Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-22 / 302. szám
196?. december 22, 3, Péntek (Folytatás e 2. oldalon.) s. helyzetnek fokozatos megváltoztatását is szolgálja a reform. Kedves Elvtársak! Mint ismeretes, széleskörűen megnőtt a szakszervezetek hatásköre, jogkö- szerződéseket, amelyekben vállaAz országgyűlés csütörtöki ülése re és ezt az országgyűlés az új Munka Törvénykönyvében legutóbb törvénybe is foglalta. Most kötik a vállalatoknál a kollektív lati szinten is összefoglalják a dolgozók és a gazdasági vezetők, valamint a szakszervezetek kötelezettségeit és jogait A szakszervezetek élni fognak széles körű jogaikkal A szakszervezetek több mint 3 millió dolgozót tömörítenék. Ezt a hatalmas politikai és szervezeti erőt szocialista rendünk és a dolgozók érdekeinek védelmében vetik latba. Kedves Elvtársak! Félreértések elkerülése végett megismételjük; a gazdaságosságot — és ez pártunk politikája — nem lehet politikai céljainktól és az életszínvonalra vonatkozó elképzeléseinktől függetlenül kezelni. Azt minden, vonatkozásban, módszereiben szocialista elveinknek megfelelően a munkásosztály politikája szerint kell megvalósítani. Az emberi kapcsolatok szocialista jellege, a szocialista humanizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása rendszerünk alapvető követelménye. A mi rendszerünkben az ember értékét munkája adja. Nálunk a munkának, a becsületesen és jól dolgozó embernek társadalmi rangja van. Minden vezető legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját a nép megbízásából látja el, a munkás- osztályt, a dolgozó embereket szolgálja. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, ugyanakkor tisztességesen, emberségesen bánjon a dolgozókkal. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian azt akarjuk, hogy erősödjék, gyarapodjék munkáshatalmunk, továbbá szilárduljon szocialista hazánk politikai és gazdasági ereje és tovább nőjön a dolgozó emberek jóléte. A magyar szakszervezetek ehhez az országépítő munkához minden támogatást megadnak. A kormány által beterjesztett költségvetési tervezettel úgy magam, mint a magyar szakszervezeti mozgalom nevében egyetértek és annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek. [ Tímár Mátyás beszéde Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési javaslat, Vályi elvtárs beszéde, részletesen tartalmazza gazdasági helyzetünk elemzését, 1968. évi elképzeléseinket. Az 1967-es év eredményei jelentősek. Nemzeti jövedelmünk mintegy 6 százalékkal nőtt, az ipari termelés növekedési üteme meghaladja a 8 százálékot, az építőiparé 10—11 százalék. A mezőgazdaságban az állattenyésztés termelése értékben 2—3 százalékkal emelkedett, a növénytermelésé viszont körülbelül ugyanilyen mértékben csökkent, főleg a tavalyinál gyengébb kukoricatermés következtében. Beruházásokra 1967-ben körülbelül 13 százalékkal fordítottunk többet, mint az előző évben. Az életszínvonal alakulását jellemzi, hogy a lakosság fogyasztása egy év alatt 6 százalékkal emelkedett. Külkereskedelmi mérlegünk szocialista viszonylatban kedvezően alakult, tőkés viszonylatban az import a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. Az 1967. évi eredmények elérésében jelentős szerepe volt mái- a reform előkészítése kapcsán tett intézkedéseknek. A vállalatok nagyobb önállósága kétségtelenül jelentősen közrejátszott a tervezettnél nagyobb növekedésben. Ugyanakkor azok a szerkezeti! problémák, amelyek az anyagellátás egyes fogyasztási cikkek hi- I ányában, a tőkés import növeke- désében jutnak kifejezésre, vál- ■ tozatlanul megmaradtak. 