, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság már önállóan rendeznek ilyen ösz- szejöveteleket. Egységes leemelésszervezés — megosztott pártmunka a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazdaság pártszervezeténék vezetősége egy éve kapta kézhez azt a határozatot, mely szerint a petőfipusztai üzemegység alap- szerveztét az MSZMP csorvási községi bizottságához csatolták. Ismeretes, hogy a párt szervezeteit a területi és a termelési elv alapján hozza létre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azonos területen a pártalapszervezetek, szervezetek és pártbizottságok általában a közigazgatási határokon belül dolgoznak. Viszont a termelési elv alapján szervezett pártmunka túlnőhet egy közigazgatási egység — község, járás, város, sőt megye — határán is. Egy-egy megyei jellegű vállalatnál korábban voltak olyan felképzelések, hogy a pártmunkát a termelési profilba tartozó üzemekben egységesen kell megszervezni. Ilyen módon a telephelyeken, üzemegységekben dolgozó kommunisták pártmunkáját a vállalati központban működő pártbizottság irányította volna. Eszerint a vállalati központtól 25—55 kilométerre élő kommunisták a lakó- és a munkahelytől távol eső, a közigazgatási területen kívül működő vállalati párt- bizottság irányítása, ellenőrzése alá tartoznának. A vállalati érdekek — tervteljesítés, költséggazdálkodás — talán az ilyen módon szervezett pártmunka felelne meg a legjobban. Csakhogy az emberek naponta általában nyolc órát töltenek el a munkahelyen, a többit családjuk, barátaik, ismerőseik körében, a községben és a városban, a vállalati a».«#**»**-«»' i1 •*’**‘*<* «'• m * ÉsszerCs.'iük jutalom 1800 forint hatáskörökön túl. így feltétlen helyes, hogy a pártmunka szervezése, irányítása és ellenőrzése a területi elvre épül. Az élet azonban olyan határeseteket is produkál, mint amilyen Felsőnyomáson tapasztalható. Az állami gazdaság ' négy üzemegységének területe csaknem összefüggő egészet alkot. A petőfipusztai kerületet talán csak két dülőhossz választja el Telekgerendástól és a 3-as üzemegységtől. Tulajdonképpen ez a két dűlő hossza adta azt a gondolatot, hogy a gazdaság központjával kiválóan együttműködő alapszervezetet — a területi elv alapján — a csorvási községi bizottsághoz kéül csatolni.. A felsőnyomásiak észrevételezték ezt a határozatot a gyulai járásnál, mivel ezzel a különben egységesen és jól működő párt- szervezet hivatalból való megosztását vélték. A gazdaság politikai vezetőinek véleményét ugyanis annak idején senki sem kérte, hogy helyes-e, vagy helytelen az alapszervezet elcsatolá- sa. Azonkívül, hogy ez a felsőbb pártszerv határozata, különösképpen senki sem indokolta a döntést. így a Felsőnyomási Állami Gazdaság politikai és szakmai vezetésében dolgozó kommunisták tudatában még ma sem alakult ki a határozattal való egyetértés. Bizonyos értelemben csökkent a petőfipusztai üzemegységbe irányuló pártellenőrzés a gazdaság pártszervezetéből. Ez azonban nem tekinthető a határozat egyenes következményének. Az üzemegység pártalapszerveze- tének Csorváshoz való csatolása ugyanis nem azt jelentette, hogy a gazdaság csúcsbizottságánaik a továbbiakban nem lehet beleszólása, javaslata a petőfipusztai kerületben folyó gazdasági, politikai munkába. Hiba, hogy ezzel a lehetőséggel nem éltek kellően. A 4-es üzemegység termelés- szervezése, a feladatok megoldása összekapcsolódik, beleillik a Felsőnyomási Állami Gazdaság központjának elképzeléseibe. Éppen ezért az üzemegységben dolgozó kommunisták politikai munkájának javítására többet is tehettek volna. Tartottak azonban attól, hogy az alapszerv.-zet titkára, a párt csorvási bizottsága, az orosházi járási bizottsága okoskodásnak veszi, ha a korábbi módon szólnak bele az itteni életbe. Következtetésként: Felső nyomáson a határozatot akként értelmezték, hogy nekik többé semmi gondjuk Petőfi pusztára. Jóllehet, a párt csorvási bizottságán és az orosházi járásnál viszont feltételezték, hogy a Felsőnyomási Állami Gazdaság a petőfipusztai üzemegységnek továbbra is segítséget ad a politikai munkához. Mivel nem így történt, már a fonák helyzet állt elő. Hogy a pártalapszervezetek megosztottsága nem volt helyes, ma már mindjobban előtérbe kerül Felsőnyomáson is és a gyulai járási bizottságon is. A két dülőtávolság nem olyan nagy, hogy a megosztottság szükséges lenne. Hiszen a gazdasági vezetők szinte naponta találkoznak a termelésben. A termelés politikai tennivalóiban viszont szinte megszakadt az összeköttetés. Mondhatnánk azt is, hogy a megosztottsággal korábban elismert pártmunka a lehetőség színvonala alá került, Jelenleg már érzik ennek a hatását. A pártalapszervezetek megosztottságára hozott határozatot, amely a működést a területi elv alapjára helyezte, talán sokoldalúbban, meggyőzőbben kellett volna a