Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

1967. november 9. 4 Csütörtök Ismerkedjünk az új törvényekkel Hogyan létesíthető és módosítható a munkaviszony? 2. AZ ÜJ JOGSZABÁLY a mun­kavállalást, illetve a munkára való alkalmazást a dolgozó és a vállalat szabad elhatározására bízza. A dolgozónak jogában áll az, hogy kiválassza a legmegfele­lőbb munkahelyet, a vállalatnak pedig az, hogy a neki legmegfe­lelőbb dolgozókat alkalmazza. Az elhelyezkedést, illetve alkal­mazást a központi szabály csupán néhány kikötéssel korlátozza. Megtiltja például, hogy nőket és fiatalkorúakat egészségükre ár­talmas munkakörben alkalmazza­nak. Üj, rendkívül fontos korlá­tozó intézkedés az is, hogy a 14 —16 éves fiatalkorúakat csíik szülői beleegyezéssel lehet alkal­mazni. Viszont ellenkező előjelű központi kikötés, hogy az alkal­mazásnál egyenlő feltételek ese­tén előnyben kell részesíteni a terhes és szülő anyákat és bizto­sítani kell a munkában megrok­kant dolgozók foglalkoztatósát, amennyiben munkaképességüket visszanyerték. Idősek napja Dombegyházán A domfbegyházi Petőfi Terme­lőszövetkezetben megtartották a .tsz-nyugdíjasok napját. A több mint 400 megjelent idős embert Laukó István párttitkár üdvözöl­te, emlékezett meg munkájukról. Ezután megvendégelték a meg­jelenteket. A felszolgált jó vacso­rát és saját termésű bort az öre­gek örömmel, jóízűen fogyasztot­ták. A vacsora után idős Ta­pasztó István nyugdíjas — a ter­melőszövetkezet egyik" alapító tagja — és idős Bánszki Jánosné mondott köszönetét a szép meg­emlékezésért. A 81 éves Méreg bácsi régi nótákkal szórakoztatta a megjelenteket. Sárköziné A TERHES ÉS SZÜLŐ NŐK előnyben részesítése a felvételnél jelentős lépés a családvédelem fejlődésében, s e paragrafus na­gyon fontos azokkal a nézetek­kel szemben, amelyek a dolgozó nők egyenjogúságát, érvényesülé­sét gátolták. A gyermek és az anyaság megbecsülésének ez a legújabb megnyilvánulása a leg­kritikusabb időszakban jelent fokozott védelmet' a kettős hiva­tást betöltő dolgozó nőnek. A munkában megrokkant dolgozó ! számára — amint ezt a Munka Törvénykönyve és a kormány 1 végrehajtási utasítása kimondja 1 — vagy az eredeti munkakörét kell különböző változtatásokkal, j a gépek, munkaeszközök átalakí­tásával alkalmassá tenni, vagy ha ez nem lehetséges, más, alkal­mas munkakörök felszabadításá­val, átképzéssel kell a foglalkoz­tatásukat biztosítani. A munkavállalás megalapozott­ságát segíti a próbaidő olyan ész­szerű meghatározása, amely lehe- j tőséget ad arra, hogy az adott [ munkakör körülményeit és félté- i teleit figyelembe véve szabják meg a vállalatok a próbaidő tar­tamát. A törvényben megszabott háromhónapos maximális határon belül, úgy szabályozhatják a kol­lektív szerződésben a próbaidőt, hogy a nagyobb hozzáértést és szakmai felkészültséget igénylő munkakörökben hosszabb legyen, s módot adjon mind a munkavál­lalók képességeinek, mind a munka feltételeinek a megismeré­sére. