Békés Megyei Népújság, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-02 / 285. szám
1967. december 2. 5 Szombat Két fő díjat nyert a Pécsett megrendezett III. Országos Bábjátékos Napokon a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes Lónyai Sándor: Az Eíííel-toronytól a Schwarzwaldig o A párizsi divat Az idén november 17-től 20-ig rendezték meg harmadszorra Pécsett az Országos Bábjátékos Napokat. A rendezvények során az ország tíz legjobb amatőr bábegyüttese mutatta be a felnőttek számára készült műsorát. A program rendkívül változatos volt Többek között bemutatták Illyés Gyula: Tanulság a tűről című színművét, Gárcia Lorca: A csendőralezredes című jelenetét, Ma már közügy a kultúrálódás kérdése. Ennek köszönhető, hogy a műveltségi színvonal ugrásszerűen emelkedett, s az emberek ismeretei kiszélesedtek. A lehetőségek adottak, csak élni kell velük. Ezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert az emberek egy része kényelemszeretetből (vagy egyszerűen csak lustaságból) kívül marad a „körön”, önmagát megfosztva az új ismeretek szerzésétől és a szórakozási lehetőségektől. Igaz, napjainkban a kultúra már „házhoz jön”; csak egy gombnyomás és a televízió képernyője a lakásba hozza a világot ... Mégsem hagyhatjuk magukra az embereket — már csak az említett okok miatt sem — és főként nem mondhatunk le a Decemberben kezdődnek a műszaki és fűtési tanfolyamok A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete mérnök- technikus továbbképző tanfolyamokon (normatechnológus, ipari gáztüzelő berendezések, minőségellenőrök stb.) kívül a megyében mutatkozó kielégítetlen igények fedezésére központi fűtői, loko- mobilfűtő továbbképző, hőkezelő szakmunkásképző, légtartálykezelői, targonca- és darukezelői tanfolyamot szervez Békéscsabán. A tanfolyamok decemberben kezdődnek. A kön yvferjesztő (Tudósítónktól) Hóna alatt ott lapulnak a könyvek, mikor belép a gépterembe. Ha akarna se tudna sietni, mert a könyvrajongók lép- ten-nyomon megállítják. — Ezt mutasd meg. Ezt megveszem — hangzik ilyenkor. — Ezeknek már van gazdájuk, de hozok nektek is — általában ez a válasz. Bátori Sándor fáradhatatlan könyvterjesztő. Gyomán, a Kner Nyomdában dolgozik és talán természetes is, hogy a nyomdászok szeretik a könyvet. Ezt bizonyítja Bátori Sándor statisztikája. A Stendhal-sorozatot 21, a Világirodalom remekeit 18, a Jókai-sorozatot 24, a Halhatatlanok sorozatát 6, a Mikszáth- sorozatot 4-en rendelték meg. Az Aurorának 32, a Világ Corvináinak pedig 14 megrendelője van. Egy hónapban 2—2500 forintnyi könyvet ad el. Munkáját csupán egy dolog akadályozza: nem mindig kapja meg a megrendelt példányszámot. Ezen talán lehetne segíteni. Beinschróth Károly Prokofjev: Rómeó és Júlia szvitjének bábváltozatát. A békéscsabai Napsugár Bábegyüttes Bartók Béla: Cantata profana című művének bábszínpadi feldolgozásával szerepelt, mellyel több hazai és külföldi bemutató alkalmával már nagy sikert aratott. A zsűri egyöntetű véleménye szerint a Napsugár Bábegyüttes produkciója messze fölötte állt a fesztivál mezőnyének. Az együttes e műsorával két széles körű ízlésnevelésről, az emberek kulturálódásának befolyásolásáról ... Ilyen elgondolások hívták életre a közönségszervezés rendszerét és állították csatasorba e felelősségteljes megbízatás közkatonáit: a közönségszervezőket Szabad Líviának, a moziüziemi vállalat propaganda-csoportvezetőjének korszerű és komoly igényei