pártdemokrácia követélményeinek megfelelően értelmezni és az emberek tudatáig vinni. Ha ezt tették volna, akkor a petőfipusztai alapszervezet két oldalról is kaphatott volna segítséget, maradhatott volna továbbra is a legaktívabb. A gazdaság pártszervezetének megosztottsága és az irányítás egységének visszaállítása mellett és ellen Felsőnyomáson tehát érvek, ellenérvek szólnak. Ezek közül kétségtelen azok a legnyomósabbak, melyeket a felsőnyomásiak képviselnek: a csaknem összefüggő területen folyó egységes termelés mellett a termelés egységes pártellenőrzésének visszaállítására. Dupsi Károly Tv-nézés vacogó foggal A Hidasháti' Állami Gazdaság gépműhelyében dolgozik Boros László, Vetési Imre és Fehér János. ök hárman állandóan új megoldásokat keresnek a mező- gazdaságban használatos gépek üzemeltetésének biztonságossá tételére. Az osztrák kukoricacső- törő adapter egy darabból álló behordólécei állandóan törtek. Ezek helyébe a több darabtól álló szovjet adapter behordóléceit szerelték. így munkaidő-kiesés nélkül üzemeltették ezeket a gépeket is. Fotó: Demény Az SZK- 1 es kombájn szalmarázóládáján a kukorica betakarításánál — a tengelyek gyors fordulata következtében — gyakori volt a műszaki hibásodés. Áttétellel csökkentették a szalmarázóláda tengelyének fordulatát így elejét vették a törésnek. A gazdaság vezetősége a 3ész- szerűsítőnek 1800 formt jutalmat adott. Képünkön Vetési Imre és Tóth János üzemelő technikus felülvizsgálja az SZK—4-es kombájnra szerelt fordulatcsökkentő kerék műszaki állapotát Mint B. Gy. levelezőnk értesített róla, a kétegyházi vasútállomáson a MÁV-lakótelepen a pályamesteri iroda szomszédságában van a szépen berendezett vasutas kultúrterem, melyet húszezer forintos költséggel felújítottak. Nagy a népszerűsége a televíziónak is — s különösen ha jó a műsor — ötvennél több néző is akad egy-egy estére. A látogatók azonban dideregve, nagykabátban nézik a televíziót, mert a kultúrtermet nem fűtik. Az ok: még nincs a tüzelő kiutalva. Kérdésünk: most még csak december vége van, vajon a jövő tavaszra megérkezik a tüzelőutalvány? Második kérdésünk: ki a felelős a tüzelőanyag ellátásáért? A választ a kultúrterem látogatói és a tv-műsorok barátai epedve várják. —aj— Értesítjük tisztelt vevőinket, eladóinkat, hogy a MÉH Vállalat valamennyi telephelye december 23-161 év vígéig leltározás miatt zárva. 143274 Zebrajegyxet BA 0534 Nem is tudtam, hogy ilyen rendszámú kocsi is létezik. Nem is azért írok róla, hogy elbűvölően autóstop külseje van. Ha lenne is „áramvonal”, engem nem csábítana, egyrészt, mert férfi vagyok és hajamról a dér még nyáron sem száll fel — különben sem nő vezette. Dühömben bádogkocsinak neveztem. Ha a tulajdonos megsértődne, hogy bádogdoboznak nevezem kocsiját, higyje el, dacból teszem, mint járókelő. Lehet, hogy megfenyeget érte, ha legközelebb találkozunk — teheti, mert életben hagyott. De kérdem én egyszerű, balga járókelő, miért ne frocliz- nám őt, amikor ő is azt tette 1967. december 21-én, csütörtökön délután háromnegyed egykor Békéscsabán, az Állami Áruház előtt keresztező zebránál. Abban a tudatban, bogy a zebra — gyalogos átkelőhely — megvéd minden veszélytől, nyugodtan indultunk egyik oldalról a másikra. A Luther utca és a Lenin út kereszteződésénél tűnt fel a nevezett bádogdoboz — nem csészealj, bádogdoboz —, mi pedig kacsáztunk vagy nyolcán a zebra oltalmában bízva. A BA 0534 pedig jött, mint egyeduralkodó a hosszú úttesten. Megáll, nem áll? — de totózni nem volt időnk, hanyatt- homlok menekültünk az alig kevesebb 80 kilométer/óra sebesség elől. Lehet, hogy van olyan, aki még mindig szalad, rémeket lát... Én viszont csak motyogtam a rendszámot: BA 0534 és csak akkor nyugodtam meg, amikor a Csaba előtt megpillantottam a szörnyeteget nyugodtan pihenni. Nem üldöz tovább. Tehát oda sietett! Nézegettem egy darabig. Hm. Jó lottószámok ezek variálva, de nem teszem meg, mert hátha nyerek és akkor tőlem kéri a szabálytalan hajtásért járó bírság összegét... . —ár— Traktorosok, traktorosok A dicséret és az elismerés hangján beszélnek a gerendási traktorosok jó munkájáról. Érthető, hiszen a szövetkezetek határában csak itt-ott akad néhány hold szántanivaló. Csakhogy mégsem végeztek jó munkát a traktorosok, mert a Búzakalász Tsz egyik tábláján ottfelejtett Orkán silozógépet nem szántották le. Az Orkánnak állítólag eltörött a tengelye. Hogy a szántással mégis haladjanak, a friss barázdára vontatták. Azután otthagyták verte az eső, most hull rá a hó. Ki tudja, hány hete várja a műszakiak segítségé* ez a nem éppen kis értéket képviselő munkagép. Ha már egyszer meghibásodott, illett volna bevontatni a géptelepre, hogy itt hozzák rendbe. Vagy pedig a traktorosoknak kellett volna mélyebb, barázdát húzni, hogy ■1 takarják a nem éppen szivde- -ítő látványt . «—sik.
