Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekI 1967. DECEMBER 81., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG í S\A M EGY El TANÁCS LAPJA í\' Megkezdte tanácskozását az ország Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását hazánk lefőbb törvényhozó testületé, az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. Ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Münnich Ferencnek, a Fejér megyei 4. számú választókerület országgyűlési képviselőjének, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kimagasló egyéniségének elhunytéról, vázolta fél évszázadot felölelő kiemelkedő tevékenységét, s hangsúlyozta, hogy dr. Münnich Ferenc elvtárs élete összeforrott a szocializmussal, az emberek boldogságáért vívott küzdelemmel, példakép mindazok számára, akik folytatják a munkát, amelynek Münnich elvtárs életét szentelte. A kegyelet szavaival emlékezett meg Kállai Gyula dr. Török Bajos, a Zala megyei 5. számú választókerület képviselőjének, a Zala megyei Tanács V. B. elnökének elhunytéról, is. A képviselők néma felállással adóztak dr. Münnich Ferenc és dr. Török Lajos emlékének, s az ország- gyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették emléküket. m Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az ország- gyűlés a dokumentumot tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezután arról számolt be, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából benyújtott hozzá Péter János külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Péter pénzügyminiszter pedig az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalás céljából az ország- gyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Az országgyűlés ezután — Kállai Gyula javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: O A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten 1967. szeptember 7-én aláírt ba_ rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. O A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a tárgysorozat első tárgyalása. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Péter János beszéde A mai nemzetközi helyzetnek sajátságos eseménye az, hogy országgyűlésünk aiz új magyar— szovjet barátsági szerződés törvénybe iktatásával foglalkozik. Az országgyűlésnek ez az aktusa nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait érinti, hanem kihat szélesebb nemzetközi összefüggésekre is. Ebben a szerződésben — annak törvénybe iktatásában — átfogó körvonalakkal tükröződik mindannyiunk sorsa, Magyar- ország történetének alakulása, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei életének fejlődése és az az általános nemzetközi helyzet, amely a termonukleáris háborús katasztrófa és az emberiség békés, virágzó jövőjének határmesgyéjén ingadozik Kormányunk gondos vizsgálatok eredményei alapján döntött úgy, hogy a közel húsz évvel ezelőtt kötött barátsági szerződést nem bízza az automatikus megújulás sorozatára, hanem az első húszéves ciklus lejártával új szerződés kötésére tesz javaslatot a Szovjetuniónak. A Szovjetunió kormánya egyetértett ezzel a magyar kezdeményezéssel. így történt, hogy ez év szeptember hetedikén Kádár János és Fock Jenő élvtársak, valamint Leonyid Iljics Brezsnyev és Alekszej Nyikolajevics Koszigin élvtársak aláírták itt, ebben az épületben a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését Mi vezette kormányunkat abban, hogy az 1948-ban aláírt első barátsági szerződés lejártával ne az automatikus meghosszabbításra hagyatékozzék, hanem új szerződés megfogalmazására és megkötésére tegyen javaslatot? sági szerződés aláírására, az ország még a romokat takarította és éppen csak megkezdte az új élet alapjainak lerakását. Európa is romokban volt még. Magyarán és lényegében így mondható: össze-visszaság volt Európában. A magyar delegáció moszkvai útja, a szovjet—magyar barátsági szerződés is szerves része — mégpedig