vannak a közönségszervezés iránt: — Az emberek többsége nehezen mozdul ki otthonról munka után. Mi azt szeretnénk, ha a művészi gonddal alkotott tartalmas mondanivalójú filmalkotásokat minél többen néznék meg. A közönségszervezőnek éppen az a feladata, hogy az adott kollektíván belül a baráti, munkatársi kapcsolatok közvetlen erejével* propagátorává legyen a színvonalas műsorpolitikának. A jó közönségszervező nemcsak jegyet ad el egy-egy előadásra, hanem segíti és befolyásolja egy szűkebb kollektíva tagjai művelődési, szórakozási igényeinek kielégítését. Geréb István, a Szabadság mozi üzemvezetője a következőket mondta, amikor a közönségszervezés konkrét tapasztalatairól és eredményeiről érdeklődtünk: — A bemutatásra kerülő filmeket kategorizáljuk és ettől függően vesszük Igénybe a vállalati, hivatali aktivistáink segítségét. Az első csoportba tartozó, művészi kivitelezésű és komoly mondanivalójú alkotásokra hívjuk fel a figyelműiket; azokra, amelyek talán nem jelentenek könnyű szórakozást, de mindenképpen hozzájárulnak az ízlésfejlesztéshez, a kultúrálódáishoz. Ilyen film volt a Hideg napok, a Szegénylegények és a napjainkban bemutatott Csillagosok, katonák. Ez utóbbit táblás házzal vetítette mindkét mozi Békéscsabán s .ebben nagy szerepük volt a közönségszervezőknek is. Nézzük meg, mát mondanak maguk a közönségszervezők, azok, akik önként vállalkoztak erre a nem is könnyű feladatra. Dudás Anna, az AKÖV központi telepéről: — Nyolc éve vagyok „jegyfelefő díjat nyert el: megkapta a Legkimagaslóbb Művészi Alkotás díját, és az UNIMA (a Bábjátékosok Nemzetközi Szervezete) díszdiplomáját. Az utóbbi díjat azért kapta, mivel ez a műsor szolgálta legjobban az UNIMA célkitűzését: a népek közti béke és barátság ápolását. Az együttes meghívást kapott jövő évre, hogy az NDK-ban is mutassa be a Cantata profanát. lős”. Szívesen csinálom. Gyakran munkaidő után is. Van, aki az utolsó pillanatban kér meg, hogy szerezzek jegyet; és én még senkit sem utasítottam el... Évenként félezer darabot is eladok, de mégsem vagyok elégedett. Persze nálunk három műszakban dolgoznak és a tv is nagy kon- kurrenciát jelent. Orvos Mihályné, az álla‘tfo.rga'1- mi vállalat adminisztrátora: — Egy-egy előadásra 30—40 jegyet is eladok, főként a Brigád és a Szabadság mozi előadásaira. Legtöbb érdeklődőt a Cicababák vonzott, de ezt ne írja meg, mert még azt hihetik, hogy mi csak a könnyű szórakozást kedveljük... Egyébként én szervezem meg a színházlátogatókét és a TIT rendezvényein való részvételt is. Csapiár András, a kosáripari vállalat szakszervezeti titkára naég csak az elképzelésekről tud nyilatkozni: — Már régen tervezzük, hogy egy rátermett dolgozót megbízunk a szervezéssel és ígérhetem, hogy az a szakszervezet részéről minden támogatást meg fog kapni. Szeretnénk a vállalati kiszeseket is bekapcsolni a munkáiba, hiszen a fiatalok nélkül nehéz lenne boldogulni... Az igaz, hogy még nincs közönségszervezőnk, de a Csillagosok, katonák című filmet már együtt néztük meg, és ezt a kollektív mozilátogatást szeretnénk rendszeressé tenni. * * * Mi állapítható meg az elmondottakból? Elsősorban az, hogy a közönségszervezés nemcsak a kulturális intézmények feladata, hanem a közönségé is, főként az aktivistáké. Elengedhetetlen az üzemek, hivatalok, párt- és szakszervezeti vezetőségeinek támogatása; mert csak ott halad jól a munka, ahol ténylegesen — és nemcsak a kulturális tervben — fontos