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal felmondhat. Ha a vállalat úgy látja, hogy a dol­gozót más munkakörben tudja csak foglalkoztatni, legalább há­rom nappal a próbaidő letelte előtt erről nyilatkoznia kell, hogy a dolgozó eldönthesse, vállalja-e a kínált munkát, vagy nem vég­legesíti a munkaviszonyt. A vállalat és a munkavállaló szóbeli vagy írásbeli megállapo­dást, munkaszerződést kötnek. Az Olvasóink írj: muvmuuHHUHUiuvvmvuiMuuuHiuumuuu' A Mczőberény és Vidéke Álta­nos Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet dolgozói a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tisz­teletére már az év elején vállalá­sokat tettek. Felajánlásaikat — a most elkészült értékelés szerint — túlteljesítették. A kiskereskedel­mi forgalmi tervet 115 százalékra, a vendéglátóipari előirányzatot 103 százalékra teljesítették, más­félszer több új tagot szerveztek a szövetkezetbe a tervezettnél, az ötezer forint értékű társadalmi munkavállalás helyett eddig több mint tízezer forint a teljesítés. Vállalásaik között szerepel a pa­naszmentes, udvarias kiszolgálás, a hiánymentes leltárelszámolás is. A munkában élen járnak a szocialista brigádok, amelyek nyolc egységben dolgoznak példa­mutatóan. Kezdeményezésükre november 1-től december végéig a szövetkezetnél forradalmi mű­szakot tartanak. Kiss Rózsa szöv. pol. előadó Klubavató a gyomai gépjaví­tóban. A gyomai gépjavító KISZ-fia tatjainak régi gondjuk volt a klubhelyiség hiánya. A községi pártbizottság kezdemé­nyezésére az ifjúsági házban kap­tak helyiséget, melyet az ipari is­kola és a gépjavító KISZ-fiataljai együttes munkával alakítottak át a klub céljaira. Különösen sokat tevékenykedtek a kőművesek, festők, asztalosok, valamint a lá­nyok az ablakfüggönyök elkészí­tésével. Ádám hajós KISZ-titkár írásbeli munkaszerződést a dol­gozó akkor is igényelheti, ha ezt nem írja elő külön jogszabály. A változó munkahelyre szóló alkal­mazást azonban mindenképpen írásban kell lefektetni. A munka- szerződés rögzíti, hogy a vállalat milyen munkakörben és milyen bérrel alkalmazza a dolgozót. ÜJSZERÜEN szabályozza a Munka Törvénykönyve a munka- szerződés módosítását, tehát a vállalaton belüli, illetve más vál­lalathoz történő áthelyezést. Az eddigi szabályozás szerint a vál­lalat egyoldalúan módosíthatta a munkaszerződést és bárkit, pél­dául alacsonyabb munkakörbe helyezhetett. Az új szabályozás szerint a munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módo­sítani, tehát csak akkor lehet a dolgozót más munkakörbe át­helyezni vagy más vállalathoz irányítani, ha ő maga beleegyezik. Ez a rendelkezés természetsze­rűen következik abból, hogy a Munka Törvénykönyve nemcsak a munkába lépést, hanem a fel­mondást is a dolgozó elhatározá­sára bízza és nem korlátozza sem­miféle hátrányos következmény­nyel. Ha ugyanis a dolgozó hát­rány nélkül felmondhat, akkor nyilván nem vállalja el a neki nem alkalmas munkakört, s így semmi értelme őt egyoldalúan ilyesmire kötelezni. Előfordul, hogy a vállalat csak azért folya­modik az áthelyezéshez, mert az adott munkakörben a dolgozó nem végez jó munkát. Amennyi­ben az illető nem vállalja el a felajánlott munkakört, munkavi­szonya felmondással megszüntet­hető. ÁTMENETILEG INDOKOLT esetben meg lehet bízni a dolgo­zót munkakörébe nem tartozó feladatok ellátásával, s ugyan­azon a telephelyen belül ideigle­nesen más munkakörben lehet foglalkoztatni. Hogy az átmeneti­ség és az ideiglenesség