nem jelentéktelen része — lett annak a folyamatnak, amely a zűrzavarból a mai Európa arcvonásait kialakította: .A mai Magyarország pedig Európa biztonsági rendszerének építésében — szerény lehetőségei között — hatékony 'feladatokat vállal magára. Húsz évvel ezelőtt a hagyományos gyarmati rendszer lényegében még érintetlen volt. Az elmúlt két évtized alatt a gyarmati hatalmi rendszer lényegében felbomlott. Vannak ugyan még maradványai itt-ott, sőt vannak kísérletek — veszélyesek is — új gyarmatosításra is, de ezek csak eltűrt jelenségek. Eltűrésük azzal magyarázható, hogy a függetlenségükért küzdő népek fő támasza, a Szovjetunió és annak minden szövetségese a nemzetközi élet vitás kérdéseinek rendezéséből ki akarta és ki akarja zárni a termonukleáris háború veszélyét. A termonukleáris háború veszélye elleni küzdelem a szocializmusból, a világtörténelem eddigi legmagasabb rendű humanizmusa lényegéből fakad. Egyébként minden erő rendelkezésre állna, hogy végjét vessünk a vietnami agressziónak, a közel-keleti izraeli támadás következményeinek, a dél-afrikai faji elnyomásnak, a dél-rhodesiai, dél-koreai, dél-vietnámi, angolai, hongkongi és más gyarmati uralmaknak. Húsz évvel ezelőtt már kezdett kitűnni, hogy a második világháború romjaiból két nagyhatalom, döntő jelentőségű szerepe bontakozik ki: a Szovjetunióé és az Amerikai Egyesült Államoké. A Szovjetunió akkor a világméretű lasiszta veszély ellen kivívott győzelem döntő erejű bajnokaként, az egész nemzetközi óiét — elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete — alakulásának egyik döntő, tényezőjévé lett. Ma, a két évtized sokféle ’ külső és [belső, megpróbáltatásai után a j Szovjetunió az emberiség jövőjét I képviselő legmodérnébb. hatalomként vesz részt a mai nemzetközi élet megformálásában. 1 Az Amerikai Egyesült Államok ebben a húsz évben éppen az ellenkező irányba haladt. A második világháború vérzivataraiból : úgy emelkedett ki az Egyesült Államok, mint a legsértetlenebb nagyhatalom. A második világháború részesei közül gazdasági tekintetben az egyetlen, nyertes és nyereséges az Egyesült Államok volt. Majd a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatában a hagyományos gyarmati hatalmak elvesztett befolyási övezeteit az Egyesült Államok kísérelte meg hatalmi bűvkörébe vonni. Ma pedig — a Szovjetuniónak az antifasiszta szövetség tapasztalataira, s a békés egymás mellett élés el- j veire épült, sok biztatást nyújtó kísérleteinek viszonylagos sikerei után — főleg 1963 őszétől kezdve, az Egyesült Államok felelőtlen akciókkal halad az új világháború veszélyeinek szakadékai felé. Provokációival és agresszióival az Egyesült Államok — amely valaha maga is gyarmati uralom alatt volt — magára vette mindazt a gyűlöletet és megvetést, amelyet korábban a hagyományos gyarmati hatalmak hordoztak magukon. A fokozódó agressziók és a nö- (Fölytatás a 2. oldalon.) Európa biztonságáért Döntő oka ennek a kezdeményezésnek az volt, hogy szükségesnek láttuk új szerződésben megfogalmazni, államközi szerződésben is kifejezni az elmúlt két évtized történelmi változásait a két ország egymáshoz való viszonyában, belső társadalmi, gazdasági fejlődésében és a gyökeresen új nemzetközi viszonyokban. Mindezzel együtt ennek a kezdeményezésnek az is oka volt, hogy szükségét láttuk a mai nemzetközi viszonyok között á fegyveres konfliktusok növekvő veszélyei ellen az új szerződés kötésével együttjáró tárgyalások, a nyilvánosság előtt történő kötelezettségvállalások erejével megerősíteni a világméretű katonai stratégiai vállalkozások szempontjából jelentős földrajzi helyzetű Magyarország és környéke békéjét és biztonságát. Mik ezek a történelmi változások és melyek a veszélyek? Amikor majdnem húsz évvel I ezelőtt, 1943. februárjában a ma- I gyár delegáció vonata. Budapestiről Moszkvába indult a barátTanácskozik az országgyűlés (Bozsán Endre felvételé)