Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-10 / 266. szám

1967. NOVEMBER 10., PÉNTEK rira 60 tiller XXII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM A bűvös takaró „Salvus red puMioae suiprema lox esto!” A köztársaság üdve a legfőbb törvény legyen! — hang­zott a régi római, mondás. Mióta kialakultak az államok, azóta a legfőbb érdeket az államérdek testesíti meg. Az államhatalo-m kezében összpontosulnak azok az eszközök, amelyekkel érdekeit érvényesíteni tudja. Amíg az ál­lam valamelyik társadalmi osz­tály érdekérvényesítő intézmé­nye, addig az államérdek volta­képpen egy osztályérdek kifeje­zője. A történelem során gyakran éltek és élnek vissza az „államér­dek”, „a nemzet érdeke” kifeje­zésekkel. A szocialista országok­ban jöttek létre először a törté­nelemben olyan államrendsze­rek, amelyek tartósan és követ­kezetesen érvényesíteni tudják az egész társadalom érdekeit. Sokan gyanakszanak ma még, amikor velük szemben a társa­dalom, a népgazdaság érdekére hivatkoznak. S nem alaptalanul. Mert miközben általánosságban igaz, hogy népi államunk az egész társadalom érdekében irá­nyít, szervez, működik —, az „ómechanizmusban” egyes intéz­mények munkatársad számára olykor a társadalmi érdekre való hivatkozás pusztán takaró volt. Az a bűvös takaró, amellyel a realitásoktól elszakadt vágyál­mokat elfogadhatóvá varázsolta. Mindennapi eset volt hosszú időn át, hogy egy-egy megalapo­zatlan utasítást a népgazdasági érdekre hivatkozva erőltettek rá a vállalatokra, amelyeknek legtöbbször nem állt érdekükben ezeket megvalósítani. Az opera­tív gazdasági vezetők jól ismer­ték a termelési, értékesítési adottságokat, a műszaki fejlesz­tési, bérezési, beszerzési lehető­ségeket, s némelykor tiltakoztak egy-egy félresikerült rendelkezés ellen. Ilyenkor jött a dörgede­lem: „Elvtárs! Ez népgazdasági érdek. Meg kell csinálná!” A vállalat vezetői pedig nem akar­tak az engedetlenség, az anyagi­asság bűnébe esni. „A haza ne­vében” megcsinálták, amit tőlük kértek, még akkor is, ha cselek­vésüknek alig volt köze a való­ságos népgazdasági érdekhez. S vajon népgazdasági érdek az, hogy egy gyár ne azt termel­je, amihez szakképzett munka­ereje, megfelelő anyaga, gépe, rendelése van? Jó lehet az a népgazdaságnak, hogy a vállalati kollektíva tartósan saját anyagi érdeke ellen tegyen? Ez nem népgazdasági érdek, még ha oly­kor annak próbálják is elfogad­tatni. Aki ilyen esetekben a tár­sadalomra, a népgazdaságra hi­vatkozik, az vitathatóvá teszi, alapjaiban megrendíti a népgaz­dasági érdek igazi tartalmát: szocialista tartalmát. A gazdaságirányítás új rend­szere szinte mindenütt kizárja majd annak lehetőségét, hogy a vállalatokat saját érdekeik elleni tevékenységre szorítsák a „nép- gazdasági érdek” nevében. Ame­lyik vállalat nyereségesen dol­gozik, nyereségét, dolgozói bérét évről évre növeli, technológiáját és gyártmányait fejleszti, egyút­tal a népgazdaság érdekének megfelelően működik. Ha a vál­lalat létszámához, érőforrásaihoz mérten kellő nagysággal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a költségvetés bevételeihez, akkor már teljesítette ezzel a népgaz­daság iránti fő kötelezettségét. A megfelelő közgazdasági eszkö­zökkel beszabályozott vállalati érdekek is a népgazdasági érdek hordozói! Valójában nincs is vállalati érdektől függetleníthető, mere­ven e fölé helyezhető népgazda­sági érdek. Az új gazdasági me­chanizmus megvalósítja a kü­lönböző szintű érdekek harmó­niáját, és a különböző szintű érdekérvényesülések kapcsolódá­sának automatizmusát Az egyé­ni és családi anyagi érdek szo­rosan kapcsolódik a brigád, a műhely, az üzemrész érdekéhez. Az üzemrészek, gyáregységek ér­deke szervesen összefügg a vál­lalat, az ágazat és a népgazdaság érdekével. Ezt a szerves egysé­get a vállalat nyereségérdekelt­ségi rendszere és jövedelemel­vonási rendszere valósítja meg. Az új közgazdasági „játékszabá­lyok” szerint a vállalat csak úgy adhat több bért dolgozóinak, úgy ruházhat be a tavalyinál többet, ha ezzel párhuzamosan a költségvetésbe is az eddiginél többet fizet be. A vállalat forint­ban tudja majd kimutatni, hogy működése mennyire felel meg a népgazdasági érdekeknek. A tár­sadalmi érdek gazdasági eszkö­zökkel való érvényesülése egzakt módszerrel: pénzzel, nyereséggel mérhető. Itt