társadalmi tevékenységnek tekintik a közönségszervezésit. Az emberek igénylik a művelődést, a szórakozást és a szervezőnek éppen az a feladata, hogy ezt az igényt hasznosan és tartalmasán segítsen kielégíteni. A francia főváros centruma évtizedek óta tartja vezető szerepét a divat alakításában. A Dior-szalon modelljei Magyarországon is ismertek. Ám a Dioron kívül még nagyon sok neves szalon vetélkedik abban, hogy olyan tervezőket foglalkoztasson, akik elsőnek számítanak a világdivat kialakításában. Alig mutatták be a párizsi szalonok az op-art mintás ruhákat, hónapok alatt elterjedt. A mini- vagy az aligszoknya, ha sokan bírálják is, meghódította a világot. Néhány párizsi szalon 1967- ben az 1965. évinél is hosszabb szoknya-kreációt mutatott be. Érdemes erre felfigyelni. Egyelőre azonban a mini népszerűsége változatlanul tart. Sőt. Párizs utcáin a 16—25 évesek mellett nem ritka az olyan 40—45 éves nő, aki átvette a fiataloktól ezt a divatot. Tanulság: karcsú, jó alakú nőknél nem számít a kor. Mi az új az 1967-es nyári párizsi divatban? Az egyszerűség. Egyszerűség a modellben, a ruhák anyagában és a kozmetikában is. Az idei párizsi divattervezés a kosztüm, a kabát, a szoknya klasszikus egységét írta elő. A fazon — különösen a jó alakú nőknél követi a test formáját. Fehér, sárga és egyéb világos színek uralkodnak a textíliákon. Szemlátomást ritka az op-art, és még inkább az élénk, sokszínű ruházat. A kozmetikában is feltűnő a természetességre való törekvés, hajviseletben az egyszerűség. Elegánsnak az a francia nő számít, aki nem ékszerekkel vagy bizsuval díszíti magát, hanem egyszerűen, finoman öltözik. A párizsi nők öltözködéséről azt is szükséges elmondani, hogy a klasszikus egyszerűség egyáltalán nem olcsó. Az egyszerű, finom, Klasszikus eleganciát meg kell fizetni. A ruha alapanyaga olcsóbb, mint Magyarországon. Tíz-tizenöt frankért már nagyon szép, divatos női ruhaanyagot lehet vásárolni. (Egy frank körülbelül 8,40 forint.) De a szép ruha drága. Az elegánsabb üzletekben a 150—200 frankos női konfekciós ruha alacsony árnak számít. A luxusszalonokban készülő ruhák fazonjai elérik az 500—600 frankot is. A szépségért, a divatos öltözködésért a párizsi lány és asszony nem sajnálja a pénzét. A divatlapok népszerűek, és ezek ismerete a francia nők életéhez úgy hozzátartozik, ahogy másutt a piaci árak változásának a követése. Még egy dolgot szükséges megemlíteni. A divatlapok ismerete nem elegendő. És a divatos öltözködéshez szükséges pénz sem. A francia lányoknak és asszonyoknak van akaraterejük ahhoz — legalábbis a többségnek —, hogy zsíros ételt egyáltalában ne fogyasz- szanak. Ehhez a francia szakácsművészet is segítséget ad, amély változatos formában sokféle halat, zöldséget, salátát ajánl. A mi lányaink és fiatalasszonyaink is hajlandók a szép vonalakért étrendi áldozatot hozni. A párizsi utca látványa mégis arról beszél, hogy a francai nők ebben a tekintetben következetesebbek. (Folytatjuk) Brackó István AZ ÜVEG- ÉS PORCELÁN • NAGYKERESKEDELMI VÄLLALAT 53. számú lerakata 1 fő kocsikísérő« 2 fő éjjeliőr állás betöltésére felvételt hirdet. I Jelentkezés: BÉKÉSCSABA: Kazinczy utca 1—2 sz. 143022 A legújabb Picasso-monográfía szerzője Magyarországon Budapesten tartózkodik Gas- eassoról írt kötete a közelmúlt- tón Díahl professzor, francia ban jelent meg Magyarorszá- művészettörténész, akinek Pi- | gon. Közönségszervezők a közönségről és munkájukról /
