Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

1967. december 2. 5 Szombat Két fő díjat nyert a Pécsett megrendezett III. Országos Bábjátékos Napokon a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes Lónyai Sándor: Az Eíííel-toronytól a Schwarzwaldig o A párizsi divat Az idén november 17-től 20-ig rendezték meg harmadszorra Pécsett az Országos Bábjátékos Napokat. A rendezvények során az ország tíz legjobb amatőr báb­együttese mutatta be a felnőttek számára készült műsorát. A prog­ram rendkívül változatos volt Többek között bemutatták Illyés Gyula: Tanulság a tűről című színművét, Gárcia Lorca: A csendőralezredes című jelenetét, Ma már közügy a kultúrálódás kérdése. Ennek köszönhető, hogy a műveltségi színvonal ugrássze­rűen emelkedett, s az emberek ismeretei kiszélesedtek. A lehető­ségek adottak, csak élni kell velük. Ezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert az emberek egy része kényelemszeretetből (vagy egyszerűen csak lustaság­ból) kívül marad a „körön”, ön­magát megfosztva az új ismere­tek szerzésétől és a szórakozási lehetőségektől. Igaz, napjainkban a kultúra már „házhoz jön”; csak egy gombnyomás és a televízió kép­ernyője a lakásba hozza a vilá­got ... Mégsem hagyhatjuk ma­gukra az embereket — már csak az említett okok miatt sem — és főként nem mondhatunk le a Decemberben kezdődnek a műszaki és fűtési tanfolyamok A Gépipari Tudományos Egye­sület megyei szervezete mérnök- technikus továbbképző tanfolya­mokon (normatechnológus, ipari gáztüzelő berendezések, minőség­ellenőrök stb.) kívül a megyében mutatkozó kielégítetlen igények fedezésére központi fűtői, loko- mobilfűtő továbbképző, hőkezelő szakmunkásképző, légtartályke­zelői, targonca- és darukezelői tanfolyamot szervez Békéscsabán. A tanfolyamok decemberben kezdődnek. A kön yvferjesztő (Tudósítónktól) Hóna alatt ott lapulnak a könyvek, mikor belép a gépte­rembe. Ha akarna se tudna si­etni, mert a könyvrajongók lép- ten-nyomon megállítják. — Ezt mutasd meg. Ezt meg­veszem — hangzik ilyenkor. — Ezeknek már van gazdájuk, de hozok nektek is — általában ez a válasz. Bátori Sándor fáradhatatlan könyvterjesztő. Gyomán, a Kner Nyomdában dolgozik és talán természetes is, hogy a nyomdá­szok szeretik a könyvet. Ezt bi­zonyítja Bátori Sándor statisz­tikája. A Stendhal-sorozatot 21, a Világirodalom remekeit 18, a Jókai-sorozatot 24, a Halhatat­lanok sorozatát 6, a Mikszáth- sorozatot 4-en rendelték meg. Az Aurorának 32, a Világ Cor­vináinak pedig 14 megrendelő­je van. Egy hónapban 2—2500 forintnyi könyvet ad el. Mun­káját csupán egy dolog akadá­lyozza: nem mindig kapja meg a megrendelt példányszámot. Ezen talán lehetne segíteni. Beinschróth Károly Prokofjev: Rómeó és Júlia szvit­jének bábváltozatát. A békéscsabai Napsugár Báb­együttes Bartók Béla: Cantata profana című művének bábszín­padi feldolgozásával szerepelt, mellyel több hazai és külföldi bemutató alkalmával már nagy sikert aratott. A zsűri egyöntetű véleménye szerint a Napsugár Bábegyüttes produkciója messze fölötte állt a fesztivál mezőnyé­nek. Az együttes e műsorával két széles körű ízlésnevelésről, az em­berek kulturálódásának befolyá­solásáról ... Ilyen elgondolások hívták élet­re a közönségszervezés rendszerét és állították csatasorba e felelős­ségteljes megbízatás közkatonáit: a közönségszervezőket Szabad Líviának, a moziüziemi vállalat propaganda-csoportveze­tőjének korszerű és komoly igé­nyei vannak a közönségszervezés iránt: — Az