nincs vita. A ter­melő vállalatok tevékenységét a piac minősíti, amely termékek­ről és a bennük foglalt munkáról tárgyilagos megítélést ad. — A nemzeti jövedelem növelése a legfőbb népgazdasági érdek, mert a mai jólétnek és a hol­napi fejlődésnek ez az egyetlen alapja. Ne éljünk hát vissza ezzel a fogalommal. Csak akkor „ope­ráljunk” ezzel, ha valóban erről van szó. Lehetnek például egy- egy vállalattal szemben olyan követelmények, amelyek elől nem térhet ki, mert a nemzet biztonsága szempontjából létfon­tosságúak. Előfordulhat, hegy valamilyen exportkötelezettsé­günknek mindenképpen eleget kell tenni. Az alapvető fogyasz­tási cikkekben folyamatos ellá­tást kell biztosítani. S megtör­ténhet, hogy ilyenkor nincs más lehetőség csak az utasítás. De ehhez sem nélkülözhetetlen körí­tés a „népgazdasági érdekre” való hivatkozás. A „körítés” pedig lehet költ­ségvetési juttatás, olcsó hitel vagy más olyan eszköz, amelyik ellensúlyozza az utasítás teljesí­téséből adódó vállalati nyereség- kiesést. Sem a népgazdasági, j sem a vállalati érdek nem kere­kedhet konkrét egyedi esetekben huzamosabb ideig a másik fölé. Egészséges, elvi kompromisszu­mokra van szükség. Ezt min­denki megérti, még ha nem is mindig kellemes. Mindnyájunk számára ma­gasztos tartalmú, realitásokban élő fogalom a társadalom, a népgazdaság érdeke, éppen ezért ne tegyük frázissá. Ahol pe­dig ez a kifejezés csak a bűvös takaró szerepét játssza, rántsuk le, s beszéljünk nyíltan, magya­rul. Ez is népgazdasági érdek. Dr. Pirityi Ottó Hazautazott Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából Moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség látogatást tett a szovjet párt- és kormány vezetőinél. A ta­lálkozón Kádár János elvtárs átnyújtotta a szovjet vezetőknek a magyar párt és a nép szere- tete jeléül a budapesti Lenin-szobor kicsinyített mását és a Magyar Népköztársaság címerével ellátott vörös zászlót. Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat A magyar párt- és kormány- küldöttség, amely az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány meghívására Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának ünnep­ségein, csütörtökön délután el­utazott a szovjet fővárosból. Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a küldöttség vezetőjét, Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a küldöttség tagjait Moszkva ünnepi díszbe öltözött, magyar és szovjet zászlókkal ékes Kijevi pályaudvaron Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigm, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke, Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke, Andrej Ki­rilenko, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Mi­hail Zaharov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első he- I lyettese búcsúztatta. A párt- és kormányküldött- | ség búcsúztatására megjelent | Szipka József, az MSZMP Köz­ponti bizottságának tagja, ha- I zánk moszkvai nagykövete, aki 1 a delegáció tagjaként vett részt a jubileumi ünnepségeken. Jelen voltak a búcsúztatásnál a moszkvai magyar nagykövet­ség munkatársai. (MTI) YHWmMMMHHHHHHHMIMItWmMHWHIMMnWHmH MmHMHUMHUWWUmt Befejezés előtt a szarvasi új technikum Szarvas a mezőgazdasági szak­munkásképzés fellegvára. A nagy múltú hagyományokkal rendelke­ző Szarvasi Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum korszerű, minden igényt kielégítő új otthont kap. A 61 millió forintos .beruházásból épülő komplexum 336 személyes diákotthonból és tanulmányi épü­letből áll. A Körös-parton már befejezéshez közeledik a négy­szintes tanulmányi épület tömbje. itt kapnak helyet a laboratóriu­mok, a különböző tanszékek, a tanárok dolgozószobái és a gya­korlati termek. Az épület végéhez 20x30 méteres tornaterem csatla­kozik. Kilenc kútalapot süllyesz­tettek a talajba, erre az alapozás­ra kerülnek majd a tornaterem falai. Az épület előtti partszakasz megóvására — a régi folytatása­ként — mintegy 20 méteres sza­kaszon új támfalat emeltek a Körös-part védelmére. A tanulmányi épület belső munkálatai befejezéshez közeled­nek. Helyükre kerültek a befes­tett ablakkeretek, elkészült a mel- i léklépcsök műburkolata is. A november 15-ére tervezett műsza- j ki részátadásnak már különösebb akadálya nincs. Fotó, szöveg: üsztergály

Next

/
Oldalképek
Tartalom