1968-as elképzeléseinket, az elért színvonal, az 5 éves terv előirányzatai és a reform bevezető- J sével kapcsolatos követelmények ! alapján alakítottuk ki. Abból indultunk ki, hogy bár az új irányítási rendszer az eddiginél nagyobb fejlődési ütem elérésére alkalmas, mégis az első évben, az átmenet idején, éppen az átmenet problémái miatt, viszonylag szerényebb célokat tűztünk ki. A nemzeti jövedelem előirányzott növekedése 5—6 százalék, az j ipari termelés növekedésének tér- ! vezett üteme 6—7 százalék, a mezőgazdaságé 3—4 százalék. Beruházásokra lényegében az idei várható teljesítésnek megfelelő ösz- szeg'et irányoztunk elő. A munkások és alkalmazottak reálbéremelésének tervezett nagysága 1,5—2 százalék, a reáljövedelmeké pedig — amely a többlet 'foglalkoztatásból és a közvetett juttatásokból eredő jövedelmeket is tartalmazza 3—4 százalék. A parasztság reálfogyasztása, ugyancsak 3— 4 százalékkal nő. Ezeket az elképzeléseket tükrözi az előterjesztett államháztartási előirányzat is. Indokolt, hogy egy ilyen időszakban, mint a mostani, amikor nagy változások küszöbén állunk a gazdaságirányítás' rendszerét illetően, egy pillantást vessünk hazánk gazdasági helyzetére ösz- szehasonlítsuk ezt más országokéval. Mint ismeretes, Magyarország a közepesen fejlett országok közé tartozik. A fejlettség mértéke általában az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem. A szocialista országok között is á középső csoportba tartozunk. Az európai tőkés országok között előttünk járnak többek közt a hozzánk területileg legközelebb eső Ausztria és Olaszország, mögöttünk vannak olyan országok, mint Spanyolország, Portugália. Görögország. Ez a sorrend a történelmi fejlődés adottságaival is összefügg. A tőke felhalmozása terén Magyarország nem merített olyan forrásokból, mint sok nyugat-európai ország. Ha a békés gazdasági versenyben Ausztriát vagy Olaszországot tíz éven belül utol akarjuk érni, úgy ez a nemzeti jövedelem növekedési ütemének mintegy 2—3 pontos,évenkénti növelését teszi szükségessé. Az utolsó három évben a nemzeti jövedelem fejlődési ütemének átlaga Ausztriában 4.4 százalék, Olaszországban 3,8 százalék, Magyarországon 4,7 százalék volt. Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a fejlődési ütem, ezen belül az életszínvonal növekedési ütemének gyorsítására?'Ilyen lehetőség: — a termelés gazdasági hatékonyságának. minőségi mutatóinak további javítása és — A jobb termelési struktúra kialakítása. E célokat szolgálja a gazdaságirányítás módszereinek reformja. i azt jelenti, hogy a termelő az ed- | diginél gyorsabban tud reagálni 1 a felhasználók és a fogyasztók I igényeire. Az árak nem merevednek meg. nem „öregednek” el, hanem nyomon követik a ter- | melési és költségviszonyok alaku- 5 lását. Csökkennek az egészséges j | verseny hatására, de nőhetnek is j bizonyos szabályok keretei kö- J zött. Így a termelők hamarabb I | reagálnak s gyorsabban tudják [ pótolni az esetleg hiányzó cik- i [keket. Előnyös az elosztó jellegül ! anyag- és gépgazdákodás helyett j a kereskedelmi módszerek al- j | kalmazása. mert ezek1 e területen I is a kulkuláoiók elmélyítéséhez,! ! gondosabb mérlegeléséhez vezet- í nek. Hangsúlyozni kell azonban, I hogy ez a piac nem jelent szabad I versenyt, ez szabályozott, szocia-1 ; lista piac. Az alapvető nyers- ; ■ anyagok és fogyasztási cikkek > árát az állam továbbra is köz- j | pontilag határozza meg. A jőve- ; delemszabályozásl rendszer, a beruházási, a devizagazdálkodási rendszer, a kormány által jóváhagyott hitelpolitikái irányelvek mind azt célozzák, hogy a termelés és gazdálkodás ne csak az egyes kollektívák, hanem az össz iársadalom érdekében hassanak. A vállalatok önállósága és hatásköre az új irányítási rendszerben jelentősen megnő. Nem kapnak kötelező tervmutatókat, az árakat bizonyos szférában maguk alakítják ki, mérlegelhetik a termelés öszetételének alakítását anyagi érdekeltségük szempontjából. A beruházások jelentős része felett saját hatáskörben döntenek és az eddiginél közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a világpiaccal. Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy hasonló méretű elemző, kalkulációs munka még nem folyt az országban. Az új ötleteknek és kezdeményezéseknek ilyen szerepe még nem volt, mint a reform bevezetésének időszakában. Sok kedvező jel mutat arra, hogy az új nyereségérdekeltségi rendszer ösztönzői alapján vállalataink keresik az árualapok szélesítésének lehetőségeit, törekszenek a választékok bővítésére, a hiánycikkek pótlására. Bővítjük a szocialista országokból származó cikkek áruválasztékát, s ez egyben ösztönzi a hazai ipart is a termékek korszerűsítésére, fejlesztésere. 1968-ban az előző évnek megfelelően importálunk fogyasztási cikkeket a tőkés országokból is. A reform előkészítése hatalmas munkát hárított nemcsak az államapparátusra. hanem az ipari, kereskedelmi és más vállalatok alkalmazottaira, műszaki, gazdasági dolgozókra egyaránt. Általában elmondhatjuk, hogy e hatalmas feladat lebonyolítása, bár természetesen nem ment zökkenők nélkül, mégis túlnyomó részben elismerésre méltó szervezettséggel és rendben folyt. Szólni kívánok röviden fejlesztési, beruházási politikánkról is. Elsődleges szempont a fejlődés ütemének gyorsítása A termelő az eddiginél gyorsabban tud reagálni a fogyasztók igényeire Gazdaságirányítási reformunk alapgondolata a tervszerűség és a piac előnyeinek jobb összekapcsolása az eddiginél. A tervszerű gazdálkodás előnyeiről itt nem kell sokat beszélni. Az a tény, hogy míg 1950-ben az európai szocialista országok a világ össztermelésének csak 18 százalékát adták, 1965-ben már 28 százalékát, az a tény, hogy a fejlett tőkés országokban is egyre inkább téri llódít egy bizonyos fajta tervezés, beszédesen bizonyítják a tervgazdálkodásban levő előnyöket. Nyilvánvaló az is, hogy tervezési, irányítási módszereinket nem tekinthetjük véglegesnek, vagy éppen tökéletesnek, tovább kell fejleszteni azokat. Az a tény, hogy a terveket a jövőben nem bontják le a vállalatokra és tanácsokra, hogy nincs nagy tömegű tervutasítás, hogy közvetlenné válik a kapcsolat a termelő és a felhasználó között, Fejlesztési politikánkban az I az elsődleges szempont a fejlődés I ütemének gyorsítása, egyensúlyi j helyzetünk javítása. A belső pi - I ac terén. az irányt meghatározza az a követelmény, hogy a lakosságot mind jobban és [ mind szélesebb választékban elégítse ki az ipar. a mezőgazdaság és a szolgáltatások. Figyelembe j kell venni, hogy Magyarország j gazdaságában, az ország méretei- | nél, nyersanyagszegénységénél j fogva, igen jelentős szerepe van j a külkereskedelemnek. Külkeres- i kedelmünk fejlődési üteme na- i gyobb, mint a nemzeti jövedelemé. s ezért a fejlesztés szempontjából az export és import színvo- ;! nala nagy szerepet játszik. Kül- ! kereskedelmünk alakulásában különös fontossága van a magyar —szovjet kapcsolatoknak. A szükséges anyagok jelentős részét a Szovjetunióból importáljuk, de nagy szerepe van e viszonylatban a gépek, berendezések és más termékek behozatalának is. A Szovjetunióba irányuló exportunk túlnyomó részt feldolgozott ipari termék. Nem kis lehetőségek rejlenek a i kapcsolatok szélesítésében a töb- | bi szocialista országgal is különö- I sen a gazdaságirányítási refor- I mok .során, amelyek következtében lehetőség van a hosszúlejára- ; tű egyezményeken belül a válla- i latok közötti kapcsolatok intenzívebbé tételére. A tőkés országokkal való együttműködésben a beruházási hitelek igénybevétele és a kooperáció szélesítése terén nyílnak további lehetőségek. Az áruforgalom bővítését e relációban számos ország hátrányos megkülönböztető intézkedésekkel akadályozza. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítaná a fejlődő országok piacára, amelyek fontossága igen nagy, nemcsak a nyersanyagokat, fogyasztási cikkeket, de a fél- késztermékeket illetően is. Fejlesztési politikánk koncepcióinak kidolgozásánál mind a belső, mind a külső piac szükségleteit messzemenően figyelembe kell vennünk. A tervhivatalban az idén kezdődött meg az új tizenötéves távlati terv kidolgozása. Fejlesztési politikánkban kiemelkedő jelentőségűek a központi nagy beruházások. Az új, induló nagy beruházásokat a fejlesztési koncepciók alapján kell gondos mérlegeléssel meghatározni, igénybe véve a hitelek és kooperációk útján biztosítható járulékos forrásokat is. Nemcsak a népgazdaság szerkezeti átalakításában rejlenek azonban nagy tartalékok, de a vállalati gyártmánystruktúra javításában is. E tekintetben hasznos következtetések levonására alkalmasait azok az elemzések, melyek megmutatják. hogy a termelés különböző területein a rubel- és a dollárhozam milyen forintráfordítást igényei. A devizahozam szempontjából a kedvezőbb cikkek termelését növelni kell, a kedvezőtlenekét pedig fokozatosan visszaszorítani. E következtetések levonása kihat az ipar egészének arányaira is. A reform bevezetésével kapcsolatos átmenet során sok problémával fogunk találkozni. Fontos feladat a belső piac stabilitásának biztosítása, a hiánycikkek pótlása, a jövedelemszóródások. a munkaerőhullámzás figyelemmel kisérése és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedések megtétele. Javítani kell költségvetésünk egyensúlyát, felszínre kell hozni a munka jobb megszervezése útján a termelékenység növelésében rejlő tartalékokat, takarékosabban kell bánni a közületi pénzekkel. Gondosan ügyelnünk kell nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyára. Bár a széleskörű reform problémamentesen nem oldható meg. optimizmussal tekintünk megvalósítása elé és biztosak vagyunk, hogy eredményei nem hosszú időn belül megmutatkoznak. Tapasztalhatjuk, hogy az emberek bizakodással várják a reform életbeléptetését és kibontakozását Ez igen fontos és nagy segít,séget jelent a kormány számára. A két rendszer közti verseny, a szocialista rendszerben rejlő lehetőségek realizálása megköveteli, hogy ne elégedjünk meg az eddigi eredményekkel, s keressük azokat a módokat, amelyekkel feltárhatjuk a nagyobb lehetőségeket. E gondolatok jegyében javaslom, hogy az 1968. évi költség- vetést az országgyűlés fogadja el. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja az 1968. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat megvitatását. Elhunyt dr. Novobátzky Károly A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem mély megrendüléssel tudatja, hogy december 20-án elhunyt dr. Novobátzky Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Dr. Novobátzky Károly temetése december 23-án. szombaton 12 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a magyar munkásmozgalom nagy halottai emlékét megörökítő panteonban. Hazaérkezett az ENSZ-küldöttség Mód Péter nyilatkozata Mód Péternek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével csütörtökön délután hazaérkezett az ENSZ-küldöttség 22. ülésszakának első részén jelen volt magyar küldöttség. Mód Péter a repülőtéren nyilatkozott az MTI. munkatársának: — Az ENSZ-közg'yűlés ülésszakának munkájáról végleges mérleget nem vonhatunk, mert hiszen nem fejezte be munkáját, s a leszerelési bizottságnak lehetőleg március 15-ig jelentést kell benyújtania. ami után előreláthatólag folytatja majd munkáját a közgyűlés. Az ülésszak eddigi munkájáról annyit azonban elmondhatunk, ha nem is mutathat fel látványos jelentőségű sikereket, kisebb eredménye nem is egy született". Az egyik ilyen határozat a nukleáris fegyverek használatának eltiltására vonatkozik, s e kérdés további megvitatására szólítja fel a tagállamokat. Jelentős továbbá az a határozat is. amely felszólította a genfi leszerelési értekezlet résztvevőit, hogy a „lehető leghamarabb” folytassák az a tomsorompó-.szerződés- tervezet megvitatását. — Végezetül két olyan politikai eredményről is szeretnék megemlékezni, amely-a szocialista országok megbecsülését mutatta. Talán időrendi sorrendben: az ENSZ közgyűlése történetébe*; első ízben választott olyan vé黫™.;;-elnököt, aki szocialista órásig diplomatája. A másak eredmény, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról az ENSZ is egész napos üléssel emlékezett meg — fejezte be nyilatkozatát Mód Péter- (MTI)