konkrétan mennyi lehet, ezt a vállalatoknak a kollektív szerződésben kell megszabni. Mindenképpen bizto­sítani kell, hogy az ideiglenesen, vagy átmenetileg más munkakör­ben foglalkoztatott dolgozó az eredeti munkakörével járó bérét megkapja, illetve ha ennél fele­lősségteljesebb munkát végez, ak­kor a bérezésénél ezt is vegyék figyelembe. , S. E. (Folytatjuk) I Megnyílt! A MEZÖBERÉNY ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET maradék és leértékelt áru boltja Mezőfoerény, Dimitrov u. 9. sz. alatt. NAGY VÁLASZTÉK! ELŐNYŐS ÁRAK! 704 Jó tett helyébe — fo A korábbi évekhez képest meg­duplázódott egy sor szállítaniva- ló növény, köztük a kender, a cukorrépa és a burgonya. Ezeknek és még sok minden más, szerződésre termelt, nevelt növényi és állati termékeknek a rendeltetési helyre való szállítása sok fejtörést okoz. A termeltető vállalatok nem is tudnának meg­birkózni vele a saját és a kimon­dottan fuvarozással foglalkozó vállalatok (TEFÜ, MÁV) szállító­járműveivel. Éppen ezért már eleve úgy kötik a termelési szer­ződést, hogy a termés egy részét a gazdaságok szállítják a feldol­gozóüzemek telepére vagy az általuk kijelölt tárolóhelyekre. Szükségmegoldás ez, aminek még a jelentős összegű térítés el­lenére sem örülnek a gazdaságok, mert a szállítás ideje egybeesik egy sor halasztást alig tűrő gaz­dálkodási feladattal. Am meg­értik, hogy ha nem vállalnának ilyen kötelezettséget, akkor to­vább szűkülne az áruszállítás ke­resztmetszete, tovább növekedne az anyagmozgatás amúgy is elég magas költsége. Nem mindegy ugyanis, hogy például a cukorré­pa, a kender egyenesen a földről kerül a feldolgozóüzembe, avagy többszöri le- és felrakodás után. Éppen a szállítás idejének és költségének csökkentésére mond­rgalmi adó ja ki a Pénzügyminisztérium egy 1962-ben hozott és jelenleg is ér­vényben levő rendelete, hogy nem minősül szolgáltatásnak és ezért nem esik forgalmiadó-kötelesség alá az, ha a termelőszövetkezetek saját fuvareszközeikkel beszállít­ják azt az árut a feldolgozó vagy felvásárló vállalatok telepére, amelyet szerződésre termeltek. A megyei illetékkiszabási hivatal egynéhány ügybuzgó munkatársa azonban figyelmen kívül hagyta irányító szervének, a Pénzügymi­nisztériumnak ezt a rendeletét. Nemrégiben, azaz ez év közepén rótt ki 10—25 ezer forint összegű forgalmi adót többek között a mezőberényi Aranykalász és mu- ronyi Lenin Tsz-re kender szállí­tásáért a tavaly felvett összegek után. Nem akarjuk felsorolni azo­kat a vaskos kijelentéseket, ame­lyeket a „tegnap verték fejbe, ma jutott eszébe” eljárás váltott ki az érintett szövetkezetekben. A vonatkozó rendelet értelmében az a véleményünk, hogy jól tenné, ha minél előbb visszavonná a jogta­lan adókivetési felszólítást az il­letékkiszabási hivatal. Ugyanis éppen elég bosszúságot, sok időt rabló ülésezést, vitát, pró és kontra fellebbezést okozott már vele jogtalanul ez év júliusa óta. K. I. „Erkölcsbírák” előtt „Vérig sértettek. Azok gázol­tak a becsületembe, akiktől megértést, oltalmat vártam. Tudja mi történt? Amikor a munkatársaim megválasztottak egy funkcióba, a vezetők négy- szemközt azt mondták: „Elv- társnő, először rendezze az er­kölcsi dolgait.” Visszautasítot­tam