Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
A M EGYE I-PÁR 7 67 Z 0 f T SÁG í S A M EG YE I TAN Á CS LA P JA ■> 1967. DECEMBER 19., KEDD Ära: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM. 299. SSTÁM A foglalkozási bete_ meg'előzkeíok gek Orvos—műszaki tanácskozás Békéscsabán . „Az üzemi munkások abban a tudatban dolgoznak, hogy nem érik őket olyan ártalmak, amelyek egészségük romlásához vezetnek, — mondotta többek között dr. Tóth Mihály, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat két békéscsabai téglagyárának üzemorvosa azon az orvos—műszaki tanácskozáson, amelyet az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének Békés megyei Bizottsága a napokban tartott Békéscsabán. Valóban érdemes ezen a megállapításon elgondolkozni. A dolgozók társadalmi rendszerünk jellegéből fakadóan bíznak abban, hogy a vezetők ilyen vonatkozásban is gondoskodnak róluk, hiszen számos utasítás, rendelkezés, szabály előírja ezt. Vajon megtesznek-e mindent a vezetők? Az építőipar (ide tartozik az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár, a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata, a Budapesti Bútorgyár gyulai gyáregysége) szerteágazó tevékenységéből adódik, hogy az itt foglalkoztatott dolgozók sokféle megbetegedésnek és baleseti veszélynek vannak kitéve. A foglalkozási betegségek — mint ezt dr. Hórváthné dr. Rács Ilona, az SZTK főorvosnője vitaindító előadásában mondotta — nem szükségszerű következményei a munkának, hiszen a megfelelő körülmények között végzett munka az egészségre nem ártalmas. Az esetek nagy részében orvosi és műszaki intézkedésekkel az ártalmak száma és súlyossága jelentősen csökkenthető, sőt sokszor teljesen elhárítható. Mi ennek a leghatásosabb módja? Elsősorban természetesen olyan korszerű üzemek létesítése, amelyben az egészségügyi követelmények figyelembevételével — főként automatizálással — alakítják ki a munkafolyamatokat, a gyártás technológiáját. Erre azonszempontjából csak a balesetek megelőzése a feltétel — a foglalkozási ártalmak kérdése alig jön számításba. A másik ok, hogy főfoglalkozású üzemi orvost a vállalat a fennálló rendelkezések értelmében nem alkalmazhat, emiatt a műszakiaknak nincs olyan partnerük, akinek útmutatása alapján hatékony intézkedést tehetnének a különböző ártalmak megelőzésére. A munkaalkalmassági felvétel vonatkozásában is érezhető a főfoglalkozású üzemi orvos hiánya. Emiatt előfordul, hogy valamilyen adottságánál fogva építőipari munkára nem alkalmas dolgozót vesznek fel, akit a következő orvosi vizsgálaton már csökkent munkaképességűnek nyilvánítanak. Más okok is amellett szólnak, hogy célszerű lenne a vállalatnak — esetleg a tatarozó vállalattal közösen — üzemorvost alkalmaznia. Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnöke az üveg-, a tégla- és cserép-, valamint a bútor- és asztalosiparban előforduló munkaköri ártalmakat ismertette és azt, hogy milyen műszaki megoldások szükségesek ezek megelőzésére. Arról is beszélt, hogy a vállalatnál hogyan terveik megoldani a legsürgősebb feladatokat és azok milyen költségkihatással járnak. Ez egyúttal a fejlesztés ütemének a lehetőségét is megszabja. A megyében a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, valamint az Orosházi Üveggyárban tevékenykedik főfoglalkozású üzemorvos, ami mindkét helyen igen kedvezően érezteti hatását. Ott, ahol nincs üzemorvos, célszerű lenne, ha a körzeti orvosok megismernék a területükhöz tartozó üzemek sajátosságát, az egyes munkakörökben foglalkoztatott dolgozók fizikai igénybevételét, hogy a munkaalkalmasságot helyesen tudják elbírálni. Javasolta, hogy a vállalatok műszaki fejlesztési és más beruházási terveinek ban csak távlatokban kerülhet sor, | készítésébe kapcsolódjanak be az de a jelenlegi adottságok mellett is olyan feltételeket kell teremteni, amelyben a munkaártalmak egyáltalán nem, vagy csak minimálisan veszélyeztetik a dolgozók egészségét. A betegségek megelőzéséért folytatott küzdelem akkor a legeredményesebb, ha az orvosok, műszakiak és a szakszervezeüzemorvosok is. Dr. Tóth Mihály helyesen állapította meg: ha az orvos—műszaki együttműködésben hiba van, a munkás szenved érte. Előfordul — mondotta —, hogy olykor-olykor egy-egy művezető zott dolgozzék. Elsősorban az emberről van szó természetesen, de arról is, hogy a táppénz olyan kiadás, aminek a lehetőség szerinti csökkentése társadalmi érdek. Ezt pedig elsősorban megelőzéssel kell elérni. Sorbán József, az SZTK megyei igazgatója a tanácskozás résztvevőit arról tájékoztatta, hogy intézkedés történt, hogyan rehabilitálják azokat, akik munkaképességcsökkenést szenvednek. Galovitz György, az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szb-titkára kifogásolta, hogy az SZTK rendelőintézetben sokszor félnapokat várnak a dolgozók, amíg sorra kerülnek. Kőszegi Lajos, a téglaipari vállalat munkavédelmi megbízottja elmondta, hogy a járási tanácsok egészségügyi osztályai előírják, hogy az egyes téglagyárakban fúrt kút legyen. ' Rövid határidőt szabnak meg, a vállalatnak nem áll rendelkezésére olyan összeg, hogy egyszerre pótolja több évtized mulasztásait. Kár, hogy a Budapesti Bútorgyár gyulai gyáregysége nem képviseltette magát a tanácskozáson. ! Dr. Hórváthné dr. Rácz Ilona főorvosnő adott a hozzászólásokra { választ, majd Vasas Gyönrgyné, az j Építő-, Fa- és Épitőanyagipari t Dolgozók Szakszervezete Békés: megyei Bizottságának tagja össze-* foglalva megállapította, hogy a| tanácskozás hasznos útmutatást • adott a további orvos—műszaki ! együttműködéshez. Közölte, hogyj a megyei bizottság javaslatot tesz* arra, hogy az építőipari vállalat-1 nál is tegyék lehetővé főfoglalko-í zású üzemorvos alkalmazását S • * Pásztor Béla 5 .................... L etették a katonai esküt az ifjú határőrök. (Képes riport á 3. oldalon) * Fotó: Esztergály I város közrendjéről és közbiztonságáról, a társadalmi tulajdon védelméről tárgyalt Békéscsaba tanácsa ti szervek szoros együttműködés- ! kijelenti: „Nem kell ide semmiben tevékenykednek. Ennek lehe- tőségei azokban az üzemekben a legjobbak, amelyeknek főfoglalkozású üzemorvosuk van. Ilyen a két békéscsabai téglagyár, ahol a megbetegedések — főleg a 3 napon túl gyógyuló esetek — és a kiesett munkanapok száma lényegesen csökkent, ami kihat az egész vállalat gazdasági eredményeire is. Dr. Hórváthné dr. Rácz Ilona részletesen ismertette az egyes foglalkozási betegségeket is, amelyek az építőiparban a leggyakrabban előfordulnák. Ilyenek a porártalmak, a mozgásszervi és bőrmegbetegedések, zajártalmak, valamint a sugárzó energia károsító hatása. Korek Ferenc, az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke hozzászólásában elmondta, hogy a vállalatnál — mivel a műszakiak premizálása féle egészségvédő berendezés! Ed- i közbiztonságáról, a dig is megvoltunk anélkül, a jö- ! tevékenységről és' a vőben is megleszünk.”' Meg kell I értenie mindenkinek, hogy a ! munkásnak joga van arra, hogy i megfelelő munkakörülmények kö- I Megfelelő érdeklődés kísérte a ; Végrehajtó Bizottsága — az el- békéscsabai városi tanács decem- múlt vb-n kívül — legutóbb 1966. bel- 18-án tegnap tartott ülésén a l július 22-én tárgyalta meg a bé- vb által javasolt napirendi ponto- késcsabai városi rendőrkapitányság vezetője .által tett tájékoztató alapján a nevezett napirendi pontot Azon a végrehajtó bizottsági ülésen több olyan határozatot hoztak, amelynek az volt a célja, hogy segítsék a bűnüldöző szerveket a közirend és közbiztonság megszilárdításában, általában a bűnüldözési tevékenységben és a társadalmi tulajdon védelmében. Ezeknek a határozatoknak kát. Az U hljár Mihály elnökletével megtartott tanácsülésen megvitatták a város közrendjéről és bűnüldözési társadálmi tulajdon védelméről szóló jelentést. A Békéscsabai -Városi Tanács I tavalyinál 10 százalékkal nagyobb kiskereskedelmi forgalom Januártól november végéig a i iparcikkek forgalmának növelte kiskereskedelem 94,6 milliárd fo-; dése a legerősebb. Az élelmiszer - ] rint értékű áruforgalmat bonyolí- 1 ellátás jó: a szezoncikkek közül tott le, 10 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. December első tíz napjában — hasonlóan a korábbi átlagos fejlődéshez — változatlanul körül- j belül 10 százalékkal haladta meg ja forgalom az elmúlt év azonos [időszakáét. Továbbra is a vegyes italfélékből és édességekből megfelel a kínálat, de déligyümölcsből az igényeket nem mindenütt tudják kielégíteni. A kereskedelmi készletek értéke az év végére előreláthatóan másfél milliárd forinttal lesz nagyobb a múlt évinél. (MTI) a végrehajtása megtörtént. % A különböző kategóriák szerinti bűncselekmények között elsődlegesen elítélendők a társadalmi tulajdon elleni bűntetteit. Sajnos, Békéscsabán, a vendéglátóipari vállalat némely egységének vezetői, dolgozói csákiszalmájának nézik a közvagyont. Itt fordul elő leginkább a társadalmi - tulajdon megkárosítása. A jelentés alapján a tanácsülés is megállapította, , hogy a Békés megy« Vendégje- | tóipari Vállalat felelős vezetői az ellenőrzés nem kellő foganatosításával teremtettek lehetőséget a különböző bűncselekmények elkövetéséhez. Szükség lesz tehát olyan operatív intézkedésskre. i amelyek alkalmasak lesznek a [ kétségkívül torz helyzet normalizálására. A továbbiak során megállapították többek között, hogy a kerékpárlopások azok, amelyek megelőzésének érdekében a rendőrség máris sokat tett. Elítélte a tanácsülés az ittasság okozta kártételeket, amelyek megszüntetése úgyszólván csak az emberek meg föntoltságától függ. A megfelelő határozatok meg hozatala után a városi tanácsülés jóváhagyta a vb által elkészíteti Békéscsaba város tanácsa, az állandó bizottságok, a végrehajtó bizottság 1968. első fél évi munka tervét és a második félévi munkaprogramját. A tanácsülés bejelentésekkel és i®áítyényokkal zárta ülését.