emberek többsége nehe­zen mozdul ki otthonról munka után. Mi azt szeretnénk, ha a mű­vészi gonddal alkotott tartalmas mondanivalójú filmalkotásokat minél többen néznék meg. A kö­zönségszervezőnek éppen az a feladata, hogy az adott kollektí­ván belül a baráti, munkatársi kapcsolatok közvetlen erejével* propagátorává legyen a színvo­nalas műsorpolitikának. A jó kö­zönségszervező nemcsak jegyet ad el egy-egy előadásra, hanem segíti és befolyásolja egy szűkebb kollektíva tagjai művelődési, szó­rakozási igényeinek kielégítését. Geréb István, a Szabadság mozi üzemvezetője a következőket mondta, amikor a közönségszer­vezés konkrét tapasztalatairól és eredményeiről érdeklődtünk: — A bemutatásra kerülő filme­ket kategorizáljuk és ettől füg­gően vesszük Igénybe a vállalati, hivatali aktivistáink segítségét. Az első csoportba tartozó, művé­szi kivitelezésű és komoly mon­danivalójú alkotásokra hívjuk fel a figyelműiket; azokra, amelyek talán nem jelentenek könnyű szórakozást, de mindenképpen hozzájárulnak az ízlésfejlesztés­hez, a kultúrálódáishoz. Ilyen film volt a Hideg napok, a Sze­génylegények és a napjainkban bemutatott Csillagosok, katonák. Ez utóbbit táblás házzal vetítette mindkét mozi Békéscsabán s .eb­ben nagy szerepük volt a közön­ségszervezőknek is. Nézzük meg, mát mondanak maguk a közönségszervezők, azok, akik önként vállalkoztak erre a nem is könnyű feladatra. Dudás Anna, az AKÖV köz­ponti telepéről: — Nyolc éve vagyok „jegyfele­fő díjat nyert el: megkapta a Legkimagaslóbb Művészi Alkotás díját, és az UNIMA (a Bábjátéko­sok Nemzetközi Szervezete) dísz­diplomáját. Az utóbbi díjat azért kapta, mivel ez a műsor szolgál­ta legjobban az UNIMA célkitű­zését: a népek közti béke és ba­rátság ápolását. Az együttes meghívást kapott jövő évre, hogy az NDK-ban is mutassa be a Cantata profanát. lős”. Szívesen csinálom. Gyakran munkaidő után is. Van, aki az utolsó pillanatban kér meg, hogy szerezzek jegyet; és én még sen­kit sem utasítottam el... Éven­ként félezer darabot is eladok, de mégsem vagyok elégedett. Persze nálunk három műszakban dolgoznak és a tv is nagy kon- kurrenciát jelent. Orvos Mihályné, az álla‘tfo.rga'1- mi vállalat adminisztrátora: — Egy-egy előadásra 30—40 je­gyet is eladok, főként a Brigád és a Szabadság mozi előadásaira. Legtöbb érdeklődőt a Cicababák vonzott, de ezt ne írja meg, mert még azt hihetik, hogy mi csak a könnyű szórakozást kedveljük... Egyébként én szervezem meg a színházlátogatókét és a TIT ren­dezvényein való részvételt is. Csapiár András, a kosáripari vállalat szakszervezeti titkára naég csak az elképzelésekről tud nyilatkozni: — Már régen tervezzük, hogy egy rátermett dolgozót megbízunk a szervezéssel és ígérhetem, hogy az a szakszervezet részéről min­den támogatást meg fog kapni. Szeretnénk a vállalati kiszeseket is bekapcsolni a munkáiba, hiszen a fiatalok nélkül nehéz lenne boldogulni... Az igaz, hogy még nincs közönségszervezőnk, de a Csillagosok, katonák című filmet már együtt néztük meg, és ezt a kollektív mozilátogatást szeret­nénk rendszeressé tenni. * * * Mi állapítható meg az elmon­dottakból? Elsősorban az, hogy a közönségszervezés nemcsak a kul­turális intézmények feladata, ha­nem a közönségé is, főként az ak­tivistáké. Elengedhetetlen az üze­mek, hivatalok, párt- és szakszer­vezeti vezetőségeinek támogatása; mert csak ott halad jól a munka, ahol ténylegesen — és nemcsak a kulturális tervben — fontos tár­sadalmi tevékenységnek tekintik a közönségszervezésit. Az embe­rek igénylik a művelődést, a szó­rakozást és a szervezőnek éppen az a feladata, hogy ezt az igényt hasznosan és tartalmasán segít­sen kielégíteni. A francia főváros centruma évtizedek óta tartja vezető szerepét a divat alakításában. A Dior-szalon modelljei Ma­gyarországon is ismertek. Ám a Dioron kívül még nagyon sok neves szalon vetélkedik abban, hogy olyan tervezőket foglalkoztasson, akik elsőnek számítanak a világdivat kiala­kításában. Alig mutatták be a párizsi szalonok az op-art mintás ru­hákat, hónapok alatt elterjedt. A mini- vagy az aligszoknya, ha sokan bírálják is, meghódí­totta a világot. Néhány párizsi szalon 1967- ben az 1965. évinél is hosszabb szoknya-kreációt mutatott be. Érdemes erre felfigyelni. Egye­lőre azonban a mini népszerű­sége változatlanul tart. Sőt. Párizs utcáin a 16—25 évesek mellett nem ritka az olyan 40—45 éves nő, aki átvette a fiataloktól ezt a divatot. Ta­nulság: karcsú, jó alakú nők­nél nem számít a kor. Mi az új az 1967-es nyári párizsi divatban? Az egyszerű­ség. Egyszerűség a modellben, a ruhák anyagában és a koz­metikában is. Az idei párizsi divattervezés a kosztüm, a ka­bát, a szoknya klasszikus egy­ségét írta elő. A fazon — kü­lönösen a jó alakú nőknél kö­veti a test formáját. Fehér, sárga és egyéb világos színek uralkodnak a textíliákon. Szemlátomást ritka az op-art, és még inkább az élénk, sok­színű ruházat. A kozmetikában is feltűnő a természetességre való törek­vés, hajviseletben az egysze­rűség. Elegánsnak az a francia nő számít, aki nem ékszerek­kel vagy bizsuval díszíti ma­gát, hanem egyszerűen, fino­man öltözik. A párizsi nők öltözködéséről azt is szükséges elmondani, hogy a klasszikus egyszerűség egyáltalán nem olcsó. Az egy­szerű, finom, Klasszikus ele­ganciát meg kell fizetni. A ruha alapanyaga olcsóbb, mint Magyarországon. Tíz-tizenöt frankért már nagyon szép, di­vatos női ruhaanyagot lehet vásárolni. (Egy frank körül­belül 8,40 forint.) De a szép ruha drága. Az elegánsabb üz­letekben a 150—200 frankos női konfekciós ruha alacsony árnak számít. A luxusszalo­nokban készülő ruhák fazonjai elérik az 500—600 frankot is. A szépségért, a divatos öl­tözködésért a párizsi lány és asszony nem sajnálja a pénzét. A divatlapok népszerűek, és ezek ismerete a francia nők életéhez úgy hozzátartozik, ahogy másutt a piaci árak változásának a követése. Még egy dolgot szükséges megemlíteni. A divatlapok is­merete nem elegendő. És a di­vatos öltözködéshez szükséges pénz sem. A francia lányoknak és asszonyoknak van akarat­erejük ahhoz — legalábbis a többségnek —, hogy zsíros ételt egyáltalában ne fogyasz- szanak. Ehhez a francia sza­kácsművészet is segítséget ad, amély változatos formában sokféle halat, zöldséget, salá­tát ajánl. A mi lányaink és fiatalasszonyaink is hajlandók a szép vonalakért étrendi ál­dozatot hozni. A párizsi utca látványa mégis arról beszél, hogy a francai nők ebben a te­kintetben következetesebbek. (Folytatjuk) Brackó István AZ ÜVEG- ÉS PORCELÁN • NAGYKERESKEDELMI VÄLLALAT 53. számú lerakata 1 fő kocsikísérő« 2 fő éjjeliőr állás betöltésére felvételt hirdet. I Jelentkezés: BÉKÉSCSABA: Kazinczy utca 1—2 sz. 143022 A legújabb Picasso-monográfía szerzője Magyarországon Budapesten tartózkodik Gas- eassoról írt kötete a közelmúlt- tón Díahl professzor, francia ban jelent meg Magyarorszá- művészettörténész, akinek Pi- | gon. Közönségszervezők a közönségről és munkájukról /

Next

/
Oldalképek
Tartalom