a megjegyzést. Miféle er­kölcsi dolgokról beszélnek? —1 kérdeztem. — Tudja azt maga — válaszolták. Otthagytam őket. Most onnan jövök, azért va­gyok így feldúlva. Valakinek el kell mondanom, hogy mi tör­tént. Nem leszek hosszú, hall­gassa meg! Még 15 éves sem voltam, ami­kor dolgozni kezdtem. Meghalt az apám, és az a nyugdíj, amit utána kaptunk, kevés volt ah­hoz, hogy az anyámmal és a húgommal megéljünk belőle. Nem sokat kerestem, de a fil­lérek is számítottak. Az álla­mosítás után kezdett csak vala­mennyire rendeződni a dolog. Emlékszik azokra az időkre? Huszonhárom éves koromban megismerkedtem egy fiúval. Négy hónap múlva megtartot­tuk az esküvőt. Szerettem őt, talán azért is voltam képes el­tekinteni egy nagy hibájától, az italozástól. Igyekeztem a ked­vében járni és kezdetben sike­rült is visszatartanom. Sajnos, mégsem tudott véglegesen meg­változni. Először csak ritkán marado- zott el. Amikor kijózanodott, nemegyszer sírva fogadta, hogy soha többé nem fordul vele elő ilyen. Hiába. Nem volt akarat­ereje. Aztán egyre sűrűbben ivott. Később már a fizetéséből is alig adott haza valamit. Szinte teljesen elvesztette az erkölcsi ítélőképességét. Durva lett. részeg állapotban nemegy­szer megütött. A munkahelyéről is elbocsátották. Szóval pokol lett az életem. Több mint négy évig szenvedtem mellette és csak sok nehézség árán tudtam tőle megszabadulni. Magamra maradtam három­éves kislányommal. Csak neki és a munkámnak éltem. Lehe­tőség nyílt a tanulásra is. Elő­ször elvégeztem az általános is­kola VII. és VIII. osztályát, az­tán beiratkoztam a technikum­ba. — Hátha sikerül! — gon­doltam. Hogy könnyű volt vagy nehéz, azt most már nem is tudnám megmondani. Az biztos, hogy a munkatársaim minden vizsga előtt jobban drukkoltak, mint én. Különösen, amikor az érettségi következett. A sikert együtt ünnepeltük meg a bri­gáddal. Milyen szép is volt! Aztán művezető lettem. A ré­gi brigádbeliek természetesen továbbra is a barátnőim marad­tak. A keresetemre sem panasz­kodhattam, szépen megéltünk belőle a kislányommal. Mégis éreztem, ■ hogy hiányzik egy olyan társ, aki mindig mellet­tem van, jóban, rosszban osz­tozik velem. Nem kerestem sen­kinek az ismeretségét, egyszer várátlanul mégis találkoztam valakivel. Egy éve történt. Beutalót kaptam az egyik Balaton mel­letti üdülőbe. Az a férfi is ha­sonló munkakörben dolgozik, mint én, de más városban. Evek óta külön él a feleségétől, most már beadta a válópert is. A szándéka, hogy válás után ösz- szeházasodunk. ö is idejön és egy üzemben fogunk dolgozni. Lassan már 35 éves leszek. Nem csupán valami hirtelen támadt fellobbanás alakította ki közöttünk ezt a kapcsolatot, ha­nem az érett emberek megfon­toltsága is. Ismeretségünk kez­dete óta többször meglátoga­tott. Annyira nem titkolom a vele való kapcsolatot, hogy mindig karon fogva megyek vele végig a városban. De miért kel­lene titkolnom? Mi txin ebben olyan, ami miatt erkölcsileg el ,lehet marasztalni? Mégis, hogy merik nekem azt mondani egye­sek, akik arra illetékeseknek tartják magukat, hogy rendez­zem az erkölcsi dolgaimat? Es most ítéljen maga!” Lejegyezte: Pásztor Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom